Népújság, 1970. május (21. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-07 / 105. szám

MŰSOROK1 Rjtkü&' l\Ü5SÜ 1 tt 8.20 Verbunkosok 9.05 Tudományos körkép 9.30 Verdi: Simone Boccanegra. Háromíelv. opera. 12.20 Ki nyer ma? 12.30 Tánczene 13.10 A vénasszony. Elbeszélés. 14.00 Zongoramuzsika 14.31 Az élő népdal 14.41 Mihály—Rajos: 1871. kantáta 14.30 Indulók 15.10 Zengjen dalunk 15.40 Nóták , 16.05 Jan Chalupka: A vén sze­relmes. R.-komédia 17.15 Operacsillagok, , operaslágerek. 17.45 Egy nap a bíróságon.i-J 18.13 Magnósok, figyelem 1 19.25 A Magyarország—NDK ökölvívó-mérkőzésről. 19.30 Kritikusok fóruma 19.40 Prágai muzsikusok 20.53 Az első nap és az utolsó. Dok.-műsor. 21.21 Gondolatok a zenés szín­házról. 22.20 Beethovenről a zongora mellett 22.52 Versek 23.00 Nóták 0.10 Operaáriák PETŐFI 8.05 Beethoven-művek 9.10 Könnyűzenei híradó 9.40 Riport 11.45 Anno 2070 12.00 Hangverseny 13.03 Miskolci stúdiónk 13.20 Operarészl. 14.00 Ifjúsági randevú kettőtől— hatig ... 18.10 Vendégségben 18.30 Hangverseny 19.25 A komáromi magyar szín­ház bemutatója 21.48 Falusi percek 21.59 Népi muzsika 22.11 A Pécsi Balettről 23.15 Toscanini lemezeiből MAGYAR 9.09 ITV 17.53 Hírek 18.00 Pályaválasztási műsor 18.30 Az orvosi gondolkodás története 19.05 Esti mese 19.15 Emlékezés Csehszlovákia felszabadulásának 25, év­fordulójára 20.00 Tv-hiradó 20.20 A rózsák háborúja..2 3. A lordprotektor «1.10 Magyarország—NDK ökölvívó-mérkőzés köz.-e 41.50 Tv-híradó 22.00 A Tv Galériája 22.40 Beszélgetés POZSONYI 9.25 Berlin eleste 19.00 és 21.40 Tv-híradó 19.30 Ünnepi est Csehszlovákia felszabadulásának 25. évfor­dulója alkalmából 21.00 A felszabadulás dalai EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 23-33) Az előadások kezdete: fél 6 cs 8 órakor. Jöttem, láttam, lőttem Színes olasz—spanyol film EGRI BRODY: (Telefon: 14-07) Az előadások kezdete: fél 6 és fél 8 órakor. A halál 50 órája EGRI KERT: Autósok reszkessetek GYÖNGYÖSI PUSKIN: ítélet GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: öregember és a gyerek FÜZESABONY: Vadász jelenetek Alsó-Bajorországban ÜGYELET Egerben: 19 órától péntek reg­gel 7 óráig a Bajcsy-Zsilinszky utcai rendelőben. (Telefon: ll-lo.) Rendelés gyermekek részére is. Gyöngyösön: 19 órától péntek reggel 7 óráig a Jókai utca 41. szám alatti rendelőben. (Tele­fon: 17-27.) Hirdessen a ipjsájtar 'TŰdMiJ'övék. je£etvííl€ Virágpompában a szegedi tulipánfák Szegeden a Széchenyi téren ma már a város védett neve­zetességei közé tartoznak a tulipánfák. Szirombontásuk az igazi tavasz beköszöntését jelzi. (MTI foto *— Tóith Béla felv.) Készül a szellem atlasza Néhány év óta érdekes terven dolgozik egy iroda­lomtörténész munkaközösség. Feltérképezik az egyes or­szágrészeket a szellemi élet: irodalom, művészet és tudo­mány szempontjából. — Külön érdekességet je­lent — mondotta Csabai L. Ernő, a munkaközösség ve­zetője —, hogy a szellem térképe merészen felesel a geográfiával. A csupa síkság Alíöldön olyan ormait, csú­csait találjuk szellemi éle­tünknek — mint az iroda­lomban Csokonai, Móricz, Petőfi, Arany, Juhász és Móra, a színművészetben Korda Sándor, Pethes Imre. Zsúfolt táj szellemi szem­pontból a Dunántúl és Délvi­dék, ahol Babits Mihálytól Somlyó Zoltánig, Hevesi Sán­dorig a művészet színfolt- jai hihetetlen gazdagságban tárulnak elénk. Gondoljunk például a magyar irodalom balatoni vonatkozásaira, Adytól Krúdyig, Szabó Lő- rinctől Sarkadi Imréig, sőt — Balatonf üredre utalva: Rabindranath Tagoretól Quasimodóig. Az irodalomkutatók ké­szülő szellemi atlasza érde­kes tervet revelál s elké­szültével eredeti munkát he­lyez a magyar szellemi élet asztalára. Tiszanánáról Ha megkésve is, de teljes lendülettel végzik