Népújság, 1970. április (21. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-12 / 85. szám

# Heti világhír adó Az események krónikája: VASÁRNAP: Holtan találták meg íápreti gráfot, az elrabolt | guatemalai nyugatnémet nagykövetet 'Willy Brandt az Egyesült Államokba érkezett l Csou En-laj látogatása Phemjonban HÉTFŐ: Dobrinyin, washingtoni szovjet nagykövet tár- > gyalása a közel-keleti helyzetről Sisco amerikai [ külügyi államtitkárral t KEDD: ? Péter János Nilsson svéd külügyminiszter meg- I hívására Stockholmba utazott | Novikov szovjet miniszterelnök-helyettes Tokióba érkezett SZERDA: l Izraeli pilóták egy egyiptomi fialó bombázása ‘ közben megöltek 31 iskolás gyermeket CSÜTÖRTÖK: A dél-vietnami szabadságharcosok folytatták tavaszi offen ziváj ukat PÉNTEK: Befejezte stockholmi látogatását Péter Jánoa Az olasz szenátus bizalmat szavazott a Rumor- kormánynak Le Dúc Tho hazautazott a párizsi vietnami tár­gyalásokról SZOMBAT: Sisco Kairóban tárgyal Fellőtték az Apollo 13. űrhajót Heti külpolitikai összefoglaló Diplomata halál és ami mögötte van így látja a hetet kommentátorunk: Pálíy József A hét első híre megrázta a világot. A gerillák által elrabolt guatemalai nyu­gatnémet nagykövetre már csak holtan találtak rá, — nem ismétlődött meg, ami azelőtt féltucatnyi, Latin- Amerikában hasonló körül­mények között elragadott diplomata esetében történt: a fegyveres akciók végre­hajtóinak feltételeit a guate­malai hatóságok nem fogad­ták el, a diplomata nem nyerhette vissza szabadsá­gát .... Emlékezetes, hogy a gerillák vezetői 25 elfo­gott társuknak a börtönből való kiengedését és 700.000 dollár megfizetését követel­ték cserébe a nyugatnémet diplomatáért. A bonni kor­mány hajlandó lett volna a pénzösszeget megfizetni... Guatemala urai azonban megmakacsolták magukat. Sőt, vasárnap már híre járt, hogy az egyik gerillaharcos, akinek a szabadságát az em­berrablók követelték, a bör­tönben meghalt, — talán ki­végezték. Az ügynek még a leg­csekélyebb következmé­nye az a diplomáciai bo­nyodalom, amely az NSZK és Guatemala kö­zött támadt. Bonnban távozásra szólítot­ták fel Gautemala nagykö­vetét, a közép-amerikai or­szágból hazarendelték a nyu­gatnémet misszió személyze­tét, Scheel külügyminiszter odarepült, hogy személyesen is kifejezze tiltakozását a guatemalai kormány eljárá­sa miatt. Világszerte sok kommen­tár foglalkozik a diplomata­halál hátterével és politi­kai hatásával, várható kö­vetkezményeivel. A reakció a kommunis­ták nyakába akarja varr­ni a felelősséget és egyenlőségjelet tesz a Guatemalai Munkapárt (ez ott a kommunista párt neve) és a fegyveres gerillacsoportok közé. Az 1954 óta egyre kellemet­lenebbé váló, népelnyomó és terrorrendszer ellen való­ban fegyveres harcot hirdet­nek a guatemalai kommu­nisták, de — az egész nép harcát’ Már 1968-ban elha­tárolták magukat az olyan egyéni akcióktól, mint ami­lyen a Far-Er (Lázadó fegyveres erők — rebellis hadsereg) elnevezésű gerilla- csoport számlájára írandó most, E csoporton belül egyéb­ként a trockista hatás érvényesül, ennek ered­ménye, hogy nem vetik el az egyéni terror mód­szereit. A gyászos eset igazi tragi- komikuma az, hogy egyfelől olyan tömegeket lehet ennek nyomán eltántorítani a nép igaz ügyéért meginduló küz­delemtől, amelyek részesei és támogatói lehetnének a harcnak, másfelől ezután csak éleződhetik a guatema­lai „fehér terror”. Washing­tonból a guatemalai anti- kommunista „fejvadászok”, mint Arana ezredes, aki jú­lius 1-től az ország köztár­sasági elnöki szókét is elfog­lalja, szóban fejmosást, a gyakorlatban azonban* pénzt és fegyvereket kaphatnak,. A hét közepén érkezett &?