Népújság, 1970. április (21. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-08 / 81. szám

Hapi külpolitikai kommentárunk A Szihanuk-titkárság közleménye Szorul a gyűrű Dák Seang körül Változatlanul élénik forgal­mat bonyolít le a Kambod­zsával kapcsolatos nemzetkö­zi hírbörze. Meg nem erősí­tett, nem egyszer visszavont, jelentések, merész és óvatos kombinációk követik egy­mást a nyugati sajtó hasáb­jain, az éter hullámain és a televízió-készülékek képer­nyőin. Milít a Magyar Távirati Iroda pekingi tudósítója rá­mutat, az egyik viszatérö hí­resztelés Norodom Szihanuk herceg állítólagos hanoi lá­togatása. A helyzet bonyo­lultságára jellemző a herceg titkárságának a kínai fővá­rosba akkreditált újságírók­hoz eljuttatott közleménye, amely a hanoi híreszteléssel kapcsolatos egyetlen hivata­los reagálás. A közlemény fogalmazása meglehetősen rugalmas: „noha Szihanuk hercegnek, mint bár­mely más államfőnek, tel­jes mértékben jogában áll látogatást tenni olyan orszá­gokban, amelyek meghívták, jelenleg még Pekingben tar­tózkodik”. A mondat utolsó szavai érzékeltetik: nem elképzelhetetlen, hogy a herceg majd el­hagyja Pekinget, de hogy ez milyen irányban és milyen céllal történik, illetve történhet, az nem derül ki. Bizonyos értelemben fele­más a kínai magatartás is. Miközben a hivatalos Pe­king teljes támogatásáról biztosítja Szihanukot — aki népéhez intézett újabb üze­netét a kínai televízióban is felolvashatta — a Szihanuk- kal szembefordult pekingi nagykövetség sorsáról nem történt intézkedés. A herceg környezete han­goztatja, hogy Sziltanuknak a nép segítségével kell visszatérnie majd ha­zájába és a nép „már meg is kezdte a harcot”. Az AFP francia hírügynökség kam­bodzsai forrásokra hivatkozó jelentése megerősíti, hogy Kambodzsában valóban nincs csend: partizán támadás érte Chi Phu térségét, amelynek nyomán a kor­mány helyőrsége három ha­lottat, tizennyolc sebesültet és számos fegyvert vesztett. /tMggr. jákftíC/iein^ Képtávírónkon érkezett: Bonnban tárgyalások kezdődtek a Magyar Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság közötti új kereskedelmi egyezmény megkötéséről. Képün­kön: Gmmel nagykövet (jobb oldalt), valamint Máddai István a Külkereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője, a magyar delegáció vezetője ai tárgyalások előtt. (Telefoto — AP—MTI—KS) WASHINGTON: Amerikai sajtóértesülések szerint a kambodzsai rezsim rövid időn belül segélyt kér az Egyesült Államoktól jel- tehetőn nem közvetlen for­mában. A CBS rádió- és tv­hálózat pl. ezt jelentette: hogy a puccsista kormány Indonéziától venne át ameri­kai fegyvereket, amelyet a ■jobboldali erőknek adná át, hogy megakadályozza az esetleges partizánharcok ki­robbanását. TEL AVIV: Egy Tel Aviv-i szóvivő közlése szerint izraeli harci repülőgépek kedden néhány- napos szünet után támadást intézteik egyiptomi célpontok ellen a Szuezi-^csatorna kö­zépső és déli szektorában. Abba Eban izraeli külügy­miniszter kedden a parla­mentben kijelentette, hogy kormánya hajlandó minden eljárási feltétel megszabása nélkül hozzájárulni ahhoz, hogy izraeli és egyiptomi vagy más arab képviselők tárgyaljanak egymással. Eban — a parlamentben — a kormány politikáját ma­gyarázta. miután az elutasí­totta Nahum Goldmannak, a zsidó világkongresszus elnö­kének „békekezdeményezé­sét”. Golda Meir miniszterelnök kedden heves támadást in­tézett Goldmann ellerr, s sze­mére vette, hogy' nagyon szkeptikusan nyilatkozott Iz­rael jövőjéről. (UPI) április 8„ szerda DELHI: Delhiben magyar filmhetek kezdődtek. Ez alkalommal bemutatják az indiai közön­ségnek többek között az