Népújság, 1970. május (21. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-08 / 106. szám
Napi külpolitikai összefoglalónk A saigoni alelnök Phnom Penhben A DIFK elismerte Szihanuk új PÁRIZS Zaragozában, Spanyolország egyik hatalmas ipari központjában tömegtüntetésen követelték az Egyesült Államok spanyolországi légies, haditengerészeti támaszpontjainak felszámolását. „Jenkik, menjetek haza Spanyolországból, Spanyolország a spanyoloké ’, kiáltozták a tüntetők. (TASZSZ) SAIGON Megnövekedtek az amerikai csapatok vesztesegei az elmúlt héten. A saigoni katonai parancsnokság által csütörtökön közölt adatok olyan időszakra vonatkoznak, amelyben a kambodzsai hadműveleteknek első két napja szerepel csak. Április 26-a és május 2. között az amerikaiaknak 123 halottjuk volt (körülbelül 20 százalékkal több, mint az előző hetekben. “ (AFP) MOGASDISHU A Szomáliái kormány bejelentette, az összes magánkézben levő olajtársaságok és külföldi bankok kisajátítását és államosítását. A tulajdonosokat megfelelően kártalanítják. (DP A) BERLIN. Heinz Hoffmann hadseregtábornoknak, a Német Demokratikus Köztársaság nemzetvédelmi miniszterének vezetésével csütörtökön katonai küldöttség utazott Moszkvába, hogy részt vegyen a hitleri fasizmus legyőzésének 25. évfordulójával kapcsolatos ünnepségeken. (ADN) KAIRÓ Kairói lapjelentések szerint megbeszélések folynak az EAK, Szudán és Líbia között a három ország államfői csúcstalálkozójának előkészítéséről. A csúcstalálkozóra május 25-én kerülne sor Khartoumban. (Men a) kormányát AFP’interjú Binh asszonnyal Miközben Kambodzsában az amerikai—saigoni behatolók immár öt irányban folytatják pusztító hadjáratukat, Nguyen Cao Ky repülőma rsall, a saigoni rezsim hirhedt alelnöike repülőgépen „szupertitkos” látogatást tett Phnom Penhben, Kambodzsa fővárosában. Bár a tárgyalások konkrét témájáról természetesen semmi sem szivárgott ki, a jelentést követő kombináció meglehetősen kézenfekvő: Ky útja félreérthetetlen része annak a most már nem is nagyon titkolt washingtoni szándéknak, hogy Kambodzsát ugyanolyan délkelet- ázsiai katonai bázisává tegye mint korábban Dél-Vietna- mot, vagy éppen Thaiföldet. Képtávírónkon érkezett: Hatalmas Amerlka-ellenes tüntetés színhelye volt a római Piazza Escdra. A tömeg a kambodzsai agresszió ellen tiltakozott, (Telefoto — AP—MTI—KS) Ez éles ellentétben áll Richard Nixon régebbi sőt az intervenció megindulásakor tett ígéreteivel is. Az elnök akkor azt állította, hogy csapatait „éppen Kambodzsa semlegességének megőrzése végett, veti be. Ez persze már akkor hihetetlenül hangzott amikor — nyilvánvaló amerikai segítséggel — eltávolították az ország éléről a valóban semleges politikát folytatott Norodom Szihanuk herceget. Mint várható volt a dél-vietnami ideiglenes forradalmi kormány hivatalosan elismerte a herceg Pekingbcn megalakított nemzeti egység- kormányát. Nguyen Thi Binh asszony a DIFK külügyminisztere egyébként egy olyan kérdésre- válaszolt az AFP francia hírügynökségnek adott interjújában, amely intenzíven foglalkoztatja a nemzetközi közvéleményt. A kérdés így hangzott: „Valóban megtartják jövő csütörtökön a párizsi értekezlet ülését?” Ez — válaszolt a külügy- míniszter-asszony — az USA magatartásától függ. Hozzátette: mindenekelőtt a VDK bombázására és a kambodzsai agresszióra gondol. A francia újságíró kérdése mögött sokkal tágabb, sokkal fontosabb kérdés húzódik meg: az, hogy a VDK és a DIFK delegációja boj- kottálta a Vietnam-kon- ferencia szerdai ülését, nem a tárgyalások befejezésének. vagy felfüggesztésének kezdete? Amilyen világos .volt a kérdés. Olyan világos a rá adott válasz: nem a VDK-n és a DIFK-en múlik a tárgyalások további sorsa .., ,/\AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAÄAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAÄ | „Hz ember védelme - küzdelem a háború ellen” 22 ÉVVEL EZELŐTT, a XVII. nemzetközi vörcske- resztes konferencia határozatot fogadott el Stockholmban arról, hogy a nemzeti társaságok egy közösen meghatározott időpontban szervezzék meg „a béke napját” a nemzetközi megértés és barátság előmozdítására. így váit május 8-a a Vöröskereszt nemzetközi napjává. EBBEN AZ ÉVBEN FÖLDÜNK 