Népújság, 1970. április (21. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-10 / 83. szám
\ Csillagtúrán a csillagok alatt... & oldalon) Az iskolai élet demokratizmusáért (4. oldalon) \ niatélia alvilága (a. oldalon) Jövő heti rádió* és t\-műsor (7. oldalon) wue moKjer/isuAi, teGYEsfct-rerrEK; íNwtisw AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI fANACS NAPILAPJA XXI. évfolyam, S3, szám ARA 80 FILLER 1970. április 10., péntek A Minisztertanács ülésének napirendjén 1 magyar-bolgár gazdasági és műszaki együttműködés B külünymniszer beszámolója - fl földgázfelhasználás fejlesztési programja -1 dolgozók egészségügyi ellátása Bz ingyenes csecsemfikelengye-eliátás — B bányászat biztonsági helyzete ármány Tájékoztatási Hivatala közli: *A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Meghallgatta a magyar—bolgai .gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság március 25. és 27 között Budapesten tartott ix. ülésszakáról szóló tájékozatok A tárgyalások során folytatták’ a két ország tervhivatala és ágazatai kozott az 1971—75. évi népgazda- ági tervek egyeztetését. Több területen megáll«- sodás született gyártási együttműködésre. \ telek egyetértettek abban, hogy a tervegyeztetést az ei- 5 félév végéig befejezik. A Minisztertanács a beszamo ■ót jóváhagyólag tudomásul vette. . .... \ kormány ezütan a .lernet Demokratikus Köztársaságban március 23. és 26. ico- :ütt tett külügyminiszteri átogatűsről szpló . jelentest hallgatta meg. A megpeszi- ések sorun megállapftötTáu: ■íogy a két ország kapcsolatai tervszerűen, jól fejlődnek. A íelek tájékoztatták egymást több, kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdésről, Így — egyebek ko- -ött — az európai biztonsági konferencia előkészítésere irányuló tárgyalások eddigi eredményeiről. A Miniszter- tanács a jelentést jóváníi- gyólag tudomásul vette. A nehézipari miniszter előerjesztése alapján a kormány megvitatta és eltogaa- ::i a földgázfelhasználás fejlesztési tervét az 197*~ 1975. évekre. Határozatot hozott arra, hogy 1975-re mintegy 6,5 milliárd köbméternyi földgázt kell biztosítani, ebből 5,3 milliárdot hazai termelésből. Ehhez ' mintegy 900 kilométer hosszú vezetékszakasz megépítésére, valamint a földgázelosztáshoz megfelelő hálózati és fogyasztói berendezések üzembe helyezésére van szükség. A határozat szerint el kell érni, hogy a negyedik ötéves terv végére a lakásoknak legalább 65 százalékában legyen vezetékes, vagy palackozott gáz. A Minisztertanács megtárgyalta és tudomásul vette az egészségügyi és a munkaügyi miniszternek, valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsa főtitkárának közös jelentését a táppénzköltségek alakulásáról és a dolgozók egészségügyi ellátásának egyes kérdéseiről. I A' kormány — a belkereskedelmi miniszter előterjesztésére — határozatot hozott az ingyenes csecsemő- kelengye természetbeni juttatása helyett készpénzsegély bevezetéséről. Az áruellátás ugyanis lehetővé teszi, hogy a csecsemőkelengyét — minden kötöttség nélkül — bárki megvár.5Tolhassa 1971. január 1-től az igényjogosultak részére * SsttósBsrnei-eíek, Országos Tanácsának Társadalombiztosítási Fő- igazgatósága minden újszülött gyermek után 400 forint egyszeri készpénz segélyt folyósít. Az Országos Bányaimüsza- ki Főfelügyelőség elnöke jelentést tett a bányászat korszerűsítésének a bányászat biztonsági helyzetére gyakorolt hatásáról. A beszámoló szerint a szénbányászatban uralkodóvá vált a fémbiztosítás alkalmazása; továbbfejlődött a termelés, a szállítás és a rakodás gépesítése. Mindezek eredményeként a bányák, tömegtermelő munkahelyeinek