Népújság, 1970. május (21. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-08 / 106. szám

KOSSUTH 8.20 Régi melódiák 9.02 A Társadalmi Szemle új számáról 9.13 A Strauss család nyomában 10.05 Zenekari muzsika 11.00 Iskolarádió 11.35 Édes anyanyelvűnk 11.40 Suchony: A hegyekről. Kórusszvit 12.20 Ki nyer ma? 12.30 Tánczene 13.15 Népi zene 13.45 A költészet napja Balatont üreden 14.00 A Dyermekrádió műsora 11.25 A gyermek és világa 15.10 16.05, 16.55 és 18.55: Jelentés a magyar—szovjet Davis Kupa-mérkőzésről 15.15 Pol-beat 15.26 Népi zene 15.48 Shakespeare-dalok 16.10 Riport 17.20 Mozart: B-dúr szimfónia 17.45 Mikrofórum 18.00 Kórusmüvek 18.07 Rádiójáték 19.25 Csehszlovákia nemzeti ünnepén 20.35 Egy rádiós naplójából 21.20 Láttuk, hallottuk . . . 21.40 Beszélgessünk zenéről 22.15 Spanyolországi napló 22.25 Tánczene 22.50 Lenin gondolatvilága 23.05 Operarészletek 0.10 Könnyűzene PETŐFI 8.05 Operarészletek 9.00 Ezeregy délelőtt 11.47 Elbeszélés 12.00 Népi zene 12.20 Schubert: G-dúr vonósnégyes 19.03 Zenekari muzsika 14.00 Mindenki kedvére —* kettőtől — hatig . . . 15.33 16.33, 17.33, 18.10: Jelentés a magyar—szovjet Davis Kupa-mérkőzésről 18.15 Operettrészletek 18.50 A Nemzetközi Vöröskereszt napja 19.06 Kamarazene 19.44 Könyvismertetés 20.28 Csenki: A szép Jutkica 20.45 A győzelem napja 22.00 Színészek énekelnek 22.15 Petrovics Jónás könyve 23.15 Nóták MAGYAR 8.05 ITV 17.55 Hírek 18.00 A béke ünnepén 19.00 Magyarország—-Szovjet­il nió tenisz Davis Kupa közvetítése 19.45 Esti mese 20.00 Tv-híradó 20.20 Csak a képre emlékezem 21.10 A győzelem napja 25. évfordulóján. 22.40 Tv-híradó 22.50 Beszélgetés POZSONYI 3.30 A felszabadulás dalai 10.10 Margaréta barátai. (Francia—olasz film) 16.00 Ch. Kcsice—Slavia Bratis­lava I. osztályú labdarúgó- mérkőzés 17.05 A Nanga Pa mat meg­hódítása. (Dokumentum- film) 19.00 Tv-híradó 20.00 Ünnepi műsor 22.00 Tv-híradó 22.20 Az AI e ks zand r o v - eg y ü t tes műsorából \Fifea* 1 EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33) Az előadások, kezdete: fél 6 es 8 órakor. Jöttem, Láttam, lőttem Színes olasz—spanyol film EGRI BRÖDY: (Telefon: 14-07) Az előadások kezdete: fél 6 és fél 8 órakor, A halál 50 órája Színes amerikai film (Dupla helyárak) EGRI KERT: Autósok reszkessetek GYÖNGYÖSI PUSKIN: ítélet GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: öregember és a gyerek HATVANI KOSSUTH: Crossbow akció HEVES: A fehér apácák titka FÜZESABONY: Vadász jelenetek Alsó-Bajorországban PETERVÁSARA: Szemtől szembe ÜGYELET Egerben: 19 órától szombat reg­gel 7 óráig a Bajcsy-Zsilinszky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10.) Rendelés gyermekek részére is. Gyöngyösön: 19 órától szom­baton reggel 7 óráig a Jókai ut­as 41. szám alatti rendelőben. fSclefon; 17-274 A népszámlálás tapasztalatai Hét új milliós város A Szovjetunió demográfiai helyzete Az Orly Kupa birtokosai A televízióról és rádióról híres székesfehérvári Videoton nemrég moto-cross csapata révén is ismertté vált Euró­pában. Megnyerték a Franciaországban rendezett rangos versenyt, az Orly Kupát. A győztes csapat tagjai minden edzést „komolyan vesznek”, (MTI foto — Jászai Csak rövid idő kérdése A kijevi Oroszországban körülbelül 5 millió ember élt. I. Péter Oroszországénak mintegy 12 millió lakosa volt. 1882-ben Oroszország lakos­sága (a mai határok között) elérte a 100 milliót. 