Népújság, 1970. május (21. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-24 / 120. szám
Több szakképzett kereskedelmi dolgozóra van szükség Utánpótlás — és lehetőségiek Érdekes, es igen időszerű anyagot tárgyalt a napokban u megyei tanács kereskedelmi és idegenforgalmi állandó bizottsága — nevezetesen: a kereskedelmi szakiképzés helyzetét vitatták fmeg egy alapos felmérés után. A figyelem egyre inkább a kereskedelmi ágazat felé fordul — sok dicsérő, de még több bíráló szó aangzik el, melyek szorgalmazzák a továbbfejlesztést, s természetesen azt, hogy .minél több szakképzett dolgozó kapjon helyet a kereskedelmi és vendéglátóipari egységekben. Érdemes megemlíteni — hangsúlyozza ez az adat a téma fontosságát —, hogy az elmúlt évben a megye 1186 kereskedelmi és 551 vendéglátó egységében közel hatezer dolgozót foglalkoztattak. Az ilyen nagy létszámú hálózatban megfelelő utánpótlást kell biztosítani. ■Vines ónálló iskola A kereskedelmi és vendéglátóipar! szakma iránt egyre nagyobb az érdeklődés. Jól mutatja ezt a számi az idei tanévre ö91-en jelentkeztek, S közülük 386- an nyertek felvételt. Kár, hogy a vállalatok igen óvatosan jelzik a szakember- utánpótlásra vonatkozó igényeiket, s nem veszik figyelembe az év közi lemorzsolódást. Az óvatos felmérés .szakmunkáshiányt okozott például Hatvanban és Gyöngyösön, s emiatt kénytelenek voltak szakképzetlen dolgozókat foglalkoztatni. Az . egri Centrum Aruház az idei tanévre egyetlen tanulót sem iskolázott be, hivatkozva a jelenlegi, valóban áldatlan körülményekre, bár a tanulók gyakorlati oktatása az új áruház felépítéséig megoldható lenne a tanácsi kiskereskedelem egységeiben is! A felmérés szerint — figyelembe véve a negyedik ötéves terv igényeit — az évente felvehető tanulók száma négyszázra emelkedik. De — hol tanulhatnak ezek a fiatalok? Az iskolák elhelyezése csupán területileg kedvező a megyében. Azonban az oktatásokat „albérletben”, más intézetek helyiségeiben végzik, mivel a szakmának nincs önálló iskolája, illetve önálló épülete. Kevés a rendelkezésre álló tanterem. A növekvő létszámhoz képest — még kevesebb! Nincs kollégium, így a tehetséges vidéki jelentkezők nagy részét nem tudják felvenni. Bár- sikerült — a személyi feltételekre gondolva — egy-egy függetlenített nevelőt is foglalkoztatni az oktatásban, több más tantárgyat gimnáziumi szaktanárok oktatnak: például a felszolgálási ismereteket... Tanuló — vagy munkaerő? Sokat kell még javítani a gyakorlati oktatások színvonalán és több lehetőséget kellene megteremteni ezekhez az oktatásokhoz. A rendszeres gyakorlati foglalkozás #csak a tanboltokban kap he- *lyet, de a gyakorlati tantervek anyagát itt sem alkalmazzák rendszeresen. Mégmindig előfordul, hogy a tanulókat munkaerőnek tekintik, és gyakran munkaidőn túl is foglalkoztatják az élelmiszer-, az iparcikk- és a szövetkezeti kereskedelemben ! A nagykereskedelmi vállalatoknál a tanulókkal gyakran csak segédmunkási feladatokat végeztetnek! Miskolc nem oldja meg! A szakképzésben sok segítséget jelent a szakközépiskolai képzés is. Ez jelenleg csupán az egri Szilágyi Gimnáziumban van, egy osztálynál. Az oktatást — az eddigi eredményekre figyelemmel tovább fejlesztik — az iskola három alsó osztálya már az új típusú oktatásban (5 plusz 1) részesül. A vendéglátóipari szakközépiskolai oktatás bevezetése azonban akadályba ütközik. Ä Belkereskedelmi Minisztérium Oktatási Főosztálya a vendéglátóipari szakközépiskolai hálózatot tájegységi elv alapján építette ki. A Heves megyeieknek így Miskolcon kellene tanulniuk, azonban ez az intézze! a megyei szakember- igények töredékét sem képes ^ kielégíteni. 