Népújság, 1970. április (21. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-25 / 96. szám
Építkezünk, de a sorrend is fontos Sóikat emlegetjük, olykor már dicsekvésnek is hat, hogy rni mennyit építkezünk, így van ez Gyöngyös esetében is. Még be sem fejeződött a déli városrészben a 3/A tömb, máris hozzáfogtak a Mérges utcai lakótelep megépítéséhez. Itt az M/ll. és az M/12. jelű házakon már dolgoznak. Mind a két épületet még az idén átadják, befejezik És be sem fejeződik a Mérges utcai lakótelep kialakítása, amikor már a Vörös Hadsereg útja nyugati oldalán hozzáfognak az új, többszintes lakóházak felhúzásához. Nagy szükség ván erre az építkezésre, hiszen a Hatvan felől érkezők látják a legélesebben, milyen elleniét van az út két oldalán. Az egyiken a modem házak, a másikon a régi, földszintes épületek. A tervek szerint összesen 560 lakás készül majd el a régi, lebontott házak helyén. Természetesen * illeszkedniük kell ezeknek az épületeknek a déli városrészhez. Különösen a már magasba nyúló toronyház szomszédsága követeli meg, hogy itt néhány nyolc-, tízemeletes épület is átható legyen, különben a tizenkileneemeletes toronyház nagyon kilógna a környezetéből. Érdekessége még ennek a • tervnek, hogy a megoldást a Mátravidéki Építő- és Szakipari Ktsz-re bízzák. A szövetkezet tervei alapján emelkednének a házak a magasba, létezésükkel egyben a szövetkezet szakembereinek munkáját is dicsérve. Vagyis; belép komikuménI Két nap alatt 37S si:r forint Kelnek a kislibák a megye első szövetkezeti keltetőüzemében ciának a ktsz az állami építőipari vállalat mellé Gyöngyösön. Ügy tűnik, hogy ez a versengés megalapozott, lehetősége reális, amit bizonyít a ktsz által megépített több szintes KISZ-házak és OTP-öröklakások lakóinak elégedettsége is. Dicsérik a ktsz dolgozóit a jó minőségű munkákért. Az elkövetkezendő öt év alatt tehát ismét nagy változások következnék be Gyön- ' gyösön. De az elmúlt évek gyakorlata bizonyos tanulságok megfogalmazására is módot ad. Nevezetesen: nagyon jó az új lakás, igazán örülnék a lakóik, amikor megkapják a kulcsot, és minden mást feledve, valamiféle kábulatban fognak hozzá a költözködéshez; Aztán eltelik egy hét, majd még egy, utána néhány hónap, és egyszerre szembeszökő lesz, hogy a szép lakóházak környéke csupa sár, koszos és rendezetlen, egy kiló kenyérért tíz percig kell gyalogolni a legközelebbi üzletig, a kisgyereket csak a két kilométerre lévő bölcsődébe, óvodába, iskolába veszik fel, a mozi félórányi út, a fodrász és a cipész sincs sokkal közelebb, de még egy pohár sört is csak akkor lehet meginni, ha legalább negyedórát megy érte az ember. Lakás tehát van, de nincs üzlet, nincs bölcsőde és nincs könyvtár. ' Néhány évvel ezelőtt még járda sem volt, út sem volt, a vad földet kellett taposni, dagasztani, rúgni rajta a port. Mostanában már elkészül a ; 'rda és az út, csak éppen a sár arasznyi azokon, hiszen az építkezéshez járó gépek felhordják rájuk a nyers földet. Öt év te eltelik, mire rend lesz a lakótelepen. Amíg nem volt lakás, csak az volt a fontos. Igaz, mindenre nem telik egyszerre az erőnkből. De az sincs rendjén, hogy bizonyos dolgok legutoljára maradnak, mint amilyen az üzlet, az iskola, a bölcsőde. Eretnek gondolat: megcserélni a