Népújság, 1970. április (21. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-22 / 93. szám

Önállóan, kísérletező kedvvel; Két év alatt — háromszoros forgalom Tervek, gondok az egri IBUSZ-irodában Úi gépek ax M 7-es úton építő Vállalat dolgozói, m fővárost a Balatonnal összekötött új M 7-es útvonalon. Az útépítés meggyorsítása érdekében a vállalat nemrég új, nagy teljesítményű nyugat­német félautomata önjáró gépsort vásárolt, amivel a munka jelentősen meggyorsul. Jelen­leg a 83-as kilométerkőnél tartanak az építők. (MTI-foto — Jászai Csaba felvétele) Lenin élete Kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban Az egri IBUSZ utazási iro­da 1968. január elseje óta működik önállóan. Előtte a Heves megyei Idegenforgalmi Hivatal fiókintézményeként tevékenykedett. Azt, hogy mit jelent az iroda számára az önállóság, néhány szám­adat jól illusztrálja: 1967- ben. az önállósulás előtti esz­tendőben alig négy és fél millió forint volt az iroda éves forgalma, amely 1968- ban már közel 9 millióra, 1969-ben pedig több mint 12 millió forintra növekedett... A szűkös, egyetlen kijáratú helyiségben szinte az állan­dóan bent dolgozó tíz alkal­mazottnak is alig jut hely —< és főleg elegendő levegő. Molnár Eszterrel, az uta­zási iroda vezetőjével a deszkával-ablakkal elválasz­tott másfél méterszer másfél méteres „főnöki irodában” beszélgetünk az iroda ered­ményeiről, gondjairól és az « évi, rövidesen kezdődő idegenforgalmi főidény IBUSZ-os tervedről. Új irodaház — eldugva...?! _ A Jelenlegi eBwalyeafed fc flrűlmémyeinken mindenki csodálkozik — kezdi a be­szélgetést Molnár Eszter. — Egyrészt egészségtelen tíz ember számára ez a kis he­lyiség, másrészt — nem va­lami előkelő sem a helyi, sem a távoli bel- és külföl­di ügyfeleink sokasága előtt-_ Ügy tudom, hogy itt a szomszédban, a Bajcsy-Zsi- linszky utca üres telkén már épül az új irodaházuk? — Igaz, épül és ennek roí örülünk a legjobban. Annak viszont a legkevésbé, hogy nem az utcai fronton, hanem a telek hátulján kaptunk he­lyet, s így a cégtáblánk ugyan az utcán lesz, de iro­dáinkhoz a kapu alatt lehet majd bejutni, ha felépül előttünk az oda tervezett épület Amíg fel nem épül, — addig mi is csak sárban, árkon és téglarakásokon át juthatunk majd be, mivel az „elénk” tervezett épület csak jóval később épül fel... — Mikorra készül el az új épület? — A másocfik határidő sze­rint ez év Június 30-án. Kirándulást— tartalmasán! — Az IBUSZ irodáinak, el­helyezési gondja — ha némi ürömmel is — ez érben vég­re megoldódik. Vannak bizo­nyára más gondjaik is? — Természetesen. Ezek kö­zül elsőnek emelném ki azt, hogy a megyében alig akad olyan szerv, vagy intézmény, melynek vezetői pontosan tudnák: mivel, mikkel is fog­lalkozik irodánk. Ez szá­munkra azért jelent gondot, mert egy kicsit úgy kapunk a munkánkhoz támogatást is, amennyire ismerik a tevé­kenységünket.. ­— Mi mindennel foglal­koznak? — Fontossági sorrendben először is valutavétellel és -eladással, külföldi és belföl­di társas utak szervezésével, külföldi és belföldi menet­jegy-árusítással. Ezek a leg­fontosabb szolgáltatásaink, amelyek persze egyébként is számos részfeladatból tevőd­nek össze. — Hánya« utazták TBUSZ­szervezéssel a múlt évben megyénkből külföldre, s mi­lyen volt a belföldi turista­forgalmuk3 — Irodánk hatósugarába — Gyöngyös kivételével, ahol külön IBUSZ-iroda működik — szinte az egész megye be­letartozik. Külföldre a mi szervezésünkben közel ezer Hevet megyei turista utazott, s 115 különjáratot indítot­tunk — egytől hatnapos