Népújság, 1970. április (21. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-01 / 76. szám
Csnvasföm és Heves megye testvérekre találtak egymásban írta: Mihail Zajcev, & Csuvas Autonom Szovjet Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának elnöke A em múlt ei még egy év sem azóta, hogy a (Ssuvas Autonóm Szovjet ^Szocialista Köztársaság és a Magyar Népköztársaság Heves megyéjének dolgozói között baráti kapcsolatok alakultak ki Köztársaságunkba látogatott Heves megye küldöttsége, s a küldöttséggel hozzánk érkezett Oláh György elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Heves megyei Pártbizottság első titkára, Fekete Győr Endre, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke, Papp János, Népújság című napilap fő- szerkesztője és a Szilvásváréi Állami Gazdaság igazgatója, Kovács János. A vendégek megtekintették köztársaságunk néhány ipari létesítményét, ahol megismerkedtek dolgozóink munkájával és életével, találkoztak falusi dolgozóinkkal. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 52. évfordulójának megünneplésére Csuvasföld fővárosába egy nagy küldöttség érkezett Hevea me- gyébőL Augusztus végén egy hétig voltunk vendégei He^ vés megyei barátainknak. Tanulmányoztuk a pártmunka tapasztalatait, a gazdasági építőmunkái és a kulturális életet. Mindenütt nagy vendégszeretettel és melegen fogadtak bennünket. Eger városában a Magyar—Szovjet Baráti Társaság által rendezett gyűlésen barátságunk jelképeként zászlót cseréltünk. Heves megye dolgozóival történt megható találkozásaink a szovjet és magyar nép barátságának egyik beszédes kifejezői. Heves megye és Csuvasföld testvérek lettek. A csuvas nép emlékezetében sok olyan esemény él, amelyek a magyar néppel való barátság megnyilvánulásai és-~fctfejí?zői. Mint az intervenció és a polgárháború idején, amely Csuvasföldet sem kerülte el, sok magyar internacionalista harcolt földünkön, a szovjet hatalomért, vállvetve a forradalom más katonáival. Számosán közülük itt haltak hősi halált az ellenforradalomban folytatott harcban. 1919-ben Csuvasföld Alatirszki járásában hősi halált halt Mutz Pál magyar kommunista, internacionalista. 1915-től 1925- ig Csuvasföldön élt és dolgozott a polgárháború aktív részvevője és a szovjet hatalom egyik létrehozója, a magyar kommunista Cézár Kazalt A 30-as évektől kezdődnek a két ország alkotó kapcsolatai. 1933-ban a csu- vasföldi útépítő élmunkások kongresszusán részt vett Zalka Máté. Később földünkön járt Nagy Lajos és Jáhn Mate jka író is. 1940-ben a csuvas irodalom egyik klasszikus írójának, Konsztantin Ivanovnak 50. születésnapja alkalmából tartott rendezvényünkre hozzánk érkezett Gergely Sándor író. Az író nagyon magasra értékelte K. V. Ivanov Narszpi című elbeszélő költeményét. lí odály Zoltán zene- szerző 140 csuvas dal című dalgyűjteményt jelentetett meg Budapesten. Egy jellemző tény a csuvas zene magyarországi népszerűségéről. A Magyar Tudományos Akadémia Folklórintézetének tudományos titkára, Vikár László az utóbbi években háromszor látogatta meg Csuvasföldet, hogy a helyszínen ismerkedjék az Ország népzenéjével. Csuvasföld különböző településein hatszáz népdalt vett magnetofonsza,- lagra a zenekutató. A Nagy Honvédó Háború idején sok ezer csuvas katona harcolt Magyarország felszabadításáért, számosán közülük hősi halált haltak. Nyolc hazánkfia, akik részt vettek Magyarország felszabadításában, a