Népújság, 1970. április (21. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-25 / 96. szám

Építkezünk, de a sorrend is fontos Sóikat emlegetjük, olykor már dicsekvésnek is hat, hogy rni mennyit építkezünk, így van ez Gyöngyös eseté­ben is. Még be sem fejező­dött a déli városrészben a 3/A tömb, máris hozzáfogtak a Mérges utcai lakótelep megépítéséhez. Itt az M/ll. és az M/12. jelű házakon már dolgoznak. Mind a két épületet még az idén átad­ják, befejezik És be sem fejeződik a Mérges utcai lakótelep kiala­kítása, amikor már a Vörös Hadsereg útja nyugati olda­lán hozzáfognak az új, több­szintes lakóházak felhúzásá­hoz. Nagy szükség ván erre az építkezésre, hiszen a Hat­van felől érkezők látják a legélesebben, milyen ellen­iét van az út két oldalán. Az egyiken a modem házak, a másikon a régi, földszintes épületek. A tervek szerint összesen 560 lakás készül majd el a régi, lebontott házak helyén. Természetesen * illeszkedniük kell ezeknek az épületeknek a déli városrészhez. Különö­sen a már magasba nyúló to­ronyház szomszédsága kö­veteli meg, hogy itt néhány nyolc-, tízemeletes épület is átható legyen, különben a tizenkileneemeletes torony­ház nagyon kilógna a kör­nyezetéből. Érdekessége még ennek a • tervnek, hogy a megoldást a Mátravidéki Építő- és Szak­ipari Ktsz-re bízzák. A szö­vetkezet tervei alapján emel­kednének a házak a magas­ba, létezésükkel egyben a szövetkezet szakembereinek munkáját is dicsérve. Vagyis; belép komikumén­I Két nap alatt 37S si:r forint Kelnek a kislibák a megye első szövetkezeti keltetőüzemében ciának a ktsz az állami épí­tőipari vállalat mellé Gyön­gyösön. Ügy tűnik, hogy ez a versengés megalapozott, lehetősége reális, amit bizo­nyít a ktsz által megépített több szintes KISZ-házak és OTP-öröklakások lakóinak elégedettsége is. Dicsérik a ktsz dolgozóit a jó minősé­gű munkákért. Az elkövetkezendő öt év alatt tehát ismét nagy válto­zások következnék be Gyön- ' gyösön. De az elmúlt évek gyakor­lata bizonyos tanulságok megfogalmazására is módot ad. Nevezetesen: nagyon jó az új lakás, igazán örülnék a lakóik, amikor megkapják a kulcsot, és minden mást fe­ledve, valamiféle kábulatban fognak hozzá a költözködés­hez; Aztán eltelik egy hét, majd még egy, utána néhány hónap, és egyszerre szembe­szökő lesz, hogy a szép lakó­házak környéke csupa sár, koszos és rendezetlen, egy ki­ló kenyérért tíz percig kell gyalogolni a legközelebbi üz­letig, a kisgyereket csak a két kilométerre lévő bölcsődébe, óvodába, iskolába veszik fel, a mozi félórányi út, a fod­rász és a cipész sincs sokkal közelebb, de még egy pohár sört is csak akkor lehet meginni, ha legalább negyed­órát megy érte az ember. Lakás tehát van, de nincs üzlet, nincs bölcsőde és nincs könyvtár. ' Néhány évvel ezelőtt még járda sem volt, út sem volt, a vad földet kellett taposni, dagasztani, rúgni rajta a port. Mostanában már elké­szül a ; 'rda és az út, csak éppen a sár arasznyi azokon, hiszen az építkezéshez járó gépek felhordják rájuk a nyers földet. Öt év te eltelik, mire rend lesz a lakótelepen. Amíg nem volt lakás, csak az volt a fontos. Igaz, mindenre nem telik egyszerre az erőnkből. De az sincs rendjén, hogy bizonyos dolgok legutoljára maradnak, mint amilyen az üzlet, az is­kola, a bölcsőde. Eretnek gondolat: megcserélni a sor­rendet? De