Népújság, 1970. május (21. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-14 / 111. szám
Pedagógusképzés 1970: „Rangos fórumot a fiataloknak” Beszélgetés a IX. országos szakmai konferenciáról Befejeződött a tanárképző főiskolák, a tanító- és óvónőképző intézetek hallgatóinak IX. országos szakmai konferenciája. A háromnapos ren- dezvénysoVozat tapasztalatai iránt érdeklődve kerestük fel Nagy Miklósnét, a Művelődésügyi Minisztérium pedagógusképző osztályának főelőadóját. — A korábbiakhoz viszonyítva mi újat hozott, menynyiben jelentett előrelépést ez a tanácskozás? — Négy éve szervezem, négy éve veszek részt ezeken a konferenciákon. A színvonal évről évre magasabb. Érzékelteti ezt a beküldött hallgatói pályamunkák számának alakulása is. 1966-ban csak 26 dolgozat érkezett a bíráló bizottsághoz. A következő évben már 80 hallgató pályázott. 1968-ban 103-ra növekedett a pályamunkák száma. Az elmúlt évben viszont — s ez lényeges „ugrás” — 139 dolgozat érkezett a minisztériumba. A számszerű emelkedés minőségi, színvonalbeli javulást is jelent. Ezen a tanácskozáson négy szekció munkáját kísértem figyelemmel. Meglepett a fiatal pedagógusjelöltek szakmai és pedagógiai tájékozottsága, előadókészsége. Közhelyként szokták emlegetni, hogy a matematika— fizika szakos tanárok általában rossz előadók. Nos, a fiatalok ezt is megcáfolták: a humán szakosokkal egyenrangú előadói' stílust produkáltak. Pozitív jelenség — s ez különösképp a IX. konferencia erénye — a főként főiskolai diákokból álló hallgatóság vitakészsége. Majd minden referátumot élénk érdeklődés kísért, alig győzött az előadó válaszolni a kérdésekre. Nem egy témakörben parázs vita kerekedett, s ez sosem volt logikai üresjárat, öncélú szószaporítás, mert minden esetben hasznosítható ötleteket produkált. Ügy érzem, hogy az itt született ötletek, gondolatok inspiráló erőként élnek tovább a résztvevőkben. — Hogyan értékeli a pályaművek pedagógiai hasznosságát? — A pedagógiai, pszichológiai, ifjúságmozgalmi és népművelési témaköröket feldolgozó munkák legfőbb erénye az életközelség, a gyakorlati jelleg volt. Hogyan tanítanám? Miként lehetne a korszerű technikai eszközöket felhasználva, eredményesebb nevelőmunkát produkálni? Meddig lehet a tömegkommunikációs eszközök által nyútott lehetőségeket fokozni? Ezek a gyakorlati ihletésű kérdések izgatták a pályamunkák szerzőit. Majdani pedagógus gyakorlatukra gondolva formálták elmélyült, öncélú elméletieskedés- től mentes munkáikat. Ez a magyarázata a hallgatóság érdeklődésének, s ez indokolja a parázs vitákat is. Ez a gyakorlatközelség azért is dicsérendő erény, mert a pályázó fiatalok jó része csak egy-két órát tanított, s mégis „a hogyan jobb”, „a miként eredményesebb” kérdése izgatta őket. — Az utóbbi évek során mindinkább gyakorlatiasab- bá, iskolacentrikusabbá vált a főiskolai tanárképzés. Hasonló tendenciák érvényesülnek az óvónő- és a tanítóképzés területén is. Kevésbé észlelhető ez az egészséges jelenség az egyetemi oktatásban. A közeljövőben várható e téren is változás? — A minisztérium tervezi, hogy az egyetemek tanárszakos hallgatóit is meghívja majd az országos szakmai konferenciákra. Itt ugyanis — s .ez a tanácskozások rendezésének elsődleges célja — közvetlen eszmecserére, találkozásra adódik lehetőség, a fiatalok rangos fórumhoz jutnak, megismerik a rokonvagy testvérintézményekben tanuló, dolgozó kollégák nézeteit, munkáját. Igaz, bizonyos kérdésekben vitáznak, ám végül mégis egységes álláspont formálódik, egyszó! val rangos, a gyakorlati pedagógiai tevékenységre felkészítő fórumot kapnak, ahol