Egy magyar nábob — Kárpáthy Zoltán, a Talpalatnyi föld, a Vasvirág, a Szevasz Vera és a Szegénylegények c. filme­ket. Delhit követően több nagy vidéki városban is sor kerül a filmek bemutatására. BUDAPEST: Az MLSZ fegyelmi bizott­sága kedden tárgyalta az Ű. Dózsa—Vasas mérkőzésen ki­állított Vidáts Csaba (Vasas) ügyét. A bizottság dorgálás­ban részesítette a piros-ké­kek játékosát, így Vidáts va­sárnap pályára léphet Belg- rádban. (MTI) CIUDAD — GUATEMALA: Hírügynökségi jelentések szerint a Guatemalában akk­reditált nagykövetek el akar­ják hagyni az országot. Töb­ben közülük ugyanis attól tartanak, hogy Kari von Spreti nyugatnémet nagykö­vet meggyilkolása után őket is elrabolhatják. Arno Türklitz, Guatemala nyugat-berlini konzulja ked­den bejelentette, hogy a gu- atemálai nyugatnémet nagy­követ meggyilkolása miatt benyújtotta lemondását. (Reuter) MOSZKVA: Kedden a Szovjetunióban felbocsátották a Kozmosz— 330. műholdat. A szputnyik a korábban bejelentett prog­ramnak megfelelően folytat­ja a kozmikus kutatásokat. iTASZSZ) Kambodzsa jövőjéről korai lenne bármilyen prognózis: az ország rendkívül fontos stratégiai helyzetéből követ kezően hosszabb távon a kambodzsai kibontakozás is alighanem az általános Dél­kelet-ázsiai helyzet függvé­nye. A saigoni USA-parancs nokság „a háború egyik leg­fontosabb csatájának” titu­lálta a jelenleg Dák Seang bázis körül folyó harcokat. A támaszpont körül egy hete szorul a szabadság- harcosok gyűrűje. Dél-Vietnamban ezekben a napokban sole ilyen akció van. Céljuk félreérthetetlen: megérteti Washingtonnal, hogy a harcmezőn a jövőben sem erőszakolhat ki döntést és a béke útja a párizsi kon­ferenciák termén keresztül vezet. . Scheel nyugatnémet külügyminiszter kíi lön repülőn hozza lia/,ujal»a Spreti nagykövet holttest«5* BONNJ Walter Scheel külügymi­niszter csütörtökön Guate­malába repül a Bundeswehr egy külön gépén. A gép visz- szafelé magával hozza a meggyilkolt gróf Spreti nagykövet holttestét. Scheel találkozni kíván Mendez Montenegro elnök­kel és Fuentes Mohr külügy­miniszterrel, aki előtt ki akarja fejteni az NSZK kor­mányának álláspontját a nagykövet elrablása és agyonlövése ügyében. Előzőleg, szerdán Scheel Rómába látogat, ahol Moro olasz külügyminiszterrel kö­zös piaci kérdésekről és a keleti politika problémáiról tanácskozik. Útban Guatemala felé a bonni külügyminiszter meg­áll Washingtonban és rövid látogatást tesz a külügymi­nisztériumban. (MTI) Az NSZK külügyminisztere fogadta Guatemala bonni nagy­követét és közölte vele, hogy visszahívják Guatemalából a nyugatnémet diplomatákat. Képünkön: Scheel nyugatnémet külügyminiszter (balról), Gandara guatemalai nagykövettel. (Telefoto — AP—MTI—KS) Amerikai katonai körök folytatni akarják a fegyverkezési programot WASHINGTON: Kis Csaba, az MTI tudósí­tója jelenti: Nixon elnök szerdára hív­ta össze a nemzetbiztonsági tanácsot, hogy kidolgozzák az amerikai terveket a stra­tégiai fegyverek korlátozásá­ról folytatott szovjet—ameri­kai tárgyalások soron követ­kező ülésszakára. Mint isme­retes, a Helsinkiben megkez­dődött tárgyalások április 16- án Bécsben folytatódnak. A tárgyalások küszöbén az amerikai szenátus folytatta a vitát arról a tervről, hogy törvényhozás javasolja a tá­madó- és a védőrakéták te­lepítésének teljes felfüggesz­tését a tárgyalások tartamá­ra a két nagyhatalomnak. Szenátusi körök lehetséges­nek tartják, hogy a tervről még e hétéin szavaznak. Az előterjesztés elfogadása nem jelent kötelező döntést a kormány számára és katonai körök máris félreérthetetle­nül jelezték, hogy folytatni kívánják a fegyverkezési program