biztonsági helyzete javult- csökkent az omlás- veszély. Ezenkívül a korábbinál jobb a munkahelyek szellőztetése is. A sújtó lég veszély elhárítására szintén jelentős intézkedések történtek, a bányákat sok helyen sújtólégbiz- ■ -tos’ villamos berendezésekkel, •valamint métáhmérő műszerekkel’ látták el. A jelentés elemezte. a banyahatóság szerveinek tevékenységét is. Az Országos Bányaműszaki Felügyelőség a bányahatóság szervezetét az energiastruktúra változásainak figyelembevételével fejlesztette tovább. Űj, főként szénhidrogénbányászati feladatokat ellátó felügyelőséget hozott létre. A bányahatóság erejét elsősorban a balesetek, az üzemzavarok műszaki megelőzésére összpontosította. Szervei ellenőrzéseik során számos intézkedést tettek a munka megjavítására, a biztonságot nélkülöző állapotok megszüntetésére, s mintegy 2200 esetben indítottak szabálysértési eljárásé. A Minisztertanács az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség jelentését elfogad- ta, majd egyéb ügyeket tárgyalt. ★ Az egészségügyi miniszternek a munkaügyi miniszterrel és a SZOT elnökségével közös — a táppénzköltség alakulásáról és a dolgozók egészségügyi ellátásának egyes kérdéseiről szóló — előterjesztése szerint az 1957- től 1968-ig terjedő időszakban a dolgozók táppénzsegélyezésére fordított összeg jelentősen növekedett. Az 1957. évi 1,2 milliard forinttal szemben 1968- ban 2,8 milliárd forint táppénzsegélyt fizettek ki a keresőképtelen dolgozóknak. Az elemzési rámutat; időközben 2,5 millióról 3,7 millióra szaporodott a- táppénzre jogosultak száma, az egy napra eső táppénzösszeg átlaga pedig — a fizetések fokozatos növekedése következtében — csaknem 40 százalékkal lett nagyobb. Az utóbbi években fokozatosan megnőtt a táppénzes aránysaasn, azaz a uaüt delgozurra jutó, keresőképtelen állományban töltött táppénzes napok száma is, és ex évente szintén sok millióval növeli a költségeket. Az említett összegekben a keresőképtelen termelőszövetkezeti tagok betegségi segélye nem szerepel. A jelentés megállapítja, hogy a táppénzes arányszám alakulása nem kizárólag a dolgozók egészségi állapotának változásától, illetve az orvosi elbírálás tárgyilagosságától függ, hanem a foglalkoztatottság ágazati összetételétől, a munkafegyelem, a munkaszervezettség helyze. tótői is. Befolyást gyakorol ezenkívül az arányszámra —közvetett módon — még sok más tényező is, így az orvosi-egészségügyi ellátás fejlettsége, a dolgozók élet- és munkakörülményeinek alakulása, valamint a nem- és életkor- szerinti megoszlása is.' * A táppénzre kifizetett' ösz- szegek sokéves alakulásának vizsgálata módot ad az igen összetett kérdés tő összefüggéseinek feltárásira és azoknak az intézkedéseknek kidolgozására, amelyektől a helyzet javulásálj lehet várni. Az‘ Egészségügyi Minisztérium ezt mindenekelőtt az egészségügyi ellátás további javítása révén kívánja elősegíteni. Tervezi — egyebek között a kórházi ágyak, a körzetek, a felülvizsgáló, a csoportvezető főorvosok számának növelését, működési feltételeik javítását, a körzeti orvosok helyettesítésének in lézményes megoldását, a keresőképesség üzemben törté nő elbírálásának további ki- terjesztését. a tanácsi egészségügyi intézmények együttműködésének fokozását, s egyidejűleg a lakosság egészségügyi ellátásában mutatkozó aránytalanságok további csökkentését. Az intézkedések egy részé már folyamatban van, másik része — a negyedik ötéves terv keretében — fokozató san valósul meg. Többet kell törődni a dolgozók. megbetegedésének megelőzésével is: az üzemi, munkahelyi körülmények javításával, az óvórendstabá- lyok fokozott betartásával Jelentős