Népújság, 1970. április (21. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-24 / 95. szám
J^prílis 23—24—25: Országos népességtudományi konferencia Egerben Csütörtök délelőtt az egri Taroshaza nagytanács termében Berecz István, a Heves megyei Tanács vb-elnökhe- iyettese és dr. Tamási József, a KSH Népességtudományi Kutatóintézete igazgatóhelyettesének ünnepélyes megnyitójával országos né- pességtudományi konferencia kezdődött a történelmi városban. A konferencia elnökségében helyet foglalt dr. Lénával Vilmos, Eger Város Tanácsának vb-éinöke. Török Iván, a TIT országos központjának osztályvezetője, valamint Mihályi Gyula, a megyei pártbizotstág munkatársa. A három napos tanácskozás munkájában ané- pességtudomány kérdéseivel foglalkozó tudományos kutatók, valamint a KSH Borsod, Heves és Nógrád megyei igazgatóságainak szakemberei, s a három észaik-magyar- országi megye TIT-szerveze- íeinek küldöttei vesznek részt'. Az első napa ülésszak programjában két előadás hangzott el. „A vándorlás és gazdasági fejlődés Észak-Ma- gyarországon” címmel dr. Andorka Rudolf, a KSH Né- jiességtudományi Kutatóintézetének tudományos munka- ,ársa tartott előadást. Referátumának első részében a vándorlás szakirodaimában előforduló elméleteket — a vonzó és taszító tényezők hatását — elemezte. Ismertette az I. világháború előtti, a két világháború közötti, es a II. világháborút követő magyarországi belső vándor- mozgalmak lényeges sajátosságait, s külön is kiemelte az észak-magyarországi vándorlás tendenciáit. Befejezésül hangoztatta: — A vándorlás szükségszerű velejárója a gazdasági fejlődésnek. Megakadályozni, végérvényesen megszüntetni nem lehet, csak szelídíteni. A vándorlás folyamatát szelídítené az ország területeinek egyenletes gazdasági fejlesztése. Ez könnyítené azokat a terheket, amelyeket a vándorlás jelent. Az előadást korreferátumok követték. A korreferensek sorában Heves megyei előadó is szerepelt — Her- czeg István (Gyöngyös —, aki arról beszélt: honnan indult a mátraalji szénbányászat. milyen fejlődési fokozatokat értek el a félszabadulás után, s hogyan váltottak át a hagyományos — de költségesebb! — mélyművelésről a korszerűbb és olcsóbb külfejtésre. Az áttérés jelentős munkaerő-vándorlást okozott, s ebben a folyamatban egyaránt érvényesültek a vonzó és a taszító tényezők. Az ecsédi külfejtés léte teljesen bizonytalan, de a biztonságosabb visontai külfejtési üzemben is nagyfokú munkaierő-problémálkifcal iküzdenék. A délutáni ülésen Kemény István szociológus tartott értekezést a vándorlás és a társadalmi struktúra átalakulásának kérdéseiről. Előadásában az egyéni mobilitás és a vándorlás kapcsolatában a lényeges összefüggéseket boncolgatta. Megállapította: — Magyarországon a társadalmi átalakulás fő folya- rtiata a parasztok munkássá válása, ugyanakkor a vándorláson belül a legfontosabb a falusiak városba költözése volt. Részletesen foglalkozott azzal a kérdéssel is, hogy miféle státusváltozást jelentett a faluból a városba váló költözés, s ez a vándorlás ■müyen fázisokban történt. Az előadást követő vita során korreferátumot mondott Lugosi József, a megyei tanács munkaügyi osztályvezetője. A tanácskozás mai, második napján dr. Kulcsár Kálmán, a jogtudományok doktora, az MTA szociológiai csoportjának igazgatója tart előadást a vándorlás szociológiai vonatkozásairól, majd Cseh-Szombathy Lászlónak, a KSH helyettes osztályvezetőjének referátuma hangzik el „Vándorlás a mai öregko- rúak élete folyamán” címmel. Délután a konferencia résztvevői Visontára látogatnak, ahol megtekintik a kül- fejtéses bányaüzemet és a Gagarin Hőerőmű építkezéseit. f <P. d\ Mit várnak a közgazdásztól? Variációk és kockázatvállalási LEHET MÁR VAGY HATHÉT ÉVE: több országos napilapunk is szót emelt, vitát folytatott a Marx Károly .Közgazdaságtudományi Egyetem végzős hallgatói érdekében. Nehezen tudtak elhelyezkedni a fiatalok, az üzemek, a vállalatok szabályosan idegenkedtek ettől a szakmától. Akinek pedig mégis sikerűit státust szegeznie, reggeltől estig „kör- mölhetett”, mert a közgazdász szakma akkor egyet jelentett a könyveléssel, az adminisztrációval. Közgazdász ügyben napjainkban is érdemes belelapozni az újságokba. Az üzentek, a vállalatok, az intézmények egymással lioitálva, fényes ajánlatokat ígérgetve keresik, kutatják — olykor csábítják is — a közgazdászokat. A közgazdász „kocka” akkorát fordult, hogy egyszerűen kevés a közgazdász. VAJON MI AZ OKA az üzemekben, a vállalatoknál tapasztalható nagy közgazdász „ínségnek”, keresletnek? Mi „kapta fel” ennyire ezt a szakmát? Van-e elég közgazdász Heves megyében? A kérdésekre dr. Barta Lászlótól, a TIT Heves megyei Szervezetének közgazdasági szakosztálya elnökétől (e nmösegben nyilatkozott), a Magyar Nemzeti Bank egri gazgatóságanak közgazdasági főcsoportvezetőjétől káraink választ. — Hogy miért, keresik a közgazdászokat? Mert ma már a korszerű gazdálkodás, a termelés szervezése, bővítése, a hazai, a külföldi piackutatás elképzelhetetlen közgazdászok nélkül. Gazdaság: rendszerünkben rendkívül megnőtt a gazdaságvezetők felelőssége. Ma már nem készen kapott tervek végrehajtói az üzemek, a vállalatok, hanem maguk gondolkodnak. tervezgetnek, döntenek. Érdemes-e ezt vagy azt a terméket gyártani? Ha igen, mennyit és meddig? Gazdaságos lesz-e a tervéért”: vj, .házás? Mikorra té- 9ü mer ? Mit mutat a keltei- ;. kínálat grafikonja? Hogyan fiai as Özem gazdálkodása fizetőképességére? Hogyan, s mivel lehet a termelést gazdaságosan növelni? A döntésekben, a döntések előkészítésében kulcsszerepet kapnak a közgazdászok. — Az üzemeik tulajdonképpen mit kémek, várnak a közgazdászoktól ? — MINT MÁR EMLÍTETTEM: a vállalatok önállóan keresik, kutatják a lehetőségeket. A közgazdász valamennyi elképzeléshez tudományosan, a gazdasági törvények, szabályzók alapján terveket, elképzeléseket készít. Mégpedig több variációban is. Természetesen minden lehetőséggel, így a kockázatvállalással is számolva. — Nemcsak a kereslete, hanem a felelőssege is megnőtt tehát a közgazdásznál-. — Pontosan így van. Egy rosszul előkészített döntésért a közgazdász is felelősséget vállal. Természetesen számolni kell a kockázattál is. Mert az is előfordulhat, hogy bármennyire is alapos egy terv, elképzelés, a várt gazdasági eredményék mégis elmaradnak. Ezenkívül a közgazdász nemcsak a mát nézi, nemcsak a ' jelen feladataival, követelményeivel számol, hanem a jövővel is. Mert lehet, hogy egy döntés ma jó, gazdaságos, de két-három év múlva már kárára lesz a vállalatnak. Ügy kell tehát dönteni, hogy a jelen mellett a jövővel, a perspektívával is számolni kell. — Mennyiségre és minőségre hogyan értékeli a megyénkben dolgozó közgazdászokat? — Heves megyében nagyon sok jó, tehetséges közgazdász dolgozik. De még mindig kevesen vannak. Még mindig nagyon sok olyan üzem van, ahol nem dolgozik közgazdász. És még arra is találni példát, hogy a jól képzett közgazdász nem a szakmájában dolgozik. Különösen a