sorrendet? De ha még nem is lehet erre számítani, jó volna legalább a párhuzamosságot megtartani. Ebben semmi rendkívüli nem lenne. Mint ahogy néhány évvel ezelőtt még megmosolyogták az építők azt a gondolatot, hogy minden új lakótelepen először az utakat kell megcsinálni, mert csak így lehet gazdaságosan építkezni — ma már ennek az elvnek az igazát senki sem vitatja. Sőt! Miért ne jönne el az idő. amikor polgárjogot nyer a párhuzamos építkezés gyakorlata te: a 'lakótömbök együtt növekednek a „kiszolgáló” létesítményekkel: az élelmiszerüzlettel, a bölcsődével, a Patyolat-fiókkal és a cipészrészleggel. Hogy mire az utolsó lakást te birtokba veheti boldog tulajdonosa, mór az utolsó cserép tulipánt is kiültették a parkba a kertészek. Minden kész. Éppen a Mérges utcai építkezésnél láthatjuk most, hogy a közműveket már lefektetik, a 'kazánhazat ^ mái’ csinálj ák, pedig az első két épületnek még cssak az alapjait rakták le. Valami rendkívüli dologgal állunk szemben? Nem. Az ésszerűség követeli így. (G. Molnár F.) Több as otthoni. 7. * mint a munkahelyi baleset Az utóbbi években rohamosan nő az otthonokban, a Háztartásokban előforduló balesetek száma. A statisztikában hosszú időn át a munkahelyi balesetek álltak az élen, a közléked ésiek a második, az otthoniak, háztartásiak pedig a harmadik helyen. 1963-ban 19 ezer, 1965-ben 33 ezer, 1967-ben 47 ezer volt az összes otthoni balesetek száma és 1969-ben már az imént említett sorrend is megváltozott. összesen 62 ezer balesettel a közlekedés került az első helyre, a 61 ezer otthoni, háztartási baleset a második helyet foglalja el, s a munkahelyek 60 ezer balesettel a harmadik helyre szorultak. Az ország mintegy 3 millió háztartásában az otthoni munka évente körülbelül 12 milliárd munkaórát emészt fel. A társadalmi termelés évi törvényes1 munkaidő- alapja kb. 17 milliárd munkaóra. Amint látható, a házi munka nem sokkal kevesebbet igényel, s ennek tetemes része a nőkre hárul a sokat emlegetett második műszakban. Érthető, hogy az otthoni balesetet szenvedők többsége a nők köréből kerül ki, de elég magas a gyerekek száma is. A veszélyforrások pedig: konyhában, szobában, fürdőszobában, udvaron, telken, mosókonyhában, pincében, padláson lépcsőházban; áramütés a villanytól, a háztartási gépektől; forrázás vízzel, gőzzel, étellel; sebesülés, sérülés, ütéstől, eséstől, vágástól, tárgyak esésétől. Sok bajt okoz a gáz is, továbbá egyes maró-, mérgező- és’ robbanóanyagok gondatlan használata. Nemritkán idéz elő lakástüzet, súlyos égési sérüléseket a bekarcolva Mejtett villanv- vanló a fé-ő’sp va”y a hő- siry— ó. -n 04+honi baleset r -dánl a ká7i hiv-'-i ke ~n a srílk-n tartott tű. szög vagy gomb lerivelése. Égés.' forrázás következteben 1968-ban összesen 2427- •n megsérültek, 44-en meghaltak; 1452 ilyen sérülés és 22 halálos baleset az otthonokban történt. Az elektromos áram 1968-ban 46 halálos balesetet okozott, 16-ot a lakásokban. Leesés miatt 158 halálos baleset fordult elő, s ennek több mint fele, összesen 80, ugyancsak az otthonok falai között történt. A Statisztikai Hivatalban, az SZTK-nál és az Állami Biztosítónál évről évre ösz- szesítik, elemzik a háztartási balesetek, adatait. Az aggasztó növekedés okairól megoszlik a szakemberek