Népújság, 1970. május (21. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-15 / 112. szám
1Vi merit it *•: AntvvttlfnliV9 A Maavar Hai°- es Darugyár •9 V **WUC SAIfg*jMt/f Wf'M angyalföldi. gyáregységében megkezdődött az Angyalföld nevű. Szovjetunió részére gyártott tengerjáró hajó műszaki átadása. A szovjet szakértők jelenlétében kipróbálják a vízi jármű összes berendezését. Az új tengerjáró hamarosan elindul anyakikötője, Tallin felé. Képünkön: Kifutásra készülődik az „Angyalföld” tengerjáró. (MTI foto — Bara István felv.) Koiigressztisi versenyben A naptárlapok piros betűit kékek követik, az ünnepek után ismét hétköznapok jönnek. A jubileumi esztendőt, hazánk fölszabadulása huszonötödik évfordulóját éppen az avatta nemes fényű ünneppé, hogy nem volt idegen tőle a hétköznapok alkotó hevülete sem, sőt: az ünnep még magasabbra hevítette hőfokát, A jubileumi verseny ipari és mezőgazda- sági üzemekben, kereskedelmi és szállítási vállalatoknál valóban az egész közösséget többre, jobbra sarkallta. A lapok, a rádió, a televízió híradásai napról napra új eredmények örömét oszthatták szét az egész országnak, hiszen bárhol születik is a több, a jobb, mindannyian gyarapodunk. A termglőmunkában való pemes, értéket létrehozó, s embert egyaránt formáló vetélkedés mellett sokféle más mozgalom is — így az „Emlékművünk az ország” jelszavát valló, a lakóhely szépítéséért kibontakozó — bizonyította: a gazda, a dolgozó nép tettekkel, cselekvéssel. önzetlenül nyújtott, önként vállalt többel teszi emlékezetesebbé az ünnepet, gazdagítja a jelent. Gyárakban, termelőszövetkezetekben, a szellemi munka műhelyeiben tíz- és százezrek tettek kötelességükön felül, s az egyén apró eredményei végül is a közösség cselekvésének nagy egészében forrtak üsszp. Nem frázis: egy egész ország akart és tudott többet nyújtani, mert éppen a fölszabadulás negyedszázada tanította meg arra, hogy minden szónál ekesebben beszél a tett, hogy hit és hűség bizonyítéka a cselekvés. Ezért nem kellett nagy szervezés ahhoz, hogy a fölszabadulás nagy ünnepe után természetesen, mondhatni ösztönös módon a jubileum tiszteletére kezdeményezett verseny kongresz- szusi versennyé váljék; a párt X. kongresszusát ko- szontse. A párt egy-egy kongresz- szusa a szó teljes értelmében mérföldköve társadalmunk és gazdaságunk fejlődésének. Jó, hogy e mérföldköveket a munkasikerek, az alkotás csúcsai is jelzik. A VII., a VIII., a IX. párt- kongresszus tiszteletére folytatott verseny eredményeit hazánk minden táján megtaláljuk: határidő előtt átadott ipari létesítményekben, iskolákban, művelődési házakban, s természetesen ezer más dologban is. Termelési költségek csökkentésében, jobb minőségű termékekben, a mezőgazdasági hozamok emelkedésében, a szocialista brigádok közös életének tazdagodásában, mindabban, aminek szülője az a kezdőmondat volt: a pártkongresszus» tiszteletére vállaljuk . , . Nincs ez másként napjainkban sem. A kongresszusi verseny természetes és szerves folytatója mindannak, ami a jubileumi versenyben, a fölszabadulás tiszteletére történt. Ápolója és továbbfejlesztője az eredményeknek, biztatója a kezdeményezéseknek, bátorító ja az öntevékenységnek. Nem új verseny kezdődik, hanem ahogy a napok kapcsolódnak egymáshoz, a vetélkedés is úgy fol”tatódik. A szocialista cím megszerzéséért vagy megtartásáért, a szocialista munka műhelye, üzeme, vállalata cím elnyeréséért, s azért a természetes örömért, amit a becsülettel elvégzett feladat nyújt, s amibe mi tagadás, egy kis jogos hiúság is vegyül, hiszen jó érzés elsőnek lenni, másodiknak, kitűnni a többiek közül, elismerést szerezni az egész kollektíva előtt. A verseny nem létezhet lelkesedés, odaadás nélkül. Ez az érzelmi alapja, s értelmi indítéka, hogy szükség van mindarra, arrú a versenyben születik, amit emberek gondolkodása, s keze hoz létre. A versenynek azonban vannak szervezeti feltételei is, s hiba lenne elfeledkezni ezekről! Nem arra gondolunk — legalábbis elsősorban nem arra —, hogy akadnak helyek, ahol formális, lélektelen a verseny