Népújság, 1970. május (21. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-10 / 108. szám

Köszöntő anyák napjára Heves megye 34 ezer KISZ-fiatalja és 32 ezer kisdo­bosa, úttörője nevében köszöntjük az édesanyákat, akik éle­tünket adták, akik tápláltak, járni, beszélni tanítottak, akik­nél jobban soha senki nem szeretett bennünket. Akik ma már az önzetlenség és szeretet példaképeivé váltak. Az év egyetlen napján köszöntjük, s az élet minden percében szeretni akarjuk az édesanyákat és társadalmunk­kal együtt egyre többet tenni azért, hogy könnyítsünk az anyák terhein, hogy szebbé tegyük életüket. Szeretettel köszöntünk minden édesanyát: ' MAGYAR KOMMUNISTA IFJÜSÁGI SZÖVETSÉG HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA, MAGYAR ÜTTÖRÖK SZÖVETSÉGÉNEK HEVES MEGYEI ELNÖKSÉGE Ádejant/iík kőiz&nilájt AZ EMBER ilyenkor sok iindenre gondol, különle­gesen szép szavakon töri a . .’éjét, könnyen esik még jlzásokba is. Tegnap pél- 'ául a pesti Duna-parton áltam és az a nyilvánvaló jjelenség jutott eszem- , hogy a folyót szegélye- öreg fák is biztosan ér­titek az anyák napja yhetes eltolódásáról, mi- jl múlt vasárnap, a szoká- ,os időpontban még nem virágoztak, most pedig már < kibontották szirmaikat. \ Olyan pompás képeket nyújtanak, mint egy-egy í hatalmas virágcsokor, ami- i lyennel csak a legjobb, . leggazdagabb gyerekek kedveskedhetnek édesany­juknak. IGAZ IS, a gyerekek nagy izgalommal készültek > a mai napra, számolgatták > a külön erre a célra meg­> takarított pénzüket, hogy a > virág mellett még mire is > telik belőle, a kisebbek ai­> kalmi verseket magoltak, a i nagyobbak, a kamaszok és \ bakfjsok különféle fogadal- (, makon törték a fejüket és { feltűnően jól viselkedtek. A > legnagyobbak pedig, a fel­> nőttek, akik a társadalom í derékhadát teszik ki. a kö­> szöntő mellett komoly gon- - dolatökkal foglalkoztak. ? Ezek között is a legfonto- $ sabbal, nevezetesen, hogy megbecsüljük-e kellőkép­pen az anyaságot, megkap­ják-e az anyák azt a tár­sadalmi támogatást, amely megilleti őket? MAS ORSZÁGOKHOZ képest akár teljes mértékig is elégedettek lehetünk, hi­szen állami úton sok kivé­teles kedvezményben ré­szesülnek az anyák, külö­nösen a dolgozó anyák. Munkahelyi kedvezménye­ket kapnak, rendelkezések egész sora védi érdekeiket, többször emelték a családi pótlék összegét és a fizetett szülési szabadság időtarta­mát, a gyermekgondozási segély rendszerének megte­remtésével pedig szerény, de szabályszerű fizetést kapnak az államtól azért, hogy gyermeküket három­éves koráig otthon nevel­hessék, a pótolhatatlan anyai szeretet melegében. Ezzel a lehetőséggel, amelyhez hasonlót nálunk gazdagabb országokban sem ismerünk, nagyon sok dolgozó anya élt és él, idő­legesen felhagy a gyári vagy hivatali munkájával, eredeti foglalkozásával, hi­vatásával egy másik hiva­tás kedvéért. Mert a szülők tudják a legjobban, hogy mennyire hivatás az anya­ság, egész embert követelő, a testi és szellemi energiá­kat lekötő, kimerítő elfog­laltság. Persze azt is mondhat­nánk erre, hogy az anyasá­got nem lehet pénzzel meg­fizetni. Ez igaz. De ki vi­tathatná, hogy pénzzel is támogatni kell mindazokat, akik vállalták az anyaság, az utódnevelés egyébként megfizethetetlen misszióját. A SZOCIALISTA állam magas mércét állított ma­gának az anyákról és kü­lönösen a dolgozó anyákról való gondoskodásban. Ezért nem azzal törődünk, hogy másutt esetleg nehezebb helyzetben nevelik gyerme­küket az édesanyák, ha­nem keressük a módokat: miben tehetünk még többet az anyákért, miképpen szé­lesíthetjük tovább jogos kí­vánságaik körét. EBBEN A tudatban kí­vánjuk minden édesanyá-. nak, hogy lelje sok örömét gyermekében, kerülje el a házat a betegség, legyen otthonos a családban a jó­lét és a boldogság. A. J. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK? AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI ÍANACS NAPILAPJA A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a magyar forradalmi munkás­paraszt kormány együttes ülésének HATÁROZATA a lakásépítés fejlesztésére, a lakáselosztás és a lakbérek új rendszerére Mint ismeretes, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága és a magyar forradalmi munkás—paraszt kormány 1970. április 16-án együttes ülést tartott és úgy döntött, hogy a lakásépítés, -elosztás és -fenntartás kér­déseit rendező állásfoglalást e hónapban nyilvánosságra kell hozni, valamint az álla­mi intézkedésekről tájékoz­tatási kell adni. Az alábbiak­ban közöljük az együttes ülés határozatát: ★ A Központi Bizottság ás a kormány megvizsgálta dol­gozó népünk lakáshelyzetét, a jövőbeni fejlődés irányát, feltételeit és anyagi forrásait. A vizsgálatokból és tanács­kozásokból arna a végkövet­keztetésre jut, hogy a terv­szerű fejlődés érdekében a ’közeli jövőben újonnan, kompléx módon kell szabá­lyozni a lakásépítést, á la­káselosztást és a lakásalap­pal való gazdálkodást. A Szakszervezetek Országos Ta­nácsának véleményét, vala­mint a budapesti és a me­gyei párt- és tanácsi végre­hajtó bizottságokkal, a társa­dalmi és' állami szérvekkel folytatott széles körű konzul­táció tapasztalatait figyelem­be véve határozza meg a szükséges tennivalókat. I. A Központi Bizottság és a kormány megállapítja, hogy a lakáshelyzet hazánkban ja­vuló. Az elmúlt két évtized­ben, 1950 és 1970 között egy­millió új lakás épült, a csa­ládoknak majdnem egyhar- mada költözött új lakásba, csökkent a lakások zsúfolt­sága, kedvezőbb a lakásállo­mány minőségi összetétele, felszereltségi szintje. A laká­sok összmennyisége azonban ma is elmarad a lakásigé­nyek mögött. Részint még mindig jelentkezik a hatása azoknak az éveknek, amikor nem folyt érdemleges lakás­építés, a háborús időkben és a helyreállítási időszakban, továbbá a szocialista építés első éveiben, amikor a ter­melő beruházások elsőbbsé­get élveztek a lakásépítéssel szemben is. Részint pedig a reáljövedelmek viszonylag gyors növekedésének hatá­sára az adott elosztási rend­szerben gyorsan nőnek a pótlólagosan jelentkező új lakásigények. 1957 óta a gazdasági fej­lesztésben nagyobb szerepet kap a lakásépítés, növekszik az állami befektetés és bő­vülnek a források a lakosság anyagi eszközeinek bekapcso lásával. így jóváhagyásra kerülhetett az 1961—1975. évekre szóló 15 éves terv egymillió új lakás felépítésé­re. Ez a terv megvalósuló­tan 1975-iß megépül s 15 éves lakásépítési program­ban kitűzött egymillió lakás, ettől azonban nem várhatjuk az igények teljes kielégítését, mert közben a városiasodás folyamata is felgyorsult és a városokban a lakásépítés néni növekszik a lakásigé­nyek teljes kielégítésének mértékéig. Reálisan kell számolni az­zal, hogy a lakáskérdés tel­jes megoldása a számítottnál hosszabb idő alatt — a nép­gazdaság fejlődésével össz­hangban — lehetséges. A mai elemzések és tapasztalatok azt mutatják, hogy a lakás­építés és -elosztás adott rendszerét tovább kell fej­leszteni, , bizonyos részeit pe­dig gyökeresen meg kell yál-, toztatni ahhoz, hogy a mai­nál gyorsabban haladhassunk az igények kielégítésének irányába. A lakásépítés és elosztás mai rendszerének legfőbb problémája az, hogy a jelen­tős lakásépítés ellenére rend­szeresen újratermelődik a lakáshiány, ez fékezi bizo­nyos rétegek szociális hely­zetének javulását és negatí­van hat a népszaporulatra. Az állandósult lakáshiány körülményei között kialakul­tak az elosztásban, a fenn­tartásban a „hiánygazdálko­dás” jellegzetességei, a bü­rokrácia, az állam és a la­kosság gazdasági ellenérde­keltsége, s ezek a politikai elégedetlenségnek is tápta­lajt nyújtanak. A helyzeten úgy kell változtam, hogy re­álisan szembenézünk a té­nyekkel és megoldjuk az ar­ra érett problémákat. A fő problémák a gyakorlatban a következőkben jelentkeznék: — a nemzeti jövedelem^ s azon belül a beruházási esz­közök növekedéséhez képest egyenetlenül alakult, egyes években elmaradt a lakás­építésre fordított állami esz­közök növekedésé, s ez kü­lönösen a városi lakásépítést fékezi; — a lakosság jövedelmi vi­szonyai lehetővé teszik a csa­ládok nagy részének fokozó­dó részvételét a lakáskérdés megoldásában, de a lakossági erőforrások bevonása ez ideig csak a magánlakás-építésben megoldott, az állami és szö­vetkezeti lakásépítésben el­marad a lehetőségektől, s ez is fékezi az építés títertiét; — a lakásépítés és -elosz­tás, valamint a -fenntartás jelenlegi rendszere a társa­dalmi egyenlőség és igazsá­gosság szempontjából .széles körben vitatott. Aránytalan a lakosság különböző rétegei­nek