véieinénye. A többség szerint egyfelől az élettempó felgyorsulása, másfelől a házi munkára jutó idő rövidülése, harmadszor pedig a háztartási gépek elterjedése a döntő oka a növekvő számú otthoni baleseteknek. A villamos áramnak, mint háztartási balesetforrásnak a veszélyességével, úgy látszik, valóban egyre inkább számolni kell. Más vélemények szerint az ilyen arányú növekedés semmiképp sem indokolt, ám a kisebb sérülésekkel járó otthoni balesetek adataiban tulajdonképpen az elleplezett munkahelyi balesetek egy része jelentkezik. Műhelyfőnökök, üzemvezetők anyagilag és erkölcsileg is érdekeltek, hogy’ csökkenő számú üzemi balesetet mutassanak ki. s ha tehetik, az üzemi érdekeltségre hivatkozva, rábeszélik a dolgozókat: a munka közbeni sérüléseket ..minősítsék át” ott- . hon történt balesetté. Valószínű, hogy • van igazság ezekben az érvekben is. s az ilyen visszaéléseket lerórzés fedhetné fel. Az adatokra figyelemmel érdemes Km ne feiíilvizsgéln' a b y -rt-iv-f önnp|; Vi A p t vainn adnak-“ pl o rí fi ^VTT/-.1 rv-t " pl: „4. p V'-vrtrt-c; yn■’* ; etv> efint + ol éj „li-eo * Á ryí «3 r-e-Trtvn7»i «-»I»- «-> fTn V7?' £'7o‘ly0^-T’<ín ** ^sro-rifp —— goitre»pen — hatalmas gcsrrocfeicot keilene-e több figyelmet fordítani a háztartási balesetek megelőzésére is? Elképzelhető lenne például a leggyakoribb balesetveszélyek feltárásával valamiféle olcsó, eligazító „háztartási KRESZ” összeállítása. Hasznos lenne a gyakorlati, szemléltető tanácsadás is nyomtatásban, tv-műsorban például áz ismétlődő otthoni munkák, praktikus, ügyes megszervezéséhez, veszély- mentes elvégzéséhez. A legbiztosabb védekezés persze a kellő körültekintés, gondosság, óvatosság otthon, a közlekedésnél és a munkahelyen te. Sz. S. Öt esztendővel ezelőtt ' sokkal több gúny, de mindenesetre sokkal több aggály, mint gágogás közepette ezer rajnai lúd érkezett Egerszólátra, a helyi termelőszövetkezet „li^afarmját” megalapítandóan, s Dér József tsz-elnök kissé vaga- bundságnak tűnő ötletét megvalósítandóan. Tegnap délelőtt a Béke Termelőszövetkezet új, 20 gépes keltetőüzemében pattogni kezdtek a tojások, hogy két nap alatt 16 ezer kisliba, „hátán még a tojáshéjjal”, sipogja első újszülöttként egy újabb merész ötlet hírét. Az egerszóláti termelő- szövetkezet ugyanis fél évtizeddel az első kezdeményezés után, minden különösebb ceremónia, mint sokkal inkább több kisliba-sipogás • közepette „avatta fel” a megye első, nagy kapacitású termelőszövetkezeti keltetőházát. Fél év alatt épült fel ez az új, rhodern, önálló keltetőház, másfél milliós állami támogatással és majd hárommilliónyi saját „zsebbe nyúlással”, hogy évente 250 ezer kislibát keltsenek ki Heves megye és az ország számára. A gyorsan és korszerű eszközökkel felépült keltetőállomás két, de legkésőbb három esztendő alatt kifizeti önmagát és újabb egymilliós ráfordítással akár kétszeresére is növelheti kapacitását. Felmerült a kérdés: miért volt szükség Egerszóláton, Egertől alig néhány kilométerre — ahol szintén nagy kapacitású keltetőház működik egy önálló szövetkezeti keltetőüzemre? A kérdésre a választ a gazdaságossági számítások adták. A szövetkezet jelenlegi 9 ezres rajnai törzsállománya „közreműködésével” az egész árbevétel 36 százalékát már eddig is a