Népújság, 1970. május (21. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-05 / 103. szám

íff&Hrás még mindig nem kedves — Jfobb lett « 11 * J2*es ‘i — Előtérben a magtermesztés Külön nyereség Tavasz a határban Az időjárás mindig fontos fényező a mezőgazdaságban, de talán az idén tavasszal még több szó esett róla, mint máskor. Már csak azért is, mert máskor legtöbbször megállja a helyét az a köz­mondás, hogy a májusi eső aranyat ér, de az idén... Megyénk néhány termelő­szövetkezetébe látogattunk el riportutunk során, hogy a munkákról, a várható kilátá­sokról érdeklődjünk. kisebb-nagyobb pihenőre készteti a gazdákat. A mák már kikelt, most sarabolják. — Hogyan ítéli meg az utóbbi napok időjárását? — Sajnos, hiába bíztunk benne, még most, májusban sem fordult lényegesen ta­vasziasabbra az idő, s ez érezteti hatását. Sok volt a belvízkárunk is. Az a sze­rencsénk, hogy jelentős az állatállományunk, s ha a nö­vénytermesztés nem is sike­dásszai a kertészetbe látoga­tunk. — A gabonavetések fejtrá­gyázását, gyomirtását befe­jeztük. Megtörtént a cukor­répa vetése, sarabolása is — mondja. —A kukorica nyolc­van százalékát is elvetettük, most a kertészeten van a fő hangsúly. Jelenleg negyven holdra a paradicsompalántá­kat ültetjük ki. — Mikor jelennék meg a primőrök? A hevesi Kossuth Termelőszövetkezet kertészetében nagy gonddal nevelik a palántákat, hogy a növények jó terméssel fizessenek a szövetkezetnek. (Foto; Kiss Béla) Tarnabod A tamabodi Tamagyöngye 'Termelőszövetkezet határá­ban mozgalmas az élet. Az asszonyok a takarmányrépát sarabolják, nem messze tő­lük sűrűn fordul a vetőgép. Laubert Gusztáv és Hajdú Sándor a kukoricát veti. —■ Ha süt a nap, akkor jól megy a munka, de sajnos elég sokat esik az eső. Na­ponta mintegy húsz holdat vetünk él, s ez nem rossz eredmény. —• A TTV—32-es vetőgép az elmúlt évben sok bosz- szúságot akozott a szövetke­zeteknek. Az új változat mi­lyen? — Eddig nem panaszkod­hatunk — mondja Laubert Gusztáv. — Igaz, hogy csak nyolc-tíz napja dolgozunk vele, de problémánk nem volt A közös gazdaság irodájá­ban Kassa József elnök tájé­koztat. — Sajnos az időjárás rend­kívül kedvezőtlen. Jó néhány táblára még most sem tu­dunk rámenni a nedvesség miatt Jelenleg a kukoricát vetjük, ötszáz hold van még hátra, megkezdtük a takar­mányrépa sarabolását, s- ki- palántáztuk az uborkát, a sárgadinnyét és a paradicso­mot Ha jobb lesz az idő, ak­kor nemsokára a paprikát is kiültetjük. Nagyút A nagyúri tl'j Elet Terme- .ószövetkezetben is a kedve­zőtlen időjárás a fő téma. Csomós Dezső elnök arról panaszkodik, hogy sajnos ta­vaszi árpából húsz holddal kevesebbet tudtak vetni, mint amennyit terveztek. Ör­vendetes viszont, hogy az őszi vetések jól bírták a te­let és szépen fejlődnek. A cukorrépa vetését a szövet­kezetben befejezték, a 350 hold kukoricából száz holdat elvetettek, bár az időjárás rul olyan jól, az állattenyész­tés javít, a helyzeten. Heves A hevesi Kossuth Terme­lőszövetkezetben Kiss Zsig- mond elnök éppen az Állami Biztosító kárbecslőjét várja, hiszen a 120 holdra kiülte­tett paradicsompalántákat a fagy elpusztította. Hogy mit csinálnak ezen a területen, egyelőre még nem tud rá választ adni. * Herceg Ferenc főmezőgaz­— Az idén nem foglalko­zunk primőrtermesztéssel. Helyette a magtermesztés ke­rült előtérbe. Dinnyénél, pap­rikánál, uborkánál, az elit vetőmagvak termesztése a fő cél. így jobban járunk. Saj­nos azonban a rossz idő mi­att nehéz kiültetni a palán­tákat. Biztosan mondta az el­nök, hogy a paradicsom elfa­gyott Igen. Az idei tavasz sajnos nem kényeztette el a mező- gazdaságot. Kapóst Levente A március—áprilisban ki­fizetett nyereségrészesedés felett már alighanem napi­rendre térték az emberek. A következő kiűzetés pedig még igazán messze van. Mi­ért melegítjük hát most fel a témát ? Mert ez a legalkal­masabb idő, hogy ki-ki tár­gyilagosan fogadja az ide vágó érveket, vagy ellenér­veket, de arra is, hogy okul­va a még friss tapasztalato­kon, már most mindenütt megfontolják, miként ter­vezzék, szervezzék az idei teljesítmények jutalmazását és a következő részesedésosz­tás rendjét, hogy mindez, nyilvánosságra kerülvén, már holnaptól jobb eredmények elérésére sarkalljon. Az a körülmény, hogy a bár a tavalyi vállalati nye­reségek összességükben fe­lülmúlták az előző évit, a kifizetett részesedés egészé­ben mégsem érte él a ko­rábbit, mint tudjuk, onnan származott, hogy a bérszín­vonal a múlt esztendőben, országosan, jóval nagyobb mértékben nőtt, mint a meg­előző esztendőben. Ezt az összefüggést azonban a bér- emelkedések és a kifizethető részesedés mértéke között, most már előre tekintve is világossá kell tenni az ér­dekeltek előtt, nemcsak visz- szamenőleg. Nem kevésbé fontos, hogy az év közben kifizethető úgynevezett nyereségprómi- lunok és nyereségj utaknak mennyiben hatnak ki majd a részesedésre; úgy is, hogy — azonos forrásnak lévén — csökkentik azt, de úgy is, hogy kimagaslóbb teljesítmé­nyekre serkentvén, javíthat­ják a vállalat idei pénzügyi eredményeit, ami a több nye­reség alapja! Ami pedig a kapott pén­zek összehasonlítgatását ille­ti az előző évivel. a többi vállalatnál kiosztott össze­gekkel és főleg a 'különböző munkatársakéval, az is ha­szonnal járhat, feltéve, hogy megfelelő felvilágosítás kí­séri. Ez a kölcsönös tájéko­zódás aztán sok mindenre fényt deríthet. Példának oká­ért arra, vajan miként véle­kednek az érdekeltek az el­osztás helyes elveiről. Az új módszer ugyanis lehetőié teszi, hogy minden korábbi­nál jobban differenciájának a vállalatok, de sajátos mó­don azt is, hogy messzeme­nően az egyenlősdi alapjára helyezkedjenek a kifizeté­sekben. A jelek szerint az egyenlő elosztásnak még mindig sok híve van. A vezetők között is — mert kényelmesebb — o;; azok között a munkások, alkalmazottak is, akiknek egyébként gyenge teljesítmé­nyük, gyakori munkahely­változásuk, fegyelmezetlen­ségeik folytán — csak a leg­Megkérdeztem Kovácstól, a bérelszámoló­tól, úgy, beszélgetés közben, hogy hányadika van. Kovács erre intett, egy kis türelmet kért és odament a csoportvezetőjéhez meg­kérdezni, hogy hányadika van ma. Láttam, amint a csoportvezető egy kis türelmet kért Kovácstól és beloholt az osztályvezetőhöz, hogy megkérdezze, hányadika van ma. Fi­gyeltem, mint kér egy kis türelmet az osz­tályvezető