Népújság, 1970. május (21. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-01 / 101. szám

VIUO PROLETÁRJAI. 60VBSÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS NAPiLAPfA _________________ X XI. évfolyam, 101. szám ARA I KIHINT 197°- május 1.. péntek A dolgozó emberiség ünnepe Nyolcvan évvel ezelőtt, 1890. május 1-én tartotta a világ proletáriátusa első nagy har­ci seregszemléjét. Erről a felejthetetlen nap­ról írta a Kommunista Kiáltvány bevezető­jében Engels: „és a mai nap látványa az egész világ tőkéseinek és földesurainak meg­mutatja, hogy manapság a világ proletárjai valóban egyesülték. Bárcsak mellettem állna még Marx, hogy ezt a saját szemével láthat­ná.” A marxizmus megalapítójának a társa­dalmi haladásba vetett mélységes hitére, meggyőződésére volt szükség ahhoz, hogy a dolgozók felismerjék: az áldozatok nem vol­tak hiábavalók, a forradalom, a szabadság elhintett magvai kihajtanak. Hiszen akkor még az ellenfél, melynek legyőzésére szer­vezkedtek a világ proletárjai, hatalmának teljében volt, győzhetetlennek látszott. Ki hitte volna, hogy a történelem órájának mu­tatói egyszerre meglódulnak, járásuk meg­gyorsul, hogy a következő évtizedekben mé­lyebb, visszavonhatatlanabb változások men­nek végbe a földkerekségen, mint korábban az egymást követő századok során. Hogy az első május 1-e után nem egészen harminc évvel egy októberi napon győz majd a mun­kásfiatalom Oroszországban, hogy háromne­gyed századdal később a szocializmus gyöke­ret ver a kontinenseken. Az első május elsejei tüntetések 80. év­fordulóján bátran elmondhatjuk, hogy május elseje ma már a munkásosztály világszerte elfogadott harci ünnepe, őszintén magáévá vallja ezt napjainkban minden munkás és minden dolgozó ember. Május elsejét saját harci ünnepének tekintik a kapitalista orszá­gok munkássága is, függetlenül attól, hogy a kommunista, vagy a szociáldemokrata párt­hoz tartoznak-e, hogy osztályharcos, vagy reformista, esetleg éppen keresztény szocialis­ta szakszervezetnek a tagjai. A nemzetközi proletáriátus hősi vérrel áztatott vörös zászlaja alatt vonulnak fel évről évre a gyarmati sorból nemrég felsza­badult ázsiai, afrikai, valamint dél-amerikai népek erősödő, fiatal munkásosztályainak és dolgozóinak osztagai ugyanúgy, mint a még gyarmati sorban sínylődő népek legjobb fiai és leányai. A vörös május elseje nyolcvanadik évfor­dulóján bátran elmondhatjuk, hogy nincs már földünknek olyan zuga, ah’ol a munkás­ság, a dolgozó tömegek május 1-én ne nyil­vánítanák ki egységüket és nemzetközi szo­lidaritásukat, ne hangoztatnák a munkásság, a dolgozók követeléseit, ne lépnének fel a reakció ellen a békéért, a haladásért, a de­mokratikus jogok kivívásáért és védelméért. Amikor épülő és szépülő szocialista ha­zánkban most a 80. diadalmas május 1-i ün­nepségeket üljük, érdemes visszaemlékezni a magyar forradalmi munkásmozgalom né­hány emlékezetes május elsejére, mert nem volt könnyű és sima az az út, amelyen idáig eljutottunk. 1890-ben az első május 1-i buda­pesti tüntetésen a résztvevők számát hatvan- ezerre becsülték. Hogy milyen félelem töl­tötte el már akkor is a vagyonos osztályo­kat, arra mi sem jellemzőbb, mint a buda­pesti újság másnapi cikkének fellélegzése: „Nem következett be az, amitől sokan, na­gyon sokan féltek a fővárosban, nem történt kár a polgárok vagyonában és életük sem volt egy pillanatig sem veszélyeztetve.” Évr,' évre több és több munkás sztrájkolt és tüntetett nemcsak Budapesten, hanem a vidéki városokban is. Példájukat követték a Viharsarok agrárproletárjai, kubikusok és sok vidéki mezőgazdasági munkás. Alig há­rom évtizeddel később, a munkásosztály el­ső nagy győzelme, a Tanácsköztársaság ide­jén már sok százezres tömeg vonult fel Bu­dapesten és milliók mozdultak meg az egész országban, hogy méltóan ünnepeljék meg az első szabad május 1-ét. A proletárok győzelmi mámorát azonban rövidesen a fehérterror rombolása követte. A tőkés földesúri Magyarország urai, tiszti különítményei kegyetlen bosszút álltak a magyar proletárforradalom hősein. Évtizedek óta első ízben fordult elő, hogy hazánkban (1920. május 1-én) a magyar proletárok nem vonulhattak az utcára. 