1969-ben például a megyéből csupán négy tanulót vettek fel a miskolci vendéglátóipari szakközépiskolába! A felmerült igények már önmagukban is jó cáfolatai a hajdani legyintésnek, hogy: a kereskedelemben — így mondták — nincs szükség szakemberekre .. Ma már tudjuk, hogy mennyire nem így van ez. De azt is, hogy a jelenlegi helyzet sem tartható sokáig. És nemcsak a kereskedelmi dolgozok — a lakosság érdeke is kívánja a mihamarabbi segítséget, a reális fejlesztést. (hátai) A szakma kiv^é tanulója l Hej, táblák táblák...; m áü: : A SZÖVOSZ tokaji kereskedelmi szakmunkástanuló iskolájában minden évben öt szakon rendezik meg a szakma kiváló tanulója tanulmányi versenyt. Az idén 300 tanulóból 112 jutott a középdöntőbe. Az országos döntőt Tokajban tartották meg, amelyen részt vettek a mezőtúri hasonló jellegű intézetből is a legjobbak. Az országos versenyben szép Heves megyei siker született. A vasműszaki tanulók közül Szűcs László, a lőrinci Püspöki Mihály: Véré bkeservek Verőfényes szombat délután. Hátam mögött a nyű- lös szolgálat, előttem a tes- cet-lelket felfrissítő kerti munka. , Éppen a terebélyes diófám alatt szuszmákoltam, kapával igazgatva a nyári fyeverésre szolgáló pázsit és a zöldséges között megvont határmezsgyét, ámikor arra lettem figyelmes, hogy a major felől lármás verébhad lódul meg a falu felé. S mint valami fekete felhő, úgy közeledett a szárnyas légió, majd surrogó repüléssel ereszkedett le a zsivajogva csivitelő náció a diófa hatalmas lombsát- rábá. Agyvelőt hasogató csiripe- iés verte fel a kert csendjét; rengett a levegő az egelverö csirregéstől, sőt, mi több, az egyik gézengúz, illemet nem ismerő verébhuligán, még a fejemet is legazolta a nagy igyekezetben. Ingerülten suhintottam a nyiherászi had felé. Suhintásomtól megrebbent a csivitelő sereg, s már röppent is tova, szélsebesen. Úgyszólván elkotródott valamennyi, csak egy szürkezekés veréb maradt vissza, s mint aki restelli társai neveletlenségét, bocsánatkérően billentette meg magát. — Bocsásson meg néki, uram! — emelkedett ég felé a pemzlire emlékeztető fark- iollazata. — Az a tökfilkó, amelyik legazolta, fióka korában erősen nélkülözte a szülői fészek melegéi. Szülei mindig a faluvégi csárda udvarán lopták az isten drága dejét, s ritka volt az a nap, amikor józan állapotban re- Jpültek haza. Megbocsáton bólintottam. — Higgye el — csivogla ; megkönnyebbülten —, a nőst felcseperedő verébsnajife HU vasárnap nemzedéknek fogalma nincs a valamikori nyomorúságokról. Amikor a veréb csapatokba verődve követte a paraszt gebéjét, hogy az el- hullajtott lócitromot szétkotorhassa ... A megboldogultaknak kijáró sóhajjal csipogta: — Szegény jóatyám, míg le nem csúzlizták a gyerekek, sokat elcsiripelte: Hja, kérem, manapság