kisebb, a mezőgazdasági üze.mekben kereshetjük hiába a közgazdászé itat. Jó lenne ezen mielőbb változtatni, hiszen néhány üzem, vállalat guzdasagji eredménj et is azt bizonyítják: szükség lenne közgazdászra, — A TIT HEVES MEGYEI SZERVEZETE és a Magyar Nemzett Bank nagyon sokat törődik, foglalkozik a megyénkben dolgozó közgazdászok összefogásával, segítésével, szakmai ismereteik gyarapítása érdekében. — Valóban így van. Rendszeres előadásokat, vitákat szervezünk. A nagy érdeklődés is azt bizonyítja: rendkívül szükség van ezekre a találkozókra, beszélgetésekre. Országos hírű gazdaságvezetők bevonásával tartjuk előadásainkat, vitáinkat. Csak néhány címet programunkból: Gazdasági szabályzók; A piaci mechanizmus; A kereskedelmi módszer fejlesztése. Ezeken az előadásokon valamennyien tanulunk, bővítjük ismereteinket es természetesen ki-ki a maga területén, beosztásában kamatoztatja is. Koös József Akikért kezeskedni lehet Most éppen azt vizsgálják: miért adunk ki mi, valamennyien, f mint szülők, olyan feleslegesen nagy pénzeket díjmentesen tanított gyermekeink iskoláztatására. Vagy más szóval: kell-e az a sokféle gyűjtés, ami jó néhány iskolában folyik. Előzőleg azon gondolkod tak: miért korszerűtlen az országban az anyagmozgatás és hogyan lehetne ezen segíteni. Még korábban a javító-szolgáltató ipar hiányosságait mérlegelték, a vendéglátóipar problémáival foglalkoztak — de sorolni is sok volna, hányféle, az egész országot, szinte minden embert érintő kérdéssel bajlódtak. Csak úgy mellékesen, ha nem is üres óráikban, de mindennapi munkájuk mellett, társadalmi munkaként, mindenféle ellenszolgáltatás nélkül. Negyvenezren vannak ók, felesküdt ellenségei a visszaéléseknek, a hibáknak, a mulasztásoknak, . amelyek késleltetik a haladást, nehezítik az országépítés nagy munkáját. Ha nagyon őszintén akarunk beszélni róluk, azt is meg kell mondani: nem' mindenütt fogadják örömmel őket, sőt még megértéssel sem. Van úgy, hogy okvetetlenkedésnek nézik közérdekű munkálkodásukat, még az is előfordul, hogy — ha valahol és valakinél jelentékeny hibát, rossz munkát, rosszhiszemű eljárást fedeztek fel — a rajtakapott felelősök bosszút forralnak ellenük. Ők azonban — legalábbis döntően nagy többségük — nem várnak köszönetét és nem riadnak meg a fenyegetésektől. A törvény védi őket — mert ők védik a törvényt. Ők negyvenezren: a népi ellenőrök. Lenin egyik legutolsó munkájában, alig néhány hónappal halála előtt foglalkozott a népi ellenőrzés rendszeré- ' nek megteremtésével. így írt róluk: „Az szükséges, hogy társadalmi rendünk legjobbjai, mégpedig: először, az élenjáró munkások, másodszor, a valóban felvilágosult elemek, akikért ke zeskedni lehet, hogy nem hisznek a puszta szónak és egyetlen szót sem ejtenek ki lelkiismeretükkel ellentétben,. ne riadjanak vissza attól sem, hogy bármilyen nehézséget beismerjenek, sem pedig attól, hogy minden eszközzel harcoljanak a komolyan maguk elé tűzött cél eléréséért.” Vannak a népi ellenőrök között magas képzettségű szakemberek, akik a maguk szakmájának bármelyik részterületén teljes biztonsággal tudnak véleményt mondani, s ha úgy látják, hogy valami nem megy rendjén — megteszik észrevételeiket. Más népi ellenőrök ugyan kevesebb iskolai végzettséggel, de sok-sok élettapasztalattal és a köz érdekének éppolyan önzetlen szeretetével. Amikor egy-egy nagyobb, országos érdekű vizsgálat folyik, szükség van az ilyen és az olyan népi ellenőrök munkájára is: jól kiegészítik egymást. Csak egy példával élve a legutóbbi időkből: az anyagmozgatás hiányosságairól a munkás népi ellenőrök a maguk műhelyében, üzemében gyűjtöttek tapasztalatokat, a közgazdászok, mérnökök a nagy összefüggéseket vizsgálták. Végül a vizsgálat olyan megállapításokra jutott, s olyan átfogó javaslatokkal zárult, amelyek alapján az egész népgazdaságra vonatkozó határozatokat hozott a Gazdasági Bizottság. Az az állami gondozott gyerek, aki anyagiakban mérhető változást észlel saját sorsának alakulásában — nem is sejti, nogy kiknek köszönheti ezt. Sőt, az a vendég sem, aki örömmé.: látja, hogy a megunt típus ételek helyett választékot ki nal az étterem. Az új gu raneiólis szervizek, falus; műhelyek megnyitásánál sem gondol talán senki arra. hogy mindezekben ott van nak-e a népi ellenőrök' köz érdekű javaslatai. Sőt, pontosabban: azok nyomán válik valóra sok minden, alj az egyes emberek vagy a nagyobb közösség, a falu, a varos, a megye vagy akár az ország javát szolgálja. A szocialista demokrácia élharcosai és valóra váltói is ők negyvenezren, hiszen szó szerint az történik: az alulról jövő kezdeményező sek kapnak hangot rajtuk keresztül, s bürokratikus huzavona nélkül meg is valósulnak. A közérdek képviselői ők altkor is, ha egyikmásik munkahelyen kellemetlennek találják kérdéseiket, s ha van is olyan üze mi, tanácsi vagy ki tudja hol működő vezető, aki felesleges akadékoskodásnak tartja fellépésültet. Az elmúlt 13 év eredményei — hiszen az üj típusú, szocialista népi ellenőrzés intézménye nálunk mindösz- sze 1957 óta áll fenn — őket igazolták. Két éve született a törvény, amely egységes keretbe fogja működésüket — kiterjeszti az életnek szinte minden területére — és védelmet nyújt számukra önkérjyeskedések, méltatlan bosszú ellen. A népi ellenőrök nagy többsége azóta végzi közérdekű társadalmi munkáját, amióta csak fennáll ez az intézmény, s vannak, akik újabban kapcsolódtak be a sokszt • érdekes, máskor csak fáradságos, de mindig a közösséget szolgáló munkába. Várkonyi Endre Az idén a tavalyinál kétszerte több személygépkocsi jut a lakosság részére Merkur sajtótájékoztató A személygépkocsi-kereslet és -kínálat helyzetet, az idei ellátás várható alakulását ismertette a Merkur Személygépkocsi Értékesítő Vállalat csütörtöki sajtótájékoztatóján dr. Oroszi János áruforgalmi főosztályvezető. A Merkúr tavaly „adós maradt” megrendelőinek. Az1 előző évinél és a tervezettnél is kevesebb személygépkocsit hozott forgalomba. Főleg a külföldi partnerek szállításidnak elmaradása miatt. Az adósságot az idén igyekszik pótolni, többségében még a múlt évben, részben pedig az első negyedévben 43 700 gépkocsit kötött le a vállalat, s remélhetőleg még további 3000 személyautót tudnak beszerezni tőké, piacról, amennyiben mindez realizálódik, csupán a lakosságnak 40 000 kocsi jut az idén, kétszerese a múlt éviitek. Három éve még csak 10 000-en várakoztak autóra, jelenleg csaknem 80 000 magán- és mintegy 9000 közületi megrendelést tartanak nyilván, naponta 200—250-exi Két víz között vízhiány Az összefogás faluja Két víz között van a falu. A Tárná és a Tarnóca patak öleli meg Tarnazsadányt, de ennek az ölelésnek nemigen örülnek a falu lakosai. A 'kutak nagyon megszenve dik ezt a szereteket. Egyetlen ásott kút vize sem alkalmas ivásra. A közkutak száma pedig _ mindössze öt. Van, akinek több mint egy kilométert kell gyalogolnia ivóvízért. Most végre törpe vízmüvet kapott a falu. Huszonegy közkútja van, do ami ennél sokkal töboet jelent, egy utca kivételével mindegyik köztr. ű vési tett. Kevés ?z a falu, de tálán még váios is, amelyik elmondhatja magáról, hogy mindegyek utcában, egy kivételével csatorna bújik a föld alatt, és egészségesebbé. kulturáltabbá teszi a mindennapi életet. Ami mé: nagyobb hangsúlyt ad a törpe vízmű létrejöttének, az az a tény, hogy háromszáz- hetvenezer forint értékű társadalmi munkát végzett a falu lakossal az építkezés alatt. A vízmű, a falu vízellátása biztosan megoldódott volna enélkül a társadalmi munka nélkül is, csak lassabban. talán későbbi időpontban, kevésbé lendületesen. Az építkezésben a falu minden fizikai munkára képes lakosa részt vett, bármilyen rábeszélés, agitáció nélkül. Fontos ez, mert azt bizonyítja, hogy az emberek tudják, mit és miért csinálnak, tudják, hogy maguknak építkeznek, közösségnek. a sajátjuknak tekintik a falut. A Bajcsy-Zsilinszky utca arról volt híres, hogy nem lehetett bemenni ha esett az eső. akkora volt a sár. Az utcában lakók, csak a szállítási költség megtérítéséi kérték a tanácstól, s elmentek Abasárra terméskövet, rakni a teherautóra, hogy jól megalapozzák az új utat. Ma már emlékeztetője sincs a sártengernek az utcában s a járda mentén fiatal, új gyümölcsfasor szalad vé£i£, A lakók telepítettek. Az ..úttörő” utcának van nak tó vetői is. Eddig hárman, a Szabadság, a Hunyadi és a Ságvári utca jelentkezett, hogy megépítik, megszépítik utcájukat. Folyik a sár elleni harc, hiszen Zsu- dány régen arról volt híres, hogy sáros. Ma a lakóházak ötven százaléka fekszik por- talanított út mentén. Az elmúlt év szeptemberében iskolai napközi otthont építettek a falunak, amely napi négyszeri étkezést is biztosít a negyven tanulónak. Ázt is érdemes megemlíteni, hogy a tizennyolc pedagógus közül mindr össze egy lakik albérletben. Az utóbbi évek folyamán hét szolgálati lakást adott a falu a nevelőknek. A legutóbb megtartott járási felmérés eredményeként Trrnazsadány lakosai jogos ölömmel és büszkeséggel mondhatják el, hogy a kommunális létesítmények megvalósítása terén elsó helyre kerültek a hevesi járásban. —szy— jelentkeznek kocsiért, s a megrendelők 70 százaléka Trabantot és Wartburgot akar. A két típusnál a várakozási idő négy-öt év. Valamivel kedvezőbb a helyzet a Moszkvicsnál és a Skodánál; két éven belül teljesítik a megrendelésekét, Polski Fiat-hoz és nyugati típusú kocsikhoz egy éven belül hozzájuthatnak az igénylők, míg Zastavát három-négy hónap alatt szállít a vállalat. A Moszkvics—412 típusú kocsi már megjelent a piacon. Egy-két hét múlva érkezik a régen várt kiskocsi, a Zaporozsec, amelyből az idén ezer kerül forgalomba. Ara 58 000 forint. Májusban várják a. Skoda—100-as típust, amelyből 5500 érkezik az idén. Ígéret van a negyedik negyedévre 2200 Szovjet- Fiat szállítására is. Ebből a típusból 1971-ben 13 000 érkezik. A jövő évben egyéb ként az ideinél több gépkocsi beszerzését tervezik. A tájékoztatón szóoa került a közületi személygépkocsi- ■ ellátás, amelynél ugyancsak az igények típus szerinti koncentráltsága okoz gondot. A megrendelők több mint 50 százaléka ugyanis a Volgát keresi, e típus behozatala viszont minimális, helyette rövid szállítási határidőre Warszawát ajánl a vállalat, az 1500-as Polski-Fiatru viszont már csak negyedik negyedévi szállításra tudnak elfogadni megrendelést. A használt gépkocsi értékesítés bővítéáére májusban Székesfehérvárott megkezdik a felvásárlást, júniusban pedig az értékesítést. (MTI) • 970. április H4.,