szerepe van a megelőzésben a munka szervezettségének. a munkafegyelem javításának, a tudatformálásnak, a társadalmi ellenőrzésnek. . Minderre a vállalatoknak, valamint a tanácsoknak kell nagyobb gondot fordítandók. amelyekhez az egészségügyi intézmények tartoznak. Fentieken kívül fokozottan kell ügyelni arra, hogy indokolatlanul senki se kerülhessen táppénzes állományba, hiszen ez káros társadalmunkra nézve. (MTI) Csaknem egyhónapos hátrány Veszélyes tavasz A hűvös esős tavasz nap mint nap újabb kellemetlenséget okoz a napfényre és melegre várakozók táborában. A legkomolyabban a mezőgazdaságot érinti az immár nagyon sokat késő igazi tavasz. Becslések szerint a tavaszi mezőgazdasági munkákban már több mint háromhetes lemaradás tapasztalható a megszokott ütemhez viszonyítva. Heves megyében az elmúlt évben már hatezer katasztrális holdon vetették el a borsót április elejéig, mig az idén mindössze két és fél ezer holdon került főidbe a közkedvelt zöldségféle. Sajnos a tavaszi árpánál sem kedvezőbb a helyzet. A tavalyi tizenkétezer holddal szemben az idén csak négyezret vetettek el ebből a takarmányból. Kevés a valószínűsége, hogy a lemaradást pótolni tudják, mivel a májusban beköszöntő meieg már nem kedvez a gabona csírázásának. Az évelő pillangósokból 1969-ben ötezer holdat telepítettek, míg az idén alig ezret ugyanabban az idő szakban. Az őszi vetések vegyszeres gyomirtása is megkésett, pedig a megritkult vetésben könnyebbe.. üti fel a fejét bármilyen gyomnövény. A tavaszi árpa. ból a várható kiesést a nagyobb kukoricavetéssel igya keznek pótolni. Egyedül az őszi búza ked véli a hűvös, csapadékos tavaszt, s ahol nem üü víz á földeken, szépen fejődik az őszi vetés. Megyénkben a belvízzel borított terület meglehetősen kedvező arány mutat az ország más tájaival összehasonlítva, összesen kétezer hold a vízzel borítót! terület nagysága. — ss — Mérlegen a tsz ek elmülf évi eredményei A Termeloszoretkezetek Országos Tanácsának Illése Csütörtökön a Gellórt Szállóban megkezdődött a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának kétnapos ülése. A megnyitón ott volt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, Kazareczki. Kálmán mezőgazdasági és éleimé-' zésügyi mmiszterhelyéttés, dr. Páles Gyula, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese és dr. Romány Pál, a Központi Bizottság osztályvezető-helyettese. A tanácsülésen Szabó 1st* r>án, a TOT elnöke a tsz-ek gazdálkodásának elmúlt évi eredményeiről számolt be. Elmondotta, hogy a közös gazdaságok 1969-ben kiemelkedően jól dolgoztak. Szinte valamennyi fontos növényből az eddigi legjobb termésátlagjaikat érték el. A közös gazdaságok termelése mindent egybevetve 12 százalékkal volt nagyobb az előző évinél. A fejlődés a növénytermesztésben volt a legdinamikusabb, itt elérte a 14 százalékot. Az állattenyésztés ugyanakkor stagnált. A közös gazdaságok bruttó jövedelme tavaly 26,5 milliárd forint volt, 20 százalékkal nagyobb az előző évinél. Az elmúlt esztendőben mindössze 53 termelőszövetkezet volt mérleghiányos, 51 millió forint veszteséggel. Ez a szám lényegében kedvező. Az azonban már figyelmeztető, hogy a hiányok egy részét egyes gazdaságokban a meggondolatlan, a rendelkezésre álló eszközöket túlbecsülő fejlesztés idézte elő. A közös gazdasagodban tovább javult a tagság szociális ellátása, több mint 35 százalékkal nőtt a szociális alap. t biztonsági tartalék viszonylag még kicsi. A közös gazdaságokban a személyes jövedelmekre felhasznált 18 milliárd forintból elsősorban a korábbi K'ádái* János cikk** a Pravdában A Pravda csütörtöki száma