Népújság, 1970. május (21. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-10 / 108. szám
Amíg vitázunk, q Tóbérc kincse elfolyik Részleges siker: ebben a szezonban mindennap kinyit Bükkszék fürdője Amikor a harmincas évek vége felé a Tóbérc öléből feltört az alkálihidrokarboná- tos, kloridos termálvíz, nemcsak a bükkszékiek, de a környékbeliek is azt hitték: ezzel a vízzel „megfogta az inten lábát” ez a jobb sorsra ordemes vidék. Nem így történt. A víz nem hibáztatható. Igaz, a kezdeti kétezer köbméter helyett most már 5— 600 jön csak fel belőle naponta a fáradt, öreg, kezdetleges kútból, de a szakemberek véleménye szerint még 40 millió köbméternyi Sal- vust tartalmaz a hatalmas ■föld, alatti tó. S ez a lényeges! Ezzel a nagy értékű, nagy tömegű vízzel kellene ésszerűen gazdálkodni, hogy minden cseppje az emberek gyógyulását szolgálhassa. Hárommillió látogató Megnyitása óta ezt a fürdőt több mint hárommillió- an látogatták gyógyulást, felüdülést, kellemes víkendet keresve. Bükkszék valósággal fogalommá vált a nógrádi bányászok körében éppúgy, minta borsodi kohászoknál, a békési földművelőknél, vagy a budapesti nyaralóknál. Érthető tehát felháborodásuk, mikor évről évre azt hallják, hogy a kedvelt fürdőhely fejlesztése helyett megint a fürdő léte, vagy nemléte körül zajlik a vita. Az idén is úgy nézett ki a helyzet, hogy legfeljebb hét végén, két napra nyitják csak meg Bükkszék kapuit. Ilyen értelmű levelet kapott Hegyi János, az Egri Járási Tanács vb-elnöke a Gyógyáruértéke- sfcő Vállalat: igazgatójától. A csökkentett idejű nyitvatar- fás indoklása fölöttébb meglepő volt: „a fürdözök érdekében” hozták ezt a döntést — írták a levélben. Ezzel a levéllel újból felélénkült a vita, amely Bükkszék ügyében váltakozó sikerrel és hevességgel folyik már évek óta. Ebben a vitában már lapunk is többször letette a voksát; interpelláltunk Fodor Istvánné képviselőnkhöz, lejött Bükkszékre a miniszter is, levelek mentek sok-sok felső szervhez, szakemberek tanácskoztak, terveket készítettek. Most mégis azért kellett megküzdeni, hogy mindennap nyissák ki Bükkszék fürdőjét. A bajok eredője — ahogy a jegyzőkönyvek, akták rengetegéből ki lehet hámozni —, az, hogy 1963-ban a Gyógyáruértékesítő Vállalat kapta meg a .jogot arra, hogy Bükkszéken naponta 7—8 köbméter ivóvizet és 1100 köbméter gyógyvizet „kitermelhessen”. Ezzel a gyógyvíz — amely márgán, agyagon, palán és homokon keresztül jön fel ötszáz méteres mélységből —, teljes egészében az ő fennhatóságuk alá került. Azóta is értelmetlenül elfolyik nagy része, mert nekik csak napi tiz-tizenöt köbméterre van szükségük, amelyet Budapestre szállítanak el és ott palackoznak. Eladnak még naponta 100 köbméter vizet a közeli bányászüdülőnek. a többi — idényben —, a fürdőt táplálja, de az év nagy részében minden meny- nyiségben a patakba ömlik. Javaslatok a fejlesztésre Szakemberek, orvosok terveket dolgoztak ki e tűrhetetlen állapotot látva, mert véleményük szerint is a „Salvus víz jelenlegi hasznosítási módja nem felel meg a víz értékének”. Javaslatot tettek ivócsarnok építésére, a gyógymedence lefedésére, hogy télen is gyógyíthasson a víz. Gyógyszálló építésének az előnyeit ismertették a vitákon, mások víkendtelep kialakítását javasolták ..., de Valamennyi elgondolásnál beleütközött a jót akaró gondolat a jogba, a víz jogába, amely a Gyógyárué, s amely vállalatnak nincs érdekében Bükkszék fejlesztése, de jogát nem adja át senkinek. akinek pénze, akarata lenne a fürdő fejlesztésére, a gyógyvíz hasznosítására. A hozzáértők seregének tü- relmelten sürgetése így csak elutasításra talál. Nem volt pedig kevés belőle az utóbbi években. íme a vízügyi szakemberek tanácskozásának zárómondata: A bizottság felkéri az Egészségügyi Minisztériumot, hogy a jelenlegi vízpazarlás