#, április 12., vasárnap hírek már jelezték, hogy a guatemalai hatóságok folytatják a haladó érők ellen a „boszorkányül­dözést”. A guatemalai diplomata- halál szóba került azon a megbeszélésen is, amelyet az amerikai hivatalos látogatá­son levő Willy Brandt Nixon elnökkel folytatott. A nyu­gatnémet kancellár természe­tesen más, fontosabb dolgok­ról is tárgyalt a Fehér Ház urával: a kelet—nyugati vi­szonyról. amely nagyban függ az NSZK magatartásától, a két német állam közötti, va­lamint a szovjet—nyugatné­met és a lengyel—nyugatné­met tárgyalásokon. Es szó volt az amerikai csapatoknak az NSZK földjén való to­vábbi állomásozásáiról: Brandt politikai okokból a tengerentúli katonák maradását kívánja, de egyre csekélyebb mér­tékben kívánna hozzájá­rulni a költségeik fede­zéséhez. Hogy az Egyesült Álla­mokban maradjunk: a közel- keleti válságról ismét tár­gyalt a Szovjetunió washing­toni nagykövete, Dobrinyin, Sisco külügyi államtitkárral. Találkozásuk jelentőségét nö­velte, hogy Sisco ezt követő­en közel-keleti útra indult. Azt mondotta ugyan, hogy poggyászában nem visz új amerikai javaslatot, de a dip­lomaták bőröndjeit még a vámosok sem nézik meg... Nixon kiküldötte rossz lé­lektani pillanatban érkezett meg Kairóba. A hét közepén vjlagfelháborodást keltett a hír, hogy izraeli bombázógépek' ről — éppen amerikai gyártmányú Phantomok- ról — bombákat szór­tak egy egyiptomi falu­ra és annak iskolájában a napalmbombák 31 gyermeket öltek meg, még többet pedig súlyo­san megsebesítettek. Délkelet-Ázsiából szinten gyászos-véres tudósításokat kopogtak a távírógépek. A Kambodzsában hatalomra ke­rült Amerika-barát kormány csapatai valóságos véreng­zéseket rendeznek a vietna­mi nemzetiségű kambodzsai állampolgárok soraiban. Az ország földjén polgárháború körvonalai rajzolódnak ki. Kambodzsa egyes ré­szein a Norodom Szilta­nukhoz hű csapatok el­lenőrzésük alá vontak jelentős területeket. A szomszédos Dél-Vietnam­ban a szabadságharcosok ta­vaszi crffenzívája tovább tart, harci sikereik nyugtalanítják mind Washingtont, mind Sai­gont, hiszen a bábrendszer csapatait a kambodzsai tét nagysága miatt át kell irá­nyi taniok a szomszéd ország­ba. Békés események kom­mentálásával kívánom befe­jezni e heti hírmagyaráza­tomat, ráadásul olyanokkal, amelyek a Magyar Népköz- társaság nemzetközi tekin­télyének gyarapodását mu­tatják. Péter János külügy­miniszter svédországi útja igen eredményes volt, noha némileg megzavarta az a tény, hogy vendéglátója, Torsten Nilsson épp a láto­gatás napjaiban betegedett meg. Külügyminiszterünk és kísérete ennek ellenére hasznos tárgyalásokat folytatott a két ország kapcsolatainak bővítésé­ről, az európai biztonsági értekezlet előkészítéséről es más fontos kérdések­ről. Talán még az idén sor kerül Palme miniszterelnök és Nilsson külügyminiszter ma­gyarországi látogatására is. E meghívás hírének hallatán — s ne vegye szerénytelen hivalkodásnak az olvasó! — eszembe jut, hogy épp öt esztendeje egy magyar új­ságíró-küldöttség stockholmi útja során hangzott el elő­ször a bennünket fogadó Nilssonhoz címzett kérdés: ..Nem lenne-e kedve Ma­gyarországra látogatni?” A svéd külügyminiszter járt már nálunk, látogatásét most viszonozta Péter János, ezt követően már miniszterelnö­ki utazás jelezheti a két or­szág kapcsolatainak állandó javulását. AMMAN: A Palesztinái Népi Felsza- baditási Front elnevezésű ge­rillaszervezet közölte, hogy emberei szerdán Jeruzsálem­ben megölték az izraeli hír­szerzés három ügynökét. A gerillák pokolgépet robban­tottak a város egyik bárjá­ban. A merénylet áldozatai között volt egy, az izraeliek számara dolgozó arab ügynök is. A közlemény szerint a bár, ahol a pokolgépet felrobban­tották, kémközpontul szol­gált. (AP) KAIRO: A kairói