értékelése, a győztesek jutalmazása, s hiányzik a nyilvánosság. Még arra sem, hogy egy-egy termelői közösségben csupán a munkások ügyének tartják a versenyt, úgy vélik, vetélkedni csak a gépek, termelőberendezések mellett lehet. Arra gondolunk, hogy kárba veszhet a nemes akarat, lelohadhat a tettvágy, ha megszületnek a vállalások, de teljesítésüket meghiúsítja a szervezetlenség, az anyaghiány, az állásidők növekedése, a műszakok indokolatlan cserélgetése, a brigádok oktalan szétzilálása. Arra, hogy nemcsak kérni leket, hanem adni is. Adni, mégpedig mindent, ami a folyamatos, egyenletes munkához kell, ami reálissá teszi a versenyt, ami nem kedvet _ szeg, hanem igyekezetét serkent. századot fölmérő időszaknak, amelyet napjainkban élünk. S nincs okunk kételkedni abban sem, hogy a jubileumi versenyből kinőtt kongresz- szusi verseny méltó lesz a hagyományokhoz: új sikerek kovácsává válik, hozzájárul a harmadik ötéves terv sikeres befejezéséhez, s a negyedik ötéves terv szilárd alapokról történő megkezdéséhez. ■Lenin születésének 100. évfordulója tiszteletére emlékülést rendezett csütörtök délelőtt Egerben, a megyei pártbizottság tanácskozói termében az MSZMP Heves megyei Bizottságának oktatási igazgatósága és a TIT megyei elnöksége. Az emlékülést, amelynek díszelnökségében helyet foglalt Lévai Ferenc, a megyei pártbizottság osztályvezetője is, Bóta Bertalan, az oktatási igazgatóság vezetője nyitotta meg. Majakovszkij „Beszélgetés Lenin elvtárssal” c. költeményét Nagy Edit, a Megyei Irodalmi Színpad tagja tolmácsolta, majd Dráváján közösség-e valóban? Vagy csak egy munkahelyen egymás mellett dolgozó emberek összessége, és kapcsolatuk kizárólag a spontánná- pi eseményekre szorítkozik? Nem, ennél sokkal mélyebb, többrétű kapocs fogja össze a termelőszövetkezetek tagságát és állítja őket a közösség sorába. — Miért lépett beatsz-be? — Beléptem. — Szeretném tudni, hogyan határozta el magát és miért ? — Miért fontos ez — elfordítja a fejét és kitartóan nézi a szoba sarkát —, akárkit megkérdezhet Ludason, az elsők közt léptem be. Hallgatunk egy darabig, aztán azt mondja: — Hát igen, sokat jöttek agitálni és én meguntam. — Szóval, nem saját jószántából lett tag? — Nem teljesen ... Miért jelentett volna jó néhány gazdának vonzó formát egy teljesen új, még soha ki nem próbált nagyüzemi gazdálkodás, és miért érezte volna sajátjának, illetve közösségének ezt a formát? Semmiért. A kollektivizálás technikai és szellemi feltételei korántsem voltak optimálisak, s a kezdeti anyagi nehézségek meglehetősen vegyes érzelmeket szültek a termelőszövetkezet tagjaiban, akinek nagy része nem látta biztosítottnak megélhetését. Az objektív összetartó eyő'a megalakul: nagyüzemekben az volt, hogy a föld a tagok tulajdonában maradt, másrészt a kijzos lelki alkat szorosan kötötte a falu emberét a hagyományokhoz, a földművelő, a íöldszerető életformához. Az öntudatos vezető réteg erősíteni igyekezett a közösségi szellemet, de Csütörtökön a Parlament Vadásztermében ülést tartott a Magyar Nők Országos Tanácsa. Az ülés elnök ségében Jakab Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője, a KB tagja is helyet foglalt, s a tanácskozás munkájában a SZOT, a Hazafias Népfront, a KISZ, a SZÖVQSZ, a Vöröskereszt, továbbá a nőmozgalmat támogató más szervek képviselői is részt vettek. Ortutay Zsuzsának, a MNOT titkárának megnyitó szavai után Erdei László, az országos nőtanács elnöke tartott beszámolót, á(n beszéde bevezetőjében megemlékezett hazánk felszabadulásának 25. évfordulójáról, a lenini centenáriumról, majd arról szólott: szinte szimbolikusan fogható fel, hogy pártunk Központi Bizottsága e történelmi évfordulók időszakában foglalkozott a nők helyzetével, a negyed- százados fejlődésből adódó további feladatok megvalósításával. A nők helyzetét csak az egész szocialista társadalom fejlődésével összhangban lehet vizsgálni, mivel az annak részeként, azzal kölcsönhatásban fejlődött. A női egyenjogúság teljes és maradéktalan megvalósulása a gyakorlatban még sok kívánnivalót hagy maga