114 nemzeti társasága valóban az emberiség százmillióit foglalkoztató gondolat jegyében ünnepli meg a Vöröskereszt napját. Az idei jelszó: „Az ember védelme — küzdelem a háború ellen” az emberek békevágyát juttatja kifejezésre, és azt a határozott törekvésüket, hogy a pusztulást és szenvedést okozó háborúkat egyszer s mindenkorra ki kell iktatni az emberiség történetéből. A szocialista országok Vöröskeresztjei az elmúlt negyedszázadban fáradhatatlanul hirdették, hogy a Vöröskereszt-mozgalom egyik legfontosabb feladata, a bajba jutottak megsegítésén kívül a világbéke megőrzésének az előmozdítása A MAGYAR VÖRÖSKERESZT nemzetközi tevékenységét is ez a törekvés hatja át. Mindent elkövet, hogy támogatást nyújtson a világ különböző térségeiben az agresszió ellen küzdő népeknek, és elősegítse, hogy ezek a mérhetetlen pusztulást és szenvedést okozó háborúk igazságos és békés megoldást nyerjenek. A népek között: megértés gondolatát kívánta előmozdítani a Magyar Vöröskereszt azzal is, hogy anyagi segítséget nyújtott a természeti katasztrófák által sújtott országok — legutóbb Jugoszlávia és Törökország — lakosságának. Ezt a célt szolgálta a fiatal afrikai és ázsiai Vöröskereszt-társaságoknak eljuttatott támogatás is. A VÖRÖSKERESZT-MOZGALOM idei jelmondata nem csupán egy napra érvényes feladatot tűzött ki a nemzeti társaságok elé. hanem azt, hogy a világ vöröskeresztes szervezeted 1970-ben, amelyet az UNESCO nemzetközi nevelésügyi évvé nyilvánított, ennek szellemében végez- £ zék munkájukat. l P. I. \ <Wd/W/WWA/WWWWVWWWVWA\AAAAW\AAWVVWWWVWWVWü Amerikai repülőgépek Izraelnek a „légifölény” biztosítására WASHINGTON Az Egyesült Államok valószínűleg engedélyezi újabb harci i'epülőgépek szállítását Izraelnek. A washingtoni külügyminisztérium közlése szerint foglalkoznak a korábban elutasított izraeli kérelemmel „a legújabb közel-keleti fejlemények fényénél”. . Washingtoni hivatalos kö- ' rök' most arra hivatkoznak, hogy ..megváltozott az erő- egyensúly”, mivel az EAK új típusú légvédelmi rakétákat kapott. Amerikai részről ki akarják használni azt az Izrael által terjesztett koholmányt is, hogy „szovjet pilóták harci repülőgépeket vezetnek” az EAK területén. Amerikai hivatalos körök szerint feltétlenül fenn kell tartani a térségben Izrael „légifölényét”, s ezt csak az újabb szállításokkal lehet biztosítani. (MTI) Nixon döntése „Richard Nixon amerikai csapatokat vet be a kambodzsai csatába" — ezzel a négyhasábos címmel számolt be a polgári francia LE FIGARO az amerikai elnök televíziós beszédéről. A lapban Nixon elnök képe látható, amelyen rátenyerel Kambodzsa térképére. A lap New York-i tudósítójának kommentárját közli arról, hogy az elnök az invázió szó gondos kerülésével tisztogatásról beszél, de munkatársai „értésére adták az újságíróknak, hogy legalábbis hat-nvolc hétig el fog tartani az akció”. A NEW YORK TIMES így vélekedik a habon! kiszélesítésére vonatkozó elnöki döntésről: „Elképesztő gyorsasággal követik egymást a háború, eszkalációjának tragikus hibái Délkelet-Ázsiá- han. Ismét olyan elnök vállalkozott a béke csalóka ígéretével a háború kiszélesítésére, akit azon ígérete alapján választottak meg, hogy kihúzza az Egyesült Államokat a vietnami kátyúból. A katasztrófa felé vezető úton megtett minden lépést újabb és újabb követi, mintegy an1070. május 8., pentek nak a kudarcnak gyászos folytatásaként, amelyet a háború első eszkalációja hozott. Mindez felmérhetetlen kockázatokkal jár a remény legkisebb esélye nélkül. A konfliktus kiszélesítése veszélyes fordulat” — állapítja meg az amerikai lap. „A nixoni döntés” — című írásában a LES ECHOS rámutat, hogy Nixon elnök „éppen úgy elszánta magát a pókerjátszmára, mint elődei: Kennedy és Johnson is ... A kockázat igen nagy, ha arra gondolunk, hogy elveszítheti a nagy tétet”. A gaulleista LA NATION vezércikkben állapította meg: „Nem könnyű megérteni az Indokínában folytatott amerikai politika logikáját. Nixon elnök nemrég bejelentést tett a csapatkivonások újabb szakaszára vonatkozóan, néhány nappal később viszont azt kellett megtudnunk, hogy az Egyesült Államok haderői a dél-vietnamiak oldalán behatoltak Kambodzsába. Tegyük hozzá: senki sem