1921-ben azonban már semmilyen terror nem tudta megakadályozni, hogy a magyar proletáriátus hallassa szavát, s kísérletet te­gyen az utca visszahódítására. Ettől kezdve évről évre kisebb, vagy nagyobb mértékben sztrájkokra és tüntetésekre került sor május 1-én a Horthy-fasizmus negyedszázados rém­uralma idején is. Amikor pedig a győzelmes szovjet hadsereg felszabadította hazánkat a fasiszta barbárság igája alól, a legsúlyosabb & jpussfcuktafc éti jttttttétéé is feledtetni tudta az 1945. évi felejthetetlen és reményt keltő szabad május 1. Néhány hete ünnepeltük hazánk felszaba­dulásának 25. évfordulóját. Az évforduló al­kalmából mérleget készítettünk a megtett út­ról, amely út, ha nem is volt zökkenőmen­tes, egészét tekintve eredményes volt. Mun­kásosztályunk és a magyar nép többet alko­tott, mint az azt megelőző évszázadok alatt. Népünk a munkásosztály vezetésével felszá­molta hazánk elmaradottságát és a három­millió koldus orszából a nép országa lett, ahol megvalósulnak a költők szavai: „Az igazság napja felragyog, az eszme élni és győzni fog.” Ennek a jegyében ünnepeljük hosszú esztendők óta május 1-ét. Ennek a tjszta humánus, a tömegek alkotóerejét elis­merő, dicsérő és azt előmozdító szocializmus­nak az ünnepe a mai május elseje is. Az idei május 1-ét a nemzetközi munkásosztály erejének teljében ünnepli. A béke, a haladás, a szocializmus erői még soha nem voltak olyan hatalmasak, mint most. De igaz az is, hogy a nemzetközi imperializmus, amely ko­rántsem papírtigris, nagy erőkkel rendelke­zik és nem válogat az eszközökben sem. A múlt esztendőkben változékony időt mutatott a politikai barométer. Egymástól távol eső tájakon is tanúi lehettünk a nem-* zetközi imperializmus gondosan koordinált, összpontosított ellentámadásának a szocializ­mus, a béke, a haladás erői ellen. Lehetnek olyanok, akik ennek nyomán megkérdezik, vajon nem azt jelenti ez, hogy fordulat kö­vetkezett be a nemzetközi politikai küzdő­téren? Éppen az elmúlt év bizonyította, hogy a nemzetközi imperializmus erőinek lehetősé­gei csökkentek. A Közel-Keleten a meglepe­tésszerű és hitszegő támadás ellenére sem si­került a nemzetközi imperializmus által tá­mogatott agresszív erőknek elérniük fő cél­jaikat, a haladó arab rendszerek megdönté­sét A vietnami nép heroikus és eredményes ellenállása hazája dzsungeleinek mélyén, a laoszi, a kambodzsai nép ellenállása, a világ haladó erőinek harca egyre jobban kiélezi az Egyesült Állar%ck és a kapitalista világ belső ellentmondásait Mi a realitások talaján állunk. Nem kerge­tünk ábrándokat és jól tudjuk, hogy a mo­dem imperializmus belső ellentmondásai nem azt jelentik, hogy az imperializmus veszély­telenebbé vált volna. Azonban az élet bizo­nyítja, hogy megvannak azok a lehetőségek, amelyekkel meg lehet hiúsítani az imperia­lizmus agresszív terveit. Szilárd meggyőző­désünk, hogy az imperializmus globális stra­tégiájával, a kommunista pártok, a helyi le­hetőségeket és a közös feladatokat egyaránt figyelembe vevő stratégiával, eredményesen veszik fel az eszmei, politikai, a gazdasági harcot. A moszkvai tanácskozás bizonyította hogy a kommunista pártok között meglévő bizonyos ellentétek ellenére is, éppen a kö­zös cél és a közös érdek alapján lehetővé válik az imperializmus elleni egységes fellé­pés. Azzal, hogy a szocializmus világrendszerré vált, a munkásosztály nemzetközi összefogá­sának új formája jött létre. A szocialista or­szágok kapcsolatában