megismerik a korszerűség igényét, ahol tájékozódnak a legújabb eredményekről. Ez különösen sokat jelent, mert egy-két év múltán diplomával a kézben falura kerülnek, ahol nemegyszer magukra hagyatva kell valóra váltaniuk jobbító elképzeléseiket. Ha ambíciójuk, hivatástudatuk mellett konkrét reformötietekkel felvértezve érkeznek az iskolákba, akkor nem csalódnak, akkor országos szinten is előbbre lép az oktató- és nevelőmunka. ★ Szerdán délelőtt tartották a IX. országos szakmai konferencia záróünnepségét. Ennek keretében a szekcióvezetők értékelték szekciójuk munkáját. Egyöntetűen hangsúlyozták, hogy évről évre rangosabbá váltak a konferenciák, s a legutóbbi volt a legsikerültebb. Kiemelték, hogy a bemutatott pályamunkák nemcsak a hallgatók lelkesedését, hanem egyre alaposabb szakmai hozzáértést is tükröztek. Ezt bizonyítja az is, hogy a tervezett 51 pályadíj helyett 57-et osztottak ki, méltatva a jól sikerült előadásokat. A pályamunkák versenyében hazai sikerek születtek. A három különdíj közül kettőt az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola hallgatói Szereztek meg. A TANÉRT 1000 forintos különdíját Szentesi Emília, a KISZ kb különdíját Budai István és Márta Márta közös pályamunkája érdemelte ki. A záróünnepség keretében osztották ki az országos főiskolai matematikai verseny díjait is. A konferencia záróülése Szűcs László, főiskolai főigazgató záró szavaival ért véget. 1971-ben előreláthatólag Nyíregyházán rendezik meg a tanárképző főiskolák, a tanító- és óvónőképző intézetek hallgatóinak országos konferenciáját. (pécsi) N. N. a halál angyala Mit csinálnak, milyennek és hogyan érzik magukat a negyvenévesek? Erről és még sok egyéb, a negyvenesek nemzedékéhez tartozó problémáról szól az új, színes magyar filmvígjáték, az N. N., a halál angyala. A filmet Herskó János rendezte, főszereplők: Gábor Miklós, Tö- rőcsik Mari, Ruttkai "Éva és Darvas Iván. Operatőr Zsombolyai János. A filmet csütörtöktől mutatja be az egri Bródy Filmszínház. Cannes-i tudósítás Orvosi bravúrral: Életmentés Moszkvában .. • A moszkvai klinikai és kísérleti sebészeti intézetben Valerij Sumakov professzor vezetésével érdekes műtétet hajtottak végre egy asszonyon, akinek mája hathónapos terhessége során súlyosan megbetegedett. A máj működése jóformán megszűnt, s a beteg halálos veszélybe került. Az operáció során átmenetileg kikapcsolták a szervezetből a beteg májat és helyébe egy sertésmájat iktattak a véredényrendszerbe. A sertésmáj öt órán keresztül végezte a megszokott májfunkciókat, biztosította a vér megtisztítását az emésztés során keletkező mérgező anyagoktól. Ugyanakkor az operáció alatt művesét is alkalmaztak. A műtét alatt a beteg ál- .lapota javult, majd mája — mintegy kipihenve magát —, újból biztosítani kezdte a szervezet normális működését. A terhes anya gyermekét megmenteni nem sikerült ugyan, de maga az asz- szony megmenekült az életveszélytől és már egészséges. Négy esélyes film a cannes-i fesztiválon Lassan már a vége felé közeledik az idei cannes-i filmfesztivál. Ez azt jelenti, hogy sokasodnak a vetítések, gyakoribbak a sajtóértekezletek, fogadások és megkezdődött a találgatás: melyik film nyeri el majd a zsűri tetszését és kap díjat? A felületes szemlélő azt hinné, hogy az ilyen nemzetközi filmfesztivál mindössze filmvetítésekből, sajtó- beszámolókból és zsűrizésből áll, holott: a fesztivál a kulisszák mögött hatalmas, jól működő nagyüzem, 35 főnyi vezérkarral és több mint félezer szakemberrel, akik a maguk területén felelősek az előírt program 1 pontos betartásáért. . Ez a program