Népújság, 1970. május (21. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-04 / 102. szám
1 MU50R0I K: föÚŰiií' 1 ti £.15 Nótacsokor 9.00 Riport 9.25 A hét előadóművész« 10.04 Az én könyvtáram 10.35 Bartók: A fából faragott királyfi. Szvit lt.oo Iskolarádió 11.35 Astrid Varnay énekel 12.20 Ki nyer ma? 12.30 Tánczene 13.15 Népdalok 13.45 Válaszolunk hallgatóinknak: 14.00 fcdes anyanyelvűnk 14.05 Bach-csemballómüvek 14.39 Versek 15.10 Harsa» a kürtszó! 15.45 Fúvószene 15,59 Solohov: Emberi sors. Rádióval tozat 17.20 Operafelvételek 17.45 Van új a Nap alatt 18.00 Húszas stúdió 19.56 Megyék vetélkedője 21.45 Szórakoztató zene 22.15 Spanyolországi napló 22.25 Nóták 22.45 Filmklub 23.00 Tánczene 0.10 Haydn-kórusmtivek PETŐFI I.0S Zenekari muzsika S.OO Kzeregy délelőtt 11.45 AUatkertek vidéken 12.0« Liszt-művek 12.45 Munkások a könyvtárban 13.03 Händel- és Beethovonmüvek 14.00 Kettőtől — ötig... 11.00 ötórai tea 18.10 Közkívánatra! 20.23 Emil Gilelsz Mozart- zongoraestje 21.01 Népi muzsika 21.40 Kommunista arcélek 22.00 Daljátékrészletek 23.13 Zenekari muzsika POZSONYI i 19.00 Tv-hirardó 20.03 Peter Karvas: A bástya. (Tv-tripUchon) 21.10 Ravel: Zongoraverseny 21.40 Tv-íhlradő 22.00 Liga-vasárnap EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 12-33) Az előadások Kezdete: fél 6 és 8 órakor. ítélet Magyar—szlovák—romín film EGRI BRODY: ^ (Telefon: 14-07) Az előadások kezdete: fél 6 és fél > órakor. Vietnam amerikai szemmel Amerikai film. GYÖNGYÖSI PUSKIN: A balta GYÖNGYÖS/ SZABADSÁG: Dorelllk jön HATVANI VÖRÖS CSILLAG: Fehér farkasok HATVANI KOSSUTH: Az előadások kezdete: fél S, 6 és tél 8 órakor. Helga HEVES: Szemtől szembe FÜZESABONY: Bábu (Dupla helyárak) PETERVASARA: Verseny a javából (Dupla helyárak) Egerben: 19 órától szerda reggel 7 óráig a Bajcsy-Zsllinszky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10.) Rendelés gyermekek részére is. Gyöngyösön: 19 órától szerda reggel 7 óráig a Jókai utca 41. szám alatti rendelőben. (Telefon: 17-27.) Collegium Hungaricum a Holland Gassen A BÉCSI Stephans Kirchetől alig tízpercnyire £ csatorna másik oldalán a Holland Gassen emelkedik a Collegium Hungaricum, illetve ahogy a látogatók nevezik, a CH modem épülete. A épü- len nemcsak rendkívül impozáns, hanem kitűnő beosztású, méltó a CH feladatköréhez, Háromszázötven személyes színház, illetve vetítőterme légkondicionált és szélesvásznú filmek bemutatására is alkalmas. Zenei bemutatókra, s térválasztó függönyeivel kisebb rendezvényekre is igénybe vehető. Az első emeleti előadóteremben a tudományos és ismeretterjesztő előadásokat tartják. Az épület további emeletein ízlésesen berendezett hivatali helyiségek mellett magánlakások, illetve az ösztöndíjasok szobád is helyet kapnak. A Collegium Hungaricum könyvtára mindenki rendelkezésére áll a szépirodalomtól kezdve a tudományos munkáig. A könyvtár egy kis olvasójában beszélgetünk dr. Kálmán Sándor .elrjtárssal, a Collegium Hungaricum igazgatóhelyettesével. A beszélgetés során derül ki, hogy kohászkandidátus, amin első hallásra kissé meglepődtem, hogyan lehet a CH igazgató- helyettese kohómémök? Személy szerint mindig olyan elképzelésem volt, hogy a CH olyan humán