1941-ben átlépte volna a 200 milliós határt, de kitört a háború, s így ez a dátum 1956-ra toló­dott. 241 millió 788 ezer. Eny- nyi a Szovjetunió lakosainak száma az 1970. január 15-i népszámlálás adatai szerint. Előzetes adatokat e népszám­lálásról most tettek közzé. Ezek lehetővé teszik, hogy megrajzoljuk a szovjet nép „demográfiai portréját”. A lakosság számát tekintve a Szovjetunió tartja harmadik helyét a világban, Kína és India után. Születések A legutóbbi népszámlálást 1959-ben tartották. Az azóta eltelt 15 év alatt az ország lakossága 15,8 százalékkal növekedett. Ezt a növekedést mérsékeltnek tekinthetjük, ha összehasonlítjuk más orszá­gok lakosságának növekedé­sével. Érdemes egyúttal megje­gyeznünk, hogy az előző nép- számlálás után a lakosság nagyobb növekedését jósol­ták 1970-re. Az új népszám­lálás adatai kétségkívül fon­tos tudományos megfontolá­sok alapját alkotják meg. Bárhogy is van, a Szovjet­unióban nagyon sokat tesz­nek a tudatos anyaság elvé­nek valóra váltásáért. Ez az elv kimondja, hogy azok a gyermekek jöjjenek világra, akiket a szüleik szívesen várnak és kívánnak. Az édes­anyát társadalmi megbecsü-. lés és állami gondoskodás | övezi, az anya kedvezmé­nyekben és segélyben része­sül. Nem tilos az abortusz, sem a megelőző szerek eladá­sa. Ennek következtében a családi tanácsban, nem pedig az egekben vagy kormány- szinten döntenek arról, hogy legyen-e gyermek. A Szovjetunióban nincs túlnépesedési probléma, nin­csenek „fölösleges” emberek. A gyorsan fejlődő gazdaság, a nagy természeti kincsek, a végtelen orosz térségek mind újabb és újabb munkáskeze­ket kívánnak. Másfelől vi­szont a születések számának bizonyos csökkenése arra ve­zet, hogy növekszik az idős, eltartott évjáratok aránya a lakosság életkori struktúrájá­ban. Ez: közös jellemző vo­nás a fejlett országokban. A nemek aránya Az új népszámlálás adatai szerint bizonyos javulás kö­vetkezett be a nemek ará­nyában a Szovjetunióban. Ma 46 férfia 54 nő jut. 1959-ben ez az arány 45:55 volt, ezzel szemben 1913-ban a férfiak száma csaknem azonos volt a nők számával. A nemek egészséges egyensúlyának megbomlását kétségtelenül a háború súlyos véráldozatai olcozták. Egy másik ok (amely azonban csak másodrangú szerepet játszik), az az álta­lános tapasztalat minden or­szágban, hogy a nők túlélik a férfiakat. Hogy az első ok a döntő azt az a tény bizonyítja: férfiak és nők száma közötti nagy különbség csupán a há­ború sújtotta nemzedékekre vonatkozik. Az 1928-as szüle­tési évjáratokban és a ké­sőbbiekben ennek az egyen­súlynak a megbomlása már nem tapasztalható. Urbanizáció A legújabb adatok igazol­ják, hogy tovább tart a vá­rosi lakosság gyors növeke­dése a falusiéval szemben. Jelenleg a városokban él a lakosság 56 százaléka, (az 1959. évi 48 százalékkal szem­ben). A falusi lakosság szá­ma nemcsak viszonylagosan, hanem abszolút értelemben is csökken. Ez a folyamat tovább tart majd a jövőben is. A fejlő­dő ipar további munkáskeze­ket szív el a faluból. Magá­ban a faluban a gépesítés és a munkatermelékenység nö­vekedése lehetővé teszi, hogy kevesebb emberrel is többet termeljenek. összedőlt a Dél-Alföld leg­régibb ipari műemléke, a kis- kundorozsmai szélmalom. A visszaemlékezések szerint éppen 150 évvel ezelőtt a falu Czékus nevű bírája épí­tette a vályogfalú malmot, amelybe fából készült, nap­jainkig is működőképes szer­kezetet helyeztek el. Az épít­mény a híres magyar nóta* költő, Dankó Pista dalával vált országszerte ismertté. Utoljára 1960-ban került nagyjavítás alá, s azóta is kétévenkínt tapasztották, ja­vították falait. Az idei belvizes időjárást azonban nem bírta ki a más­fél évszázados épület. Víz­Egyre több a város, és a meglevő városok is fejlőd­nek, Ez a fejlődés annál gyorsabb, mennél nagyobb a város. A növekedést a város­építő