valóságas haditerv. Hiszen reggel fél 9-től éjjel éjfél után 2-ig, 3-ig folynak a vetítések a fesztiválpalota 6 pontján. Elismeréssel kell megállapítanunk, a mai napig mindössze két alkalommal cserélték össze a filmtekercseket és háromszor volt időelcsúszás. A fesztiválnak saját nyomdája és két, naponta megjelenő, nagyon szép kiállítású, egyenként 32 oldalas,- mélynyomásos, fényképes napilapja van. c3SZ P"E^£ *4 g (Befejező rész.) — Mosolyszünet van! Maga is férfi. Lacika... Ahogy így jobban megnézem, nem is olyan utolsó. — Aztán odaszólt a pénztárosnak: Ju- la néni! Ha az egyetemről keresne egy bizonyos Anda Károly, mondja meg neki, hogy most már én nem vagyok itt. — Szóval, egyetemista az illető. — Mégha az lenne. Eleinte én is azt hittem, mert olyan jó fazonja volt. De egy csóró. Egész nap a pincében szereli a csöveket, meg a kazánt ... — De legalább csinos? —■ Az ... Jó alakú, vállas, kisportolt! De fújok rá... Hé... Lacika ... Itt a kávéja ... Megbolondult? Itt mindenki begolyózik már — mondta Lillácska és hátramgjm. 1L.CSÜ törtök ment az Öltözőbe. Visszajött, elmosolyodott, megitta Kovács kávéját és a tükörben megnézte szép bogárfekete haját. — Ide figyeljen, Zsoldos elvtái’S! — rontott rá a fiúra a kollégiumban Kovács hadnagy. — Hányán dolgoznak maguknál az egyetemen melósok, meg mindenféle segédszemélyzet? — Mit tudom én! Sokan. — Ezek természetesen * a tegnapi sorakozón nem voltak jelen. — Persze, hogy nem. — össze kell rántani őket. Keressék meg Sacit és Ildikót. Telefonált a kapitányságra. Kért néhány rendőrt és Farkastól engedélyt kért az akcióra. — Rendben. Lehet, hogy én is kimegyek. — Zsoldos elvtársi Szedjen össze néhány fiút, hogy senki se mehessen el. Közben a személyzeti osztályról lehozták a névsort. Néhány diák 1 pedig a mun- kahüib'.ekr^ telefonált; — Mindenki jöjjön fel a kollégiumba. Szakácsok is... Karbantartók is ... Mire Farkas kiért, együtt állt a társaság. Előkerült Sa- ci is, de Ildikót nem találták. Sorra olvasták a bérlistáról a neveket. Mindössze hárman hiányoztak. A fűtő, aki nem hagyhatta el a kazánt, egy villanyszerelő, aki iskolán van és Anda Károly ... — Hol van az az Anda? Tud valamit róla valaki? Az emberek hallgattak. — Ez nem érdekes — mondta Kovács, — A Lillácska fiúja. Mellette pedig nem jut ideje szatirkodni... — Köszönjük, emberek — oszlatta szét a társaságot Fä 1’1\ öS — De hol lehet Ildikó? — Délfelé a pincébe láttam lemenni szólt az egyik fiú. _ Mit kereshetett ott? — k érdezte Kovács. — Mutassa, merre ment? Lementek a pincébe. Csak a fűtőtestek csövei húzódtak itt es néhány, istoetetién rendeltetésű kábel. Alig találták meg a villanykapcsolókat. Kovács hosszú folyosókon rohant végig. Egy kanyar után egy ajtó fénycsíkja látszott. „Vízvezeték-szerelők” — hirdette egy tábla. Kovács benyitott. Ildikó egy széken ült, vele szemben egy csinos férfi. — Laci! Ö az! Fogjátok le! Anda Károly nem is nagyon ellenkezett. — Azt mondta, hogy megöl, ha elárulom — sírta el magát Ildikó. Kézibildncsben kísérték a fiút a kocsihoz. — Beteg vagyok..; — kezdte már a kocsiban. — Egyszer sráckoromban nagyon hazavágott egy nő. Irtózatosan fájt. Azóta én nem tudok rendesen közeledni hozzájuk. Ha rámjön ez a bosszúvágy, akkor nem vagyok normális... És most. majdnem rendbe jöttem. Találtam egyet, azt hittem, ez az igazi, de ez is hazavágott. De megbosszulom — vicsorgott. — Mondják meg annak a presszótündérnek, hogy kijövök én egyszer. — Gratulálok — mondta Farkas. — Látod, mégis sikerült ... — Nem nekem, Ildikónak — mutatott a lányra Kovács. — Hát a fiút én egyből felviszem Pestre — búcsúzott az őrnagy. — Azért egy feketét a Levendulában megiszunk! És milyen a ki város? A hír már megelőzte őket Újra kisEgítőt kellett hívni a Hs! ászkertből. Már azt is tudták, högy Ildikó találta meg a szatirt, ő jött a nyomára. Utána ment a pincébe. de Anda észrevette és rá akart ijeszteni. Ambrus úr felállt és gratulált, Terebesi úr lefényképezte Ildikót. — Megengedi, hogy a kirakatomba tegyem? — kérdezte. Lillácska sírt egy sort, aztán elcsodálkozott, aztán hamarosan, — mint a nap kiemelkedő személyisége, a történet kulcsszereplője, hajat cserélt. Ezúttal a démoni vörös kontyost. És természetesen nem lén- ne kerek a történet, ha nem futna be Kerekes Gergely bácsi. ■— Bort! Mirtdenkinek! Toljuk össze az asztalokat. Te is gyere, te vén reakciós — intett Ambrusnak. Aztán Farkashoz fordult! — Tudtam én. hogy nem csaptatok be. Csak a konspiráció kedvéért vezettetek félre. Nehogy locsogjak ... Igazatok van. Az ilyen vénember már csak beszél, meg álmodozik. És én azt sem bánom, ha kinevettek, akkor is kimondom, mire vágyok. Azt szeretném még elérni, ha a városunk emberei nemcsak a rossz elleni, hanem a jóért való harcban is ilyen egységesek és áldozatkészek lesznek. Persze, lehet, hogy én naiv vagyok ... Erre igyunk! — Azt hiszem, egy kriminek ennél több tanulsága nem is kell, hogy legyen. Ez utóbbi mondatot azonban már a krónikás rótta a lap aljára, aki ezúton is köszöni mindazok szíves türelmét, akik az olvasásban idáig eljutottak... Külön kiadják már a kora reggeli órákban az aznapi francia, olasz és angol újságokban megjelent filmkriti- sát* klVonatos osszefoglaláViszonylag nagy létszámú magyar delegáció vett részt az idei cannes-i filmfesztiválon. Vezetője Dósai István, a Hungarofilm vezérigazgatója, aki máris eredménnyel kecsegtető tárgyalásokat folytat a Magasiskola című magyar versenyfilm és nyolc nrásik, versenyen kívül vetített hazai játékfilm előadásáról. Jelenleg már francia, olasz, belga, kanadai cégek vásárolták meg a Magasis- kólát, Goal Istvánnal a film rendezőjével pedig ’riportokat készített a francia, belga, olasz és norvég televízió. Az idei cannes-i filmek legjavát pedig nemsokára a magyar közönség is megismerheti. Ragályi Elemér a Magasiskola operatőrje magával hozta a filmfelvevőit is. Kovács András- naka közeljövőben forgatás- ín mkrUl^ Staféta c. játék- Jiirnje szamara készít felvételeket. Eddig négy film tarthat szamot a díjra: az Utolsó Leo című angol film, Marcello Mastroiannával a főszerepben, a Kívülálló polgár című olasz filmdráma, a Strawberry statement című USA-produkció, a WoodvípíLw, kUűn? angol film- ' 'SJatékról is érdemes megemlékezni, amely hivatalos versenyfilmnek járó cere- móniákkal, de versenyen kíaUkö7erUIt vasámaP délelőtt a, közönség elé, címe 12 plusz 1, és Ilf—Petrov A 12 a a Clmü ismert szatírájának alapötletére épül. Ez volt TZaten1SZ filmszerePe Sharon bestiád’ 3 közelmúltban bestahsan meggyilkolt ame- 11 ,ai színésznőnek. Talán meg egyszer sem volt ilyen úllaróUákde' mÍnt az ic*én. aiiapitjak meg a fesztivál baTaendég€Í' A filmvilágban a népszerűség megtartó hetség.nem 6lé* CSak * £ Garai Tamás Angol lap a magyar versenyfilmről A Financial Times Cannes- ha küldött filmkritikusa melegen méltatja a magyar versenyfilmet, Gaál István Magasiskola című alkotását es megállapítja, hogy a Bunuel készítette Tristana mellett eddig ez volt a legjobb bemutatott film. Ragyogó és szép filmnek nevezi a magyar versenyfilmet, s különösen dicséri „a tökéletes szín technikát, a film sajátságos belső ritmusát és a csöppet sem hivalkodó rendezési .vívmányokat”.