tevékenységet folytat, amelynek keretében a magyar kultúra és művészet eredményeinek ismertetése a feladat a szomszédos Ausztriában. Arra már nem emlékeztem egész pontosan, hogy a kultúrdip- lomata kinevezéséhez menynyiben járul hozzá szakiképzettsége, beszélgetésünk során azonban megbizonyosodtam: miként a mindennapi életben is, egyre nagyobb teret hódít a műszaki és tudományos tevékenység, úgy ezt a CH tevékenységében is érvényesíteni kívánják. ' Dr. Kálmán Sándor elmondotta, hogy az elmúlt esztendőben a magyar kultúra terjesztésének programja mellett előadásokat rendezték az öntőipar helyzetéről, a szerszámgépgyártás technológiai problémáiról. A minisztertanács elnökének múlt év májusi ausztriai látogatása alkalmával egyébként egyezményt írtak alá a CH tevékenységének ilyen kiterjesztéséről. Az egyezményt osztrák részről még nem ratifikálták. Tekintettél arra, hogy Ausztriában, mint ismeretes, választások voltak, még nem tudni pontosan, mikor kerül az egyezmény a parlament elé. AZ EGYEZMÉNY egyébként kétéves munkaterv készítését is előírja. Mi mindenekelőtt olyan területeket kívánunk megismerni, tapasztalatokat gyűjteni, ahol tanulhatunk. Ilyen például a tejtermékeket feldolgozó és a fafeldolgozó ipar. Az osztrák fél a többi között dokumentációs munkánkat és a földalatti építésével kapcsolatos tapasztalatokat kívánja tanulmányozni. A CH tudományos profilja megváltoztatásának igényét fényesen igazolta a múlt i év októberében megtartott, bécsi magyar műszaki és tudományos hét, amelynek'keretében 21 rendezvényen 2200 osztrák közéleti, tudományos és műszaki személyiség vett részt. Túlnyomó többségük azelőtt nem fordult meg a Collegium Hun- garicumban. A tudományos hét keretében egy-egy előadáson átlag hatvanan jelentek meg. Különösen élénk érdeklődés kisérte az olaj- és petrokémiai előadásokat. Az egyes témák illusztrálására filmeket is vetítettek. Az élelmiszeripari gépgyártással kapcsolatos film megtekintése után például az egyik legnagyobb osztrák kenyérgyár igazgatója azzal a kívánsággal állt elő, hogy működésben is szeretné látni gépünket. S ha már itt tartunk, nem érdektelen rámutatni arra, hogy ekkor már a CH szerepe befejeződik. Arra már a Bécsi Magyar Kereskedelmi Kirendeltség illetékes, hogy az ilyen igényeket kielégítse. A CH egyébként fel is használja tevékenysége során kereskedelmi kirendeltségünk kapcsolatait. A BÉCSI magyar tudományos és műszaki héten igen hasznos volt számunkra az osztrák . fél együttműködési készsége — mondotta dr. Kálmán Sándor. Az egyes előadásokon neves osztrák szaktekintélyek elnököltek és az előadásokra szóló meghívás is az osztrák műszaki vagy tudományos egyesület címlistája alapján történt. A rendezvénysorozat sikere tehát mindenki számára bizonyíthatta, hogy nyugati szomszédunkat érdeklik a •magyar műszaki és tudományos eredmények, tapasztalatok. Ezzel összefüggésben nem érdektelen rámutatni arra; hogy ameddig a Szovjetunió nemzeti jövedelmének 8, az USA 11, addig Ausztria csupán 0,5 százalékát fordítja tudományos kutatásokra. Ennek kapcsán vallják Ausztriában, hogy a kis országok számára a fejlődés útja a kooperatív kutatás. Ebben az értelemben mindkét fél mindenekelőtt olyan