Népújság, 1970. május (21. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-16 / 113. szám
HELL MIKSA, az egri csillagda tervezője (1720 - 1970) Az egri főiskola toronyteraszán naponta megkondul a kis Hell-harang. és hii*deti, hogy a Nap delel, Egerben valódi dél van. 250 éve, 1720. május 15-én született a XVIII. század legnagyobb magyar származású csillagásza: Hell Miksa. Fiatal évei változatos utat mutatnak. Selmecbányán, a bányavároshoz tartozó Szélaknán, a kies Leányvárral szemben a század elején még állt Hell Miksa szülőháza, a népes Hell család otthona, a széles, egyemeletes kúria. Édesapja: Hell Máté Kornél, Sziléziából telepedett oda, ahol mint bányagépész dolgozott, szerkesztette és kezelte a bányavíz kiszivattyúzásához szükséges gépeket. Hell Miksa e környezetben kapott kedvet és érdeklődést a gyakorlati fizika, a matematikai problémák iránt. A középiskolát is szülővárosában végezte. 1741-ben a bécsi egyetemre készült, ahol logikát, filozófiát, matematikát és fizikát tanult. Szabad idejében víziórákat, égi-gló- buszt, földgömböt szerkesztett, de csillagászati megfigyeléseket is végzett. 1745— 48 között Lőcsén tanított. Ez évben ismét Bécs következett, a teológiai tanulmányait fejezte be. 1751-ben Zsolnára került, 1752-ben már Kolozsvárott találjuk, a Báthory- egyetemen tanított matematikát, csillagászatot. 1755-ben pályája meredeken ível fölfelé. A bécsi egyetemi csillagda igazgatójává, egyetemi tanárrá nevezték ki. Tanított, megfigyeléseket végzett, de tudományos ismeretterjesztésben is részt vett. Hell Venus-lesen a Jeges-tenger partján 1769. június 3-án nevezetes csillagászati esemény történt, a Venus bolygó a Nap előtt vonult el. E ritka csillagászati tünemény nagyban foglalkoztatta a tudományos köröket, e tudomány pártfogóit. VII. Keresztély, Dánia és Norvégia királya elhatározta, hogy a Venus elvonulását saját országa területén figyelteti meg. Az expedíció vezetésére Hell Miksát, az európai hírű csillagászt kérette föl. Hell a megbízást elfogadta. Utazási feltételei között szerepelt, hogy vele utazhassák volt tanítványa, a nagyszombati csillagda vezetője: Sajnovios János is. 1768. április 28-án indultak Becsből. Koppenhágába, a dán király székhelyére vezetett első útjuk, majd részben szárazföldi úton Trondhjem kikötőjébe értek, ahol felkészültek a sarkkörön belüli útra. Állomásuk végső célja Wardoe (vardő) szigete volt az északi szélesség 70. foka fölött, ahova október 11-én értek. Hideg, sarkköri telet éltek ott át. A megfigyelésre 1769. június 3-án került sor, éjjel 10 és hajnali 3 óra között, mivel e hónapban ott látszik az éjféli Nap. A Venus a Nap tányérja előtt sötét korongként vonult el, mint e hó 9-én a Merkur. Az átvonulást Hell és munkatársai távcsővel figyelték, órák- kel mérték. Ezen adat segítségével számította ki a Földnek a Naptól való távolságát, amit 151,2 mill, km-re becsült. Ez volt a XX. századig a legjobb adat. A Csillagászati Unió 1964-ben a Föld— Nap távolsága középértékét 149,6 mill, km-ben állapította meg, a mesterséges holdak adataira is támaszkodva. A wardoe-i út másik eredménye: a magyar-lapp nyelvrokonság felderítése. Már előzőleg több külföldi forrásból (Commenius) olvasta, hogy a lappok és magyarok rokon népek. Csillagászati tudása mellett azért is ragaszkodott Sajnovics Jánoshoz, hogy ő tökéletesebben tudott magyarul, ami a nyelvkutatás egyik íeltétele volt. E feladatot Hell Sajno- vicsra bízta, aki ehhez