és elsietett a főosztályvezetőhöz, hogy megtudja, hányadika is van voltakép­pen ma. ••Vfinni sem kell. hogy a főosztályve­zető azon nyomban, egy kis türelmet kérve, az igazgató helyetteséhez, az pedig ugyan­csak nem mulasztva el a kellő udvariasságot és egy kis türelemkérést, a vállalat igazga­tójához fordult ama magvas és fontos ügy­ben döntés végett, — hogy hányadika van ma. Mire megtudtam, hogy hányadika van ma, — addigra tegnap lett és kezdhettem volna elölről a tudakolást. A jó ég tudja miért, de már nem mertem feltenni a kérdést Kovácsnak: hányadika van ma? (í-ó) EGRI HELYZETKÉP a zöldség-, gyümölcs- és húsellátásról Az Egri. Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága a me­gyeszékhely lakosságának el­látásáról és a piaci viszo­nyok múlt évi alakulásáról tárgyalt legutóbbi ülésén. E fontos, közérdekű kérdés megtárgyalása a tanácsülés napirendjén is szerepelni' fog. Kedvezőtlen szimptómák Eger élelmiszerellátásáról az Élelmiszer Kisker., az ÁFÉSZ, a MÉK és a Cseme­ge Vállalat gondoskodik. Ezek bolthálózata nagyrészt elmaradott és korszerűtlen. Az egységek szétszórtak, el­aprózottak, kicsi és szűk az eladó-, a raktárterük. A kul- turálatlanság „áldásait” na­ponta érezzük, s bosszanko- dásaink mértéke még inkább fokozódik nyaranta, az ide­genforgalom hullámaitól ter­helten. Az utóbbi években öt ABC- áruház épült, s ez némileg enyhítésül szolgált. Ám a kereskedelmi térképen min­dig sok a kiigazítani való, az igények megfelelő, kulturált kielégítése további hálózat- bővítéseket sürget. A belvá­ros rekonstrukciója során számos élelmiszerboltot is korszerűsítenek, ez megnyug­tató, de korántsem elégség ges, hiszen az egriek nagy része nem a centrumban él. A külső városrészek, a pe­remkerületek boltviszonyai­nak javítása legalább ennyi­re fontos kérdés. A megol­dás hatékonyan segítheti a társadalmi és politikai köz­érzet alakítását, e2ért nem elodázható. Mennyiség, minőség, válaszlék A város legnagyobb zöld­ség- és gyümölcsellátója a MÉK. Hasznos kiegészítői te­vékenységének a termelőszö­vetkezetek, magántermelők, magánkereskedők, s a keres­let kielégítésében mindin­kább felzárkózik a sorba az Élelmiszer Kisker is. A múlt év első felében — zöldségből, gyümölcsből — gyakoriak voltak az ellátási zavarok. Számos intézkedés vette elejét annak, hogy ezek a zavarok a második félévben ne ismétlődhesse­nek. A MÉK például makói szövetkezetektől vásárolt 200 vagon hagymát, az Élelmi­szer Kisker pedig — megyei szinten — 1 millió forintér­tékű zöldárut szerzett be kü­lönböző termelőktől, s ebből jelentős mennyiség jutott Eger boltjaiba. A MÉK zöld­ségfélékből 400 vagonnyit értékesített, s ha idei tervét tekintjük, ez 100 százalékkal magasabb^ mint az 1965. évi volt. Vegyük sorba: miért bosz- szankodtunk legtöbbet 1969­öen? A boltok, elárusítóhelyek árufeltöltését naponta egy­szer végezték, s ez különö­sen nyári időszakban, nagy­fokú minőségi romlást oko­zott. Délutánonként minden­ki a maszeksorra szorult, mert a MÉK boltjai nyitva- tartásáról a vásárcsarnokban nem gondoskodott. A terme­lőszövetkezetek piaci tevé­kenysége igen rapszódikus volt, a folyamatos és