libatenyészet adta. De adott volna többet is, ám keltetőház híján az ország számos városába — Szentesre, Szolnokra, Turke- vére például — úgy kellett szállítani a tojásokat, amelyek a hosszú utakat meglehetősen nehezen viselték el. Ahogy kiszámolták, minden tízezer libatojásra 12 ezer forint szállítási veszteség jutott! S egy évben 300 000 tojást is elszállítottak: 360 ezer forint évi szállítási veszteséggel! Az új keitetőház üzembe lépésével a megyében szükséges 60—70 ezer kisliba mellett most már országosan is kislibákat szállít a szövetkezet, s úgy tervezik, hogy már ebbén az évben elérik: a szövetkezet egész árbevételének mintegy 45 százalékát a libatenyésztés hozama adja. Ottjártunkkor bújtak ki az első pihés kis jószágok, s jellemző a keltetőház kapacitására és korszerűségére, hogy két nap alatt, az itt dolgozó 17 szakmunkás segítségével — Egerben tanultak két hónapig! — 376 ezer forint értékű kisliba kel ki a tojásokból. A keltetőüzem a Hbafarm mellett épült, most épül a megfelelő út hozzá, telefont- vezetnek be, áramkiesés biztosítékaképpen aggregátor szereltek be — egyszóval fél év alatt egy állattenyésztési ágazatra sajátos, érdekes és minden valószínűség szerint gyümölcsöző üzemet építettek. A haszon természetesen a szövetkezeti tagságé—- és az egész országé. (gyurkő) A gépesítés még nagyobb erőfeszítéseket kíván Mostanában a gépesítés, a gépesítéssel kapcsolatos problémák szinte központi1 helyet foglalnak el a mezőgazdaságban. Érthető ez, hiszen a termelőszövetkezetek erőgépállománya az elmúlt évek folyamán megöregedett, elavult, s nem felelt meg a ' korszerű > követelményeknek. A közgazdasági ösztönzők sem hatottak különösebben a korszerűsítésre. Statisztikai előrejelzések szerint a negyedik ötéves terv időszakában* mintegy 170 ezer mezőgazdasági dolgozó megy nyugdíjba, s a nyugdíjasoknak több mint a 85 százaléka a termelőszövetkezetekből kerül ki. S bár az előrejelzés szerint bizonyos fokú visszaáramlás is várható A negyedmw.áwAulo$ EXSZ Az évforduló nen) látványos, de mégis jelentős. 1945. április 25-én tartották meg az egyesült Nemzetek: Szervezetének első tanácskozását. Külpolitikai kommentátorok, különböző szakemberek és laikusok az eltelt negyedszázad kapcsán változatos eszmefuttatásokkal kísérték a világszervezet tevékenységiét. Akadt olyan álláspont, hogy az ENSZ nem segítette elő döntően korunk nagy problémáinak megoldását. Mások kizárólag ebben a testületben látták az egyedüli reményt. Ügy véljük, az igazság valahol középú ton van. Igen jelentős tényező, hogy létezik az a szervezet, amelyen belül a nagyhatalmak és kis országok egyaránt véleménycserét folytathatnak-’ mindazokról a kérdésekről, amelyek alapvetően érintik az emberiség sorsát. Az ENSZ persze nem csodaszer, de mindig célravezető, ha a diplomácia zöld asztalához ülnek a nemzetek képviselői, és gondosan mérlegelik, hogy melyik út a leghelyesebb a vitás kérd esek megoldásara. Az ENSZ-közgyúlés 24. ülésszaka ugyancsak igazolta, hogy a világszervezet problémái mennyire árnyaltak, összetettek. Akadt olyan gúnyos megjegyzés is, hogy ez az ülésszak csak azzal a pozitívummal rendelkezett, hogy előkészítette a jubileumi 25. ülésszakot. (Nem véletlen, hogy ez a megállapítás az amerikai ENSZ-megbízottól, Charles