a tavaszi munkákat a megye legna­gyobb termelőszövetkezeté­ben, a tiszanánai Petőfi Tsz- ben. A kedvezőtlen időiárás ellenére is sok munkát el­végeztek már a szövetkeze­tek dolgozói, s jelenleg biza­kodóan néznek a következő hónapok elé. Elvetették a ta­vaszi árpát, a bükkönyt, a salátamagot, az őszi és korai burgonyagumókat is elültet­ték. Végeztek 200 holdon a lucerna-felülvetéssel, s 100 holdon vörösheremagot ve­tettek. Jelenleg az őszi kalá­szosok kpm’oinált vegyszeres gyomirtása folyik, s a kuko­rica alá készítik elő a talajt. Megkezdték az első növény- ápolási munkát is. a mákot egyelik és sarabolják. Marsaiké János Gyöngyösről A Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat 1969. ok­tóberében kezdte el a ka­zánház építését a Róbert Károly úton. Innen fűtik a Mátrai Szénbányák igazga­tósági épületét, a legényszál­lót, a 39 lakásos háztömböt és a 157 lakásos toronyházat. A kazánházba egy 6,5 ton- na/óra és egy 3,2 tonna/óra teljesítményű olajtüzelésű kazánt szerelnek be. A ka­zánokat az NDK-ból szállít­ják. Az építőipari vállalat az építést a múlt évben abba­hagyta, s előreláthatóan má­jus második felében folytat­ják. Az építkezést be kell fe- jezni, mert az NDK megbí­zottai vállalták, hogy a ka­zán szerelését 1970. júniusá­ban megkezdik. Az építőipari vállalatnál a munkák továbbfolytatása ér­dekében kooperációs érte­kezletet tartanak. Az erőmű­től, a miskolci tervező vál­lalattól, a Mátraalji Szénbá­nyák beruházási osztályától, a tervezőirodától és az épí­tőipari vállalattól vesznek részt a megbeszélésen. Tár­gyalnak a kazánház és a to­ronyház további építési fel­adatairól. Szeretnék szaka­szosan a toronyépületet is átadni még ebben az évben. Ez természetesen egyaránt függ az építőktől és a ka­zánszereléstől. Az erőmű dol­gozói elvárják a vállalatok jó munkáját, hogy saját munkájuk elvégzése után kulturált körülmények kö­zött pihenhessenek. Tóth Lajos Hatvanból Az Észak-magyarországi Tégla- es Cserépgyárak hat­vani üzeme nem tartozik a jelentősebb üzemek közé, mégis említésre méltó mun­kát végeztek az elmúlt év­ben. Bár az időjárás próbá­ra tette a téglagyártás dol­gozóit is, sikeres munkáju­kat az idén is folytatták, az év első negyedében végzett teljesítményük alapján a téglagyári üzemek között a második helyre kerültek. El­ső negyedéves tervük 1 mil­lió 200 ezer tégla legyártása volt, ezt 86 ezer darabbal túlteljesítették. Munkájukat balesetmentesen végezték, tervüket 106 százalékra tel­jesítették. A teljesítmények alapján a dolgozók megkap­ták az első negyedévi cél­prémiumokat. Áprilisi ter­vüket 108 százalékra teljesí­tették ismét. Havi tervtúltel­jesítésük egy kis családi ház felépítéséhez elegendő téglát jelent. Idei termelési tervüket a X. pártkongresszus tisztele­tére 106 százalékra teljesí­tik. A kisméretű téglák gyár­tása mellett rátérnek a na­gyobb, B 30-as téglák gyár­tására is. így olcsóbb épité- kezésl anyagot adnak. Az utóbbi időben növekedett a termelékenység, ezt elsősor­ban egyes munkafolyamatok gépesítésével érték ei. Jó hatással volt a termelésre a bérek rendezése is. A dolgo­zók munkakörülményein so­kat javítottak, van most már rendes fürdő, öltöző, s klub- helyiség is a szórakozáshoz. Szűcs Ferenc Pétervásáráfól Az ÁFÉSZ számviteli dol­gozói az elmúlt évben bri­gádot alakítottak, a brigád célja a szocialista cím el­nyerése. Munkájukat ponto­sabban, jobban végzik, a brigád társadalmi vállalása a gondoskodás. Pétervásárán már harmadik éve működik az öregek napközi otthona, ahol 26 egyedülálló nő és férfi tölti napjait, minimális térítésért kap ebédet és kul­turált környezetben tölthe­tik napjaikat. Ezeket az öre­geket patronálják a szocia­lista címért küzdő brigád tagjai. Gyakran