jól megy a verébnek! Csak zabái a majorság szérűién. kihízza a tolláit, s maholnap nem bír repülni. Néhány pillanatra, abbahagyta a csirip elést. A szünetben ■megigazította magán a szerény kivitelesésű tollazatát. kétszer belebukj ence- selt a levegőbe — a rendszeres edzés végett —■, maid elhelyezkedve újra az ágon, ismét tiszteletteljes meghajlásra emelkedett a farktollazata, — Ha nem veszi rossznéven — mutatkozott be lekötelező reverendával —, nevem: Csirip Tódor. Még két vagy három könnyű tomászmozdulatot tett. miközben így csipogott: — Prédakutatás a tisztségem. Hatezer-hétszáz madár élelmének a felderítéséről kell gondoskodnom, s ezért állandóan úton vagyok. Havonta kétszer berepülöm, Pest, Heves és Szolnok megye minden zegét-zugát, mert csak így vagyok nyugodt, ha a prédaterületeknek a felderítését határidő előtt teljesíteni tudom. Meghökkenve pillantottam fel a verébtársadalom nem is éppen szürke képviselőjére. — Igen — rázta meg magán a tollrokkot. — Kissé túl vagyok terhelve. Sok a kiszállás, a napidíj meg kevés, ámbár én a tisztségemet hivatásnak érzem... A major felé fordulva cserregte: — Még az a szerencse, hogy a majorban akad még egy-két nemtörődöm ember, aki lelkiismeret-furdalás nélkül pocsékolja az abraktakarmányt. Mert addig minket nem zavar a tatár. S hogy őszinte legyek: nekünk bőségesen elegendő fél szakajtó dara, elszórva, vagy némi maradék a sertésvályúban hagyott ivósmoslék sőréjéből. Ezért, ne csodálkozzék uram, ha a mindennapi szérűfohászt imigyen zengjük: Csiribé, csiribá, üdv. néked, emberi hanyagság! Derülátó csiripelése váratlanul csapott át a szorongó csipogásba. — Sajnos, ez a hejehuja. ami eddig volt, erősen mú- lóban van. Ügy hírlik — biccentett ismét a major felé —, itt is közelednek az ötvenforintos munkaegységhez. S ha a szakvezetésnek még nagyobb önállóságot biztosítanak — a termelés előrelendítője a tervszerv, szakszerű irányítás —, akkor el is érik. Ha pedig ez bekövetkezik, akkor nekünk befellegzett, mert tapasztalatunk szerint: amelyik téesz- ben az általunk észlelt értékhatárt elérik, ott az emberi közösség megszilárdít- lóban, a mi közösségünk meg széthüllóban van. Bizonyos mértékig felvidultam a hallottakon. Aztán meg az lepett meg, hogy az újdonsült madárismerősöm, nem is akármilyen má- dár. Hiszen olyan dolgokat csiripelt a fülembe, amelyek azt bizonyították: száktekintély a madarak társadalmában. Csirip Tódor, mintha csak a vesémbe látott volna, továbbcsiripelt. — Fiatalságom a gödöllői agráregyetem környékén telt el. Nyáridőben a nagy előadóterem nyitott ablakaiban hallgattam az előadásokat, s némi ismeretanyag az én fejemben is megragadt. Ezt a bejelentést is el kellett fogadnom. Márcsak azért is, mert az előbbi magyarázatai, ahogy a létfenntartás egymásra ható tényezőinek törvényszerűségét ■megmagyarázta, mindenképpen alátámasztották az egyetem körül eltöltött idő hasznosságát. Szomorúsága a búcsúzás perceiben sem engedett fel. — Mostanában egyre jobban megkínoz a létbizonytalanság nyomasztó érzése. Kiszállásaim alkalmával azt kell látnom, különösen a Galga menti falvakban, hogy prédára semmi kilátás nincsen. A Zagyván túl? Avagy a Jászságban? Tudja