tehervállalása. Egyes csa­ládok ingyen jutnak olcsó bérű lakáshoz, míg mások lakásépítéssel, illetve vásár­lással jelentős terheket vál­lalnak; — a lakasforgalom és a la­káscsere mai rendszere kor­szerűtlen, nem ösztönöz a la­káscserére, s ezzel hiányte- remtő tényezővé válik. Hi­ányzik a lakásbérlet értéké­nek elismerése. Egyes csalá­dok több lakással is rendel­keznek. A bérlők nem érde­keitek a lakásalap megfelelő kihasználásában, a lakástar- ialékok felszabadításában; * aakácKSláiá» ftásaogartM rendszerében nem jutnak kel­lően érvényre a párt szociál­politikai elvei. A lakásépí­téssel és -vásárlással össze­függő kedvezmények nincse­nek helyes elvi alapon ren­dezve, az elosztásnál nem ve­szik figyelembe a tényleges rászorultságot. Az állami do­táció az építési formához és a lakás méretéhez kapcsoló­dik; — nem biztosítottak a !a­. kásalapban megtestesülő nem­zeti vagyon állagának fenntar­tásához szükséges közgazda- sági feltételek. A lakbér a legszükségesebb fenntartási munkálatokra sem elegendő, és az egyre fokozódó fenn­tartási célú dotáció más terü­letekről — így a lakásépítés­től — von el jelentős eszkö­zöket. E főbb problémákat a la­kásépítés és elosztás, a tá­mogatás. valamint a fenn­tartás és a lakbérek rendsze­rének új elveken alapuló komplex rendezésével kell megoldani. Olyan gazdaság- politikai feltételek kialakítá­sa szükséges, amelyek a la­káskérdés megoldásában fo~ kozott érdekeltséget terem­tenek mind az állam, mind a lakosság oldaláról. A lakáshelyzet jövőbeni javítását, az új módszerek bevezetését a párt életszín­vonal-politikájával össz­hangban, vagyis az, életszín­vonal további emelésének közepette kell elvégezni. A munka szerinti elosztás el­vével összhangban el kell érni, hogy münden állam­polgár lakásigényének anya­gi t eh erbí rók éptességének megfele’ően' vállaljon részt a lakásépítés és -fenntartás költségeioől. Az állami és magánlakás­építés növelésével elő kell segíteni az ellátás és az igé­nyek közötti feszültségek csökkentését, a fennálló tár­sadalmi és szociális problé­Egy bejelentő védelmében (6. oldalon) Hol vagytok régi barátok? (6. oldalon) Megyei termékek a BNV-n (7. oldalon) A Tóbérc kincse elfolyik (7. oldalon) Ami bekerült —- s ami „kimaradt” a borítékból (7. oldalon) mák megoldását. Ennek ér­dekében növelni kell a köz­ponti költségvetés lakásépí­tésre fordítandó eszközeit, egyidejűleg fokozni kell a tanácsok saját, valamint a vállalatok és a lakosság erő­forrásainak bevonását a la­káskérdés megoldásába.' Biz­tosítani kell a meglevő ■ la­kásvagyon állagának fenn­tartását és az éhhez szük­séges műszaki—gazdasági háttér megteremtését. A lakásellátásban a ter­hek arányosabbá tételénél, a kedvezmények tekinteté­ben nagyobb szerepet keli biztosítani a szociálpolitikai szempontoknak. Kifejezésre kell juttatni, hogy a kedvez­mény alapja elsősorban a család nagysága: a gyerme­kek és eltartottak (kereső- képtelenek) száma, a család alapító fiatal házasok, továb­bá a nyugdíjasok és a csők kent munkaképességűek tá­mogatása. Egységes elvek alapján rendezni kell a lakbéreket. Elvi alapnak kell tekinteni, hogy a lakbérbevételek fe­dezzék vagy közelítsék meg a lakóépületek fenntartás: (Folytatás a 3. oldalon) Hetedik front Úfabb amerikai csapategységek törlek be Kambodzsába Óriás bombázók az invázió megnyitása óta 12 ezer tonna bombát dobtak az országra SAIGON: Hírügynökségek szombaton délután gyorshírben jelen­tették, hogy dél-vietnami területről újabb amerikai csapat­egységek törtek be Kambodzsába. Az amerikai parancsnokság bejelentése szerint a „25. gyalogos hadosztály második dandárjának egységei szom­baton délelőtt csatlakoztak a Horog-térségtől nyugatra har­coló szövetséges csapatokhoz”. Az AP hírügynökség- a kambodzsai új, hetedik frontéi, megnyitó amerikai katonák létszámát 2500-ra becsüli. Az új hadműveletekben Sheridan típusú harckocsik és pán­célos személyszállító járművek is részt vesznek. Saigoni források szerint az Egyesült Államok délkeleb azsiai „B—52-es flottája” — mintegy 80 nehézbombázó — a kambodzsai invázió megnyitása óta támadásait szinte ki­zárólag Kambodzsára összpontosítja; a gépek 12 ezer ton« na bombát dobtak eddig az ország különféle célpontjaira. uras!

Next

/
Thumbnails
Contents