Népújság, 1970. május (21. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-05 / 103. szám
íff&Hrás még mindig nem kedves — Jfobb lett « 11 * J2*es ‘i — Előtérben a magtermesztés Külön nyereség Tavasz a határban Az időjárás mindig fontos fényező a mezőgazdaságban, de talán az idén tavasszal még több szó esett róla, mint máskor. Már csak azért is, mert máskor legtöbbször megállja a helyét az a közmondás, hogy a májusi eső aranyat ér, de az idén... Megyénk néhány termelőszövetkezetébe látogattunk el riportutunk során, hogy a munkákról, a várható kilátásokról érdeklődjünk. kisebb-nagyobb pihenőre készteti a gazdákat. A mák már kikelt, most sarabolják. — Hogyan ítéli meg az utóbbi napok időjárását? — Sajnos, hiába bíztunk benne, még most, májusban sem fordult lényegesen tavasziasabbra az idő, s ez érezteti hatását. Sok volt a belvízkárunk is. Az a szerencsénk, hogy jelentős az állatállományunk, s ha a növénytermesztés nem is sikedásszai a kertészetbe látogatunk. — A gabonavetések fejtrágyázását, gyomirtását befejeztük. Megtörtént a cukorrépa vetése, sarabolása is — mondja. —A kukorica nyolcvan százalékát is elvetettük, most a kertészeten van a fő hangsúly. Jelenleg negyven holdra a paradicsompalántákat ültetjük ki. — Mikor jelennék meg a primőrök? A hevesi Kossuth Termelőszövetkezet kertészetében nagy gonddal nevelik a palántákat, hogy a növények jó terméssel fizessenek a szövetkezetnek. (Foto; Kiss Béla) Tarnabod A tamabodi Tamagyöngye 'Termelőszövetkezet határában mozgalmas az élet. Az asszonyok a takarmányrépát sarabolják, nem messze tőlük sűrűn fordul a vetőgép. Laubert Gusztáv és Hajdú Sándor a kukoricát veti. —■ Ha süt a nap, akkor jól megy a munka, de sajnos elég sokat esik az eső. Naponta mintegy húsz holdat vetünk él, s ez nem rossz eredmény. —• A TTV—32-es vetőgép az elmúlt évben sok bosz- szúságot akozott a szövetkezeteknek. Az új változat milyen? — Eddig nem panaszkodhatunk — mondja Laubert Gusztáv. — Igaz, hogy csak nyolc-tíz napja dolgozunk vele, de problémánk nem volt A közös gazdaság irodájában Kassa József elnök tájékoztat. — Sajnos az időjárás rendkívül kedvezőtlen. Jó néhány táblára még most sem tudunk rámenni a nedvesség miatt Jelenleg a kukoricát vetjük, ötszáz hold van még hátra, megkezdtük a takarmányrépa sarabolását, s- ki- palántáztuk az uborkát, a sárgadinnyét és a paradicsomot Ha jobb lesz az idő, akkor nemsokára a paprikát is kiültetjük. Nagyút A nagyúri tl'j Elet Terme- .ószövetkezetben is a kedvezőtlen időjárás a fő téma. Csomós Dezső elnök arról panaszkodik, hogy sajnos tavaszi árpából húsz holddal kevesebbet tudtak vetni, mint amennyit terveztek. Örvendetes viszont, hogy az őszi vetések jól bírták a telet és szépen fejlődnek. A cukorrépa vetését a szövetkezetben befejezték, a 350 hold kukoricából száz holdat elvetettek, bár az időjárás rul olyan jól, az állattenyésztés javít, a helyzeten. Heves A hevesi Kossuth Termelőszövetkezetben Kiss Zsig- mond elnök éppen az Állami Biztosító kárbecslőjét várja, hiszen a 120 holdra kiültetett paradicsompalántákat a fagy elpusztította. Hogy mit csinálnak ezen a területen, egyelőre még nem tud rá választ adni. * Herceg Ferenc főmezőgaz— Az idén nem foglalkozunk primőrtermesztéssel. Helyette a magtermesztés került előtérbe. Dinnyénél, paprikánál, uborkánál, az elit vetőmagvak termesztése a fő cél. így jobban járunk. Sajnos azonban a rossz idő miatt nehéz kiültetni a palántákat. Biztosan mondta az elnök, hogy a paradicsom elfagyott Igen. Az idei tavasz sajnos nem kényeztette el a mező- gazdaságot. Kapóst Levente A március—áprilisban kifizetett nyereségrészesedés felett már alighanem napirendre térték az emberek. A következő kiűzetés pedig még igazán messze van. Miért melegítjük hát most fel a témát ? Mert ez a legalkalmasabb idő, hogy ki-ki tárgyilagosan fogadja az ide vágó érveket, vagy ellenérveket, de