végrehajtását, füg­getlenül attól, mi lesz a tör­vényhozás állásfoglalása és hogyan alakulnak a bécsi tárgyalások. A bécsi tárgyalásokon az amerikai küldöttséget Gerard Smith, a kormány leszerelé­si hivatalának igazgatója ve­zeti. Hitler adócsalással is foglalkozott HAMBURG: Hitler értelmetlenül bonyo­lultnak tartotta a német adó­zási rendszert és arra hasz­nálta fel kancellári pozíció­ját hogy kibújjon az adófi­zetés kötelezettsége alól. A Spiegel című nyugatné­met hetilap a bonni pénz­ügyminisztériumban előke­rült régi íratok alapján is­merteti a náci diktátor adó­csalásait Röviddel hivatalba lépése után Hitler felmentette ma­gát az évi 60 000 márkás kancellári fizetés után járó adófizetés alól, mondván, hogy a teljes fizetését az „SS- és SA-tagok özvegyei­nek és árváinak segélyezé­sére” fordítja. A kancellári fizetés után azonban később sem fizetett adót, sőt igye­kezett az egyéb jövedelmei­re kivetett adók alól is ki­bújni. A náci Németországban nagy példányszámban meg­jelenő könyve, a „Mein Kampf” is jelentős jövede­lemforrást biztosított számá­ra, de az adóhivatal ismételt felszólításai ellenére azután sem volt hajlandó egy vasat sem fizetni. Végül 1935-ben sikerült végleg töröltetnie nevét az adóhivatal listáiról. (AP) Ami az események mögött van: Guatemala A Magyarország­nál valamivel na­gyobb területen (109 ezer négyzet­kilométer) fekvő, 4,4 millió lakosú közép-amerikai köztársaságot az elmaradottság és nyomor országá­nak ismerik. Nem mindig volt ez így: egy évezrede még a magas kultúrájú maja indiánok bi­rodalmának köz­pontja volt. A spa­nyol hódítás év­századai után 1839- ben vált független­né. 1944 és 1954 kö­zött polgári de­mokratikus forra­dalom zajlott le az országban Jaéobo Arbenz vezetésével. Az, USA segítsé­gével reakciós ka­tonai junta dönti meg a haladó rend­szert és ismét kor­látlan hatalmat kap a három amerikai monopólium: az United Fruit Co., az International Railways of Cent­ral America és az Empresa Electrica de Guatema­la. Ezek kezében vannak az or­szág kávé- és banánültetvényei, vasúti hálózata, távközlése, ke­reskedelme, textil- és élelmiszer- ipari energiagazdasága. Guatemala elmaradott, mono­kulturális ország. Fő terménye és legfőbb kiviteli cikke a kávé, (a világtermelésben a 7. helyen) és a banán. Ásványkincsei a köz­lekedés elmaradottsága miatt jó­részt feltáratlanok. Főbb bá­nyászati termékei az ólomérc, horgany érc, krómérc, antimón, kadmium, kén, kősó és csillám. Ipara jelentéktelen. Külkereske­delmi forgalmának mintegy fe­le az USA felé. irányul, de je­lentős helyet foglal el az NSZK is. A szocialista országokkal nem kereskedik. 1952-ben .földreform törv^íjíy l hoztak az ültetvények szétosztá­sára a szegényparasztgág között, a törvényt 1954-ben — a junta hatalomra jutáSa után -*-■ visz. szavonták, csakúgy, mint a tár­sadalombiztosítási int ézk'Ödéééke t. A reakciós kormányzat jelentő­sen csökkentette a munkabére­ket is. Széles körben alkalmaz­zák a gyermekmitnkátj: az ültet­vények dolgozóinak 20 százaléka 14 éven aluli. A közoktatásra jel­lemző, hogy 10 évnél idősebb la­kosok 70—75 százaléka nem tud írni, olvasni. A nyomor és a nem kielégítő egészségügyi ellátás következté­ben magas a csecsemőhalálozás (1000 élveszületettre 91,3), az át­lagos életkor mindössze 15—49 év. <g.9 Szovjet—Japán gazdasági kapcsolatok A SZOVJETUNIÓ, a ko­rábbi éveikhez hasonlóan, napjainkban is óriási erőfe­szítéseket tesz új ipari köz­pontok kiépítésére a távol- keleti országrészeikben. Ez a tevékenység természetesen nagy mennyiségű berendezés és gép odaszállítását igényli, ugyanakikor a lakosság szá­mának