Szovjetunió Hőse kitüntetés birtokosai. Az utóbbi években Csuvasföldön járt két magyar nyelvész is, Róna-Tas András és Bereczki Gábor. A csuvas nyelvvel kapcsolatos kuta- %saikat már publikálták is. Korábban pedig Németh Gyula, Liberti Lajos és Paló Margit nyelvészek töltöttek hosszabb idői földünkön, nyelvünk sajátosságait tanulmányozandó. Húsz magyar író csuvas nyelvre fordított művett jelentettük meg hazánkban. A mikor a testvéri or** szagban tartózkodtunk, nagy benyomást tettek ránk azok a változások, amelyek szinte megváltoztatták a magyar város és falu egész arculatát. Maga Eger városa is sokat változott, fejlődött. Örömmel tapasztaltuk az ipari fejlődés nagy lendületét, a kultúra térhódítását, amely vívmányokat a magyar nép, a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével érte eL Hasznos tapasztalatokat szereztünk az egri ipari létesítmények meglátogatása idején. Meglátogattuk például a Finomsze- relvénygyárat, ahol a gyár vezérigazgatója és párttitkára ismertette velünk a létesítmény fejlődését. Beszélgettünk az üzem munkásaival, mérnökeivel, technikusaival. Megtudtuk egyebek között, hogy a gyár 1949. és 1951. között létesült Megismerkedtünk a gyár profiljával: főképpen kompresszorokat gyárt a hazai hűtőgépekhez, mérőműszereket, motorkerékpár-karburátorokat és egyéb finoraműszereket Örömmel hallottuk, hogy a gyár az utóbbi tíz évben rendszeresen teljesítette tervét és ezért élüzem kitüntetésben részesült Négy alkalommal minisztériumi elismerő oklevelet kapott, öt alkalommal pedig a városi pártbizottság vándorzászlaját nyerte el. Egy másik üzemben, a közeli Siroki Fémművekben megragadta a figyelmünket a termelés magas szervezettsége, a dolgozók jó lakáskörülményei, kulturális színvonala. Ebben az üzemben több mint négyezer munkás dolgozik. Többségük a környékbeli falvak lakosa. A gyárnak nagyszerűen felszerelt rendelőintézete van, saját erőből lakásokat épít munkásainak, jól felszerelt óvoda működik mellette. A gyárnak sok szerződéses ösztöndíjasa van, a technikusi állomány 30 százalékát a gyár élenjáró munkásaiból képezték ki. Mindezek az eredmények összefüggnek a gazdaságirányítási reform célkitűzéseivel. Jól szervezett munkamenetét tapasztaltunk a Parád- sasvóri Üveggyárban. A létesítmény dolgozóinak 80 százaléka részt vesz a szocialista munkaversenyben. A gyár a szocialista üzem megtisztelő nevet viseli. A gyárnak saját üdülője, saját filmszínháza van. Nagy örömmel láttuk az egri földművelők komoly eredznényeit is. A csuvas és a magyar nép barátságának ápolása immár tradíció. Csuvasföld sok ipari terméke kerül Magyarországra és Csuvasföldön sokszor találkozunk magyar munkáskéz gyártotta termékekkel. A Szovjetunió Kommunista Pártja csuvasföldi végrehajtó bizottsága és a köztársaság minisztertanácsa kidolgozta azokat a terveket, amelyek köztársaságunk és Heves megye barátságának további szélesítését célozzák. Köztársaságunkban létrehozták a Szovjet—Magyar Társaság csuvasföldi szekcióját. T elveink között szerepel * az, hogy Heves megyébe egy küldöttségünk utazik, amely a megye kulturális és kommunális szolgáltató hálózatát tanulmányozza. A közeljövőben újabb magyar vendégcsoportot fogadunk hazánkban. Terveink között szerepel egy barátságvonat indítása Egerbe. A ba- rátságvonaton élenjáró munkások, kolhozparasztok, írók, a művészet és tudomány egyéb képviselői is rész vesznek. A cse'ookszári