válasz­tékos árukínálatot biztosítani nem tudták. És bosszankodtunk elegei — az árak miatt. Azt mond­hatjuk: az értékesítőknek az árak jelentették a legna­gyobb gondot, de alig törőd­tek valamit azzal, hogy a több pénzért jobb minőséget szolgáltassanak! Az eladók, különböző kereskedelmi szer­vek és termelőszövetkezetek — helytelen gazdasági meg­gondolásoktól vezérelve — makacsul az árszintek tar­tására törekedtek. Inkább eltűrték, hogy nyakukon maradjon és megromoljon az áruk jelentős mennyisége, de áraikból egy fillért sem en­gedtek. Kinek kifizető az ilyen üzletpolitika? Mindennapi életünktől elválaszthatatlan Hús, tej, kenyér — élel­miszereink sorában a legfon­tosabbak, mindennapi éle­tünktől elválaszthatatlanok. Milyen volt ellátásunk ezek­ből az alapvető élelmiszerek­ből? Húsból nem jutott elegen­dő. Állandóan hiány volt tő­kehúsból, s a különböző hús- készítményekből. Sajnos, ezekből az idén sem lesz több, s ugyancsak keveset kapunk sertéshúsból. A keveselhető húskészít­mények sorából hiányzanak az olcsóbb áruféleségek: ke­nőmájas, bácskai hurka stb. Gond, hogy szalonnából sem jut elég a város lakóinak. A kenyér- és a csemegeszalon­nából az ellátás csak 50—60 százalékos. A kolozsvári és az angol szalonna pedig tel­jesen eltűnt a boltokból. Enyhíthetné a húshiányt a különböző „húspótló” cik­kek jelenléte, például a vá­gott baromfi értékesítése, nem beszélve a halról, amelyből sajnos, a pontyon kívül másfajta nem kapható. Kenyérből és péksütemé­nyekből ellátási problémák nem voltak. Annál több volt a minőségi reklamáció. A szabályok értelmében a bol­toknak át kell venniük a sütőipartól a 16 órán belül sütött kenyeret, s a vásár­lók emiatt ritkán juthatnak meleg kenyérhez. Alapvető ellátási zavarók mutatkoznak tejből s a kü­lönböző tejtermékekből. Egyáltalán nem kielégítő a mennyiség a palackozott tej­ből. E probléma megoldásá­ban segít majd a Sas úton felépülő új, korszerű tej- äae®, a jelenlegi ugyanja nemcsak korszerűtlen, de életveszélyessé Is nyilvání­tott. Ú) üzletek, nagyobb piac . Számos új üzlet építését tervezik Egerben, ezek kö­zül is legjelentősebbnek ígérkezik a tsz-ek, ÁFÉSZ, állami gazdaságok társulásá­val létrejövő „Agrocopsum” vállalkozása. Az Agrocon- sum Egerben építené fel Sa­jót üzletházát, amely nagy­mértékben javítja a lakos­ság ellátását. Új zöldségér­tékesítő egységeket nyitnak a hatvani temető közelében és a város hajdúhegyi kör­zetében. Szólni kell végezetül Eger szűkös piaci viszonyairól. A vásárcsarnok már megépü­lésekor kicsinek bizonyult, s nagy a zsúfoltság a csarnok falain kívül is. A város ke­reskedelmi felügyelősége számtalan, tsz-szel tárgyalt és tárgyal, hogy szélesítse, bővítse a termelői felhoza­talt. A tsz-ek állandó elárusí­tóhelyet kérnek, s itt meg­bukik minden vállalkozás, mert hely az nincs. Van azonban lehetőség a ter­jeszkedésre, a Katona István tér északi irányába, ahol je­lenleg belső kertek húzód­nak. A piacterület bővítése szükséges, s az újabb csar­nok építésének tervpályáza­tát hamarosan közzéteszik. Ennek megvalósulása min­denképp nagyobb mennyisé­gű, szélesebb választékú áru­ellátást biztosíthat majd a város