szakemberek vitája kí­séri. Arról vitáznak, hogy milyen városnagyságot kell optimálisnak, a lakosság, va­lamint az ország gazdasági élete szempontjából a leg­jobbnak tekinteni. Az 1959. évi népszámlálás adatai szerint millión felül volt a lakosok száma Moszk­vában, Leningrádban és Ki- jevben. E hárommilliós vá­roshoz azóta hét új csatla­kozott: Taskent. Baku, Har­kov, Gorkij, Novoszibirszk, Kujbisev és Szverdlovszík. Lakóhely­változtatás A lakosságnak a faluból a városba való költözését az egyik területről a másikra való költözés kíséri. Kazah­sztán és Közép-Ázsia lakos­sága például beköltözőkkel növekedett, de ez nem mond­ható el az Ural vidékéről, vagy Oroszország központi körzeteiről. A közölt adatok alapot szolgáltatnak arra a követ­keztetésre, hogy a Szovjet­unióban a demográfiai fo­lyamatok normálisak, az ez­zel kapcsolatos problémák megoldhatók, megoldásukat éppen a népszámlálás részle­tes adatai segítik elő, ame­lyeket még sok munkát kívá­nó feldolgozás után tesznek majd közzé. Gennagyij Geraszimov (APN) zel Hatódtak át a falak. s amikor a fagy végleg kien­gedett, szivacsosan elporlad­tak a vályogtéglák, nem bír­ták az épület súlyát és a fal összerogyott. Hasonló sorsra jutott a falu 20, vályogból készült épülete is. A községi tanács vezetői szerint a fából készült szer­kezet kevéssé rongálódott meg, gyorsan kijavítható. Ja­vasolják a műemlékvédelmi felügyelőségnek, hogy a mal­mot, régi népi építészeti jel­legét meghagyva, építsék új- pá, olyan építőanyagokból, amelyek jól ellenállnak az időjárás viszontagságainak. (MTI) Mi lesz a herédi művelő­dési házzal’ Ezzel a címmel foglalkoztunk az építkezés­sel, amely heteken keresztül szünetelt a tartószerkezetek megsüllyedése következtében. Ezt a műszaki hiányosságot kellett kijavítani. Amint Bicskey Ferenc, a petőfibányai vegyesüzem elő­készítési osztályának vezető­je tájékoztatott bennünket, a Tóth B., Eger: A vállalat nem járt el he­lyesen, de Önnek sincs tel­jesen igaza. A vállalat a szerződés időtartama alatt csak a szerződéssel időará­nyosan köteles a tanulmányi szabadságot biztosítani az Ön részére.* Ha tehát fél évet dolgozott a vállalatnál, az éves tanulmányi szabadság­nak fél évre eső részét kö­teles vállalata kiadni. A vál­lalatra nézve méltánytalan lenne, ha féléves munkavi­szonya alatt az egész évi sza­badságot ki kellene adnia. Tehát az éves tanulmányi szabadságot, éppen úgy, mint az évi rendes szabadságot,a munkában töltött idő ará­nyában kell kiadni. Több gyerekes mama jel­igére: Értesülése helyes. A több- gyermekes anyát valóban műszaki megoldásra vonat­kozó leírást megkapták, an­nak megvalósításán már az építők, a vegyesüzem dolgo­zói munkálkodnak. Amikor ezzel a technikai feladattal végeznek, folytatják a he­rédi művelődési házon is az építkezést. Az intézmény műszaki átadása tehát most már csak rövid idő kérdése. pótszabadság illeti meg gye­rekei után is. Az MT. V. 50. §-nak 2. bekezdése szerint annak az asszonynak, aki három 18 éven aluli, mun­kaviszonyban nem álló gyer­meket gondoz, évente 2 nap pótszabadság jár. Ez a sza­badság minden további gyer­mek után 2—2 nappal emel­kedik. A több gyermekes anyáknak járó pótszabadság, az egyéb címeken járó pót- szabadságon felül jár a dol­gozó nőnek. Másik értesülé­se viszont téves. Az Mt. V. 59. §-a előírja, hogy annak a dolgozó nőnek, aki két 14 évnél fiatalabb gyermeket gondoz, kérésére havonta egy fizetés nélküli szabad­napot kell engedélyezni, de erre a napra fizetés nem jár. F. Petemé, Eger: A levelében leírtak alap­ján a vállalat évről évre szabálytalanul állapítja meg Összedőlt a