bőséges anyagot gyűjtött. Feljegyzéseit {fontosán 200 éve DEMONSTRATIO néven adták ki Koppenhágában. Napjainkban hazai és külföldi nyelvkutatók találkoznak Tordason (Fejér m.), Sajno- vics szülőfalujában és megemlékeznek e nevezetes évfordulóról. Hell Miksa Egerben Az egri „Lyceum” építtetője, Eszterházy Károly püspök a tervezett egyetemet úgy vélte korszerűnek, ha ahhoz csillagászati obszervatórium is tartozik. Többek javaslatára a csillagda tervezéséhez, patronálásához Hell Miksát kérte föl (L. Érseki Levéltár: Nr. 589), aki már 1762-ben munkához is látott. Az építkezést — köztudomású — Fellner Jakab építész vezette, 1773 tavaszára készültek el a meridián-termek, (a 6. emeleten a csillagászati kiállítás mai termei) azok boltozatai. Hell Miksa írta elő, miként történjék a napsugár beeséséhez megkívánt nyílások bevésése. Mivel a Speculának is nevezett csillagászati obszervatórium építése akkor gyorsabban haladt, gondoskodni kellett képzett csillagászról is. Az első próbálkozás után úgy döntött a püspök, hogy Madarassy János utazzék Bécsbe, ahol Hell Miksa mellett tanulja és gyakorolja a csillagászatot. Madarassy Hell tanácsai alapján rendelte meg, részben Bécsből, részben Londonból a csillagászati műszereket és szakkönyveket. Az Érseki Levéltár Hell 28 eredeti levelét őrzi, amelyeket Eszterházy püspökhöz írt. Ezen levelek egyikében olvashatók Hell szavai: „Semmit sem óhajtok jobban, minthogy ezzel (ti. a Specula építéséhez nyújtott segítségével) hasznára légyek hazámnak. Kívánom, hogy a Specula és az egri egyetem a legcélravezetőbb tudományossággal felszerelve légyen hasznára az égbolti dolgok kutatásában.” A műszerek felállításával megkezdődhettek az észlelések is. Madarassy visszaérkezett Egerbe. Ami nagy jelentőségű: vele tartott Hell Miksa is. Vágyott arra, hogy a valóság, bán is lássa terve megtestesülését. 1776. május 10-én érkeztek Egerbe. Legfőbb feladatuk volt a 6/ emeleti, nyugati nagy teremben aLy- mea Meridionalis (délvonal) kitűzése. Mint azt a látogatóink ezrei is láthatták, a délvonalon minden napfényes délben megfigyelhetjük az egri valódi delet, amidőn a napsugár ezüstfoltja a meridián márványlapján áthalad. Ez az időpont az év folyamán 11 óra 25 perc és 11 óra 55 perc között ingadozik, mivel a Föld sem egyenletes sebességgel kering a Nap körül. Tehát a zónaidőt mutató órát ehhez nem lehet igazítani. Hozzá hasonló délvonal csak a prágai egyetem könyvtárának tornyában látható. Hell itt-tartózkodása idején állapította meg Eger földrajzi szélességét, ami: 47° 53’ 54” volt az ő mérése szerint. A Lyceum földrajzi hosszúsága 20° 22’ 30”. Az egri, illetve a szintén általa tervezett, azóta lebontott budai obszervatóriumban végzett földrajzi szélességi és r hosszúsági méréseiről a szerkesztésében megjelent bécsi csillagászati évkönyvben számolt be. Hell 1778-ban arról értesítette a püspököt, hogy elkészítette az egri Specula részére a mozgatható kupola mintáját. Fellner Jakab — Fazola Lénárd segítségével — azt fel is építette. A második és harmadik példány Budán, illetve a varsói kir. palota csillagdájában került kivitelezésre, de azok már nem léteznek. Ha az egri csillagdában a látogatók a torony 300 lépcsőjét megtapossák a 9. emeletig, ott egy szobát találnak, az ún. Camera Obscurá-t, ennek tetőzetébe van beépítve a panoráma-periszkóp, amit szintén Hell tervezett. Fő alkotórészei: egy állítható síktükör, s egy lencse, melyeken át a sugarak a sötét szobában