a fészkes fene! Mindenfele, amerre csak megf ordulok, mindenütt fellendülőben a dolgok rendje. És ez való sággal kétségbeejt. Két tűhegynyi könnycsepp buggyant ki a két szeme sarkán. S én, aki mindig meghallgatja a madarak keserveit, nagyon megsajnáltam a verebek sorsáért anyagira aggódó prédakutatót. És ezért, amikor búcsúzásnál gálánsán előrebillent, jómagam is tisztelettudón biccentettem. Megadtam azt a tiszteletet, ami egy jól tájékozott madárnak kijár. ÁFÉSZ tanulója második, vegyes szakon Pocsai Irma, a kápolnai ÁFÉSZ tanulója első és Rajnai Ida, a hevesi ÁFÉSZ tanulója harmadik helyezést ért el. A győztesek megkapták a KISZ kb arany-, ezüst-, illetve bronz- plakettjét. Az első helyezettek két hét külföldi, a második helyezettek két hét belföldi jutalomüdülésben részesülnek Ezen felül, akik elnyerték a szakma kiváló tanulója verseny valamelyik fokozatát, valamennyien szakmunkásnak minősülnek, további vizsgakötelezettség nélkül. Tehát két hónappal, a tanév befejezése előtt már képesített dolgozóként he- lyezkedhetnek el szövetkezetükben. Képünkön az első helyezett Pocsai Irma. (Foto: Szabó Lajos) Van belőlük fölös számban is éppen úgy, mint ahogy hiányzik is cgyk-másik helyről - eligazító, utasítást _ aao, £ vagy éppen tiltó jellegű köz- b [elfedési tábla. $ A gyöngyösi Bajcsy-Zsiimsz- S jjy Körút (mellesleg: micsoda £ uagykcpfi elnevezés — körút ' Gyöngyösön!...) es a Ka- > ... iczy utca sarka ti ott szó- ; morkodik egy zsákutca-jelző- > tábla még azokból az iciok- > bel, amikor a Felszab adui as - ján csatornázást végeztek. £ Hosszú hetek óta nincs .mar > itt zsákutca, de tábla — iften. > A közelmúltban javították a £ Lenin út burkolatát. Akkor ki- > tették a várakozás korlátozó- ? sát jelző táblát. Még vasár- > napra is ott hagyták, úgyhogy > azok az autóbuszok, amelyek } vezetői komolyan vették ezt a £ jelzést, nem mertek a presz- > szóig elmenni. £ Játékos kedvű egyének a > Fő tér és a. Lenin út kérész- ? tűzésénél álló táblák közül > azt, amelyik a mátrafüredi irányt mutatta meg, visszafor- > ditották a Fő tér irányába, az i egyirányú utca felé. Már több ,> mint egy hete aimak, hogy ez £ a jelzés önmagába visszatérő. > sütött irányt mutat, de senki ;> nem akadt, aki helyesbítette ) volna a táblát. Néhány autós > viszont ott tétovázott már ? előtte nem egy esetben, mert s nem értett semmit. Azt hitte, < ó lát rosszul. < Elég veszélyes helyzetet te- s, remtett az a tehergépkocsi-ve- S zető, aki hónapokkal ezelőtt leboro-válta a Vörös Haűse- ? reg útja és a Róbert Karoly úv kereszteződésében felállí- > tott útjelző táblák egész so- '<, rét. Azóta som Hatvan—Buda- > pest, sem Kápolna—Miskolc, s sem Mátraf»Íred—^Pásztó irá- £ nyát nem ie*ö! meg semmi. De £ a belvárosból kifelé tartó ide- ? gének sem tudják, hogy a ki- < alakított terelőszigetek közül ? A melyik, mit képvisel, mivel £ nincs kötelező irányt mutató < jelzés. A KRESZ ilyen ese- \ tekben a jármű vezetőjére <> bízza, hogy a tere^szigetet < melyik oldalról kerüli meg. Ebből a helyzetből már származott karambol, de még több kavarodás, bizonytalankodás, parázs jelenet a helyismerettel rendelkező és az idegen gépkocsivezetők között. A példák