Népújság, 1970. május (21. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-16 / 113. szám
UmsVJAVi ÉS IbOllMKA. S|UK>m»il fö .UUlWb S, JlDüilA.M ImUMüA.,. I ... JUJIUM 11 l>U MAN» ßs I Ki tINilv.V íIJjoMVNA »i> fKuMMKA IVDOMA'W fs f tiBowist es TEcnisTtKA:.: npir-r'**-* tudomány ss lTTDOMÄNT m Síiért 8R«fens uőnek meg: a pigisieiiioli? ■ Két nemzetközi orvosi expedíció járt az úíóbbi időben a Közép-afrikai Köztársaságban annak megállapítására, hogy mi az oka egy ott élő törzs tagjai alacsony termetének. Az első expedíció megállapította, hogy itt nem arról van szó, mint a törpéknél, ti. arról, hogy nem termelődik szervezetükben növekedési hormon elegendő mennyiségben. A pigmeusok gyermekei normális súly- lyal születnek, s serdülőkorukban sem hiányzik az agyalapi mirigy növekedést szabályozó hormona, s ennek vegyi összetétele sem különbözik a normális hormonétól. A serdülők mégsem nőnek, sőt felnőtt korukban is megtartanak valami gyermeki jelleget külsejükben. A washingtoni orvosi egyetem egyik professzora által vezetett második expedíció alkalmával végzett vizsgálatok után arra a következtetésre jutottak, hogy a csontozat és az izomzat nem reagál a növekedési. hormonra. A beadott hormoninjekciók sem eredményezték a más embereknél kiváltható biokémiai változásokat, s nem befolyásolták a növekedést sem. További kutatást igényel annak megállapítása, hogy mi okozza a növekedési hormonra való reagálás hiányát a pigmeusok szervezetében, milyen gének játsza- ■ nak közre, vagy milyen szerepe van az egymás közötti házasodás hosszú hagyományának. \ ízű ra ni I ásmérő A Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóintézetben Muszka- lay László és Jlránitz László kutatók nagy jelentőségű műszert szerkesztettek. A műszer neve: vízáramlásukéra, mely sokkal jobb és olcsóbb, az eddigi, hasonló rendeltetésű gyártmányoknál. A magyar műszer nemcsak a víz sebességét, hanem az áramlás irányát is automatikusan mutatja. Ezekből az adatokból különösen fontos megállapításokat tudnak tenni a szakemberek a vízi erőművek teljesítményéne k növelésére és a betonépítniények alámosásának megszüntetésére. A magyar szakkörökön k ívül számos ország szakemberei is felfigyeltek az új vízáramlásmérőre. rr Őskori szarvas Nagy visszhangot keltett az a felfedezés, hogy a Szovjetunió távol-keleti partvidékén egy őskori hatalmas agancsú szarvas maradványaira bukkantak a barlang- kutatók. Ez a raliktum-állat hatalmas, nagy súlyú, barna agancsot hordott a fején, amely két, tenyerével felfelé fordított hatalmas kéz szétfeszített ujj/aira hasonlít. Az agancsok közti távolság néhol több mint három méter, a súlya pedig 40 kg. Rendkívüli a szarvas törzsének mérete is. A Cervus megaceros Európában, Írországban, Szibériában es az Altáj-hágységben élt, de Jefrem Lesk barlangkutató szerencsés expedíciója mélyen a föld alatt, Szucsan fehér karsztjában talált az ősállat maradványára! A megacerosz több millió évvél ezelőtt tűnt fel, egy időben éltek a történelem előtti déli elefánttal, az óriási barlangi medvével, az óriáshiénával, a gyapjas orrszarvúval és a több tonnás vörös szőrű mammuttal. Az óriás szarvas azonban már akkor is nagyon ritkaszámba ment. Uj „Louvre" F ranciaországban A chartres-i székesegyház. amelynek ugyanannyi a látogatója évenként, mint a párizsi Louvre-nák, vagy- . is évi 1,5 millió, új kincses- kamrát kap a St. Piát kápolnában, közvetlenül az apszis mögött. A székesegyház évszázados kincseit a francia forradalom idején széthordták, s ezek azóta is különböző francia múzeumokban voltak elhelyezve. Most restaurálják a XIV. századbeli kápolnát, amelynek kívülről is lesz bejárata egy XIV. századbeli lépcsői el járaton keresztül, ahol a finomművű ablakokat beüvegezték. A kincstárat újra megtöltik az eredetileg a székesegyház tulajdonában állt tárgyakkal. A régi, XIII. századbeli Notre Dame-oltár visszakerül eredeti helyére, a szobrok- üvegvitrinbe. De legnagyobb kincse a székesegyháznak a szent jng — „santa camisia”. Ezt, az egykor öt méter hosszú, fehérí tetten selyemdarabot Konstantinápolyi Iréné ajándékozta Nagy Károly- nak, 878-ban Kopasz Károly Chartes-be vitette _ a selymet és a székesegyháznak adományozta . annak idején a nyugati világ Mária-kültúszának központja volt. A mindenkori francia királynék