lakóinak. Pataki Dezső csekélyebb összegre van ki­látásuk. Igaz, miután az új kifizetési módszer csak rész­ijén követi a keresetek alaku­lását és lehetővé teszi, egy­részt a vállalatnál eltöltő.! időtől, másrészt a kiemalk- dő munkatejlesítményektói függően, bizonyos többleten kifizetését, elvileg mégse:,: kedvez az egyenlősdi h.r • veinek. Elvileg, mondottul mert valójában még rnegie • hetősen kevés vállalat kö­vette bátran ezt az irány w nalat. Nagy jelentőségű lett vol­na például a jelenlegi hely zetben, ha jóval több vállai;, jutalmazza számottevően ré­gi, hűséges dolgozóit, oly annyira, hogy kezdjen hath: felismerés, aki kitart, év­ről évre szebb összegre szá­míthat, aiki pedig munkahe­lyet cserél, az többé-hevésfcé érzékeny veszteséggel szá­molhat. Mindenesetre, kezű elterjedni a meggyőződés • öt-tíz-tizenöt, vagy még több évvel dicsekedő törzsgárdái a jövőben csak kézzel fogha­tó anyagi és erkölcsi elő­nyök juttatásával kovácsol­hat az előrelátó vállalat. Végül szólni kell az évközi jutalmazás, premizálás mód­szeréről, de nemcsak azért mert minden nyereségjuta­lom és. minden nyereségré­szesedés egyazon kasszából származik. Inkább azért, mert a nyereségrészesedés önmagában nem ad ’ehető­séget különösebben nagy differenciálásra a kiváló, il­letőleg kevésbé eredménye­ket felmutató dolgozóik kö­zött. Mindezeknek a kérdések­nek és módszereknek a nyil­vános megvitatása az érde­keltekkel és mindenki szá­mára világos rendezése nem­csak elvont módon erősíti az üzemi demokráciát, hanem elősegíti, hogy a vállalat mindinkább támaszkodhas­son a céljaival együttérző munkásokra és alkalmazot­takra, b. j. Lenin igazságának hirdetői A Pravda neve ma. foga­lom: leormányok figyelik világszerte, miről ir, ho­gyan foglal állást az SZKP központi lapja. Szinte •el­képzelni sem tudjuk, hogy volt idő, amikor nehéz, il­legális körülmények között terjesztették ezt az újsá­got, amelynek első példá­nya éppen xna 58 esztende­je. hagyta él a sajtót. „Az újságot V. I. Lenin alapí­totta, 1912. május 5-én 1 — hirdeti napjainkban a Pravda fejléce. Nagy utat tett -neg ti Pravda és vele az egész szovjet sajtó azóta, hogy azon a nevezetes század eleji májuson elhagyta a nyomdagépelcet a lap első számának negyvenezer pél­dánya. Ezt az utat azon a sokatmondó számadaton is mérhetjük, hogy az SZKP központi lapja napjainkban több mint nyolc és fél mil­lió példányban jelenik meg. A Pravda első megjele­nésének évfordulóját im­már hagyományosan a saj­tó napjaként ünnepük « Szovjetunióban. Jeléül an­nak a megbecsülésnek, ami a Szovjetországban a sajtó munkásait övezi. Ezt a tisztességet szovjet kollé­gáink azzal érdemelték ki. hogy a maguk fegyverével — a tollal — részt vállal­tak a szovjet nép küzdel­meiből, miként helytállnak a hétköznapok kommunista építőmunkájában is. A Pravda neve azt jelen­ti: igazság. S a szovjet saj­tó munkásai fáradhatatla­nul dolgoznak azért, hogy Lenin pártjának igazsága eljusson az olvasók száz­millióihoz. Ezért köszönfjük ma a szovjet néppel együtt mi is szeretettel kollégáin­kat és fegyvertársainkat, •. szovjet sajtó munkásait. 4970. saájus d., kedt

Next

/
Thumbnails
Contents