traktor- alkatrészgyár, a csuvasföldi kísérleti állomás, országunk Lenin-renddel kitüntetett Jaicsikszk területi Győzelem kolhoza, valamint a csuvasföldi Iván Jakovijerv Tanárképző Főiskola & a Heves megyei rokonintézmények, gazdaságok között közvetlen kapcsolatokat szándékozunk létesíteni. Magyarországnak a fasizmus alóli felszabadulása 25. évfordulója alkalmából március és április hónapban Csebokszáriban és országunk járási székhelyein gyűléseket tartunk, barátsági esteket, előadásokat szervezünk. Fényképkiállításokat rendezünk, amelyek a Szovjetunió és Magyarország gazdasági és kulturális fejlődését mutatják be, könyvkiállításokat szervezünk, olvasókonferenciákat, olvasótalálkozókat, találkozókat dolgozóink és a rendezvények idején országunkban tartózkodó Heves megyei küldöttségek tagjai között. Ez év júniusában ünnepli köztársaságunk 50 éves fennállását. Az aranyévfordulót egri barátainkkal együtt fogjuk megünnepelni. Mi pedig már megkaptuk Magyarország felszabadításának 25. évfordulója alkalmából rendezendő ünnepségekre, az Egerbe invitáló meghívásokat barátainktól. T érveink között azere- * pel. a Magyarország felszabadulásának 25. évfordulója, és a szovjet Csuvasföld ötvenedik évfordulója alkalmából, valamint s barátsági szerződés évfordulója alkalmából sajtótermékek cseréje, kölcsönös fotókiállítások szervezése, amelyek majd az Autonóm Csuvas Köztársaság fejlődését mutatják be Heves megye dolgozóinak és Heves megye fejlődését országunk dolgozóinak. Köztársaságunk falvaiban és városaiban művészi és doku- mentumfilm-fesztivált szervezünk. Köztársasági napilapjainkban, folyóiratainkban, rádió- es tv-adásainkban rendszeresen helyet biztosítunk a Heves megye fejlődését dokumentáló anyagnak, úgyszintén az országunk fejlődését bemutató adósoknak, közleményeknek. Köztársaságunk könyvkiadása magyar írók műveiből jelentet meg válogatást csuvas nyelven. A Csuvas Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság és a Heves megyei dolgozók barátságának cementje a Szovjetunió és Magyarország népei közötti cél és érdekazonosság. Nőjön és erősödjék ez a barátság. DÖBÖ GÉZA, a mezősze- merei Dózsa Termelőszövetkezet elnöke megcsóválja a fejét, amikor a tavaszról, a tavaszi munkákról kérdezősködöm. — Hivatalosan már itt van a jó idő — mondja egy kicsit mérgelődve, egy kicsit mosolyogva —, de inkább bosszúságot okozott. Eredetileg is késett vagy két hetet, s most ez a sok esőzés. Az a szerencsénk, hogy a földeken negyven-ötven kilométer hosszúságú árokrendszer van kialakítva, s így viszonylag kevés a belvíz. — Mit vetettek el eddig? — A hét közepéig elvetettünk hetven hold borsót, s több mint száz holdon elő van készítve a talaj a vetéshez. A borsó mellett most már jönne a retek, s a gyógynövények. Sajnos, azonban az idő nehezíti a helyzetet. Ha kisütne a nap, sokat be tudnánk hozni. Kellene már nagyon a napsütés. Most kezdünk a paradicsompalánták neveléséhez is — fólia alatt —, s szertnénk, ha májusban már ki tudnánk a palántákat ültetni. Csak hát ez az idő ... o o o o A MÁSIK FAJTA tavaszról, ami már jóval kevésbé az időjárás függvénye, szívesebbén beszél az elnök. Mert leginkább a megújuláshoz hasonlító az a pezsgés, munkakedv, ötletáradat, amely mostanában a mező- saeanereieket jellemzi, Séta az ipari „országúton**... Ez egy hazánkban dolgozó szovjet gyártmányú „kavicsgyár". A Folyamszabályozó és Kavicskotró