adott , még kielégítő magyarázatot a Phnom Penh-i államcsínyre sem. Akármilyenek is voltak Norodom Szihanuk herceg kijelentései, el kell ismerni, hosv amíg a he) vén vol' Kambodzsa kívül maradt a háborún, most viszont Kambodzsa belekerült a háborúba, és senki sem tudja* ho* gyan fog belőle kijutni”. A LE MONDE washingtoni tudósítója Nixon döntését egyszerűen „az erősebb törvényének” minősíti és. megállapítja: „Nixon doktrínája füstbe ment. Akik Nixon hangját hallották és tekintetét látták a televízióban, azok nem hisznek abban, amit Nixon a teljes győzelem hadműveletének nevezett, hanem inkább az elnök rossz lelkiismeretére gondolnak. Nixon egész beszédében semmiféle jogi, vagy egyéb érvre nem hivatkozott döntésének Igazolására, Washington egyszerűen az erő törvényét igyekszik alkalmazni szomszédaival és szövetségeseivel szemben egyaránt”. A világsajtó kiemelkedő helyen foglalkozott a május 4-én Moszkvában tartott sajtóértekezlettel, amelyen Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök ítélte el az Egyesült Államok kambodzsai agresszióját. A ZYCIE WARSZAW' közölte moszkvai tudósítójá nak kommentárját: „Azt a tényt, hogy a szovjet nyilatkozatot nem a TASZSZ hír- ügynökség, vagy a sajtó tette, mint ez korábban lenni szokott, hanem Koszigin — egy sajtókonferencián —, moszkvai újságíró körökben annak a különös fontosságnak a tanúbiaoaysáaakiéait értékelik, amelyet a szovjet kormány, Nixon elnök döntése eredményeképpen, az indokínai félszigeten kialakult helyzet veszélyes fejleményeinek tulajdonít”. A Dél-vietnami Köztársaság moszkvai nagykövete május 6-i sajtóértekezletén örömmel állapította meg:'„A Szovjetunió újból megerősítette az indokínai népek támogatására vonatkozó álláspontját, azt, hogy segíti e népeket harcuk, kitűzött céljaik megvalósításában”. A francia lapok részletesen ismertették Koszigin kijelentéseit. A már említett LA NATION megállapítja: ..Koszigin szovjet miniszter- elnök figyelmeztetést intézett az amerikaiakhoz.” A szociáldemokrata párthoz közelálló nyugat-berlini TELEGRAF „Nagy aggodalom” című vezércikkében elsősorban azokat a nyugati állásfoglalásokat idézi, amelyekből „a délkelet-ázsiai háború veszélyes és eredménytelen kiterjesztésével szemben érzett aggodalom csendül ki”. A lap azt állítja, hogy „Bonn helyzetéből adódóan nem képes többre, mint amit diplomáciai úton megtesz”. „Ha Nixon még megőrizte józan belátásának egy szikráját. azonnai abbahagyja kambodzsai akcióját és levonja a személyi konzekvenciákat, különben olyan politikai zűrzavarba dönti nemzetét, amelynek hatása nem áll meg az Egyesült Államok partjainál”, — írja a nyugatnémet KÖLNER STADT-, ANZEIGER vezércikkében. „Az Egyesült Államok szövetségeseinek most olyan új fejleményekre kell felkészülniük, amelyek hosszú időre meghatározhatják a nemzetközi politikát” — írja a Szabad Demokrata Párt sajtó- szolgálata. A FRANKFURTER RUNDSCHAU aláhúzza: „Nixon semmit sem nyerhet Vietnamban és Kambodzsában, eljátszihatja viszont hírnevének maradékát és esélyét, hogy 1972-ben indokínai háborújának kiszélesítése nem az agresszor erejét, hanem gyengeséget, az amerika: politika mély válságát tanúsítja”, — írja május 6-i vezércikkében a PRAVDA és rámutat a hivatalos Washington propagandájának képmutatására, mikor azzal próbálja igazolni bűnös cselekedeteit, hogy „meg kell menteni a Vietnamban tartózkodó amerikai katonák életét, s azért terjesztették ki a hadműveleteket Kambodzsára, meri. így állítólag közelebb hozzák a vietnami háború befejezését”, „Az igazság azonban az. hogy az indokínai hadműveletek színterének kiszélesítéséről, az amerikai imperialista agresszió méreteinek növeléséről van szó. Washington barbár akciói tovább fokozzák az Egyesült Államok nemzetközi politikai elszigetelődését olyannyira, hogy még hű szövetségesei is jobbnak látják elhatárolni magukat a Kalandor irányvonaltól.” újraválasszák”. „Az amerikai szoldateszka (KS) Folytatódnak a hadműveletek a kambodzsai „Horogban” és „Kacsacsőrben”. Képünkön: a hazafiak rejtekhelye után kutatva három amerikai katona előreszegezett fegyverrel fésült át a Mimot gumiültetvényt a „Horog” körzetében. ÍTelefoto — MTI Külföldi Képszolgálat — KSf