elhelyezett asztalra esnek, s a város képét színesen oda vetítik. Ma is sokan megcsodálják. Hozzá hasonló csak Angliában van. Hell még egyszer, 1779-ben így írt: .......hírt fogok szer ezni Egernek, gondoskodom arról, hogy a világ tudomást szerezzen az egri Speculá- ról”. A „Magyar Hírmondó” 1781-ben így számolt be az egri csillagvizsgálóról: „Egerben a nézőtorony már egészen elkészült. A cs. és kir. asztronómusnak, P. Hell úrnak hiteles mondása szerint ennél különb nézőtomyot nemigen látni Európában.” Hell utolsó éveit Bécsben töltötte az egyetemi csillagdában. 1792. április 14-én halt meg. A közeli Erzers- dorfban temették el. Sírkövére — többek között —, ezt íratta: Maximilian Hell HUNGARUS. (Dr. Zetényi Endre) Az 0SIV-rc készülnek Az MTS Hevesi Járási Tanácsa május 17-én Hevesen rendezi meg az OSN hevesi járási ünnepségét, amelyen a hevesi gimnázium, a hevesi általános iskolák, valamint az erdőtelki általános iskola tanulói mutatják be tudásukat. A gazdag műsor 15 órakor zászlós felvonulással kezdődik, majd az ünnepélyes megnyitó után 14 műsorszámban gyönyörködhetnek a nézők. Különösen a Hevesi gimnázium leánytanulóinak szalaggyakörlata és a fiúk akrobatikus ugrássorozata ígér maradandó élményt, de a hevesi általános iskolák közös szabadgyakorlata és az erdőtelkiek zászlós gyakorlata is méltán tart igényt az érdeklődésre. Keres Emil előadó estje Érdekes és vonzó vállalkozás, amire Keres Emil szánta rá magát. Vasárnap délután Gyöngyösön, a Városi Művelődési Házban előadóestet tart. A műsora három részből áll. Javarészt József Attila verseit öleli fel, de Váci Mihálynak is több műve szerepel a programban. Prózát is hallhatnak az érdeklődők: Karinthy, Mikszáth és Móricz írásait mondja el az előadó. Két Radnóti-vers zárja a műsort: a Két karodban és a Tétova óda. MAG i Örömmel és büszkeséggel olvastam a Canríes-ból érkezett tudósítások között, hpgy a világ legrangosabb filmszemléjén a magyar versenyfilm vetítését igen nagy várakozás előzte meg, s nem is hiába. A külföldi sajtó egyértelmű elismeréssel fogadta Caál István filmjét, dicsérte a sallangmentes, modern, de korántsem hivalkodó rendezést, Ragályi Elemér nagyszerű operatőri munkáját. Egy svájci lap kritikusa megjegyezte, hogy a film egyik legnagyobb művészi értékét jelenti a világos, szabatos jelképrendszer, amely félreérthetetlenül szól a világ minden emberéhez. Csak a magyar nézőhöz nem. Mivel nem látta a filmet. Nem is láthatta, hiszen Magyarországon a filmet még nem mutatták be. így a Cannes-ba kiküldött tudósító néhány rövid mondatban vázolja a film cselekményét, hogy azért nem árt, ha mi is tudjuk, hogy esetleg melyik filmmel nyerünk valami díjat és az a film tulajdonképpen miről is szól. Olvasom a tudósítást és egyre inkább hatalmába kerít valami rossz érzés. Miért nem láthattam én eddig ezt a filmet? A fiatal magyar rendező filmjeit érdeklődés kísérte mindig. A Cigányok, a Sodrásban a hazai közönség szimpátiájával találkozott. Mintha becsapva érezném magam. Anélkül mutatták meg az alkotást a „felső fórumnak”, jelen esetben a nemzetközi fesztiválnak, mielőtt találkozhattunk volna vele, mielőtt így vagy úgy; vitatkozva, érvelve, védve vagy ellenkezve, magunkévá nem tettük volna. Mert minden alkotás, beszéljünk most filmekről, tetszik, vagy nem, de úgy érezzük, hogy a mienk, mint ahogy magunkénak érezzük a Falakat, s a tengernyi vita ellenére a Fényes szeleket. Olvasom a tudósítást Cannes-ból, a