arra is, hogy okulva a még friss tapasztalatokon, már most mindenütt megfontolják, miként tervezzék, szervezzék az idei teljesítmények jutalmazását és a következő részesedésosztás rendjét, hogy mindez, nyilvánosságra kerülvén, már holnaptól jobb eredmények elérésére sarkalljon. Az a körülmény, hogy a bár a tavalyi vállalati nyereségek összességükben felülmúlták az előző évit, a kifizetett részesedés egészében mégsem érte él a korábbit, mint tudjuk, onnan származott, hogy a bérszínvonal a múlt esztendőben, országosan, jóval nagyobb mértékben nőtt, mint a megelőző esztendőben. Ezt az összefüggést azonban a bér- emelkedések és a kifizethető részesedés mértéke között, most már előre tekintve is világossá kell tenni az érdekeltek előtt, nemcsak visz- szamenőleg. Nem kevésbé fontos, hogy az év közben kifizethető úgynevezett nyereségprómi- lunok és nyereségj utaknak mennyiben hatnak ki majd a részesedésre; úgy is, hogy — azonos forrásnak lévén — csökkentik azt, de úgy is, hogy kimagaslóbb teljesítményekre serkentvén, javíthatják a vállalat idei pénzügyi eredményeit, ami a több nyereség alapja! Ami pedig a kapott pénzek összehasonlítgatását illeti az előző évivel. a többi vállalatnál kiosztott összegekkel és főleg a 'különböző munkatársakéval, az is haszonnal járhat, feltéve, hogy megfelelő felvilágosítás kíséri. Ez a kölcsönös tájékozódás aztán sok mindenre fényt deríthet. Példának okáért arra, vajan miként vélekednek az érdekeltek az elosztás helyes elveiről. Az új módszer ugyanis lehetőié teszi, hogy minden korábbinál jobban differenciájának a vállalatok, de sajátos módon azt is, hogy messzemenően az egyenlősdi alapjára helyezkedjenek a kifizetésekben. A jelek szerint az egyenlő elosztásnak még mindig sok híve van. A vezetők között is — mert kényelmesebb — o;; azok között a munkások, alkalmazottak is, akiknek egyébként gyenge teljesítményük, gyakori munkahelyváltozásuk, fegyelmezetlenségeik folytán — csak a legMegkérdeztem Kovácstól, a bérelszámolótól, úgy, beszélgetés közben, hogy hányadika van. Kovács erre intett, egy kis türelmet kért és odament a csoportvezetőjéhez megkérdezni, hogy hányadika van ma. Láttam, amint a csoportvezető egy kis türelmet kért Kovácstól és beloholt az osztályvezetőhöz, hogy megkérdezze, hányadika van ma. Figyeltem, mint kér egy kis türelmet az osztályvezető és elsietett a főosztályvezetőhöz, hogy megtudja, hányadika is van voltaképpen ma. ••Vfinni sem kell. hogy a főosztályvezető azon nyomban, egy kis türelmet kérve, az igazgató helyetteséhez, az pedig ugyancsak nem mulasztva el a kellő udvariasságot és egy kis türelemkérést, a vállalat igazgatójához fordult ama magvas és fontos ügyben döntés végett, — hogy hányadika van ma. Mire megtudtam, hogy hányadika van ma, — addigra tegnap lett és kezdhettem volna elölről a tudakolást. A jó ég tudja miért, de már nem mertem feltenni a kérdést Kovácsnak: hányadika van ma? (í-ó) EGRI HELYZETKÉP a zöldség-, gyümölcs- és húsellátásról Az Egri. Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága a megyeszékhely lakosságának ellátásáról és a piaci viszonyok múlt évi alakulásáról tárgyalt legutóbbi ülésén. E fontos, közérdekű kérdés megtárgyalása a tanácsülés napirendjén is szerepelni' fog. Kedvezőtlen szimptómák Eger élelmiszerellátásáról az Élelmiszer Kisker., az ÁFÉSZ, a MÉK és a Csemege Vállalat gondoskodik. Ezek bolthálózata nagyrészt elmaradott és korszerűtlen. Az egységek szétszórtak, elaprózottak, kicsi és szűk az eladó-, a raktárterük. A kul- turálatlanság „áldásait” naponta érezzük, s bosszanko- dásaink mértéke még inkább fokozódik nyaranta, az idegenforgalom hullámaitól terhelten. Az utóbbi években öt ABC- áruház épült, s ez némileg enyhítésül szolgált. Ám a kereskedelmi térképen mindig sok a kiigazítani való, az igények megfelelő, kulturált kielégítése további hálózat- bővítéseket sürget. A