tú­rákra — belföldön, a TIT-tel közösen. Itt kell megjegyez­nem, hogy sajnos, még min­dig vannak olyan vállalati, szövetkezeti vezetők, akik — amikor központi keretből utaztatásra, kollektív kirándu­lásra szánnak egy-egy jelen­tősebb összeget — a m eny- nyiségi szemlélet hívei. Vagyis: szervezetlenül, ide­genvezető és program nélkül viszik el dolgozóikat egy-egy kirándulóhelyre — mondván, így olcsóbb és többen „be­leférnék" a keretbe. Az ilyen kirándulás, országjárás aztán rendszerint megreked a fék­telen evés-lvás szintjén, ami­ért igazán kár más vidék­re utazni. Tehát a mi egyik legfontosabb felvilágosító, tá­jékoztató feladatunk — amely üzletpolitikai céljaink­kal is megegyezik — elhitet­ni a megye valamennyi vál­lalatának; szövetkezetének, intézményének vezetőjével: a kirándulásokra előirányzott kereteket akkor használják ki valóban tartalmasán, ha igénylik a színvonalas prog­ramokat, idegenvezetést, hogy a kirándulók szórakozva, pi­henve ismereteket, élménye­ket is szerezzenek.. ­Kulturális rendezvények IBUSZ-szervezésben — Ügy tűnik, hogy a iroda tevékenységének nagy része a megyéből „távozó” turista­forgalom szervezésében, irá­nyításában merül ki. E ha­gyományos szerepen kívül érdekeltek-e a megyébe, az Egerbe érkező idegenforga­lom ellátásában, fogadásá­ban? — Felvilágosításokért, szállással, szórakozási és ki­sebb, helyi túralehetőségek­kel kapcsolatos információ­kért eddig is gyakran felke­restek bennünket A jövőben — főleg, ha az új irodahá­zunk elkészül — bővíteni kívánjuk az ideérkező turis­tákat ellátó szolgáltatásain­kat. Űj feladataink között szerepel — amelynek szer­vezését már elkezdtük — a saját fize tő vendég-szolgálati hálózat kialakítása. Emellett szerződést kötöttünk az egri József Attila Kollégiummal, amely — a főidényben — 340 ágy férőhelyet bocsát ren­delkezésünkre, s 60 helyet kapunk a Lenin úti új mun­kásszállóban is» minden hét végén. — Az új irodaházban meg­szervezzük az esti és a vasár­napi agyeletet, mivel ilyen­kor is számos információért keresnék az Egerbe érkező vendégek az idegenforgalmi szerveket. Ugyanakkor — az egri városi tanács művelő­désügyi osztályával egyetér­tésben — az Egri nyár prog­ramjából néhányat átválla­lunk lebonyolításra. J6 len­ne, ha ebben követne ben­nünket a Heves megyei Ide­genforgalmi Hivatal is, mert csakis együttes, összehangolt munkával érhetnénk el azt, hogy — legalább a főidény­ben — több, jó előre „beha­rangozott”, színvonalas kul­turális program is vomzaná az Elgert kedvelő turistákat.. Faludi 3ándor Lenin páncélautójának va­lósághű mása országjáró út­járól most Budapestre; • Magyar Nemzeti Múzeum kertjébe érkezett. A bejárat­tál Lenin-plakátos tablók vezetnek az emeleti kupola­csarnokig és a díszteremig — a Lenin születésének 100. évfordulója tiszteletére ren­dezett kiállításig. Ez a szubjektív hangvéte­lű emlékezés Lenin emberi alakját állítja középpontjá­ba. Korunk legnagyobb gon­dolkodóját nem szoborrá merevedve, hanem emberközelből kívánja megmutatni a hata­lom csúcsán álló forradal­márban, vagy az alkotó zse­niben egyaránt A lenini al­kotóműhely a kor, a kör­nyezet s Lenin személyes tu­lajdonságainak és tárgyainak összhangjában állítja elénk, úgy, hogy közben felidézi Lenin alakját és méltatja, hirdeti eszméinek diadalát A kupolacsarnok festőáll­ványain Lenin-portrék. Ko­rabeliek és mostaniak, szov­jet és magyar művészek al­kotásai. Ott van Bortnyik Sándor 1918-ban készült gra­fikája, amely az első ma­gyar Lenin-ábrázolás és a Ma című folyóiratban jelent meg Svábi Lajos, a