területeken kíván együttműködni, ami számára gazdaságos, illetve amit a közös érdekek és a kölcsönösség megkívánnak. Érdemes egyébként megemlíteni, hogy kereskedelmi kirendeltségünk ipari kooperációs egyezményt kötött az osztrák féllel. A CH egyébként olyan, már végzett,' tudományos eredményeket elért ösztöndíjasoknak is otthont ad, akik kutatási témájukhoz gyűjtenek anyagot Ausztriában. Az ösztöndíjasok között megtalálhatjuk a mezőgazdászt és az orvost éppúgy, mint az atomtudóst, vagy az idegenforgalmi szakembert. Olyan szakember is volt, aki például az osztrák szállítástechnika tapasztalataival foglalkozott. — Az ösrtnödíjasok tekintetében az a kívánatos cél — jegyezte meg dr. Kálmán Sándor —, hogy hosszabb időre, három—öt hónapra küldjék őket, s mindenekelőtt olyan témákat tanulmányozzanak, amelyek odahaza nem tanulmányozhatók, vagy olyan* a, téma, amely egy osztrák ösztöndíjjal közelebb segít a megoldáshoz. Ehhez nyújthat segítséget, hogy az osztrák levéltári anyagokat 1930-ig felszabadították, m06t már lehetségessé vált ezek mikrofilmezése is. Az ösztöndíjas munka eredményeit voltaképpen nem könnyű lemérni. Ha a fejlődés itt is ugrásszerű, egyik eredmény maga után hozhatja a másikat. AZ EMBER «jóleső érzéssel lép ki a Collegium Hún- garicum épületéből. A Magyar Népköztársaságnak ez az intézménye méltón reprezentálja a magyar kultúra és tudomány kimagasló eredményeit és tapasztalatait. Boros Béla Elpusztult híres könyvtárak A legrégibb sumer, babilóniai és asszír könyvtárak magukkal a birodalmakkal együtt pusztultak el. Megsemmisítésük majdnem kizárólag hódító háborúkhoz fűződik. E könyvtárak égetett cseréptáblákon őrizték koruk tudását, s könyveik különös anyagának köszönhetjük, hogy egy részük a romok alatt is épen maradt. Ur-ból kb. 6000 cseréptáblát sikerűit a régészeknek megmenteniük; ezek nagy része az i. e. 2500-as évekből származik. A nippuri nagy könyvtár romjai alól a pennsylvaniai egyetem régészei kb. 50 000 cseréptáblát mentettek ki. Lagash feltárása már majdnem százezer cseréptábla megmentését eredményezte. ★ Az ókori Egyiptom is gazdag volt köz- és magán- könyvtárakban egyaránt. Az állami könyvtárak és levéltárak papirusztekercsek ezreit őrizték; a megmaradt, viszonylag kevés számú anyag a hieroglifák megfejtése után gazdag ismeretanyagot adtak az ókori Egyiptom életének megismeréséhez. A Ramesse- um épületében a könyvtárat mér külön helyiségben helyezték el. Az edfui Horus templom, a philaei Isis templom könyvtára („Sását istennő könyveinek terme”) ugyancsak nagy tömegű pa- pirust őrzött. A megmaradt és Európa nagy könyvtáraiban féltve őrzött papiruste- kercsek természetesen csak töredékeit képezik a hajdani nagy könyvtárak anyagának. Az európai műveltség bölcsőjét képező görög kultúra legnagyobb könyvtára Alexandriában volt. Egykori források szerint a Museion 400 000, a Seraphis templom könyvtára pedig 40 000 tekercset őrzött. Legismertebb könyvtárosa Kallimachos volt, a kiváló görög költő. Az a feltevés, hogy ezt a maga korában páratlan gyűjteményt 642-ben, Alexandria elfoglalása után az arabok gyújtották volna fel, az újabb kutatások eredményeképpen megdőlt.. A Museion i. e. 47- ben, a Caesar—Pompa