megakadályozására a szükséges lépéseket tegye meg...! Peszleg Irén geológus ehhez csatlakozva írja: A jelenleg fennálló termelési rendszerrel további vízhozam-csökkenés várható. Szabadkifolyással üzemeltetik a kutat, így télen nagy mennyiségű viz folyik el kihasználatlanul. Pazarlás... pazarlás... Sok talán a víz? A Tóbérc ölében valóban sok víz van a szakemberek állítása szerint, csak az a mód korszerűtlen, ahogy „felhozzák”, illetve gazdálkodnak vele. Kétszázezer forint kellene a kutatásokra, hogy eloszlassák a kétségeket a víz mennyiségét illetően, de ezt pillanatnyilag senki sem vállalja, pedig akkor kiderülne, ami négy évtizede a vita tárgya, hogy valóban érdemes-e Bükkszék a továbbfejlesztésre. További hét és fél millió kellene a fürdő, a kutak, a környék rendezésére, de ezt az összeget sem tudják előteremteni. A gyógyárusok nem is akarják. sőt még a fürdő jövőjével kapcsolatos megbeszélésekre' sem nagyon jönnek el. Miért nem veszi akkor át a fürdőt valamelyik Heves megyei vállalat, vagy szövetkezet? Voltak ilyen tervek. A minisztérium a múlt év végén hozzá is járult ahhoz, hogy a Gyógyáru átadja a fürdőt 1970. január 1. határidővel. Szóba került a termelőszövetkezet, az ÁFÉSZ és végül a Heves megyei Vízmű Vállalat, ám minden vevő „lelépett”, amikor megtudták, hogy vizet csak pénzért kapnak, a Gyógyáruértékesítőtől... azt is keveset és az ivóvízhez pedig szintén másfél millió forintért juthatnak. De ki vesz strandot víz nélkül? A víz jogáról pedig nem hajlandó lemondani a vállalat, sőt, ha a nógrádi bányászok — több éves ígéretüket betartva, saját költségükön —, új kutat fúrnak Bükkszéken, az is a Gyógyáruhoz kerül. Érdemben tárgyalni! Ez a kút sok vitás kérdést dönthet el... választ adhat arra, mennyi víz van a Tóbérc alatt, miért csökken a régi kút „hozama”, és a kút megfelelő zárásával, nyitásával miként lehetne elkerülni a mostani pazarlást... és a „vízszegénységét”. Jó lenne, ha mielőbb elkészülne ez a kút még akkor is, ha más birtokolja majd egyelőre. Biztató, hogy az 1963-ban kiadott vízjogi engedélynek van olyan passzusa is, hogy az megvonható a népgazdaság érdekében, ha nem megfelelően „bánik” valamely vállalat a rábízott vízzel. Nos, ez Bükkszék esetében legalább is vitatható... Jó lenne, ha erről az illetékesek valóban érdemben tárgyalnának. Most, hogy négy évtizedes múltjával — sok-sok vita után —, mégis megnyitotta kapuit a bükkszéki fürdő, ez csak részleges sikernek tekinthető. Tóbérc nagy értékű kincse jobb bánásmódot érdemel, és azok a százezrek is, akik gyógyulni, szórakozni oda járnak. Kovács Endre Nyilvános differenciálás flmi bekerül!, - s ami „kimaradt” a borítékból AZ UTÓBBI ÉVEK LEGNAGYOBB bérrendezése, „pénzosztása” ért véget a napokban megyénk ipari üzemeiben, vállalatainál. Még a legidősebb törzsgárdatagok sem emlékeznek ilyen jelentős fizetésrendezésre. A korábbi évek 2—3 százalékos bérfejlesztésével szemben ez évben nem egy üzemben 4— 5 százalékos bérrendezést hajtottak végre. De nemcsak a kiosztott összeg nagysága különbözik az előző évek fizetésemeléseitől. Valamennyi üzemben a módszer is alapjaiban megváltozott. Végre nemcsak az osztás műveletét gyakorolták az üzemekben, hanem az összeadását, a szorzást és a kivonást is. Ament mondtak az egyenlősdire, ki-ki a munkája, tisztessége, tudása, lelkesedése, és nem utolsósorban a hűsége alapján részesült az anyagi javakból. S volt még egy másik újdonsága is az idei „pénzosztásnak’^: nem „suba” alatt, nem csendben, nem zárt, hanem nyílt borítékokban adták át a pénzt. Nyíltan, nyilvánosan differenciáltak, s mondjak ítéleteket. A segédmunkásról. az üzemvezetőről, a targoncavezetőről, a lakatosról, az esztergályosról egyaránt. A BORÍTÉKOT MÁR valamennyien megkapták. Az egyik vastagabbra, a másik vékonyabbra „sikerült”. Van aki három-négy forintos órabéremelést kapott, van aki tiz fillért, s van aki egy fillért sem. Az öröm, s az elégedetlenség is ilyen arányban oszlik meg. Akik többet kaptak, természetesen elégedettek s jólesően summázzák: mégiscsak érdemes becsületesen helytállni. A vékonyabb „borítékosok” ha nem is kaptak ugyan a szívükhöz, de a legtöbbjük megsértődött, dömpingszerűen Írják a panaszos leveleket (az egri Finomszerelvénygyárból, a gyöngyösi Izzóból, a Parád- sasvári Üveggyárból, a Hatvani Cukorgyárból, a Vörös Csillag Traktorgyár egri gyáregységéből, szerkesztőségünkbe is több ilyen levél érkezett), duzzognak, kutatják a nagyobb emelést kapók „édesapjait”. Millió forintokról, sok ezer emberről van szó, előfordulhat tehát tévedés, méltánytalanság De a többség öröme, elégedettsége mégis azt bizonyítja; tisztességes alapokon, az értékek után kerültek gazdákra a fillérek, a forintok. A borítékokba minden bekerült. Mindenekelőtt a munka. A munka értéke, eredménye. Ki hogyan dolgozott, ki mennyit vállalt, s hogyan, miképpen teljesítette. Benne van a tudás is: ki mit, mennyit ad üzemének, vállalatának. És ami még az elmondottaknál is nagyobb hangsúlyt kapott: a hűség, a kitartás. ÉPPEN IDEJE IS VOLT, hiszen a töy.sgárda tagjai, akik hosszú éveken át a legtöbbet vállalták a munkából, jóban-rosszban kitartottak a kenyéradó gazdák mellett, az utóbbi években — főleg az elmúlt évben — majdnem mostohagyerekekké váltak. A pénzt, a prémiumot elvitték Vaddisznó, mint vadásztárs A Tolna megyei Báta- apátiban Kosa József vadásznak nem mindennapi kísérője van, ha vadászni indul. A cserkészésre és a vadlesre mindig vele tart Poca, a hároméves vaddisznó is. Kosa József ugyanis korábban mint idomító dolgozott a természetfilmet készítők gödöllői telepén. Pocát 8—10 napos korában vette magához és azóta annyira megszerették egymást, hogy elválaszthatatlan társak lettek. Kosa József két vadmalacot nevel most is udvarában (MTI foto — Bajkor József félv.) Bemutatkozik: a hevesi nadrágkosztüm, az egri NOVITAS szivar és a parádsasvári dohányzókészlet Megyei termékek a BNV-n A május 22-től június 1-ig nyitva tartó Budapesti Nemzetközi Vásár kétszázhatvan- ezer négyzetméternyi területén — immár hagyományosan — Heves megye termékei is helyet kaptak. A gyártmányokkal több üzemünk, szövetkezetünk, gyárunk, vállalatunk képviselteti magát. Néhány kiállítótól — előzetesen kértünk tájékoztatást. így értesültünk arról, hogy a MATRA VIDÉKI FÉMMÜVEK ez alkalommal bemutatja sokféle tubusát, húzott dobozát, az érdeklődők elé viszi a Liszkóban készült fémházakat, fiolákat, búrá- kat, láncokat, koronadugaszokat, üvegzáró fémkupa- kokat, sportpisztoly-lövedé- keket, s az úgynevezett Aerosol palackokat. A KGM- vállalatok Petőfi csornoiká- nak 1/D jelű részén a FINOMSZERELVÉNY- GYAR is önálló „tárlaton” reprezentálja munkáját. A látogatók megtekinthetik MK 058, - 11-, letve MK 08 típusú hűtőgépkompresszorait, a különbőz» Diesel-elemeket, a MECMAN pneumatikus automata-elemeket. a P 20-as motorkerékpárokhoz használatos porlasztókat, valamint a kerékpárszelepeket. QALITAL Könnyűfémipari Feldolgozó Vállalat is, amely a kohászati pavilonban: — vitrinben — kokilla- és présöntvényeket, tömbösített fémfajtáikat, sínhegesztő port, alumíniumdarát, homoköntvényeket ismertet, hírt ad a Svájcba, illetve az NDK-üa irányuló első exportszállítmányairól, s felvonultatja a járműfejlesztési programba illeszkedő MAN-on tvényeket, valamint a csepeli autó-, illetve • motorkerékpárgyár számára készített öntvényeket. A PARÄDSASVÄRI ÜVEGGYÁR ólomkristályból készített vázákat, gyertyatartókat, ivókészleteket, díszárukat, továbbá hutakész vázákat küldött vitrinbe. Ólomkristályai között újdonság a dohányzókészlet, ami hamutálból, cigaretta- és gyufatartóból