megvalósul a szocialis­ta internacionalizmus. A szocialista világ- rendszer a világ forradalmi mozgalmainak legnagyobb erőforrása. A szocialista internacionalizmus erősítése meggyorsítja belső fejlődésünket, nemzeti céljaink mielőbbi megvalósulását, s fordítva, a szocialista építés eredményei hazánkban az egész szocialista világ közösségét is gyarapít­ja. Tgy fonódnak egybe nemzeti és interna­cionalista érdekeink. Most, amikor felszabadulásunk 25. évfor­dulóján joggal vagyunk büszkék sikereink­re és eredményeinkre, azt is látjuk, hogy az előttünk álló feladatok is nagyok. Tovább kell erősíteni hitünket a boldogabb jövőben, a szocializmusban. Tovább kell emelni dol­gozó népünk életszínvonalát, szaporítanunk a művelt, az osztályöntudatos emberek szá­mát, és még inkább kiépíteni a tömegek ön­igazgatását, a szocialista demokráciát. Öröm­teli az ünnep, s megalapozott optimizmussal nézünk a jövőbe. Bizakodással hirdetjük: a nemzetközi munkásosztály és szövetségesei egyesülnek az imperializmus ellen, a szocia­lizmusért, a békéért folyó harcban. A nyolcvan esztendő emlékeivel tana"- talataival felvértezve, a nemzetközi tiym'- - osztály, soraiban a magyar munkásokkal.' - szervezett dolgozók serege eleget tesz törté nelmi kötelességeinek, s mindent elkövet az egység erősítéséért WniMrrM János ax S2MT vezető titkára Krisiyserleg: Máira! Szénbányák _ Kiváló iái: bnlai Génszeieiési Üzem Az ünnepséget Visontán tartották meg csütörtökön délután, a Mátraalji Szénbá­nyák dolgozói, amin megje­lent a megyei pártbizottság képviseletében is Virág Ká­roly, a járási pártbizottság első titkára. Előbb a Kiváló vállalat címet kapta meg a gépszere­lési üzem, majd ezt köve­tően a Mátraalji Szénbányák a megyei pártbizottság által adományozott kristályserle­get vette át a jubileumi munkaverseny során elért kiemelkedő teljesítményei­ért A versenymozgalomnak már nagyszerű hagyományai vannak a bányánál. Ebből következik, hogy a hazánk felszabadulásának negyed- százados évfordulójára hir­detett munkaversenyhez is egymás után csatlakoztak a különböző kollektívák. Több mint háromszáz brigád tett felajánlást. Közel ötezer sze­mély tartozik a brigádokhoz. A vállalások eredménye tíz­millión felüli összeget tett ki, de a tényleges teljesítés megközelítette a tizenkilenc- milliót. örvendetes, hogy a fiatalok is szép számmal kapcsolódtak a versenyhez. A 35 KISZ-rigád közül 34 teljesítette vállalását, majd­nem hatszáz személyt moz­gósítva. A vállalat női dolgozói kö­zül közel ötszázan neveztek be a szocialista brigádok mozgalmába, közülük 440-en tagjai azoknak a brigádok­nak, amelyek célkitűzéseiket el is értéit A szocialista munka üze­me címért négy üzem kez­dett versenybe, illetve vál­lalkozott arra, hogy ezt a címet megtartia a munkája alapján. A Petőfibányai Gép­üzem és a Visontai Gépsze­relési Üzem eleget tett ön­kéntes kötelezettségének. A visontai gépszerelők az árbevételi tervüket tavaly a tervezett 64,5 millió helyett majdnem 77 millióra telje­sítették. Az üzemi eredmény- terv 131,9 százalékban való­sult meg az év végén. Emlí­tésre méltó még az a moz­galom. amelyet itt a tiszta szerelőtér biztosításáért kez­deményeztek. A műszakiak részére meg­határozott témákra pályá­zatot hirdetett a vállalat. A beküldött maidnem negyven pályamű közül 17-et foga­dott el a zsűri. A pályázók a műszaki feladatok jobb végrehajtását segítették elő. Hasonló célt szolgált az újí­tási verseny is, ami szintén jó eredményeket hozott. A munkaverseny folytató­dik. Több mint 320 brigád kötött most szerződést. Tag­jaiknak száma meghaladja az 5200-at, ami az összes dolgozóknak több mint nyolcvan százaléka. Az üze­mek vállalásaiknak teljesí­tésével közel tizenegymillió forintot tudnak majd több­letként felmutatni, ami a tervezett eredmény 35 száza­lékát teszi ki. A