Népújság, 1970. április (21. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-12 / 85. szám
fásárlókosáf tmtfcor » «Márk» kosarába testi áruját, rendszeriM megnézni; mennyibe kerül? Am mostanában egyre többen firtatják azt Is: miért kerül ennyibe? Mi van az ár mögött... kereskedők, vagy termelők manipulációja-e, vagy Igazi érték? Erre szeretnénk cikksorozatunkban v7álasaí kaoni re keresni A vevő áll,... és az ár mozog Mozog az ár.., mondhatni: érthetetlen és szükségtelen fürgeséggel mozog. Nem- :sak felfelé vagy lefelé, hanem, úgy látszik, széltében- aosszában is. Bemegy pél- Jául a vásárló egy egri bolt- oa, és kér hajnyíró gépet, leblokkolják neki. Kereken ■záz forintért megveszi és hazaviszi, mondjuk a megyeszékhelyhez 13 kilométerre levő Kerecsendre. Ha történetesen ott megy el az üzlet előtt, azt láthatja, hogy otthon fele áron adják ugyanazt a Strella-masinát. Sőt! A boltost még két formt prémiumhoz is hozzájuttatta volna, ha ott veszi meg. Érthető, hogy becsapna érzi magát, pedig mindössze az történt, hogy a kerecsenéi és egri. bolt más- más nagykereskedelmi vállalattól vette a gépet. Az egyik nagyker „szabadulni akart e portékától”, a másiknak meg volt ráérő ideje, hogy kivárja, amíg dupla áron is elkel az áruja. Mert elkel... mint ez a példa is mutatja. Legfeljebb az a vásárló fizet rá, aki nem tudja, hogy milyen dzsungel van manapság az áraknál, különösen a négyes kategória, vagyis a szabad árai: háza táján. Ez ügyben végeztek vizsgálatot nemrég a megyei tanács kereskedelmi osztályának szakemberei, hogy kiderítsék; van-e javulás az .árfronton” az elmúlt évhez képest? Nagyon érdekes, de egy- oen szomorú tapasztalatokra tettek szert. Nem árulok el titkot... — hiszen már intézkedtek az ármódosítás ügyében —, de nemrég érdemes voll; Pétervásárán Royal Opera krémet, Topáz für- dősót és porszippantót (?) vásároltü, mert elfelejtették nsszaárazni a legutóbbi kiárusítás után és fele áron luthatott hozzá bárki... legalábbis az ellenőrzésig. Persze, ugyanott pórul is járhatott a vásárló, mert ha kályhát vett, akkor ezer forintot fizetett a 785 forintos ár helyett. „Elfelejtették’ igyanis az árcsökkenést végrehajtani. Hasonlóan •rosszul jártak azok a vásárlók is, akik Gyöngyöspatán Cosmos zsebrádiót vásárolna, hogy borotvaszappan mennyiért kapható Recsken, Párádon vagy esetleg Bélapátfalván, meglepő árfdif- íerenciákat észlelhetett volna, ugyanúgy a frottírtörülközőknél, vagy a Silvia festéknél, amely más-más árat ..kóstál” Egerben vagy Pa- rádsasváron. Miért kerül ugyanaz az áru Egerben duplájába, vagy Bélapátfalván, esetleg Demjénben többe, mint például Kerecsenden? Talán van benne kereskedői „ügyeskedés”, felületesség és bizonyos lemondás is. Lemondás arról, hogy követni tudják az árak változásait a városok, falvak kereskedői, bár több vállalatnál már külön szakember foglalkozik az árazással. De valóban; képesek e követni a szinte naponkénti változásokat? Muszáj lenne nekik, mert különben jön a büntetés, de a kereskedői, szakmai becsületük is arra „kényszeríti” őket, hogy tisztességes áron adjanak el... Tisztességes áron... De melyik az? S miként lehet követni a szinte naponta változó... indokolatlanul változó árakat? Kereskedő legyen a talpán, aki képes erre. Mutatják a megy« tanács kereskedelmi osztályán ez év első