közli Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának „Lenin a szocializmus építésének teoretikusa és szervezője” című írását. (MTI) években Kevesebbet fizető tsz-ekben növelték a tagok jövedelmét. Mindent egybevetve: a szövetkezeti parasztság a személyes reáljövedelem terén tavaly megközelítette a munkásosztály átlagát, a nyugdíj- és acsaládi- pótlók-ellátás is megjavult, de a falu szociális ellátásának színvonalában a kommunális létesítményeknél, a kereskedelmi hálózatban és az életszínvonal több más tényezőjénél a különbség továbbra is lényeges. A TOT elnöke rámutatott arra, hogy a mezőgazdasági termékeit piacán továbbra sincs verseny. Nehezíti a helyzetet az is, hogy a felvásárló vállalatok érdekei sokszor elkülönülnek a termelői érdektől. A termelés szempontjából új helyzetet jelentene, ha legalább két, megközelítően azonos súlyú forgalmazó vagy feldolgozó szervezet között tudnának választani, vagy, ha egy olyan szervezet értékesítené a termékeket, amelyben ,a termeléstől az értékesítésig az egységes anyagi érdekeltség elve érvényesülne. Az idén jelentős módosulások várhatók — és ez már előremutató — a zöldség- és a gyümölcsforgalmazásban. A MÉK-ek teljes hálózata eszközállományával együtt a mezőgazdasági tsz-ek, valamint az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek közös vállalkozásával alakult át. A MÉK-ek vagyona a részt vevő szövetkezetek közös .tulajdonává válik, ezt a vagyont a belépők pénzbeli hozzájárulása tovább gyarapítja. A közös vállalkozás tagjainak irányító szerepe és teljes vagyoni felelőssége érvényesül majd, miközben továbbra is fennmaradnak az ágazatot segítő állami szub venciók. A tsz-ek — mir társtulajdonosok — igényei két megfelelő súllyal érve-' ’? iiesíthetik majd. A TOT elnöke szerint ked vező helyzetet teremt majd az a jogszabály, amely a háztáji gazdaságban végzetmunkát . a közösben végzett tevékenységként.' ismeri éli Felhívta 'a figyél.met arra hogy .bár. kedvezően alakulta 'tsz-ek kiegészítő tevékenysége, ezen a téren még sok 'tennivaló. A beszámoló felett élénk vita alakult ki. A küldöttel, egyebek között szóba hozták, hogy a tsz-eknek nincs elegendő anyagi erejük a? állattenyésztés fejlesztéséhez szükséges beruházásokra Többen kifogásolták, hogy a saját értékesítési tevékenységhez négyzetméterenként 3000—6000 forintos beruházással létrehozott boltokra, üzletekre lenne szükség, de a gazdaságok az ehhez szüli séges összegeket szintén képtelenek előteremteni. Az élelmiszeripari közep es kisüzemek építését több felszólaló sürgette. A beruházásokkal kapcsolatban felvetették, hogy az építőipar több millió forintba kerülő gazdasági épületek után csali egyéves garanciát vállal, holott — és ezt kívánják a mezőgazdasági termelők érdekei — több éves jótállásra lenne szükség. Az ülés részvevői egyöntetűen helyeselték az állat- tenyésztés fellendítésére hozott kormányintézkedéseket, valamint azt a jogszabályt, amely a háztáji állattartás" a közösben végzett munka ként ismeri el. Kifogásolták, hogy a termelőszövetkezetek újonnan épített hűtötárolóiban kilónként 1,50 forintos költséggel tartják április közepén az almát. Holott az áruért nem is - fizetnek a forgalmazó szervek, a hűtőtárolók épí tése ezek szerint nem gazdaságos, több tsz-vezető szóba hozta, hogy az építőanyag es kivitelezés túlságosa.- drága. A túlságosan drága beruházási munkákkal kap esolatban az ülés több felszólalója javasolta: a terve ző intézetek illetékes mun katársait tegyék anyagilag érdekeltté abban, hogy az íltaluk megtervezett létesítményben a lehető legjob* eredmények szülessenek. * TOT ülése ma folytatja mtm* káját.