ha még nem is lehet erre számítani, jó vol­na legalább a párhuzamossá­got megtartani. Ebben semmi rendkívüli nem lenne. Mint ahogy néhány évvel ezelőtt még megmosolyogták az épí­tők azt a gondolatot, hogy minden új lakótelepen elő­ször az utakat kell megcsi­nálni, mert csak így lehet gazdaságosan építkezni — ma már ennek az elvnek az igazát senki sem vitatja. Sőt! Miért ne jönne el az idő. amikor polgárjogot nyer a párhuzamos építkezés gya­korlata te: a 'lakótömbök együtt növekednek a „kiszol­gáló” létesítményekkel: az élelmiszerüzlettel, a bölcső­dével, a Patyolat-fiókkal és a cipészrészleggel. Hogy mi­re az utolsó lakást te birtok­ba veheti boldog tulajdonosa, mór az utolsó cserép tulipánt is kiültették a parkba a ker­tészek. Minden kész. Éppen a Mérges utcai épít­kezésnél láthatjuk most, hogy a közműveket már le­fektetik, a 'kazánhazat ^ mái’ csinálj ák, pedig az első két épületnek még cssak az alap­jait rakták le. Valami rendkívüli dolog­gal állunk szemben? Nem. Az ésszerűség követeli így. (G. Molnár F.) Több as otthoni. 7. * mint a munkahelyi baleset Az utóbbi években roha­mosan nő az otthonokban, a Háztartásokban előforduló balesetek száma. A statiszti­kában hosszú időn át a munkahelyi balesetek álltak az élen, a közléked ésiek a második, az otthoniak, ház­tartásiak pedig a harmadik helyen. 1963-ban 19 ezer, 1965-ben 33 ezer, 1967-ben 47 ezer volt az összes ott­honi balesetek száma és 1969-ben már az imént em­lített sorrend is megválto­zott. összesen 62 ezer bal­esettel a közlekedés került az első helyre, a 61 ezer ott­honi, háztartási baleset a második helyet foglalja el, s a munkahelyek 60 ezer bal­esettel a harmadik helyre szorultak. Az ország mintegy 3 mil­lió háztartásában az otthoni munka évente körülbelül 12 milliárd munkaórát emészt fel. A társadalmi termelés évi törvényes1 munkaidő- alapja kb. 17 milliárd mun­kaóra. Amint látható, a há­zi munka nem sokkal ke­vesebbet igényel, s ennek te­temes része a nőkre hárul a sokat emlegetett második műszakban. Érthető, hogy az otthoni balesetet szenvedők többsége a nők köréből ke­rül ki, de elég magas a gye­rekek száma is. A veszélyforrások pedig: konyhában, szobában, fürdő­szobában, udvaron, telken, mosókonyhában, pincében, padláson lépcsőházban; áramütés a villanytól, a ház­tartási gépektől; forrázás vízzel, gőzzel, étellel; sebe­sülés, sérülés, ütéstől, esés­től, vágástól, tárgyak esésé­től. Sok bajt okoz a gáz is, továbbá egyes maró-, mér­gező- és’ robbanóanyagok gondatlan használata. Nem­ritkán idéz elő lakástüzet, súlyos égési sérüléseket a bekarcolva Mejtett villanv- vanló a fé-ő’sp va”y a hő- siry— ó. -n 04+ho­ni baleset r -dánl a ká7i hiv-'-i ke ~n a srílk-n tartott tű. szög vagy gomb lerivelése. Égés.' forrázás következte­ben 1968-ban összesen 2427- •n megsérültek, 44-en meg­haltak; 1452 ilyen sérülés és 22 halálos baleset az ottho­nokban történt. Az elektro­mos áram 1968-ban 46 halá­los balesetet okozott, 16-ot a lakásokban. Leesés miatt 158 halálos baleset fordult elő, s ennek több mint fe­le, összesen 80, ugyancsak az otthonok falai között tör­tént. A Statisztikai Hivatalban, az SZTK-nál és az Állami Biztosítónál évről évre ösz- szesítik, elemzik a háztartá­si balesetek, adatait. Az ag­gasztó növekedés okairól megoszlik a szakemberek véieinénye. A