fesztivál forgatagából, és közben mellékesen azt is megtudom, hogy miről szól az új magyar film. Ha hazahozzák, majd megnézem, mint megtérő hazánkfiát. Biztosan jó film, hiszen itt készült, rólunk szól, mi csináltuk. De akkor miért nem nekünk mutatták meg először. (szigethy) Zenei figyelő (Csütörtök 21.10) A tv zenei újságja. A MÁV Szimfonikus Zenekár most ünnepli megalakulásának 25. évfordulóját. Ebből az alkalomból látogattak el a díszkoncertre a zenei rovat munkatársai, s egy részletet is közvetítenek a műsorra került Beethoven IX. szimfónia második tételéből. Ezt követően dr. Csanádi György miniszterrel készítenek interjút, aki jelentős zenei nyilatkozatot tesz. Nemrégen járt Budapesten a BBC szimfonikus zenekara, két koncertjük közül az egyikről Collin Davies vezényletével, részletet is sugároz a televízió. A műsoron Britten llluminations- ának egy tétele szerepel. A szintén hazánkban járt világhírű francia dirigens, Pierre Dervaux, Muszorgszkij Egy kiállítás képei című művét vezényelte a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarának előadásában. Illusztrációként szinRészlet az Aranyborjú című szovjet szatirikus -filmből. május 16.» szombat A filmet telt házak előtt játsszák. Az érdeklődés indokolt, hiszen a film képsorai bárriulatba ejtik a nézőt: az újságokból és a tv-hír- adókból ismert rakétakilövéseket, az azt megelőző munkafolyamatokat olyan közelről és olyan részletességgel tárja fel, amilyen közvetlenséget erről a témáról, erről a technikai rendszerről eddig még nem láttunk. Mindenki lélegzetvisszafojtva figyeli annak a káprázatos színorgiának a hullámzását, gyűrűzését, váltásait és elképesztő szépségét, amely a világűr utasait fogadta és fogadja a madáchi „mérhetetlen űrben”, ahol a valóságot más mértékkel kell mérnie az embernek, mint itt. a földön. Azért ez a tudományosfantasztikus film mégis inkább a földön játszódik. Az idő nincs határozottan közölve, a technikai előzmények azonban azt mutatják, hogy a mai rakéta- és televízió, radar- és computerkorszakból indulnak ki a szerzők, Gerry és Sylvia Anderson, valamint Donald James. A mai politikai viszonyok is jól lemérhetők a franciák az Európai Űrkutatási Központ ülésén nem akarnak további kísérleteket pénz miatt, a németek meg akarják szerezni maguknak a központ leglényegesebb titkait és az amerikaiaknak mindenre van pénzük. A tudományos feltételezés és a film alapgondolata az, hogy a Nap túlsó oldalán van egy ugyanolyan bolygó, mint a miénk, ahol az emberi élethez szükséges létfeltételek megvannak. A technika haladása következtében már három hét alatt lehet megtenni az utat és az űrutazás olyan biztonságos, hogy a háromhetes útra a két űrhajóst nyugodtan elaltathatják. Ami ezután történik, az mind fikció, de érdekes, elindít egy sor kérdést az emberben, hiszen egyik legjellemzőbb tulajdonságunk, hogy szeretünk játszani gondolatainkkal és képzeletünkkel. A filmet Robert Parrish rendezte. Ahogyan a gigantikus űrhajós objektumokat feltérképezi előttünk, az a gondos részletesség, ahogyan az átlagnéző számára felmérhetővé teszi ezt az új technikai forradalmat, mindenfeléképpen megteszi a maga hatását. A film első felében jóformán ötven mondat sem hangzik cl, mert a rendező tudja, hogy a képek mellett csak az áradó és drámai hatásokkal teletűzdelt zene — Barry Gray a zeneszerző — képes kifejezni azokat az érzelmeket, amelyek ilyenkor támadnak egy földi halandóban. Mindaddig, amíg Glenn