us háború alkalmával tűzvész martaléka lett, 390-ben pedig a templomi könyvtárt, rombolták le. A könyvtár pusztulása sok olyan alkotás megsemmisülését vonta maga után, melynek kézirata csak itt volt található, s amelyeket azóta is legfeljebb csak a címekben, ismerünk. Az alexandriai könyvtár pótlására II. Eumenes által alapított pergamoni könyvtár (kb. 200 000 tekerccsel) szintén a történelem viharának esett áldozatul. Ez a könyvtár volt az, amely a papirus helyett a pergament használta a könyvek előállításához. ★ A római birodalom igen sok könyvtárának is csak az emléke maradt meg az utókorra. A győztes római hadvezérek a római könyvtárakat zsákmányolt kéziratokkal gyarapították. Az első nyilvános könyvtárat Julius Hétről hétre aggódva figyelem a női térdeket: látom-e őket még, a\>agy sem, maxi, mini, avagy midi. Nem hiszem, hogy napjainknak lenne izgalmasabb, égetőbb és aggodalomra jobban okai adó problémája, mint ama harc, amelyet a divattervezők folytatnak a női combokkal, térdekkel és a férfiszemekkel. Tanultam történelmet, sőt mi több emlékszem is tanulmányaim számos történeti tényére, tudom, hogy az emberiség sokszor állt már válaszúton: rabszolga- ság-é, vagy feudalizmus, feudalizmus-é, vagy a polgári társadalom, de nem hiszem, hogy akár a rabszolga, akár a feudalista társadalom közvéleményét oly széles körben mozgatta volna meg a „vagy ... vagy” problematikája, mint napjainkat a „vagy a maxi, vagy a mini" kérdése. Bevallom őszintén, jómagam minden ellenérzés nélkül, férfiúi mivoltom teljes és' odaadó lelkesedésével, szemem áhitatos csüngésével, fantáziám pompás és kielégítő működésével köszöntöttem a mini divat bejövetelét. Am most mégsem az aggaszt, amit a minimális divat idején maximálisan megtekintettem, hanem sokkal inkább az a kétségtelen tény, hogy nem a férfiúi ízlés győz a nők divatján keresztül, hanem az üzlet diadalmaskodik az érzelmek és érzékek felett. Mert ugyan lehet, sőt biztosan elő is fordult, hogy a mini divat megadta a megfelelő kirakatot ahhoz, hogy a szerelmet beszerezni óhajtó férfiú ne zsákba-, hanem miniben lévő macskát vegyen, hogy a mini hozzájárulhatott, vagy hozzá is járult, hogy néhány hölgyszemély a maximumig használja ki a minijét. Ezek azonban egyedi üzletek voltak. Hogy úgy mondjam, manufaktúrák! Am az a tény, hogy néhány divatdiktátor beletekintvén a textilgyárak részvényeit is tartalmazó páncél- szekrényébe, végigmérve újfent csám- pás-kövér féleségét, homlokára csapva döntsön: ettől a perctől kezdve a maxi a divat, ... nos, ezt kikérem magamnak, mert ez nem csupán egy néhányat, hanem sok-sok millió nőt érintő üzlet. Nem férfiúi, hanem etikust mivoltomban emelem fel tiltakozó szavam, kiáltom együtt hazám széplábú asszonyaival és lányaival: ne engedjetek a negyven- nyolcból. A 48 centiből! »Asszonyok, lányok ne legyetek néhány csak szabni, de varrni már nem tudó divatkirály áldozatai. Különben is régen lejárt már a királyok kora! he velük. Le a maxi szoknyákkal! Le velük! Bízom, hogy tiltakozó hangom nem lesi 'kiáltó szó. Halál a midire is. Én nem vagyok opportunista! Caesar tervezte, de halála miatt Varró a tervet tnár nem valósíthatta meg. A Forum közelében levő