többség sze­rint egyfelől az élettempó felgyorsulása, másfelől a házi munkára jutó idő rövi­dülése, harmadszor pedig a háztartási gépek elterjedé­se a döntő oka a növekvő számú otthoni baleseteknek. A villamos áramnak, mint háztartási balesetforrásnak a veszélyességével, úgy lát­szik, valóban egyre inkább számolni kell. Más vélemények szerint az ilyen arányú növekedés sem­miképp sem indokolt, ám a kisebb sérülésekkel járó otthoni balesetek adataiban tulajdonképpen az elleple­zett munkahelyi balesetek egy része jelentkezik. Mű­helyfőnökök, üzemvezetők anyagilag és erkölcsileg is érdekeltek, hogy’ csökkenő számú üzemi balesetet mu­tassanak ki. s ha tehetik, az üzemi érdekeltségre hivat­kozva, rábeszélik a dolgozó­kat: a munka közbeni sérü­léseket ..minősítsék át” ott- . hon történt balesetté. Valószínű, hogy • van igaz­ság ezekben az érvekben is. s az ilyen visszaéléseket lerórzés fedhetné fel. Az adatokra figyelemmel érdemes Km ne feiíilvizsgéln' a b y -rt-iv-f önnp|; Vi A p t vainn adnak-“ pl o rí fi ^VTT/-.1 rv-t " pl: „4. p V'-vrtrt-c; yn■’* ; etv> efint + ol éj „li-eo * Á ryí «3 r-e-Trtvn7»i «-»I»- «-> fTn V7?' £'7o‘ly0^-T’<ín ** ^sro-rifp —— goitre»­pen — hatalmas gcsrrocfeicot keilene-e több figyelmet for­dítani a háztartási balesetek megelőzésére is? Elképzel­hető lenne például a leg­gyakoribb balesetveszélyek feltárásával valamiféle ol­csó, eligazító „háztartási KRESZ” összeállítása. Hasz­nos lenne a gyakorlati, szem­léltető tanácsadás is nyom­tatásban, tv-műsorban pél­dául áz ismétlődő otthoni munkák, praktikus, ügyes megszervezéséhez, veszély- mentes elvégzéséhez. A legbiztosabb védekezés persze a kellő körültekintés, gondosság, óvatosság otthon, a közlekedésnél és a mun­kahelyen te. Sz. S. Öt esztendővel ezelőtt ' sokkal több gúny, de min­denesetre sokkal több ag­gály, mint gágogás közepet­te ezer rajnai lúd érkezett Egerszólátra, a helyi terme­lőszövetkezet „li^afarmját” megalapítandóan, s Dér Jó­zsef tsz-elnök kissé vaga- bundságnak tűnő ötletét megvalósítandóan. Tegnap délelőtt a Béke Termelőszö­vetkezet új, 20 gépes keltető­üzemében pattogni kezdtek a tojások, hogy két nap alatt 16 ezer kisliba, „hátán még a tojáshéjjal”, sipogja első újszülöttként egy újabb me­rész ötlet hírét. Az egerszóláti termelő- szövetkezet ugyanis fél évti­zeddel az első kezdeménye­zés után, minden különö­sebb ceremónia, mint sokkal inkább több kisliba-sipogás • közepette „avatta fel” a me­gye első, nagy kapacitású termelőszövetkezeti keltető­házát. Fél év alatt épült fel ez az új, rhodern, önálló kel­tetőház, másfél milliós álla­mi támogatással és majd há­rommilliónyi saját „zsebbe nyúlással”, hogy évente 250 ezer kislibát keltsenek ki Heves megye és az ország számára. A gyorsan és kor­szerű eszközökkel felépült keltetőállomás két, de legké­sőbb három esztendő alatt kifizeti önmagát és újabb egymilliós ráfordítással akár kétszeresére is növelheti ka­pacitását. Felmerült a kérdés: miért volt szükség Egerszóláton, Egertől alig néhány kilomé­terre — ahol szintén nagy kapacitású keltetőház műkö­dik egy önálló szövetkezeti keltetőüzemre? A kérdésre a választ a gazdaságossági számítások adták. A szövetkezet jelenlegi 9 ezres rajnai törzsállománya „közreműködésével” az egész árbevétel 36 százalékát már eddig is a libatenyészet