negyedében a boltokba küldött ármódosításokat. Egy ölben — legalább három kiló lehet —■ csak az élelmiszer, a vegyi és az iparcikkek ármódosító listája fér el. Laponként menynyi tétel van rajta felsorolva...? Emberkínzás megszámolni is... A kereskedők naponta kapják és végignézik. Aztán leltároznak, újra áraznak ... megint leltároznak.» megint áraznak. Ez év első negyedében az üveg és porcelán szakmában 83 új árunál közölték, mennyiért adható és 227 ■esetben arról értesítették a kereskedőket, hogy mennyivel nőtt egyes cikkek ára. A vas-müszaki áruknál is félezernél több változás történt az árakban ez év első három hónapjában. A papírV/////AV. » - ////////////✓ //////, szakmában 458 esteknél áremelést, 150-néi csökkenést kellett regisztrálni. De milyen „emelést” és milyen „csökkenéseket”... Az egyik féle radírgumi például öt fillérrel (?!) lett olcsóbb. Hazánk két- vagy háromezer papírboltjában ki tudja hány tízezer ilyen radír van... ezt most mind leltározták, átárazták. Az öt fillér miatt... Ugyanígy az irattartókat, jegyzettömböket, egészségügyi papírokat tízfilléres áremelkedés, illetve csökkenés miatt. És semmi biztosíték nincs arra, hogy holnap ugyanezeket az árukat megint, nem kell-e átárazni... Közli például a nagykereskedelmi vállalat március Ifién, hogy a MOS—6 mosókrémet ezután 8,50 helyett 7,30-ért lehet adni a boltokban. öt nap múlva (!?) visszavonja ezt a döntést. De mi történik köziben? A vállalatnál sokszorosítják az új árjegyzéket, lekül- dik a boltokba. Ott leltározzák a MOS—6-okát. A bolt javára írják az árcsökkenést. Bent a központban ezt „táblázzák” is. Aztán jön a visz- szakozz... vagyis a régi ár. Sokszorosítják az újabb árjegyzéket, újabb leltár. Most már ráterhelik az új arat — (a régit)... a boltra. Tab- lózzák... Ekkor jön a legújabb papír, miszerint: „amennyiben mégis változásra kerül sor, úgy keUő időben fogunk jelentkezni árajánlatunkkal. ” Vagyis kezdődhet minden elölről... Az ember legszívesebben elővenné a gyászzsebkendőt, hogy belesírja ebbéli bánatát De mikor vegyem meg? Február végén? Az nem jó üzlet, mert épp akkor 10,50- ről 11 forintra „szökött” fel az ára. Vártaim áprilisig, amikor már tíz forint és húsz fillérért hozzájuthattam. Érdemes tehát várni .. . nem kell rögtön elsiratni ezt az ármozgáspolitikát. Sok jó van ebben ... bár változtat- nivaló is akad... mint a mellékelt ábrák mutatják. Kovács Endre •j ' . . V \ Ss.ssessssssjvsssjrs.wov/y/yy////// Forradalom a répaföldön Nagyszerű kísérletek a hatvani növénynemesítc telepén Az egyik legnehezebb, sok fáradságot igénylő me- íőgazdasági munka, a ré- paegyelés, a hatvani nö- vénynemesítő állomáson folytatott nagyszerű kísérletek eredményeképpen, már utolsó éveit éli. A hosszú évek alatt dr. Varga András kutatógárdájának ugyanis közel nyolcszázezer répamaggal folytatott kísérlete nyomán sikerült olyan fajtákat találniuk, amelyek magja csupán egyetlen csírát hajt elültetés után, s ez nélkü- lözhetővé teszi az agyelés nehézkes, kézi munkáját. A Béta-poli M/102 nevet viselő, kinemesített fajta például m® már államilag elismert, amelyből az idén sikerült 15 ezer holdra elegendő mennyiségű magot termeim az intézetben. Dr. Varga András elmondotta, hogy a kísérletek eredményeképpen 1975-ben már az ország egész cukorrépát termelő területén az „új” magot vethetik a! Az örökletesen egymagú cnkorrépafajtákat vizsgálja dr. Vas* ga Andrásné, tudományos kutató. A fajtakísérletek tavalyi matematikai eredményeit korszerű gépen számolja Tóth József-- né a nemesítőintézet laboratóriumában, (Kiss Béla felvételes) roltak, mert 440 forintot fizettek érte a 300 forintos ár helyett Ahány bolt, annyi ár...? Nein ...! De előfordul némi különbözet, akadnak még „kettős, hármas árak”, fiz év első negyedében például csavarhúzóért Gyöngyöshalászra volt „érdemes” menni... ott fele áron adták. Rosszul járt viszont, aki a demjéni boltban vett villanyvasalót, mert 85 forint helyett 117-ért kapta meg. Aki például kipróbálta 3<jyu!ó áruellátás A KGM-hez tartozó vállalatok javuló munkája a lakosság ellátásában is érezteti hatását. Mint a Belkereskedelmi Minisztériumban elmondották, a legtöbb kere- .sett cikkből növelték kínálatukat a kohó- és gépipari vállalatok. Alumínium edényből több mint 20 millió forint értékűt adtak át a belkereskedelemnek, 88 százalékkal többet, mint 1869 első három hónapjában. Zománcedényekből 15 százalékkal nőtt a szállítás. Az olajkályhák iránt a hosszúra nyúlt tél miatt jóval nagyobb volt a kereslet, mint tavaly, s ennek megfelelően 40 százalékkal többet szállított az ipar, mint egy évvel korábban. Manüicnn Ki a leggazdagabb a faluban? — Ki számít gazdagnak a falubán ? — Ezt nem lehet megmondani. — Miért? A tanácstitkár megvonja a vállát: —» Mit vegyek alapul? Régen volt a föld, mint a gazdaság legstabilabb fokmérője. Ma mi van? Televízió? Nem nagy ügy. ötszázhu- saonnégy ház van a faluban és 370 televízió. Kocsi? Talán. — Van kocsija? — Igen, egy Trabantom. — A keresetéből spórolta? — Nem. Apám örökségének is mondhatnám. Apám gépkocsivezető volt, ő segített hozzá. — Nem tudom, mennyi ideje tanácstitkár, hogyan ismeri a falut. — Tizenegy éve élek Zagyvaszántón, azelőtt meg a szomszéd faluban, Apcoit laktunk, itthon vagyok. — Azt szeretném megkérdezni, hogy a fala élmezőnyébe tartozik-e a kereset szempontjából ? — Nem tartozom oda. Két. ezernyolcszáz a havi keresetem. — Elnyomja a cigarettát és frissen kötött barátsággal néz rám. — Engedjen meg egy tréfát. Ha nagydijat tűznénk ki, hogy hányán tudnának hirtelenjében Jealabfo ötvein család hozna ennyi pénzt ebből a faluból. A sárba mélyen vágódnak bele a friss keréknyomok, az utca nyílegyenesen fut a 21-es műút felé. Űj házak, végig új házaik. Mit is mondott a tanácstitkár, öt- százhuszonnégy ház van Zagyvaszántón. Ezek közül a házak közül négyszázötven újonnan épült. A főutcán a villaépületek között vöröstéglás egyemeletes ház. Légiesen emelkedik törékeny betonerkélyével a többiek fölé. Pedagógusépítkezés. A falu hosszan, elégedetten nyújtózik a Zagyva mentén a szántóföldekkel, a vagyon régi fokmérőjével. Körös-körül bástyaként emelkednek a gyárkémények. A Selypi Cukorgyár, cementgyár, a Mát- ravidéki Erőmű, az apci Qualität. Űj munkahely, űfj kereseti lehetőség. <~ KI volt • leggazdagabb a faluban? — Hát a Farkas. <— Ki volt az a Parkas'? —• Akié a major volt. Szenti ványi Farkasé volt a major. Oda jártok sokan dől górni, akik nem voltak gazdák. Különben nem volt oiyjn rossz ember. Nem sokat törődött a tanyával, csak vadászott. Azt nagyon szere- Megdolgoztak nála az emberek, nem mondom. — Mi maradt a vagyonából? — Hát nem