tanulsága világos: ahol szükség van táblára, ott feltétlenül legyen, de ahol nincs, ne hagyják ott egy pillanatig sem feleslegesen. Különben komolytalanná válik minden utasítást, vagy tiltást kifejező közlekedési tábla. És ennek csak nagyon szomorú következményei lehetnek. A következményekért pedik ki a felelős? Például a \ legutóbbi karambolért a Sző- \ vetkezeti utcai kereszteződés- £ ben? < Hej, táblák, hej táblák...! £ (—ár) £ ' WVVnAA'VW'vVW'.VWVWWVVWW össtondíjat fisét a legfőbb ipari tanulóknak as egri Finomsserelvénygyár Megyénk egsűk legnagyobb ipari vállalatánál, az egri Finomszerelvény gyárban különös gondot fordítanak a vállalat szakmunkás-utánpótlására. Gál Andorral, a vállalat személyzeti és oktatási főosztálya vezetőjével az ipari tanuló-képzésről beszélgettünk: — Hallottuk, hogy a ber- vai gyárban nemcsak az egyetemet végzők, hanem az ipari tanulók is kaphatnak a vállalattól ösztöndíjat. — Az első lépéseket már a múlt tanévben megtettük, három ipari tanulóival kötöttünk tanulmányi szerződést. Orosz László. Sípos Béla szerszámkészítők és Gáli László mechanikai műszerész az állami ösztöndíjon ktt'ül még külön kettőszázötven forint ösztöndíjat kapnak a vállalattól Az 1970- es tanévben huszonkét, 1971-ben pedig már harminc ipari tanuló részére biztosítunk ilyen kedvező lehetőséget. — Az-ösztöndíj elnyeréséhez milyen feltételeket szab a vállalat és kik kaphatják meg ezt a plusz anyagi támogatási? — Jó tanulmányi eredmény, a közösségben végzett munka és nem utolsósorban a tanuló szociális helyzete határozza meg a ; szerződéskötést. Ennek ellenében a képzés alatt mindvégig szorgalmas tanulást és a szakmunkásvizsga letétele után hároméves munkavállalást kérünk. A szeptemberben kezdődő tanévben a másodéves szakmunkástanulók mellett még tíz esztergályos szakon tanuló szakközépiskolai tanulóval m kívánunk üsztöndíjszerződést kötni. Az ösztöndíjat pályázat útján lehet elnyerni. — 1971-ben a Finomsze- relvenygyár mintegy ezer főt foglalkoztató gyáregység építését, kezdi meg Hevesen, orz építkezések előrehaladásával párhuzamosan már a jövő évben részleges termelés is megkezdődik a hevesi gyáregységben. A szakmunkásképzés terén milyen lehetőségek vannak a hevesi és a Heves környéki pályaválasztás előtt álló fiataloknak? — Az általános iskolát végzett fiúkból géplakatos tanulóikat iskolázunk be, a gyáregység tanműhelyének felépüléséig a képzés a Hevesi Gépjavító Vállalat tanműhelyében történik. A gépi forgácsoló szakmákban. Egerben, a Finomszerelvény- gyár tanműhelyében történő képzésre ugyancsak általános iskolát végzett fiúkat veszünk fel, akik részére a gyár munkásszállásán ingyenes elhelyezést, minimális térítés mellett napi háromszori étkezést biztosítunk. Érettségizett fiúkat szerszámkészítő (idomszerész) szakmába veszünk fel. Ezek a tanulók a második évben, míg a gépi’ forgácsoló szakmákban tanulók a harmadik évben már a felépült gyáregység üzemeiben fejezhetik be tanulmányaikat és Hevesen nyernek alkalmazást. Korlátozott számban a legjobban rászoruló munkás- szülők gyermekeivel itt is tanulmányi szerződést kötünk — ismertette tájékoztatójában Gál Andor személyzeti és oktatási főosztályvezető. Simon imtrs