meglátogat­ják a napközi otthont, elbe­szélgetnek az idős nénikkel, bácsikkal. A betegeket meg­látogatják, lakásukat kime­szelik, s több helyen elvé­gezték a tavaszi nagytakarí­tást is. Anyák napjára ün­nepséget szerveztek, virágok­kal, ajándékokkal kedves­kedtek az idős néniknek. A patronáltak örömmel fogadják a brigád látogatá­sait. A brigád vállalásának tel­jesítése után, ha elnyeri a szocialista címet, Tyeresko- vának, az első női űrhajós­nak nevét kívánja felvenni. Nagy József SSSSSSSS,SSSSSS,SS,SSS/SSSSSSSSSS/rSSSSSSS/SSSSSSSSSSS/S//S//SSSSSSSfSSS/Cf/SSSSSSS/SS/S*SS/WSSSSSSSSSSSSMSSSSSSSSSSSSS/fSSSSSSSSSS„SS/S/SSSSSSSySSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSJ Egy donor végrendelete Az orvos mosolyogva né­zett a szemembe. Pontosan úgy, ahogyan én szoktam ha­zudni, mosolyogva, erősen szemébe nézve embertársa­imnak, az orvos is moso­lyogva a szemembe nézve a következőket mondotta: ■— Semmi komoly baj, fiam — ezzel a kezembe nyomott egy borítékot, vigyem el ide és ide a leleteimet. Kimentem az utcára, tava­szi eső pásztázott, finom il­latok szálltak, istenem, de szép az élet. Befordultam a sarkon és a borítékot azon­nal felbontottam. „Leukémia...” Kis hülyém — gondoltam, sőt hangosan ki is mondtam, hiszen ezt én már régen tu­dom. Bár, hogy őszinte le­gyek, az orvosi verdikt, az abszolút tudatosság azért a számig mart. Na, mindegy, doktor úr, kár a benzinért. Apropó, benzin. Beültem a taxiba és kértem a pilótát repítsen haza. Bementem a fürdőszobába, levetkőztem, felvettem a meleg fürdőkö­penyemet, pedig igazán nem volt hideg, csak én borzong- tam. Megnéztem magam a tükörben. Legalább tíz per­cig farkasszemet néztem leu­kémiás magammal. Amikor eluntam, akkor megnéztem a profilomat jobbról és balról. A nyakamat külön vizsgál­tam. Aztán közelről a póru­saimat. Szemem alatt az arc­bőrömet lehúztam, na néz­zük, mi van a szememen be­lül. Normális — állapítottam meg, aztán hangosan ennyit mondtam: — Alma vagyok, kívül pi­ros, belül rothadok. Na, néz­zük, mennyi időm van még hátra? Leültem az íróaszta­lomhoz, konyakot töltöttem, ittam, azután megint töltöt­tem. Kicsi ez a pohár, nem esik jól belőle a konyak. Üj- ra töltöttem, most már a vi­zespohárba. — Vérrák, na lám*Szó­val, valahol számolják a napjaimat. Kár, pedig szép volt... Lehet, hogy három hónapom van, de az is le­het, hogy három évem még. Legvalószínűbb a fel év. Az a mosoly nagyon vigasztaló és baráti volt. Papirt vettem elő és e gon­dolatnál írni kezdtem a vég­rendeletemet. Mim is van ne­kem, mit oszt­hatok én szét az emberek között? Roko­naim nincse­nek. Tehát a lakásomat a tanácsra ha­gyom, ez vi­lágos. Vesze­kedjenek ve­lük, haragud­janak a ta­nácsra az em­berek, ne rám. Személyi holmijaim? Jó részévet semmit sem érnek, és már írom is: „Éges­sék el őket, mind egy szá­lig... Az á m, elégetni, ham­vasztani ... de nem lehet, én donor szeret­nék lenni, nagy kincs, érték, megfizethetetlen érték. Em­berek, vegyétek szeretettel a testemet, hadd éljek benne­tek tovább. Égjen hát a bútorom, a ru­hám, de maradjak én, boldo­gítsam az emberiséget. És a testemben mi az ér­ték? Vegyül: számba. Minde­nekelőtt a nemes részek, a pejsli és a zsigerek. Tehát a szívem, a májam, a tüdőm, a vesém, talán a szemem szaru­hártyája és a gerincemben a mész, amely segített egyene­sen tartani ezt a csigolyás csöntcsövet. Kinek adjam a szívemet? Becsületes, jó munkát vég­zett eddig, ki érdemelné meg: Kiben dobogjon to­vább? Mindenkinek nem ad­hatom, hiszen a rosszaság mellett a jóság is megfér benne. Talán hasznát venné új gazdája is. És már rovom a sorokat: „Szivemet Barnard profesz- szorra hagyom”. De mivel indokoljam a ha­gyatékot? Semmivel, hiszen mindenki olvas újságot, las­san a professzornak is elkel majd egy új szív. A tüdpm tulajdonjoga szálljon a barátomra, X. Y.