sok. Ügy négy, vagy öt éve halt meg, nem tudom már pontosan, abból élt, amit a fiai küldtek neki. Én is vettem tőle egy Doxa- órát Egy darabig nagyon pontos volt, de aztán valami miatt elromlott, lehet, hogy nem volt már új, amikor megvettem. — Kinek megy most jól a faluban ? — Ügy van az, hogy akinek azelőtt jó volt, annak most is jó. A jó gazdák, akiknek volt húsz-huszonöt holdjuk, azok most is jól élnek. — Ki volt itt jó gazda? — Horváth Károly. Talán a legjobb volt. — A férjem mindig nagyon értett a földhöz meg az állatokhoz. Volt úgy annak idején, hogy tizenöt üsző állt az istállóban, volt olyan tehenünk, amelyik harmincöt litert adott — Mennyi volt gazda korukban a jövedelmük? — Nem tudom. Sok volt. Nagyon sok. — Mit vettek abból a pénzből, Horváth néni? — A férjem nagyon jó gaz. daember volt Amint összegyűlt egy kis pénz, rögtön új állatokat vásárolt, meg trágyát is vett mindig, hogy a föld ne szenvedjen semmiben hiányt mindent megadott a öldnek. — Mennyi idős a férje? — Hetvennégy. — Dolgozik még? — Igen, bejár a tsz-be, a múlt évben is megkeresett olyan tizenhat-tizenhétezer forintot. Meg kapja a járadékot — Hol van most Károly bácsi? — Kint az istállóban. Van egy tehenünk, meg az egy borjúhoz vettünk még kettőt, van velük dolog, de a lányom is segít itthon. — Itt laknak, együtt? — Igen, a lányom férje is itthon lakik. Az ecsédi pincészetben dolgozik, oda jár be mindennap motorral. — Télen is motorral jár? — Igen, de már befizettek egy autóra. — Milyen kocsit akarnak venni? — A szomszédban lakott egy tanító, annak Trabantja volt, de elég sokat panaszkodott rá, valami nagyobb autót akarnak, azt hiszem. — Horváth néni szerint ki a leggazdagabb a faluban? — Nem tudom. Talán az orvosék. — Mind a ketten belgyógyászok vagyunk. A feleségem a faluban körzeti orvos, én két üzemben dolgozom, a cukorgyárban héttől kilencig, a Qualitálban kilenctől egyig, délután hazajövök, megnézem a fekvőbetegeket, a feleségem délelőtt és délután rendek szóval, úgy este hathét felé már együtt van a család. Van egy hathónapos üunk, arra vigyázunk felváltva, ha valamelyikünk elmegy valahová. A faluból egyszerre nem tudunk elmenni, nem maradhat orvc« nélkül kétezer ember. Éjszakán ként általában nem zavarnak fölöslegesen, tényleg csak indokolt esetben. Reggel hétre mennem kell a cukorgyárba, néha helyettesítek Pető- fibányán; nagyjából ez egy vidéki körzeti orvos élete. Van egy kis mini ötszázas Fiatunk, azzal szaladgálunk a betegekhez. A szülőktől kaptuk. Az autót is, meg a bútort is. Szerény hetvenezer forint tartozásunk van a családban. Dr. Faiszi Bulcsú haja olyan, mintha a fekete hajszálakat végigfröccsentették volna ezüst kályhacsőlakkai. — Nem túl sok érdekeset tudok mondani. Kívülről sokkal egyszerűbbnek és nagyvonalúbbnak látszik a körzeti orvos élete, és mindenki biztosan tudja, hogy súlyos pénzt keresünk. A kettőnk összjövedelme hét- ezer-hatszáz forint. Én a főállásomért 2900-at kapok Oldal Lajos termelőszövetkezeti tag, brigádvezető, új nyugdíjas. Nyugdíjának havi összege 2700 forint. 1 — Vitéz Kovács Gyula birtokán voltam Félteiken fogatos. Sok ideig, úgy emlékezem, több mint húsz évig voltam ott — Hol lakott Páltelken? Szász Imre megdörzsöli. borostás arcát — Olyan hosszú épületei* ben. Sokan laktunk ott, & tulajdonáé épületében,