Vállalat által működtetett FK 127 típusú óriás kotró, amely óránként 234 köbméteres teljesítményével naponta 25 folyami uszályt képes megtölteni az általa kitermelt kaviccsal. Divat lett manapság ^ a munkamegosztás fogalmáról a nemzetközi kooperációról beszólná. Valahányszor e közgazdasági kifejezéseket hallom, egy moszkvai látogatás jut eszembe. Az egyik textilgépeiket készítő, korszerű gyárba látogattunk el. Mérnök kalauzom büszkén sorolta a legkorszerűbb szerszámgépeket és az országokat, ahonnan vásárolták. Köztük voltunk mi, magyarok is. „Még az Iparilag hatalmas országok sem engedhetik meg maguknak, hogy mindent maguk készítsenek — magyarázta —, ha itt végigsétál az üzemben, Európa jeles gépeivel találkozik...” Ez az „európai ipari országút” jellemzi korunkat. Korszerű terméket csupán korszerű berendezésekkel lehet előállítani, mint ahogy mérnök vezetőm is bizonyí totta: „Aztán az itt készített sokat tudó textilgépeket eladjuk. Többek között Magyarországnak is...” A termékek kölcsönös forgalma évről évre növekszik és úgy gondolom, már egy második osztályos gyerek is tucatnyi szovjet árut tudna felsorolni, vagy elmondani, hogy mi mit exportálunk a Szovjetunióba. Mindennapi életünk természetes kísérője lett ez! Ha felöltözünk, négy-öt ország iparának termékét öltjük magunkra, a lakásban úgyszintén ott található egy sor ország „küldötte''. — Nagy terveink vannak — mondja Dobó Géza. — Különösen a baromfi, és szarvasmarha-tenyésztésnél. Az idén 312 ezer csirkét nevelünk fel és értékesítünk, de jövőre már 400 ezer darabot akarunk eladni. A szarvasmarha-létszámot pedig az elkövetkezendő két- három év alatt a duplájára szeretnénk növelni. Az állattenyésztés lesz a fő profil, s ehhez igazodik nagyjából a vetésszerkezet is. Hiszen hatalmas mennyiségű takarmányra van és lesz szükségünk. Szerencsére elég kedvező a helyzetünk, mert a szarvasmarha-állomány részére a silót, a szálas takarmányt és az abrakot nemcsak most, hanem a jövőben is meg tudjuk termelni. Különösen azért, mert egyre nagyobb területet öntözünk. Aztán bevezetünk egy új módszert is, a keszthelyi főiskola kísérletei alapján a baromfialomból szarvasmarhatápot készítünk. A szarvasmarhánál egyébként nem csupán a hús-, hanem a tejtermelést is szeretnénk növelni, el akarjuk érni a tehenenként! háromezer literes átlagot, O O O G NEM TITOK, hogy a termelőszövetkezetben azért a barcm&naA van a iegoaA külkereskedelem tevékenysége az utóbbi években túlnő az áruk adásvételén. Elősegíti az áruválasztók növelését, — elég, ha a kiváló szovjet kisrádiókat, hűtőgépeket, porszívókat soroljuk fel —, ugyanakkor felvevőpiac szélesedése révén nagy százalékban lehet még divatcikkeket is készíteni. A Kulinyin sugárúti ultramodern áruházakban sokszor megcsodáltam a legújabb divatú magyar cipőket, pulóvereket és ingeket. Lehet, hogy kevésbé látványos, de egész gazdaságunkat — és jövendő gazdagodásunkat — meghatározza az ipar fejlesztése. Űj üzemeinkben, megfiatalodó, régi gyárainkban ennek szolgálatában. — más országok berendezéseivel együtt — ott találjuk a szovjet technikát is. Amellyel aztán versenyképes, világpiacon is rangos gyártmányok készíthetők. összegyűjteni mások technikai „okosságát”, hogy a magunkét hozzátoldva még korszerűbbet állítsunk elő — ez lehetne a mottó. Rigában, Tbilisziben és egy sor városban ugyanúgy szeretnének mind több magyar autóbuszt vásárolni, mint