egy éjjel maguk körül hordták a „szűz fátylát”, hogy fiú utódot szüljenek a trónra. A „csodatevő” -selyemből ma mar M S ® es Ázsia között A sókristály emlékezőtehetsége Tízezer egységnyi információt tartalmazó emlékezőtehetséggel oltották be” egy közönséges sókristályt a Lett Tudományos Akadémia Fizikai Intézetében. Az emlékező-sejt csak a köbmilliméter tízmilliomod részével mérhető. Az effektus lényege abban áll. hogy elektronbesugárzás hatására a kristályban szerkezeti hibák keletkeznek, s a felhalmozódó hatalmas energiakészlet megvilágításra felszabadul. Az információ befogadásához a kristálynak mindösz- sze a másodperc tízmilliomod részére van szüksége. A tudósok véleménye szerint sor kerülhet a hasonló kristály sejtek műszaki felhasználása is. A TUDOMÁNYBAN néha nem kell tisztelni a hagyományokat, olykor csak az tud élőre lépni, aki bátran állít fel új hipotéziseket. így tette ezt Ádám György professzor, az Eötvös Loránd Tudományegyetem összehasonlító élettani tanszékének vezetője, a Magyar Tudományos Akadémia egyik legfiatalabb levelező tagja is, Ádám György professzor kísérlet közben. egész életet végigkíséri — mondja a professzor. — Bár már tudjuk az alvás lefolyásának törvényszerűségeit, sok kérdés még megválaszolatlan: . mi teszi szükségessé, “hogy az ember életének egyharmadát alvás-' sál töltse? Hatvan éves korunkra ezek szerint húsz évet átaludtunk, ebből 5 évet mély, sivár, álom nélküli alember álmodik. A statisztikai adatok szerint legfeljebb arról lehet szó, hogy egyes emberek „visszaidéző” típusúak és ébredés után emlékeznek álomképeikre, a másik típus pedig a „nem „vissza- idézők” tábora. Az utóbbiak állítják magukról, hogy nem szoktak álmodni. Egyébként tudományos bizonyítékaink vannak arra is, hogy ha elektPROFESSZOR r : — az alvásról csak egy 45 centiméter széles és kb. két méter hosszú darab maradt, amelyet egy különlegesen kondicionált üvegszekrénybe helyeztek el, hogy megvédjék a pusztulástól. , Szinte fantasztikus regénybe ülő kérdésekre keresi a precíz, tudományos választ, de előtte természetesen bátran kérdez! „Lehet-e az agyba mesterségesen, elektromos úton információkat, tudásanyagot bejuttatni? Képes-e az agyvelő, az agykéreg, idegsejt szervezeten kívül is életben maradni, esetleg emlékeket tárolni és visszaadni?” — Ezek azok a kérdések, a többi között, melyek rendkívüli módon izgatnak engem és kutatótársaimat. Alapos utazást tettünk a tudomány terén, az érzékelés, a tudat, az emlékezés birodalmában. . Ádám professzor néhány tudományos eredményét nemrégen közzétette Érzékelés, tudat, emlékezés — bi- ológusszemmel című népszerű tudományos könyvében, amely a Medicina Kiadó , gondozásában jelent meg. Külön fejezetben foglalkozik az alvás biológiai funkciójával. — Az alvás sajátos, öntudatlansági állapot, az ébrenlét, az alvás váltakozása, a szervezet legjellemzőbb periodikus működése, amely az vasban, öt évet pedig képekkel és érzelmekkel dús álmokban. Az utóbbi évek kutatási eredményei közelebb vitték a tudósokat a mindeddig ismeretlen terület: az álomlátás megértéséhez. Több tudós megfigyelte és megállapította, hogy az álomképek alatt gyors szemmozgások észlelhetők, melyek a szemgödör köré ragasztott, elektromos jelzőberendezések segítségével kitűnően észlelhetők és rögzíthetők. — TÉVES szemlélet uralkodott egészen a közelmúltig — mondja Ádám profesz- szor —, azt állították, hogy csak az álom nélküli alvás pihentet. Több ezer, egymástól külön álló macskakísérlet bebizonyította, hogy éppen az álomlátás idején az állatok izmai teljes petyhüdtséget mutatnak. Szembén az álom nélküli alvással, melynek idején sokkal feszítettebb az izomzat. Ma már ezt az emberi vizsgálatok is bizonyítják. — Ezek szerint vannak olyan emberek, akik nem álmodnak? — Eddigi tapasztalatok arra utalnak, hogy normális ■körülmények között minden romos hatással megzavarjuk az álomképződést az agyban és néhány hétig mély alvásban altatjuk a pácienst, amint kiküszöböljük a külső ingert, a szervezet áütomati- kusan pótolja az elveszett álomképeket. — Csak arról álmodhatunk, amit már megismertünk személyesen? — Ez a kérdés egyben már a tanulás folyamatainak biológiai problémájához vezet. Az agy képes az évszázadok alatt kialakult ismereteket« mintegy veleszületett ismereteket raktározni. Nem