egyetem daakjai elhatározták, hogy személye­sen vesznek részt az izrae­liek áltál szerdán lebombá­zott Bahr El Bakar-i általá­nos iskola újjáépítésében, az egyetemisták ezenkívül pénz­zel is segítik az iskola újjá­építését Hafez G hanem oktatásügyi miniszter közölte, hogy a mi­nisztérium 10 000 fonttal já­rul az építkezéshez. (MENA) BANGKOK. Heves összecsapás történt a thaiföldi határ mentén barmai katonák és gerillák között. A francia AFP-hír- űgynökség szerint az össze­csapás során hat burmai ka­tona elesett 20 pedig megse­besült. A gerilák vesztesége egy halott és három sebe­sült. A k Method csaj Prasaut falucska közelében több száe polgári személy — asszonyok, gyermekek és férfiak — tarát mattan meg­csonkított holt­terére bukkantak. A szerencsétlenek vietnami származású kambodzsaiak voltok, akiket a kormány- csapatok űztek el otthonokból. (Rádió-telefoto — AP — MTI — KS) Hivatalosan jelezték,- mégsem kiáltottak ki a köztársaságot Kambodzsában A főváros vietnami közösségének tilos a kijárás PHNOM PENH: A kambodzsai fővárosban mintegy hetvenezer diák és polgári alkalmazott részvé­telével nagygyűlést tartottak. A gyűlés szónoka Lón Nol miniszterelnök rövid be­szédében bejelentette, hogy kormány és a parlament ígéretet tesz a Kombodzsai Köztársaság kikiáltására". A kormányfő nem közölte a köztársaság kikiáltásának időpontját. A kambodzsai tájékoztatási minisztérium szóvivője — mint ismeretes — pénteken hivatalosan je­lezte, hogy a szombati nagy­gyűlésen kikiáltják a köztár­saságot. A hírügynökségek semmiféle információval nem rendelkeznek az eredetileg tervezett program megvál­toztatásának okáról. A nyilvánvalóan alaposan előkészített és megszervezett háromórás nagygyűlésen az egyes tartományok „képvise­lői” elítélték Sziltanuk már­cius közepén megdöntött rendszerét. Az AP Phnom Penh-bői érkező jelentése szerint a kambodzsai kormány éjsza­kai kijárási tilalmat rendelt el a fővárosban élő 120 ezer főnyi vietnami közösség szá­mára. A Phnom Penh-i ka­tonai parancsnokság a kijá­rási tilalmat azzal „a felfor­gató tevékenységgel” indo­kolta, amely az utóbbi na­plókban a fővárosban a Viet- kong felbúj tására tapasztal­ható”. A kormány állítása szerint csakis ezzel magya­rázható, hogy vietnami szár­mazású gyerekek a kambod­zsai új rendszert éltető pla­kátokat letépik. Egyidejűleg bejelentették, hogy hasonló akciók elköve­tése közben több vietnami fiatalt letartóztattak. A 600 ezer főnyi lakosú Phnom Penhben a 120 ezer vietná­min kívül 100 ezer kínai él. (Reuter) Dokumentumok az emberiség jobb holnapjáért Terényi István nyilatkozata a Béke-Világtanács elnökségi üléséről A Béke-Világtanács elnök­ségének moszkvai üléséről hazatért magyar delegáció nevében Terényi István, az Országos Béketanács alelnö- ke az alábbi nyilatkozatot adta az MTI tudósítójának. — Ezúttal a Lenin-cente- náriumhoz kapcsolódott a nemzetközi békemozgalom vezető testületének összejö­vetele, amelyen különben az elnökség tagjain kívül, a nemzetközi élet számos más vezető személyisége is jelen volt. Összesen mintegy 50 országból sereglettek össze — valamennyi földrész kép­viseletében — a moszkvai tanácskozás részvevői, több mint százötvenen voltak. A Béke-Világtanácson kívül 16 különböző szervezet, közié számos nemzetközi testület — így a Szalcszervezeti Vi­lágszövetség, a DlVSZ, a Demokratikus Jogászok Szö­vetsége, a Keresztény Béke- konferencia is —- képvisel­tette magát. — Öt fontos dokumentu­mot fogadtunk el Moszkvá­ban. Két olyan dokumentum van ezek között, amely a vietnami háború, az ameri­kai imperialisták által elkö­vetett gaztettsorozat azonna­li beszüntetése végett szólít­ja „csatasorba” a világ jó­akarata embereit. Nemzet­közi