KISZ Lenin-portré pályázatának győztese, fik Sándor, Hincz Gyula, Kondor Béla, Rasz- ler Károly, Sitettner Béla; Fejér Csaba egy-egy szép képpel, Olcsai Kiss Zoltán és Makrisz Agamemnon szoborral vall a nagy forra­dalmárról. Érdekes, a jól ismert Brodszkij -alkotás — és mellette a fénykép, ame­lyen a művész Lenint raj­zolja. A díszteremben azután szembetalálkozunk az N. A. Andrejev által formált nagyméretű Lenin-szoborral. Ennek az alkotásnak regé­nyes volt az útja a Szovjet­unióból Magyarországra. Még a második világháború alatt a fasiszta csapatok hurcolták el a Szovjetunió­ból, Magyarországon elásták és csak a felszabadulás után került újból napvilágra. A szobrot négy szimbolikus oszlop veszi körül — melyre a moszkvai felhívásból és Kádár János beszédeiből vett idézeteket véstek. Ünnepélyes, emelkedett zene szól. Egy fényképet né­zek és közben az Apassiona- tát hallgatom. Képeik, tárgyak villódzásá­ban mindenütt Lenin szóL így élt így tanult, így alkotott. Kéz­iratok, beszéd vázlatok, a tol­lak, a télikabótja. Tizennyolc nagyméretű plakát és fotó fut végig a terem falain. Köztük két magyar zászló az illegális kommunista párté, 1933-ból, amelyre Lenin-portrét hí­meztek és egy szegedi, Móra Ferenc gyűjtéséből, amelyet a magyarországi orosz hadi­foglyok készítettek. Hyen volt Lenin élete — hirdetik a dokumentumok — küzdelmes és szép, áldozatot követelő, és áldozatos, ne­héz, de felemelő, egyszerű és világméretű. Képek gyer­mekkorából, aztán hogy mi­lyen húszévesen, a bizonyít­ványa, tankönyve, az olvas­mányai. Illegális okmányai, hamis papírjai, száműzetése idején használt személyes tárgyai. Tizennégy vitrin so­rolja fél. az életével kapcso­latos fellelhető emlékeket. Kéziratainak egy-egy oldala, könyveinek első kiadásai, új­ságok, brosúrák csak utal­nak életművének lenyűgöző nagyságára. Most orosz népdalok ad­ják a zenei hátteret. Ennek az öt vitrinnek Lenin és Magyarország a mottója. Különösen érdekesek az első magyar nyelvű Lenin-kdad- ványok 1918-bói, a Lenin- békedekrótum eredeti, első magyar nyelvű röplapja; új­sághírek, fotók. Szamuely Tibor moszkvai útjának em­lékei, a szikratávíró, ame­lyen Leninnek a Tamács- M agyarországhoz küldött üzenetét vették: A három szürke telefont egymás ke­zéből kapkodják ki a láto­gatók. Lenin hangja. Mély, tisztán csengő. Kun Béláról beszél. Az első ha­zai Lenin-város (Pesterzsé­bet), fotói mellett már ott az Elnöki Tanács frissen keltezett díszes alapítóleve­le — Tiszaszederkény—Le- ninvárosé; A Kossuth Könyvkiadó bemutatja azt a 250 Lenin- könyvet, amelyet 1945 óta adtak ki. És ízelítőt ad a világ legkülönbözőbb nyel­vein megjelent Lenin-mű- vekből. Gazdag a Lenint áb­rázoló bélyegek bemutatója is. A kiállítás anyagának nagy részét a Szovjetunió Állami Forradalmi Múzeu­ma bocsátotta rendelkezé­sünkre Azt mondják, 5Í' or­szág kért tőlük Lenin-kiál­lítást. A magyarok jelentet­ték be legelőször igényüket, — Magyarországra küldték a leggazdagabb anyagot .L.,..., . . (K. Mű Vissza — Skandináviából.;: A fiút régóta ismerem márj Könyvtári ismeretség. Akkor még iskolába járt, a gyógypedagógiai intézet már kissé kopott melegítőjében, és skandináv költők iránt érdeklődött Sokáig tartott míg kimondta végig a kí­vánságát — mert kínos, hát­borzongatóan kinos dadogás másodpercnyi szünetei közé tudta csak üggyel-bajjal be­préselni az érthetővé for­mált szótagokat. Talán a felfedezés lehetősége, mely­re érthetően éhes minden újságíró — vagy egy csöpp­nyi sznobság? — tett nyom­ban kíváncsivá, s hamaro­san sikerült