áll. Tanácsi iparunk műhelyeiből mutat ízelítőt a HEVES MEGYEI BÜTORIPARI VÁLLALAT Dolgozói különösen, sok reményt fűznek a stíl-gamitú rához. Valószínűleg: nem ok nélkül! S ha már a bútomál tartunk, hadd folytassuk a sort a HEVESI HÁZIIPARI SZÖVETKEZET küldeményeivel; amelybe:: népies kisbútorok is vannak. Mellette természetesen láthatók lesznek majd a szövetkezet dekoratív függönyei, terítékei, s egy másik hevesi újdonság: a hímzett nadrágkosztüm — a divatszeretők kedvére. HATVANI KONZERVGYÁR ismert termékeit, a tartósított borsót, babot, csemege uborkát, paradicsomot, lecsót, pritamin-paprikút küldte a vásárra. Az , EGRI DOHÁNYGYÁR ugyanekkor két újdonsággal is meglepetést akar szerezni. Egyik a dobozonként 15 darabos Novitos szivarkülönlegesség, a másik pwlig a legolcsóbbnak ígérkező —- 20 darab 3 forint 60 fillér — filteres cigaretta, a Románc. Vonzó már a csomagolásuk is, s ebben nagy része van a grafikai munkát végző Pók Pálnak is — aki a gyár dolgozója. S hasonlóan sorolhatnánk még a kiállítókat és termékeiket — ám mi maradna akkor a vásárra?! Búcsúzzunk tehát úgy, hogy: viszontlátásra, az idei BNV-n'. Gyón! G”ula 1970. május 10., vas ama* előlük a vándormadarak, vagy ahogyan ők mondják: az órabérlovagok. Munka; hűség, kitartás nélkül. Ha késett is az elégtétel, de a napokban szétosztott borítékokból már nem hiányzik a szorgalom, a lelkesedés, a ragaszkodás, a szív jutalma. Nagyon sok szép, követést érdemlő példa bizonyítja megbecsülésüket. Csak néhányat a sok közül: A Mátraalji Szénbánya Vállalat, a bányászat átszervezésével elkerült és időközben visszatért dolgozóinak „megvásárolta” a távol töltött időt, s mintha mi sem történt volna: törzsgárda tagként fogadták a visszatérő hajdani munkatársakat. Az egri Finomszerelvénygyárban a törzsgárdatagok kétszeresen nagyobb nyereséget kaptak a „jövevényekénél”. A bérrendezéskor pedig a legnagyobb érdemként vették figyelembe az eltöltött éveket. Követést érdemel a másik bervai kezdeményezés is: a létszámmal megtakarított összeg jelentős részét alapbéresítésre visszaadják az üzemeknek. ÉVEKEN ÁT „FENT” osztották el a pénzt. A Mátra- vidéki Fémművek az elsők között vezette be: a bérrendezést az üzemek, műhelyek gazdasági, párt-, szakszervezeti vezetőire bízták. Mégpedig azzal a jelszóval: nádiknál senki sem ismeri jobban az embereket. A Vörös Csillag Traktorgyár egri gyáregységében is forintokkal kaptak többet a törzsgárda- iagok mint az új dolgozók. S hogy mi maradt ki a borítékokból? Tulajdonképpen semmi. Mert ahogyan a vastagabb borítékok a jó munka, a hűség fémjelzői, úgy a vékonyabbak a munka nélküli pénzszerzés lejártának jelzőlámpái, a fegyelmezetlenség, a tisztességtelen haszonszerzés, a hozzá nem értés, a közömbösség figyelmeztető jelei Ahelyett tehát, hogy bárki is a sértődöttet, a mellőzöttet játssza, érdemesebb elgondolkodni és tanulni, okulni a történtekből. Mert jövőre és azután is lesz fizetésemelés. Lehet tehát javítani, előbbre kerülni. A vastagabb boríték nem bérlet, egyforma lehetőség valamennyi dolgozó számára. TÖBB MILLIÓ FORINT talált új gazdára az üzemekben és végre azok kapták, akik megérdemelték, akik rászolgáltak. Az újjongás azonban kerülendő, mert valamennyien tudjuk, ismerjük, hogy ugyanazok az üzemek, vállalatok sértették meg a szocialista bérezés elvét, amelyek most javítani akarnak, s mint az elmondott példák is bizonyítják: az első lépéseken már túlvannak. De ez nem több a kezdetnél. Ha nem marad el a kollektív következetesség, ha nemcsak szalmaláng, amit eddig tettek, akkor a kiosztott milliók nemcsak a családokban, az otthonokban éreztetik majd hatásukat, hanem a termelésben, a termelékenységben is. És ez a minimum amit a társadalom joggal el- , vár a borítékok adóitól, s a címzettektől is. 1 Koós Jfécset j