feltétlenül szükséges a csecsemőt se megtanítani a táplálkozásra, ösztöne nem más, mint az agyban rögzített ismeretanyag. Kísérleteket végeztünk majmokkal, hogy bizonyos kar elmozdítására néhány szem cukor esett egy csőből az állat elé egy tányérra, amelyet örömmel fogyasztott el. Egyszer véletlenül állkapcsával meglökte az adagoló tartályt, amely így, „terven felül” megajándékozta a csemegével. Ezután megfigyeltük, hogy a majom már nem a billentyűt nyomogatja, hanem mindenáron el akarja érni a csövet. Ez nem más, mint úgynevezett téves tanulás, az állatok babonája. Egyébként ez a babonás jelenség az embereknél is nagyon jól megfigyelhető. SOKAN már azt mondták, hogy föltalálták a biológusok az emlékezetátvitelt. Napvilágot látott ugyanis néhány kísérlet eredménye, mely erre engedett következtetni. — Közismert, hogy sok száz patkányban kialakítottak fényingerre táplálkozási reflexet, majd az elpusztított állatok agy velejének kivonatát beinjekciózták több száz, „tanulatlan” társukba. Az eredmény az volt, hogy az állatok a szokásos időnél sokkal hamarabb megszerezték a táplálkozási i-eüexet, tehát jelenleg — véleményünk szerint — ez nem emlékezetátvitel, hanem csupán serkentően hatott a tanulásra. — Szinte fantasztikus kimondani is, de elképzelhető;- e, hogy a tudomány eljut odáig, hogy valamilyen mesterséges . úton juttathat az agyba ismereteket? m — A tudomány nem isiper lehetetlent. Természeteserrer. re a kérdésre most igennel nem felelhet egy tudós. De, hogy kutatjuk a választ, szerte a világon, az nem titok: Ahhoz elsősorban azonban azt kellene megtudni, hogy milyen „titkosírás” kódjeleket használ az agy a külső információk befogadására és visszaadására. Ha ezt megfejtettük, akkor kezdődhet- el csak a nagj' kísérletsorozat, hogy mesterséges körülmények között, laboratóriumi úton ezeket a „titkosírás jeleket”, kódrendszert bejuttassuk az agyba. ÁDÁM GYÖRGY profesz-' szór nem a fellegékben jár, kitartó munkával töri az utat az ismeretlenbe. Regős István Három bárány feláldozásával és a Boszporuszon úszó hajók kürtjeinek bugása közben az isztambuli part ázsiai oldalán lerakták az Eurgpát és Ázsiát összekötő híd alapkövét. A tervek szerint a hidat 1973 tavaszán adják át a forgalomnak. A híd teljes hossza 1560, szélessége 34, a víz feletti magassága 64 méter lesz. Pilléreinek magassága 165 méter, a hídtarló acélhuzalok 15 centiméter átméröjűek. Ez lesz Európa legnagyobb függőliídja. A híd megkönnyíti a közlekedést Isztambul és a többi török város között. Idegenforgalmi szempontból is jelert- tős, hiszen az Ázsiába igyekvő európai autósoknak nem kell órák hosszat várniuk, hogy kompokon átkelhessenek. A híd megépítésével egy több ezer éves álom válik valóra. Dáriusz perzsa császár tett először kísérletet időszámításunk előtt 513-ban, hogy hidat építtessen a Boszporuszon. Három évtizeddel későb b pedig, időszámításunk előtt 480-ban, Xerxesz a Helleszpontosz, a mai Dardanellák partjait kötötte össze hajókból készült pontonhíddal. A tákolmányt azonban a vihar szétzúzta. Xerxesz ezért megkorbácsoltatta a tengert: 300 ütést méretett rá. Azzal számolnak, hogy a hídon évente 15 miliő autó halad majd át, és az építkezés költségei a hídpénzből megtérülnek. Isztambul városi közlekedése szempontjából is jelentős szerepe lesz az új hídnak. Isztambul a tengerszoros két partján fekszik, és már jelenleg is több mint 2 millió lakosa van. Néhány éven belül a lakosság száma valószínűleg megkétszereződik. A híddal egy időben 72 km hosszú autópályát is építenek, amely a város európai részét kettészelő Aranyszarv- öblöt is átíveli. Ehhez újabb hidra lesz szükség, amelynek terveit most dolgozzák ki. Fotómontázs Európa leghosszabb függőhídjáról, a Boszporusz európai és ázsiai partját összekötő isztambuli hídról. |970 május 16., szombat TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA... TUDOMÁÉ ÉS TECHNIKA,.. TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA... TUDOMÁNY TECHNIKA. TU DUMÁN TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA TUDOMÁNY i TUDOMÁNY Ili TECHNIKA... TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA... TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA. TUDOM A Ni TECHNIKA... TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA... TUDOMÁNY ÉS TECHNl