után, de nem az elvekkel, nem a jogokkal, nem a politikával van a baj, viczki Imre, az oktatási igazgatóság filozófiai tanszékének tanára tartotta meg előadását a lenini eszmék magyarországi elterjedéséről. Hangsúlyozta: Lenin eszméi mindenhatóak, mert igazak, ebben van legnagyobb erejük és jelentőségük. ■ A referátumot kiegészítő előadások, korreferátumok követték. Szecskó Károly arról a kutatómunkájáról beszélt, amelyet a Leninnél kapcsolatos megyei sajtóközlemények összegyűjtésére végzett. Tajti István a lenini tükröződés! elmélet jelentőségét méltatta, majd dr. Barta László elemezte, hotörekvésüket nem támasztotta alá kellő gazdasági alap. Ugyanakkor megindult a mezőgazdaságban a munkahelyi specializálódás, amely kezdetben még inkább gyengítette a közösség érzését, hiszen a hagyományos mező- gazdasági munkát végzők úgy érezték, a gépeken dolgozók nem egyenértékű teljesítményt nyújtanak, ugyanakkor magasabb bért kapnak mint ők. /A nagyüzem tehát merőben új helyzetet teremtett a falu életében. A falu közösségi alapját, a nagy családot, amely együtt művelte a ki- sebb-nagyobb saját földdarabot, egy tágabb véráramba helyezte, ahol nem találta meg azonnal anyagi, érzelmi és értelmi értékrendszerét. A háztáji gazdaságok mintegy átmentették a családi közösséget, kezdetben a tagok ebben látták megélhetésük egyetlen biztosítékát. — Sok vita van még a háztájiakkal ma is? — Akad. Ilyen is, olyan is. — Ezt hogy értsem? — Van, akinek nem kell. — Ezt komolyan mondja? — A legkomolyabban. Voltak új, fiatal belépők itt, Poroszion, ők a/t. mondtak, nem Íveli a háztáji, fizessék ki terményben vagy pénzben. Szintén Poroszlón fordult elő az az eset, amikor a természetbeni juttatást akarták szétosztani, s a tagság annak a véleményének adott hangot, hogy a termény sokkal jobb helyen van a közös raktárban, jobban, biztonaahanem azok g> akörlati megvalósításával. így például íc egyenlő munkáért egyenlő bér elvét népi alkalmaztuk következetesen, s a nők nem kapták számarányuknál megfelelően szelepet a társadalmi életben és a különböző szintű vezetésben. . A nők életkörülményeinek javítása az egész társadalom ügye, s nemcsak központi, hanem helyi intézkedésekre, összefogásra, törődésre van szükség minden munkahelyen és lakóhelyen, mindenütt, ahol nők élnek és dolgoznak. Emlékeztetett Erdei Lászlónk arra, hogy a nők körében és érdekében végzett politikai, gazdasági és szociális munkát a Központi1 Bizottság határozatával ezért emelte ki egy tömegmozgalom keretéből. Megteremtette a vezetési és szervezési feltételeket ahhoz, hogy nagyobb felelősséggel és önállósággal, szélesebb alapokon, a társadalom fejlettségének és igényeinek megfelelően — valóban össztársadalmi üggyé, mindennapi programmá váljék a nőkérdés. A beszámoló ezután kitért arra, hogy a párt-, az állami és tömegszervezetek kidolgozták — a határozat értelmében — saját feladataikat. A párt választott testületéiben mindenütt nőfelelőst jelöltek ki, úgyszintén gyan érvényesítettük a lenini tanokat negyedszázados fejlődésünk során. Lenin és a magyar mezőgazdaság kérdéséről, a lenini agrárpolitika megvalósulásáról Hodá- szi Miklós tartott előadást, majd Oravecz József olvadta fel korreferátumát „Lenin, az ember” címmel, érzékletesen csokorba kötve személyiségének leglényegesebb jellemzőit. Bóta Bertalan zárszavában elmondotta, hogy az emlékülés — az elhangzott referátum és a kiegészítő előadások —► anyagát az oktatási bizottság nyomtatásban, könyv alakban is megjelenteti majd. gosabban lehet tárolni, akinek szüksége lesz rá, az majd kiviszi. A nagyrédei termelőszövetkezet is szolgált meglepetéssel. A közös gazdaság külön háztáji agronómust alkalmazott, hogy segítse, irányítsa a háztáji gazdaságok munkáját. 