dorozsmai szélmalom Üzen a szerkesztő MIROSLAW SVANDRLlKj Az én első apukám nagyon-nigyon szigorú ember volt, s szinte minden szabad idejét arra fordította, hogy embert neveljen belő­lem. Magával cipelt minden hangverseny­re, színházi előadásra s folyton mondogatta: ne félj, én embert fa­ragok ám belőled! Anyukámmal viszont annál kevesebbet tö­rődött. Erre anyukám hamarosan ismeretsé­get kötött egy bizonyos Múnavka nevű férfi­vel. Az első apukám, aztán messze elköltö­zött, 'egészen Ostravá- ba és onnan küldözge­tett nekünk havonta négyszáz koronát. így lett Ménavka úr a második apukám. O sehová, sem cipelt ma­gával. Ezt hangoztatta folyton: csak az ön­álló gyermek fejlődő­képes! ...Anyukát vi­szont állandóan szem­mel tartotta. Minden4 lépésére vigyázott. Gyakran elvitte anyut a Cariocca-bárba, én meg a srácokkal mozi­ba mentem, vagy ösz- szevissza csavarogtam. Ügy általában semmi rosszat, kifogásolni valót nem mondhatok erről a második apu­kámról. Anyukám mégis flörtölni kezdett a Cariocca-bárban Bublik úrral és... és hamarosan Bublik úr lett az én harmadik apukám. Belevaló egy ember volt ám a Bublik úr! Azaz: a harmadik apukám. Mindig ren­geteg pénze volt, pe­dig nem is, keresett valami sokat, csak. ezerkétszázat. Állan­dóan azt mondogatta: szemesnek áll a világ, kérem! — és a jobb szemével mindig hu­nyorított egyet ilyen­kor. Engem mindig zsebpénzzel dugott, s folyton az iránt érdek­lődött, . hogy van-e már valakim? „Hzi, fiam, — mondta — amikor én 13 eszten­dős voltam, már javá­ban csaptam a lányok­nak a szelet, s meg­szöktettem egy gyö­nyörű cirkuszi táncos­nőt!” Amikor egyszer alaposan beszíva ér­keztem haza, és anyu­kám nagyon sopánko­dott emiatt, apukám csak mosolyogva kun­cogott és így szólt: „No, most már látom, hogy végre ember lesz belőled!” Ettől kezdve majdnem mindennap felöntöttem a garat­ra. Anyukám sokat si­ránkozott, hogy eset­leg még valami rossz társaságba keveredem és akkor őt megöli a bánat, meg a szégyen. Meg hogy úgyis min­szabadságát. A dolgozót az évi rendes szabadság akkor is megilleti, ha nem teljes, nyolcórás munkaidőben dol­gozik. A rövidebb munka­idővel (4—6 órával) dolgoz­tatott munkavállaló szabad­sága éppen úgy alakul, mint a teljes munkaidőben dol- goztatottaké. A szabadságra járó munkabért természete­sen úgy kell megállapítani, amennyi a munkában töltött órák után járna. Kérésével a vállalati munkaügyi döntő- bizottsághoz kell fordulnia. Balázs Zsuzsanna, Heves: Gratulálunk a sikerhez és a nyolcezer forint elnyerésé­hez is, melyen berendeztétek klubszobátokat. A meghívást köszönjük. Kérjük, számolj majd be, hogyan sikerült a találkozó. denki őróla pletykál már a harmadik apu­kám miatt. Ö, mármint a har­madik apukám még­sem volt eléggé agya­fúrt, mert egy idő múlva valami speku­láció miatt lebukott és három évet kapott. Anyukám eleinte ren­geteget sírt, mert a harmadik apukámat nagyon szerette. Két- három hét múlva azonban hirtelen fel­hagyott a sírással és ismét elindult a Ca- riocca-bár felé. Fény­lő szemekkel, ragyogó arccal érkezett haza, amiből én arra követ­keztettem, hogy ha­marosan negyedik apukám lesz. S vajon milyen lesz? Ha alaposan bele­gondolok, be kell is­mernemy hogy anyu­kám egyre jobban, egyre megfontoltabban választja meg az én apukáimat. A negye­dik apuka bizonyára még belevalóbb, klasz- szabb ember lesz, mint a többi volt. Már előre örülök neki!... Krecsmáry László fordítása Holczreiter Emilné, Kom- polt: Panaszát kivizsgáljuk, a kivizsgálás eredményéről le­vélben tájékoztatjuk. Kérjük türelmét. 1970. május 8, péntek

Next

/
Thumbnails
Contents