ad­ta. De adott volna többet is, ám keltetőház híján az or­szág számos városába — Szentesre, Szolnokra, Turke- vére például — úgy kellett szállítani a tojásokat, ame­lyek a hosszú utakat meg­lehetősen nehezen viselték el. Ahogy kiszámolták, min­den tízezer libatojásra 12 ezer forint szállítási veszte­ség jutott! S egy évben 300 000 tojást is elszállítottak: 360 ezer fo­rint évi szállítási veszteség­gel! Az új keitetőház üzembe lépésével a megyében szük­séges 60—70 ezer kisliba mellett most már országo­san is kislibákat szállít a szövetkezet, s úgy tervezik, hogy már ebbén az évben elérik: a szövetkezet egész árbevételének mintegy 45 százalékát a libatenyésztés hozama adja. Ottjártunkkor bújtak ki az első pihés kis jószágok, s jellemző a keltetőház kapa­citására és korszerűségére, hogy két nap alatt, az itt dolgozó 17 szakmunkás se­gítségével — Egerben tanul­tak két hónapig! — 376 ezer forint értékű kisliba kel ki a tojásokból. A keltetőüzem a Hbafarm mellett épült, most épül a megfelelő út hozzá, telefont- vezetnek be, áramkiesés biz­tosítékaképpen aggregátor szereltek be — egyszóval fél év alatt egy állattenyésztési ágazatra sajátos, érdekes és minden valószínűség szerint gyümölcsöző üzemet építet­tek. A haszon természete­sen a szövetkezeti tagságé—- és az egész országé. (gyurkő) A gépesítés még nagyobb erőfeszítéseket kíván Mostanában a gépesítés, a gépesítéssel kapcsolatos prob­lémák szinte központi1 helyet foglalnak el a mezőgazda­ságban. Érthető ez, hiszen a termelőszövetkezetek erőgép­állománya az elmúlt évek folyamán megöregedett, el­avult, s nem felelt meg a ' korszerű > követelményeknek. A közgazdasági ösztönzők sem hatottak különösebben a korszerűsítésre. Statisztikai előrejelzések szerint a negyedik ötéves terv időszakában* mintegy 170 ezer mezőgazdasági dolgozó megy nyugdíjba, s a nyugdí­jasoknak több mint a 85 szá­zaléka a termelőszövetkeze­tekből kerül ki. S bár az elő­rejelzés szerint bizonyos fo­kú visszaáramlás is várható A negyedmw.áwAulo$ EXSZ Az évforduló nen) látványos, de mégis je­lentős. 1945. április 25-én tartották meg az egyesült Nemzetek: Szervezetének első ta­nácskozását. Külpolitikai kommentátorok, kü­lönböző szakemberek és laikusok az eltelt negyedszázad kapcsán változatos eszmefut­tatásokkal kísérték a világszervezet tevékeny­ségiét. Akadt olyan álláspont, hogy az ENSZ nem segítette elő döntően korunk nagy prob­lémáinak megoldását. Mások kizárólag ebben a testületben látták az egyedüli reményt. Ügy véljük, az igazság valahol középú ton van. Igen jelentős tényező, hogy létezik az a szer­vezet, amelyen belül a nagyhatalmak és kis országok egyaránt véleménycserét folytathat­nak-’ mindazokról a kérdésekről, amelyek alapvetően érintik az emberiség sorsát. Az ENSZ persze nem csodaszer, de mindig célra­vezető, ha a diplomácia zöld asztalához ül­nek a nemzetek képviselői, és gondosan mér­legelik, hogy melyik út a leghelyesebb a vi­tás kérd esek megoldásara. Az ENSZ-közgyúlés 24. ülésszaka ugyan­csak igazolta, hogy a világszervezet prob­lémái mennyire árnyaltak, összetettek. Akadt olyan gúnyos megjegyzés is, hogy ez az ülés­szak csak azzal a pozitívummal rendelkezett, hogy előkészítette a jubileumi 25. ülésszakot. (Nem véletlen, hogy ez a megállapítás az amerikai ENSZ-megbízottól, Charles