1968-ban a Szőlőskert Tsz biztosított, szerzett be megfelelő mennyiségű takarmányt a háztáji állatállomány részére. A háztáji kis közösség már nem „az én házam az én váram” elvét követi, szerves része a nagyüzemi gazdaságnak. A tagok igénybe veszik a tsz gépeit, munkaeszközeit, hiszen közösségük tulajdonának tekintik azt. Döntő változás következett be a termelőszövetkezetek életében. A hatvanas évek vége felé kikristályosodtak a nagyüzemi termelés technológiai módszerei, a mezőgazdaságban elindult a technikai forradalom, a termés- eredmények felülmúlták a várakozást, a termelőszövetkezetek többsége ma tetemes vagyonnal biztos gazdasági alappal rendelkezik. A .hatvani Lenin Tsz tiszta vagyona például meghaladja a negyvenmillió forintot. Magyarország 2400 termelőszövetkezete közül, mindössze 70 veszteséges. Heves megye területén az elmúlt évben nem volt veszteséges tsz. A tagok biztosítva látják jövőjüket, a hétköznapi életben győződtek rrieg róla, hogy együttes munkájuk eredményeként jobb, emberibb körülmények között éilarátusban nőíeielös őket bíznak meg ti határozat végrehajtásával. Erdei Lászlóké hangsúlyozta. bogé a kormány előkészíti az éjszakai múmia fokozatos megszüntetése vonatkozó tervezetet, a negyedik ötéves tervben megvalósul a gyermekeket egyedül nevelő és a /eisgyerme- kes .anyák éjszakai foglalkoztatásának csökkentése, a munkabérek között még tapasztalható, indokolatlan különbségek megszüntetése, a vezetői készséggel rendelkező nők rátermettsé güknek megfelelő alkalmazása, szakmai képzésük fokozatos biztosítása. Fokozzák a bölcsődék, óvodák, napközi otthonok építését, korszerűsítését, javítják a több gyermekes családok, s a gyermekeiket egyedül nevelő nők anyagi helyzetét. A SZOT a közeljövőben plenáris ülésen vitatja meg a nők körében végzendő feladatokat. A Hazafias Népfront országos, budapesti, megyei, városi és közse gi bizottságai mellett női munkabizottságokat hoznak létre, amelyek a női: speciális kérdéseivel foglalkoznak majd. Erdei Lászlóné ezután hangsúlyozta: mivel a különböző politikai szervezetekben széles körűen kiépül a nőbizottságok rendszere, a párhuzamos munka elkerülése végett megszűnnek a budapesti, megyei, járási, városi, kerületi és községi nőtanácsok. A nőtanácsok feladatait a különböző tömegszervezeteik és mozgalmak folytatják tovább. A Magyar Nők Országos Tanácsa tevékenységére — mint önálló országos testület működésére — a továbbiakban is szükség van, hogy figyelemmel követhesse ä nők politikai, kulturális színvonalának fejlődését, közéleti aktivitását, élet- és munkakörülményeinek alakulását. A Magyar Nők Országos Tanácsa képviseli a nemzetközi fórumokon a magyar nőtársadalmat, eleget tesz a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség tagságúval járó kötelezettségének, fejleszti és szélesíti a magyar_ nők nemzetközi kapcsolatait. nek, dolgoznak. A technikai és szellemi forradalom együttes hatása, hogy a mezőgazdasági termelési érték fejlődési üteme az 1970-es összegezés szerint meghaladja az ipari fejlődés ütemét. A ma termelőszövetkezete nek tagságát bármely más társadalmi csoportból szorosabban kapcsolja össze tartalmilag a közös vagyon, a közös vagyon feletti „mienk” érzése, az, hogy a termelőszövetkezeti tag sokkal inkább látja a termelés végső integrált célját, mint bármely más nagyüzem munkása, sokkal közvetlenebb egy mással, a vezetőkkel való kapcsolata, s nem utolsósorban a termelőszövetkezeti de mokrácia biztosította jogánál fogva sokkal erőteljesebb a hatalomban, a döntésekben való részvétele, mint bármely más termelő üzemben. — Azt mondja, tárasztó a munkája? — Állandóan .jönnek — mondja Bagi János, a za- ránki tsz főkönyvelője —, hogy mit csinál a tsz megint, hogy mi az, amit építenek. Miért nem mondjuk meg nekik is. Érdeklődnek, hogy hogy állunk a közös társulás sál. Mindent megkérdeznek. Ez is a munkámhoz tartozik. Jönnek egyenként, megállítanak az utcán. Itt mindig munkaidő van, mindig keresik valamivel az embert. — Széttárja a karját: Lehet, hogy éppen ezért szeretem? Szigethy András 1970. május pontéi Az év7 végén összeülő X. pártkongresszus méltó záró- . pontja lesz a jubileumi esztendőnek, annak a negyedM O. Lenin születésének centenáriumán Emlékülést rendeztek Egerben Mitől közösség a termelőszövetkezet? a megyei, várpsi, járási apAegszümiek a megyei, városi notanácsok