- ra és feleségére X. Y.-néra. Vágják ketté és osztozzanak testvériesen rajta. Tiszta, be­csületes, dolgos emberek, na­gyon szeretem őket és ők is egymást. Szanatóriumi sze­relem. Egyébként ép lelkű emberek. Csupán az én fél tüdőm hiányzik mindkettő­jükből. lm, itt van hát, sze­retettel adom. A májam, a májam, mit is csináljak vele? Drága em­bertársaim, kinek kell egy jó máj? Teljesen épen nyújt­hatom át és jó a májam igy is és amúgy is. Megvan. Az utolsó kívánságom, halljátok meg, emberek, megkövete­lem ... A májamat hálálom után ültessék át Kincstelen Eta kolléganőmbe, aki legutóbb még a vállalati computerre is ráfogta, hogy egy ravasz disznó, csak egy ravasz disz­nó, mondotta a mi aranyos Etánk, csak egy ravasz disz­nó képes ilyesmire, mint ez a computer. Remélem, a má­jam nagyban hozzájárul majd ahhoz, hogy hivata­lunkba visszatér a régi, Eta előtti hangulat. És Eta máját azonnal vi­gyék ki a Kőbányai Gyógy­szergyárba, ahol az alkimista vegyészek készítsenek belőle szivtrombózis elleni medici­nát. És mindkét vesémet, gon­dolkodás nélkül Jóskának adom. Neki fölöttébb nagy szüksége van mind a kettő­re. Évek óta azzal bosszan­tott engem és a többi kártya­partnerét, hogy játék közben megivott két üveg sört és ettől kezdve állandó jelleg­gel a toilette-ajtó felé tartott. Azt mondta, isten bizony, csak kezet mosni. De a másik két partnere ateista volt és » cinikus. Szóval, itt van, Jó­zsikám, tiéd mind a két ve­sém, használd őket egészség­gel, ezután isten bizony négy üveg sört is ihatsz és nem köll hamisan esküdnöd ... No, mim is van még? A fejem? A koponyacsontomat vi­gyék Egerbe, a vár kazama­tájába, ahová már száz és száz koponyát raktak gúlá­ba. Annyi heg és forradás van az én koponyámon is, hogy remélem, nem keltek majd ott feltűnést, a kopo­nyám nem lóg ki a sorból, jól meglapul majd a török és a magyar harcosok több mint négyszáz éves koponyái kö­zött ... Kezemben megáll a toll és hangosan elröhögtem magam. Ez jó hecc lesz. A muzeoló­gusok és történészek kezükbe veszik majd, ha egy-egy kül­földi csoport érkezik a várba, hosszan elnézik, fehér kopo­nyámat elgondolkozva for­gatják, a világosság felé tart­ják és azt mondják: „Egy török katona koponyája a XVI. századból...” És végül: „A porhüvelye­met a nemes szervek eltá­volítása után égessék el és szórják szét, tetszés szerint”. A nevem még nem írtam alá. Mielőtt ezt megteszem, öntök még magamnak negy­ven cseppet a poharamba, negyven csepp napfényt. Megiszom, átolvasom a vég­rendeletemet, meg vagyok elégedve magammal. Egy kis­sé el is érzékenyülök, hogy milyen jó is vagyok én, az­után elvesztem a fejemet. És mindent megváltoztatok, ahogyan egy végrendelkező- höz illik. Én az vagyok, aki voltam, és belőlem nem kell több, belőlem ne legyen senki más. A pisztoly hideg csövét a halántékomhoz illesztem. De ez nem jó. Hogy kerül akkor a vár kazamatájába, ha szét­repítem a koponyám. Nézzük csak azt a papírt. — De hiszen ezzel évekig lehet élni és nem is biz­tos... : és mi lesz, ha köz­ben föltalálnak valamit, egy csodaszert a rák ellen... Ta­lán éppen a mi jó öreg Szent-Györgyink odaát, a tengeren túl. És nekem még bokros teendőim vannak itt a földön. Semmit sem adok! Marad a helyén a szívem, a tüdőm, a májam, a vesém. Dolgoz­zatok, aranyos nemes szerve­im, szolgáljatok tisztesség­gel, becsülettel gazdátokat és cserében majd én vigyázok rátok. Negyven csepp napfény, he, he, he... Rohanok Etá­hoz, nagy darab vérmes nő, ő biztosan nem sajnál majd néhány liter vért tőlem. Emberek, de szeretek élni. Suba Andor , 1910, május 1„ csütörtök

Next

/
Thumbnails
Contents