állandó növekedése a közszükségleti cikkek irán­ti keresletet is megnövelte. A Szovjetunió ezért saját anyagi eszközein túl keresi azokat a lehetőségeket, ame­lyek — a nagy távolságok ellenére — gazdaságos fel­tételek mellett biztosítják a növekvő igények kielégítését. Ebből a szempontból nagy jelentősége van azoknak a tárgyalásoknak, amelyek — kölcsönösen előnyös felté­telek mellett — gazdasági kapcsolatok kiépítését irá­nyozzák elő Japánnal. A földrajzi közelség lehe­tődé tenné mindkét ország számára a termelési költsé­gek csökkentését. A nagy szibériai nyersanyaglelőhe­lyek közveüen előnyökkel kecsegtetik a japán ipart. Különösen a Szovjetunióhoz közel fefevó Hokkaido szá­mára hozna változást a két ország közötti gazdasági vér­keringés állandósulása, hi­szen a szigeten, amely Japán üsszterületénék csaknem egy­ötödét ’teszi ki, jelenleg mindössze egymillió ember él, amely elsősorban a fej­letlen iparral magyarázha­tó. A SZOVJET—JAPAN áru­csere-forgalom a tíz évvel ezelőtti 40 millió dollárról 1969-ben 650 millió dollárra emelkedett és ezzel Japán a Szovjetunió tőkés partnerei között az élre tört. Az idei kereskedelmi megállapodás 720 millió dollárt irányoz elő. Kedvezően befolyásolta a két ország kapcsolatát az a megállapodás, amelynek alapján a japán polgári légiforgalmi társaság gépei átrepülhetnék Szibéria felett, a Moszkva—Tokió közvetlen légi vonalon. A már eddig megkötött megállapodásoknál azonban lényegesen nagyobb lehető­séggel kecsegtetnek a szov­jet—japán együttműködés távlatai, amelyek közül né­hánynak a körvonalai már kibontakoztak, _________ A Szovjetunió felvetette például egy új kikötő kiépí­tésének tervét. A Nahodká- tól 15 km-re elhelyezkedő ki­kötő 800 ezer tonnás hajók fogadására is alkalmas len­ne. Megépítésének terveit Japán előreláthatóan már a közeljövőben elkészíti. tárgyalások foly­nak a szibériai földgáz Ja­pánba irányuló exportjáról. A tervek szerint két veze­ték építését már 1971-ben el­kezdenék. Az egyik Szahalir; északi vidékeiről a félsziget déli részéig, a másik Jakut­földről Nahodkáig szállítaná a földgázt. A munkálatok­hoz Japán nyújtana hitelt, amelyet a Szovjetunió 20 éven át gázszállítással tör­lesztene. Az előirányzott ex­portmennyiség évi 10 mil­liárd köbméter lenne. Érdeklődést tanúsítanak a japánok a csulmani kő­szénbányák iránt, ahol igen jó minőségű kokszolható sze­net hoznak felszínre. Ennek kiaknázására négy japán társaság tett javaslatot. A japánok 440 millió dollárt fektetnének a vállalkozásba, szállítanák a szükséges gé­peket és berendezéseket, részt vállalnának a. tenger­parthoz vezető vasútvonalak kiépítésében és ennek fejé­ben 5 millió tonna szenet kapnának. A KÖZELMÚLTBAN ke­rült sor egy tervezet"' elké­szítésére. Eszerint öt japán vállalat az Amur meríti Ni­kolajevszkben, vagy a sza- halini Ohában egy G millió kW teljesítményű hőerőmű­vet építene és a termelt áramot mintegy 2000 kilo­méteres, részben tenger alat­ti kábelen Közép-Japánba vezetnék. FIGYELMET ÉRDEMEL a japán Micoui OSC Lines hajózási vállalat javaslata, amely szovjet jégtörőhajók és révkalauzok segítségével szeretné megnyitni teher- és személyhaj ó-fórgalmát az Északi-Jeges-tengerén, Japán és Európa között. Feltűnést keltett a japán gépkocsiipamak adott szov­jet megrendelés, amely efső lépésként a Mitsubichi, cég­től 6 millió dollár értékben, 1000 billenős tehergépkocsi szállítását írta elő. JAPÁN ÜZLETI KÖRÖK — a jelek szerint — tisztá­ban vannak azzal, milyen előnyöket rejt magában a Szovjetunióhoz fűződő gaz­dasági kapcsolatok fejlesztő­T % Guatemala tirfcépe.

Next

/
Thumbnails
Contents