belváros rekonstrukciója során számos élelmiszerboltot is korszerűsítenek, ez megnyugtató, de korántsem elégség ges, hiszen az egriek nagy része nem a centrumban él. A külső városrészek, a peremkerületek boltviszonyainak javítása legalább ennyire fontos kérdés. A megoldás hatékonyan segítheti a társadalmi és politikai közérzet alakítását, e2ért nem elodázható. Mennyiség, minőség, válaszlék A város legnagyobb zöldség- és gyümölcsellátója a MÉK. Hasznos kiegészítői tevékenységének a termelőszövetkezetek, magántermelők, magánkereskedők, s a kereslet kielégítésében mindinkább felzárkózik a sorba az Élelmiszer Kisker is. A múlt év első felében — zöldségből, gyümölcsből — gyakoriak voltak az ellátási zavarok. Számos intézkedés vette elejét annak, hogy ezek a zavarok a második félévben ne ismétlődhessenek. A MÉK például makói szövetkezetektől vásárolt 200 vagon hagymát, az Élelmiszer Kisker pedig — megyei szinten — 1 millió forintértékű zöldárut szerzett be különböző termelőktől, s ebből jelentős mennyiség jutott Eger boltjaiba. A MÉK zöldségfélékből 400 vagonnyit értékesített, s ha idei tervét tekintjük, ez 100 százalékkal magasabb^ mint az 1965. évi volt. Vegyük sorba: miért bosz- szankodtunk legtöbbet 1969öen? A boltok, elárusítóhelyek árufeltöltését naponta egyszer végezték, s ez különösen nyári időszakban, nagyfokú minőségi romlást okozott. Délutánonként mindenki a maszeksorra szorult, mert a MÉK boltjai nyitva- tartásáról a vásárcsarnokban nem gondoskodott. A termelőszövetkezetek piaci tevékenysége igen rapszódikus volt, a folyamatos és választékos árukínálatot biztosítani nem tudták. És bosszankodtunk elegei — az árak miatt. Azt mondhatjuk: az értékesítőknek az árak jelentették a legnagyobb gondot, de alig törődtek valamit azzal, hogy a több pénzért jobb minőséget szolgáltassanak! Az eladók, különböző kereskedelmi szervek és termelőszövetkezetek — helytelen gazdasági meggondolásoktól vezérelve — makacsul az árszintek tartására törekedtek. Inkább eltűrték, hogy nyakukon maradjon és megromoljon az áruk jelentős mennyisége, de áraikból egy fillért sem engedtek. Kinek kifizető az ilyen üzletpolitika? Mindennapi életünktől elválaszthatatlan Hús, tej, kenyér — élelmiszereink sorában a legfontosabbak, mindennapi életünktől elválaszthatatlanok. Milyen volt ellátásunk ezekből az alapvető élelmiszerekből? Húsból nem jutott elegendő. Állandóan hiány volt tőkehúsból, s a különböző hús- készítményekből. Sajnos, ezekből az idén sem lesz több, s ugyancsak keveset kapunk sertéshúsból. A keveselhető húskészítmények sorából hiányzanak az olcsóbb áruféleségek: kenőmájas, bácskai hurka stb. Gond, hogy szalonnából sem jut elég a város lakóinak. A kenyér- és a csemegeszalonnából az ellátás csak 50—60 százalékos. A kolozsvári és az angol szalonna pedig teljesen eltűnt a boltokból. Enyhíthetné a húshiányt a különböző „húspótló” cikkek jelenléte, például a vágott baromfi értékesítése, nem beszélve a halról, amelyből sajnos, a pontyon kívül másfajta nem kapható. Kenyérből és péksüteményekből ellátási problémák nem voltak. Annál több volt a minőségi reklamáció. A szabályok értelmében a boltoknak át kell venniük a sütőipartól a 16 órán belül sütött kenyeret, s a vásárlók emiatt ritkán juthatnak meleg kenyérhez. Alapvető ellátási zavarók mutatkoznak tejből s a különböző tejtermékekből. Egyáltalán nem kielégítő a mennyiség a palackozott tejből. E probléma megoldásában segít majd a Sas úton felépülő új, korszerű tej- äae®, a jelenlegi ugyanja nemcsak korszerűtlen, de életveszélyessé Is nyilvánított. Ú) üzletek, nagyobb piac . Számos új üzlet építését tervezik Egerben, ezek közül is legjelentősebbnek ígérkezik a tsz-ek, ÁFÉSZ, állami gazdaságok társulásával létrejövő „Agrocopsum” vállalkozása. Az Agrocon- sum Egerben építené fel Sajót üzletházát, amely nagymértékben javítja a lakosság ellátását. Új