a lehetőség korlátáin belül, beszélget­nünk. Az illúzió hamar elrepült Ismersz valakit * skandináv költők közül? — Nem. — Miért kéred a kötetet? — Csak kíváncsi va­gyok .. = — Milyen kötetet, milyen verseket olvastál? — Petőfit. — Melyik verse tetszik a legjobban? — Az Anyám tyúkja. — Hogy jutottak eszedbe éppen a skandináv köbök? — Nem tudom. Csak úgy. — Tudod, merre van Skandinávia? Nem tudta Akkor tizen­(5MWSM ara, április 22., szerda hat esztendős volt ős a ha­todik osztályt járta a gyógypedagógián. o o o o Két esztendő telt el, ami­kor egyszer benyitott hoz­zám. Megnyúlt vonásai ren­dezettebbek lettek, és hősi­esen igyekezett legyűrni a későn érett ember kamaszos esetlenségét, melyet a még meglévő, elég súlyos beszéd­hiba is nehezít. — Megnőttél..'. — És már nem járok is­kolába — újságolta. — Si­került elvégezni a nyolcadi­kat is ,. . hármassal — Most mit csinálsz? — Dolgozom. Az N-i gyár­ban. Segédmunkás vagyok. Most beutaztam, mert lenne egy kérésem. «F-, Ki vele, bátran. — Azt szeretném, ha tönk­retenné az anyámat. Ha ki­írná az újságba, hogy mit csinált velem. Amikor megismételte a kérését, rájöttem, hogy mégiscsak jól hallottam. _ De hát miért? ... Mit t ett az édesanyád? — Neki köszönhetem az egészet... hogy dadogok, hogy intézetben kellett él­nem, hogy ... mindent. Ezért. — Édesapád? — Külföldön van. Még ötvenhatban kiment. Akkor négy éves voltain. S attól kezdve állandóan vert az anyám. — Vert? — A fejemet, meg a há­tamat. Nagyon. Azért dado­gok, és azért volt ez az egész. .. — Testvéred? ■— Nincs :. , Sokat voltam beteg, aztán az intézet... És ha hazamentem, újra vert. Mindig csak vert... de azért sokszor hazamentem. Most már nem akarok ha­zamenni. Ugye tönkreteszi az anyámat? ... Ilyen helyzetben a leg­jobb „körbe menni” — Tehát már dolgo­zol. Tizennyolc éves vagy ugye? És mennyit keresel? — Ezernyolcszáz—kétezer forintot. Albérletben lakom, ezért csak kétszázötvenet fi­zetek. Már egy új ruhát is vettem. Azt is elmondta, hogy vannak barátai, hogy sem ők, sem munkatársai nem gúnyolják beszédhibájáért, s azt is, hogy az üzemorvos beutalja alapos felülvizsgá­latra. mert gyógyítható a beszédhiba. Hétköznapjaiból egy önállóságra érett, tiszta egyszerűséggel gondolkodó fiatalember világa bontako­zik ki lassan, s a végső ki­csengésben egy menyasz- szony-jelölt is kényelmes helyet foglal el. A hosszú beszélgetés re­mélhetőleg gondolkodóba ej­tette. Azzal váltunk el, hogy amikor Egerben jár, meglá­togat, s hogy letesz a szán­dékáról. Kezet is adott rá. Egy anyán, bármilyen is, nem lehet bosszút állni. — A legjobb, s ez talán megnyugtat, hogy ha majd gyerekeid lesznek, máskép­pen neveled őket. Ügy, ahogy te szerettél volna él­ni. — Igen, én másképpen fo­gom,.. O O O O Az anyjára hiáiba voltam kiváncsi. Egyszer zárt ajtót találtam, egyszer meg ajtót mutatott. A szomszédok csak a fiú elbeszélését erő­sítették meg, s ahogy néz­tem, nem valami népszerű asszony a környéken. O O O O Az eset kísért, megláto­gat kellemetlen víziókkal, ahol az egyik oldalon vajú­dó anya látszik, a másik ol­dalon egy kész fiatalember, s közöttük, a kavargó évek emberi gondoskodást, a pe­dagógia és a gyógyítás ha­talmas munkáját mintázzák, A vérsejtek hálója egy he­lyütt tépett, egy szakadék­nál, ahonnan a szenvedő gyerek sírása hallatszik — de sok ilyen szakadék van! —, s talán ezt a vérből font hálót soha nem foltoz-* zák meg. — Nem is olyan biztos — nyugtatom meg aztán ma­gam, s eszembe jut a fiú meleg kézszorítása. Kálói Gábor

Next

/
Thumbnails
Contents