ahogy a magyar termelőszövetkezetek törik magukat az erős, megbízható szovjet traktorokért, jó érzés volt hallgatni az Ikarusok dícséretét, de ugyanígy átadhattuk volna a kitűnő szovjet gabonakombájnoknak szóló elismerést is. gyobb tekintélye. Már csak azért is, mert a közös gazdaság méreteihez képest hatalmas az a mennyiség, amit évről évre felnevelnek és eladnak. Másrészt pedig azért is, mert az üzemág sok millió forintos bevételt biztosít. — A csirkénél már nem a forintokért, hanem a fillérekért harcolunk — mondja az elnök. Főképpen a nevelési technológia javításával. Jelenleg 18 baromfi jut egy négyzetmóter nevelőtérre, de ezt a szamot lehet növelni, ha jobb szellőzést tudunk biztosítani. — Aztán mindig gondolkodik az ember — folytatja —, s töpreng az ésszerűbb megoldásokon. Jelenleg nyolc hét alatt nevelünk fel egy baromfit, s a súlyuk eléri a másfél kilogrammot. A piaci igény azonban egyre inkább eltolódik az egykilós ’ súly Irányába. Valószínű azért, hogy a jövőben áttérünk a kéthetes nevelésre. Most készítjük a gazdasági számításokat. Reméljük, hogy nem fizetünk rá. o o o o ÉRDEMES KÉT növény termésátlagát megemlíteni: az elmúlt évben egy hőiden közel 15 mázsás termést adott a zöldborsó, s egy holdra vetítve: 50 mi«* volt Amikor a Moszkvics autógyárban jártam, a hatalmas kombinát igazgatója megmutogatta az ajándékokat amelyeket a magyar Maszk- vics-tulajdonosoktól kapott S hogy a kérdésem megelőz ze, gyorsan megtoldta: „A rekonstrukció befejezésével még több autót szállítunk majd önöknek is, és természetesen. hamarosan jelentkezik a piacon „konkurren- aünk”, a. volgai Fiat-Fiato- vics is...” Míg az üzemei jártuk, azon gondolkodtam milyen természetes lett, hogy az országok „ipari határa’ kitágult és a kereskedelem „országútja” egyre szélesebbé válik. S ezen az „országúton” sok ismerőssel is találkozunk. Egy alkalommal a Vörös tér melletti, impozáns Rósz szája szállóban vacsoráztunk és a szomszéd asztaltól átküldték a pincérrel udvariasan egy üveg konyakot. Az illemkódex íratlan szabálya szerint mi küldtünk egy üveg magyar bikavért. Vagyis ősz- szeismorkedtünk. Hamarosan kiderült, hogy Dagesztá nia főgyógyszerészével pa- roláztunk, aki dicshimnuszo Itat zengett a magyar gyógy szereltről. Ha magyart lát, mondta, mindig el ismétli: nincs jobb a magyar gyógyszereknél ... Búcsúzóul nagy szeretettel átnyújtotta á ci mét és meghívott a mesés Dagesztünba. Remélem, egyszer majd eleget is tehetek a meghívásának ... Báu János a lucemaszéna hozama. Egy titok van emögött: az öntő zés. A közös gazdaságban ma mintegy 500 holdat látnak el vízzel, távlatban 1200 holdat akarnak öntözni. — Tavaly ősszel. 67 holdon vetettünk Moisson és Ranna-. ja búzát. Az intenzív fajták mindent megkaptak. ami szükséges a jó terméshez. Az ősszel is öntöztük őket, saz idén is fogjuk. — Milyen termésátlagra számítanak? — Egyelőre hadd ne adjak erre választ. Annyit mondhatok, hogy most nagyon sze pen néznek ki. Ha a kísér Teteink beválnak, növeljük Q két fajta területét. BAROMFINEVELÉS, ön' tözés, intenzív búzafajták, új takarmanykészítési mód — látszatra nem függnek szorosan össze egymással. Pedig feltételezik es kiegészi • tik egymást. Mezőszemerén most az a cél, hogy az üzemagak közötti összhangot még inkább megteremtsék, s mindenből kihozzák a max: mumot Az eddigi lépések nemvol- :ak eredménytelenek. Kaposi Leveale Tavasz MezSszemerén