Ross ezredessel el nem kezdik a kihallgatást, van valami ünnepi érzés bennünk, amely egyik gyökerével az ámulatba kapaszkodik. Aztán feltesszük a kérdőjelet magunknak is: mivégre is kutat az ember a Nap túlsó oldalán vagy kutathat-e majd, lehetséges-e annyi egyezés löld és ellen-föld között, hogy valahol a naprendszer másik csücskében évmilliók alatt lefolyó fejlődés után ugyanazt az angolt beszéljék, mint Glenn Ross esetében. Tudom, dőreség a film egyszerűsítő formuláival vitába szállni, de talán nem tűnik szerénytelenségnek egy mindenkit érdeklő fikció esetében. Roy Thinnes, Ian Hendry, Patrick Wymark, Linn Boring és Lőni von Friedli kitűnő alakítást nyújtanak. (farkas) tén részletet hallhatunk a műből. A bostoni Kodály Zenei Intézet magyarországi látogatásáról riportban számol be a figyelő, az intézet a Kodály-method amerikai elterjesztésével foglalkozik. A Wiener Sängerknaben magyarországi vendégszerepléséről — műsorának egy részlete felidézésével — számol be az adás. Végül a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetébe látogattak el a munkatársak, helyszíni riportban számolnak be a közismertebb néven Bartók-arehívumnak nevezett intézet munkájáról. Berkesi András: Thomson kapitány (Szombat, 20.50) 1968 őszén mutatta be a József Attila Színház a kétrészes színművet, csakúgy, • mint Berkesi előző darabjait. Mivel bűnügyi történetről van szó, csak az alaphelyzetet vázolhatjuk, a cselekmény során ádáz harc dúl a kémek, gyilkosok, di-' verzánsok, valódi ál-ellenállók között bizonyos értékes festmények megszerzéséért, s a műfaj klasszikuma, a gyilkosság sem hiányzik. A történet maga Magyarországon játszódik a háború utolsó és a béke első napjaiban. A fordulatokkal túlzsúfolt történetben megismerkedhetünk — a többi között — a matematikus, apácával, Dorottya Nővérrel (Gobbi Hilda alakítja), a mindentudó roesterdetektívvel. Kázméry századossal (Szabó Ottó), a ravasz SS-tiszttel. Schumann őrnaggyal (Ráday Imre) és másokkal. így a pozitív hős- szerint eleinte ugyancsak feketének látszik. A szereplőknek nincs egyéniségük, csak funkciójuk, de egy ilyen a játékban, ez nem Is túlzott hiba, a fő a feszültség. DELTA _______) ( Vasárnap, 16.50) Ezúttal csak egyetlen témát emelnénk ki a műsorból. egy amerikai filmet, amely az ember és a rovarok háborújáról rajzol döbbenetes képet. Az emberi táplálékul alkalmas élelmiszerek 50 százalékát pusztítják el évente a csaknem 1 millió fajtát számláló rovarok, ugyanígy az embert veszélyeztető betegségeknek szintén felét a rovarok okozzák. A film a kémiai védőszerek emberre is ártalmas visszahatásáról is beszél, így a ma már Európa-szerte betiltott (nálunk is) DDT-ről, s a biológiai védekezés néhány változatát is bemutatja. így a .rádióaktivitással elősegített sterilizálódást, vagy egyes rovarfajok fejlődési feltételei mesterséges javítását, minthogy káros rovarokat pusztítanak. Aranyborjú | (Vasárnap, 20.20) Szovjet szatirikus film Ilf —Petrov regényéből. A 20-as és részben a 30-as évek világhírű és nagy hatású szatirikus írópárja ezt a regényét a 12 szék folytatásául írta. Magyarul először A szovjet milliomos címen jelent meg. A 'film a 20-as évek jellegzetes figuráit, a társadalom haszonlesőit, a mohó nyárspolgárokat, a kapzsi léhűtőket, a bürokratákat állítja pellengérre. A film fő alakja, csakúgy, mint a 12 széké, Osztap Bender, a nagy kombinátor, a „zse^ malis” szélhámos, Utazás a Nap túlsó oldalára Angol sciíi-íilm