Yosttói eredt.) A helyzet azonban korántsem ilyen egyértelmű. így. például, ha az ENSZ múlt évi munkáját tekintjük, akkor figyelembe kell vennünk nemcsak a tárgysorozatban szereplő témákat, de az általános nemzetközi ............... , , , . légkört is. Reális elgondolások következté­k oüunk a munkahHvi es. ,, , ,. _ . ■ közlekedési baleseteket meg- ^ a leszerelés kérdésé állt a, politikai fo­elózo propagandára Nem1biaotteag tárgyalásainak középpontjában. Sok küldöttség konstruktív és lényeges javasla­tot vetetett jegyzőkönyvbe. Az egyik legje- leútősebb kezdeményezés, hogy a Szovjet­unió .előterjesztésére napirendre került a nemzetközi biztonság megszilárdítására vo­natkozó javaslat. Az ENSZ nehézségei, ha úgy tetszik si­kertelenségei, nem a világszervezet alkati hibáitól, hanem magából a világhelyzetből adódnak. Nem állítjuk ugyan, hogy az ENSZ létének kihatásaként jöttek létre a sorozatos nagy jelentőségű tárgyalások, de bizonyos, hogy az, ENSZ hozzájárult ezekhez. így az immár második fordulóban lévő SALT-meg- beszélések sem szakíthatok el attól a tény­től, hogy7 létezik a világszervezet. A straté­giai fegyverek korlátozására vonatkozó meg­beszélések első fordulója Helsinkiben volt. Helsinki eredményeit a nemzetközi sajtó jó része úgy jellemezte, hogy a legfőbb ered­mény éppen a tárgyalások folytatásának kö­zös elhatározásában volt. Ez a sommás meg­határozás pedig teljes mértékben egyezik az ENSZ alapokmányának szellemével. A szov­jet elképzelések a SALT-tárgyalások céljául olyan erőegyensúly megszilárdítását tűzik ki, amely a telek részére feltétlen biztonsá­got jelent és rendkívüli szellemi potenciált, óriási anyagi eszközöket szabadít fel a békés alkotó munka céljaira. Annak idején a fa­sizmus mérhetetlen pusztításai után az Egye­sült Nemzetek Szervezete létrehozását ugyan­ez a gondolat vezérelte. Kétségtelen, hogy ezek a nemes eszmék nem mindig törtek ma­guknak utat az elmúlt negyedszázadban. Az emberiség éppen azt várja az ENSZ-től, hogy az elkövetkező időkben «lősegítse e célok megvalósítását. Sümeg) Endre a mezőgazdaságba, mégis összességében csökkenni fog a mezőgazdasági keresők ará­nya az ország népességében Érthetően viszont; a nép­gazdaság egyre többet vár a mezőgazdaságtól, több, ol­csóbb és jobb termékre van és lesz szükség. Ezt viszont csupán úgy lehet megoldani hogy a kiesett munkaerőt gé­pekkel pótolják a mezőgaz­dasági üzemek, alkalmazzál; a korszerű technikát, mód­szereket, eljárásokat. A korszerűsítés, a gépesi-’ rés azonban nem csupán kedv, hanem pénz kérdése te A mezőgazdasági gépek pe dig nem olcsók, jelentős ősz szegbe kerülnek. Különösen akkor, ha a termelőszövetke­zetek a komplex gépesítésre, a tipizálásra törekednek. A mezőgazdaság rendelke­zésére álló hitelkeret, külü nősen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy a gépesítésen kívül még nagyon sok más fejlesztési tennivaló is álcád nem túl nagy. A termelőszö­vetkezetek belső anyagi bá­zisa is véges. Ez a két té nyező feltétlenül gátolja a nagyobb ütemű gépesítést. Távlatban — feltétlenül szükséges feloldani az ellent­mondásokat ahhoz, hogy a gépesítés lépést tarthasson a fejlődéssel. Ez pedig a ter­melő üzemektől, de az ál­lamtól is nagyobb erőfeszí­téseket kíván. (kapusi) 1979. április-zunihM )

Next

/
Thumbnails
Contents