termelé­kenységet 0,5 százalékkal tudnák ezzel növelni. A Mátraalji Szénbányák Ünnepi ülésre gyűltek ösz- sze csütörtök délelőtt Fü­zesabonyban az állami gaz­daság dolgozói, a járási mű­velődési ház nagytermében Az ülésen részt vett Oláh György, az MSZMP KB. tag­ja, a megyei pártbizottság első titkára. Harkányi Fe­renc, a MÉM főosztályveze­tője, valamint Kéri István, a megyei tanács vb-elnökhe- * lyettese. Oláh György ünnepi be­szédében örömmel említet­te meg, hogy egy éve ha­sonló körülmények között ta­lálkozott az állami gazdaság dolgozóival, akkor is elnyer­ték a Kiváló vállalat meg­tisztelő címet. Megelégedését fejezte ki, hogy az országos méretekben kibontakozó munkaversenyben a füzes­abonyi állami gazdaság nagy­szerűen állta meg a helyét. A munkaverseny — mon­dotta — egyben hitvallás, szocialista életünk, munkánk, fejlődésünk mellett. A ver­seny az embert, a társadal­mat, egész népgazdaságun­kat szolgálja és egyben poli­tikai állásfoglalás is, hiszen a 25 éves évfordulóra meg­hirdetett verseny tovább folytatódott a Lenin-cente- p.árium tiszteletére és most a X. kongresszus tiszteletére is. A megyei pártbizottság első titkára a május 1-i ünnep­pel kapcsolatban hangsú­tavaly a 641,5 milliós érték­tervüket negyvenmillióval teljesítették túl. A 28 mil­liós eredménnyel szemben 43,5 milliót biztosítottak. A Gépszerelési Üzem közel tíz­milliós eredményiéi adatot je­lölt meg, amit majdnem négymillióval toldott meg végül. Árbevételi tervét 119 százalékra teljesítette. A ter­melékenység növekedését bi­zonyítja a többleteredmény mellett az a körülmény is, hogy a létszámuk a tervezett alatt maradt. A Mátraalji Szénbányák dolgozói tehát büszkék le-' hetnek tavalyi jó munká­jukra. lyozta, hogy számunkra már nem az elnyomók, az elnyo­mottak harcának demonst­rációja, május 1-e, hanem valóban a munka — a békés teremtő, alkotó munka erői­nek felvonultatása, tömeg­szemléje. Oláh György baráti szavak kíséretében adta át Bíró Endrének, a füzesabonyi ál­lami gazdaság igazgatójának a megyei párt végrehajtó bizottságának kristályserle­gét. Ezután Harkányi Ferenc, a MÉM főosztályvezetője tol­mácsolta dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter személyes jó­kívánságait és átadta a gaz­daságnak a Kiváló vállalat oklevelet, valamint hat dol­gozónak a miniszteri kitün­tetést. Bíró Endre megköszönte az elismerést és bejelentette, hogy a füzesabonyi állami gazdaság csatlakozik a kong­resszusi munkaversenyhez. A gazdaság igazgatója 41 dol­gozónak 12 szocialista bri- gádvezetőnek Kiváló dolgozó kitüntetést, illetve oklevelet és jelvényt adott át. Ugyancsak csütörtökön, az esti órákban a karácsondi Kossuth Termelőszövetkezet­nek is átnyújtották jó mun­kájáért a megyei párt-vb kristályvázáját. Mi fái ló vállalat a füzesabonyi állami g’a^fiaságf A mesrvei pártbizottság kristályserleggel jutalmazta a gazdaság kollektíváját Ünnepélyesen adták át a Hatvani Cukorgyár dolgozóinak a megyei pártbizottság kristály vázáját és az éliizem cím viselésére jogosító oklevelet Csütörtökön a Hatvani Cukorgyárban bensőséges ünnepség keretében adta át dr. Sípos István, a megyei pártbizottság titkára a pártbizottság ólomkristály-serlcgét, ame­lyet a kollektíva az elmúlt évben végzett jó munkájával érdemelt ki. Ezzel egyidőben a Magyar Cukoripar fő­mérnöke dr. Vigh Albert ax élüzem cím vi­selésére Jogosftó oklevelet nyújtott át a gyár dolgeiútmúL Az ünnepségen Decs! Ferenc, a Hatvani Cukorgyár igazgatója emlékezett meg az el­múlt év eredményeiről, amelyekhez a Lenin- centenárium és a hazánk felszabadulása 25. évfordulója tiszteletére indított munkaver­seny segítette hozzá a gyár kollektíváját. Az ünnepségen megjutalmazták és kitün­tették a termelésben és a. társadalmi mun­kában kitűnt dolgozókat, szocialista brigá

Next

/
Thumbnails
Contents