Libertás templom könyvtára, a pa'a- tinusi Apollo templom könyvtára hosszabb-rövidebb fennálás után megsemmisült. A Bibliotheca Octaviana i. u. 80-ban égett le. ★ Nagy Konstantin után Kóma mellett Bizánc lett a -klasszikus kultúra második középpontja. Bizánc híres könyvtárát i. u. 354-ben II. Konstantinus alapította, de ez 476-ban leégett. Helyette csakhamar újat szerveztek, s hogy az antik irodalom egy része fentmaradt, az elsősorban ennek a könyvtárnak köszönhető. E könyvtár majd ezer év alatt a tudás végtelen kincsestárát győjtötte egybe. Amikor II. Mohamed csapatai 1453-ban elfoglalták Bizáncot, a könyvtár kincseinek legnagyobb része is veszendőbe ment. A könyvtár kincseit részben elégették, részben drágaköves, aranyoe- ezüstös kötésüktől megfosztva szekérszám elkótyavetyélték. E nagy kulturális veszteséget sosem tudta pótolni többet az emberiség. ★ Magyar szempontból a legszomorúbb Mátyás király európai jelentőségű Bibliotheca Corvinianajának a pusztulása volt. Mátyás óriási anyagi áldozattal páratlan könyvtárat hordott össze, melynek kötetei nemcsak tartalmilag, de külső kiállításuk szempontjából is méltán vívták ki Európa tudósainak az elismerését. A könyvtár széther- dása már Mátyás halála után. megkezdődött: a Budán megfordult követek, külföldi előkelőségek mind szívesen vittek egy-egy kódexet magukkal „emlékbe”, A pusztulást a török hódoltság fejezte be, amely a Koránon kívül alig becsülte a könyvet. A fentmaradt 168 hiteles Corvinából — amelyek világszerte a nagy könyvtárak féltve őrzött kincsei — hazánkban mindössze 43 kódexet őriznek; előkerülésük és visszakerülésük története valóságos regény. A huszadik szazad elején a legnagyobb könyvtári pusztulás a torinói Bibliotheca Nazionale-ben következett be, tűzvész martaléka lett. A könyvtár mint építészeti emlék is nevezetes volt, de fa mennyezeteit, fa könyvszekrényeit nem lehetett éppen korszerűinek nevezni, s éppen ez okozta — 1904. január 35 —26-án — a könyvtár vesz tét. A villamos vezeték rövidzárlatot kapott, a faanyag rögtön lángra lobbant, s a tűzoltók minden erőfeszítése ellenére 32 000 kötet nyomtatott könyv és 3400 kötet kézirat pusztult él, amelyek közül az utóbbiak pótolhatatlanok. S amit a tűz megkímélt, azt a víz tette tőinkre. A második világháború — elsősorban a/ légitámadások következtében —, mérhetetlen károkat okozott a könyvtárakban. Az elpusztult egyetemi, városi, egyesületi stb. könyvtárak felsorolása maga is külön kötetet terme ki. A nagy nemzeti könyvtárak azonban — okulva az első világháború tapasztalataiból — értékesebb anyagukat még kellő időben bombabiztos helyeken rejtették el. Csak Varsó könyvtárait érte pótolhatatlan károsodás és a Szerb Nemzeti Könyvtárat, amely Jugoszlávia németéit által történt lerohanásakor, 1941 április 6-án teljesen elpusztult. A pótolhatatlan veszteséget itt is a kéziratok elpusztulása jelentette, amely a könyvtárt a Balkán tudományos centrumává avatta. Az 1832-ben alapított könyvtár könyvanyagának 85 százalékai már pótolta ugyan, de a kéziratok pusztulása az egész világ tudományosságát komoly értékektől fosztotta meg. Galambos Ferenc 1970. május I., hétfő — Megkérhetem, hogy fölnyissa a konzervdobozomat?