Yosttói eredt.) A helyzet azonban korántsem ilyen egyértelmű. így. például, ha az ENSZ múlt évi munkáját tekintjük, akkor figyelembe kell vennünk nemcsak a tárgysorozatban szereplő témákat, de az általános nemzetközi ............... , , , . légkört is. Reális elgondolások következték oüunk a munkahHvi es. ,, , ,. _ . ■ közlekedési baleseteket meg- ^ a leszerelés kérdésé állt a, politikai foelózo propagandára Nem1biaotteag tárgyalásainak középpontjában. Sok küldöttség konstruktív és lényeges javaslatot vetetett jegyzőkönyvbe. Az egyik legje- leútősebb kezdeményezés, hogy a Szovjetunió .előterjesztésére napirendre került a nemzetközi biztonság megszilárdítására vonatkozó javaslat. Az ENSZ nehézségei, ha úgy tetszik sikertelenségei, nem a világszervezet alkati hibáitól, hanem magából a világhelyzetből adódnak. Nem állítjuk ugyan, hogy az ENSZ létének kihatásaként jöttek létre a sorozatos nagy jelentőségű tárgyalások, de bizonyos, hogy az, ENSZ hozzájárult ezekhez. így az immár második fordulóban lévő SALT-meg- beszélések sem szakíthatok el attól a ténytől, hogy7 létezik a világszervezet. A stratégiai fegyverek korlátozására vonatkozó megbeszélések első fordulója Helsinkiben volt. Helsinki eredményeit a nemzetközi sajtó jó része úgy jellemezte, hogy a legfőbb eredmény éppen a tárgyalások folytatásának közös elhatározásában volt. Ez a sommás meghatározás pedig teljes mértékben egyezik az ENSZ alapokmányának szellemével. A szovjet elképzelések a SALT-tárgyalások céljául olyan erőegyensúly megszilárdítását tűzik ki, amely a telek részére feltétlen biztonságot jelent és rendkívüli szellemi potenciált, óriási anyagi eszközöket szabadít fel a békés alkotó munka céljaira. Annak idején a fasizmus mérhetetlen pusztításai után az Egyesült Nemzetek Szervezete létrehozását ugyanez a gondolat vezérelte. Kétségtelen, hogy ezek a nemes eszmék nem mindig törtek maguknak utat az elmúlt negyedszázadban. Az emberiség éppen azt várja az ENSZ-től, hogy az elkövetkező időkben «lősegítse e célok megvalósítását. Sümeg) Endre a mezőgazdaságba, mégis összességében csökkenni fog a mezőgazdasági keresők aránya az ország népességében Érthetően viszont; a népgazdaság egyre többet vár a mezőgazdaságtól, több, olcsóbb és jobb termékre van és lesz szükség. Ezt viszont csupán úgy lehet megoldani hogy a kiesett munkaerőt gépekkel pótolják a mezőgazdasági üzemek, alkalmazzál; a korszerű technikát, módszereket, eljárásokat. A korszerűsítés, a gépesi-’ rés azonban nem csupán kedv, hanem pénz kérdése te A mezőgazdasági gépek pe dig nem olcsók, jelentős ősz szegbe kerülnek. Különösen akkor, ha a termelőszövetkezetek a komplex gépesítésre, a tipizálásra törekednek. A mezőgazdaság rendelkezésére álló hitelkeret, külü nősen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy a gépesítésen kívül még nagyon sok más fejlesztési tennivaló is álcád nem túl nagy. A termelőszövetkezetek belső anyagi bázisa is véges. Ez a két té nyező feltétlenül gátolja a nagyobb ütemű gépesítést. Távlatban — feltétlenül szükséges feloldani az ellentmondásokat ahhoz, hogy a gépesítés lépést tarthasson a fejlődéssel. Ez pedig a termelő üzemektől, de az államtól is nagyobb erőfeszítéseket kíván. (kapusi) 1979. április-zunihM )