zöldségértékesítő egységeket nyitnak a hatvani temető közelében és a város hajdúhegyi körzetében. Szólni kell végezetül Eger szűkös piaci viszonyairól. A vásárcsarnok már megépülésekor kicsinek bizonyult, s nagy a zsúfoltság a csarnok falain kívül is. A város kereskedelmi felügyelősége számtalan, tsz-szel tárgyalt és tárgyal, hogy szélesítse, bővítse a termelői felhozatalt. A tsz-ek állandó elárusítóhelyet kérnek, s itt megbukik minden vállalkozás, mert hely az nincs. Van azonban lehetőség a terjeszkedésre, a Katona István tér északi irányába, ahol jelenleg belső kertek húzódnak. A piacterület bővítése szükséges, s az újabb csarnok építésének tervpályázatát hamarosan közzéteszik. Ennek megvalósulása mindenképp nagyobb mennyiségű, szélesebb választékú áruellátást biztosíthat majd a város lakóinak. Pataki Dezső csekélyebb összegre van kilátásuk. Igaz, miután az új kifizetési módszer csak részijén követi a keresetek alakulását és lehetővé teszi, egyrészt a vállalatnál eltöltő.! időtől, másrészt a kiemalk- dő munkatejlesítményektói függően, bizonyos többleten kifizetését, elvileg mégse:,: kedvez az egyenlősdi h.r • veinek. Elvileg, mondottul mert valójában még rnegie • hetősen kevés vállalat követte bátran ezt az irány w nalat. Nagy jelentőségű lett volna például a jelenlegi hely zetben, ha jóval több vállai;, jutalmazza számottevően régi, hűséges dolgozóit, oly annyira, hogy kezdjen hath: felismerés, aki kitart, évről évre szebb összegre számíthat, aiki pedig munkahelyet cserél, az többé-hevésfcé érzékeny veszteséggel számolhat. Mindenesetre, kezű elterjedni a meggyőződés • öt-tíz-tizenöt, vagy még több évvel dicsekedő törzsgárdái a jövőben csak kézzel fogható anyagi és erkölcsi előnyök juttatásával kovácsolhat az előrelátó vállalat. Végül szólni kell az évközi jutalmazás, premizálás módszeréről, de nemcsak azért mert minden nyereségjutalom és. minden nyereségrészesedés egyazon kasszából származik. Inkább azért, mert a nyereségrészesedés önmagában nem ad ’ehetőséget különösebben nagy differenciálásra a kiváló, illetőleg kevésbé eredményeket felmutató dolgozóik között. Mindezeknek a kérdéseknek és módszereknek a nyilvános megvitatása az érdekeltekkel és mindenki számára világos rendezése nemcsak elvont módon erősíti az üzemi demokráciát, hanem elősegíti, hogy a vállalat mindinkább támaszkodhasson a céljaival együttérző munkásokra és alkalmazottakra, b. j. Lenin igazságának hirdetői A Pravda neve ma. fogalom: leormányok figyelik világszerte, miről ir, hogyan foglal állást az SZKP központi lapja. Szinte •elképzelni sem tudjuk, hogy volt idő, amikor nehéz, illegális körülmények között terjesztették ezt az újságot, amelynek első példánya éppen xna 58 esztendeje. hagyta él a sajtót. „Az újságot V. I. Lenin alapította, 1912. május 5-én 1 — hirdeti napjainkban a Pravda fejléce. Nagy utat tett -neg ti Pravda és vele az egész szovjet sajtó azóta, hogy azon a nevezetes század eleji májuson elhagyta a nyomdagépelcet a lap első számának negyvenezer példánya. Ezt az utat azon a sokatmondó számadaton is mérhetjük, hogy az SZKP központi lapja napjainkban több mint nyolc és fél millió példányban jelenik meg. A Pravda első megjelenésének évfordulóját immár hagyományosan a sajtó napjaként ünnepük « Szovjetunióban. Jeléül annak a megbecsülésnek, ami a Szovjetországban a sajtó munkásait övezi. Ezt a tisztességet szovjet kollégáink azzal érdemelték ki. hogy a maguk fegyverével — a tollal — részt vállaltak a szovjet nép küzdelmeiből, miként helytállnak a hétköznapok kommunista építőmunkájában is. A Pravda neve azt jelenti: igazság. S a szovjet sajtó munkásai fáradhatatlanul dolgoznak azért, hogy Lenin pártjának igazsága eljusson az olvasók százmillióihoz. Ezért köszönfjük ma a szovjet néppel együtt mi is szeretettel kollégáinkat és fegyvertársainkat, •. szovjet sajtó munkásait. 4970. saájus d., kedt