aláírásgyűjtési mozga­lom van kibontakozóban, amelynek célja, hogy az Egyesült Államok elnökéhez az emberek millióinak és millióinak békeakaratát — levelek, táviratok formájá­ban — juttassa el, a vietna­mi háború elleni tiltakozás megsokszorozott hangjaként. Egy másik dokumentum a leszerelés, megint másik Európa biztonságának meg­teremtése érdekében mozgó­sítja a békeerőket, s az elő­zőekhez hasonlóan ugyan­csak egyhangúlag fogadta el a moszkvai tanácskozás a közel-keleti helyzet rendezé­sét szorgalmazó dokumentu­mot. — A plenáris ülésen és az ezt kővető bizottsági ta­nácskozásokon megerősítették a részvevők a stockholmi nemzetközi Vietnam-konfe- rencia által kiadott újkele­tű jelszót; „Out now!” (Ki — azonnal!) amellyel az ame­rikai agresszoroknak és csatlósaiknak az indo­kínai térségből való azonna­li kivonulását sürgeti a világ­közvélemény. Elmondta még Terényi István, hogy a háromtagú magyar küldöttség tevéke­nyen kivette részét a moszk­vai tanácskozásból. A napi­rendi témák között különben a Lenin-centenáriumhoz fű­ződő, tárgysorozati pont a jelenlevők egyöntetű elisme­rése, egyetértése és tisztele­te jegyében került napirend­re. Tapasztalható volt, hogy Lenin világtörténelmi jelen­tőségét, ma is érvényes for­radalmi, szellemi hagyatékát fenntartás nélkül teljes azo­nosulással értelmezték a de­legációk, azok is, amelyek a békemozgalom, a nemzet­közi politika egynémely dolgában nem értenek egyet a Béke-Világtanács koncep­cióival. Megtiszteltetés, elismerés érte Moszkvában a magyar- országi békemozgalmat az­zal, hogy a BVT-elnökségi ülés a világtanács titkársá­gába most magyar tagot is delegált. Göbölyös Gábor személyében. Ezenkívül a BVT két más testületében, az Európa biztonságával és a békemozgalom szervezeti kérdéseivel foglalkozó bizott­ságban is képviseletet ka­pott . Magyarország. Magyar vonatkozásban em­lítésre méltó mozzanata volt még a moszkvai tanácsko­zásnak, hogy küldöttségünk átadta a Béke-Világtanács elnökségének az egészségi okok miatt távol maradt dr. Sík Endre, az Országos Bé­ketanács Lenin-díjas el­nökének üdvözlő levelét. (MTI) A csehszlovák sajtó a jobboldali és revizionista elemek pártból történt kizárásának okairól A csehszlovák sajtóban számos cikk és elemző írás lát napvilágot a jobboldali és revizionista személyek pártból, történt kizárásának okairól, tevékenységüknek következményeiről, valamint a szocialistaellenes politiku­sok működéséről és céljairól. A párt fontosnak tartja, hogy mind szélesebb körben tudatosítsa a jobboldali és ellenforradalmi erőik súlyos felelősségét a társadalmi vál­ság kirobbanásában. „Bizonyos személyektől aizért kell megszabadulnunk — írja a szombati vezércik­kében Miroslav Moc, a Rude Pravo főszerkesztője, a CSKP KB titkárságának tagja —, mivel nézeteikkel és politikájukkal utat nyi­tottak a reakciónak, a szo­cializmust gyűlölő erőknek, valamint a szocializmussal leszámolásra készülő és a forradalom alapvető belső és külső vívmányainak szét­bomlasztására törekvő ele­meknek. Az opportunizmus és revizionizmus Smrkovsky- hos és Kriegelhez hasonló képviselőinél korántsem va­lamiféle váratlan félresiklás történt, hanem arról volt szó, hogy már régóta for­málódó, önmagában kerek egészet alkotó nézetrendsze- rükkel megtévesztették a né­pet. A kispolgári irányzatok képviselőinek aktivizálásával és segítségével követelték a párt vezető szerepének fel­adását, meghamisították, majd lábbal tiporták a párt­élet lenini normáit, s a CSKP-n belül a párt állás­pontjától elhajló frakció le­galizálásán munkálkodtak”. Az ilyen személyek eltávolí­tását nem bosszú, hanem életbevágóan fontos érdek motiválja.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents