Népújság, 1970. április (21. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-22 / 93. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXL évfolyam, 93. szám ARA! 1 FORINT 1970. április ZZ., szerda SmsnyeTi Lenin eszméje él és győzedelmeskedik tin népi centenáriumi ülésszak a Kremlben Felszólalt Kádár János, az mSZMP KB első titkára Is Kedd délelőtt a Kreml kongresszusi pa­lotájában megkezdődött az SZKP Központi Bizottsága, a Szovjetunió és az Oroszországi Föderáció Legfelső Tanácsa közös ünnepi ülésszaka, amelyen születése 100. évforduló­jának alkalmából a kommunista és mun­káspártoknak, a nemzeti felszabadító moz­galomnak, a világ dolgozóinak képviselői tisztelegnek Lenin előtt, akinek neve a vi­lág kommunista megújhodásának jelképévé lett A szovjet főváros zászlódíszbe öltözött utcáin érkeztek az ünnepi ülés szovjet rész­vevői és a külföldi vendégek az impozáns kongresszusi palotába, ahol csúcspontjához érkezett a Szovjetunióban és a világ min­den részén zajló centenáriumi ünnepségso­rozat A hatezer férőhelyes kongresszusi palotát a pártkongresszusok, az ünnepi találkozók színhelyét zsúfolásig megtöltötték a szovjet munkásosztály, parasztság és értelmiség leg­kiválóbb képviselői, a szövetségi köztársasá­gok küldöttei, a kommunista mozgalom, a polgárháború és a Nagy Honvédő Háború hős veteránjai, az SZKP Központi Bizott­ságának tagjai, a külföldi vendégek. Röviddel moszkvai idő szerint 10 óra „Leninnek, a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom ihletőjének és szervezőjének nevéhez fűződik az emberi­ség történetének alapvető fordulata — a kapitalizmus­ból a szocializmusba való át­menet. Olyan hatalmasak voltak Lenin gondolatai és tettei, olyan mélyen értette és fejezte ki korának megoldás­ra váró szükségleteit, hogy a lenini eszmék ma is nagy erejű fegyverül szolgálnak a népek boldogulásáért küz­dők számára.” Ezúttal Leonyid Brezsnyev beszélt az új típusú párt megteremtéséről, .részletesen foglalkozott Lenin munkás­ságával, a leninizmus törté­nelmi jelentőségével. Többek között hangsúlyozta: „Lenin tanítása mindent magába olvasztott, amit az emberiség legjobb gondolkodói hoztak létre, Lenin tanításában általános­sá vált és egységes egésszé ötvöződött a dolgozók osz­tályharcának világszerte fel­gyülemlett tapasztalata." A továbbiakban a szocia­lizmus építésének lenini ter­véről beszélt részletesen az előadó, majd a szovjet társa­dalom berendezkedéséről, a marxi—lenini tanítás érvé­nyességéről szólott. Hangsú­lyozta: „Egész pártunk, az egész szovjet nép egy ügynek él. Ez az ügy — a kommu­nista társadalom felépítése.” A párt tevékenységéről szól­va hangsúlyozta: legfőbb a társadalom politikai irányítá­sa. — A szocializmus győzel­me természetesen nem jelen­ti valamennyi társadalmi probléma teljes és végleges megoldását. A szocialista tár­sadalomban, mint minden fejlődő szervezetben, külön­böző jellegű nehézségek ke­letkezhetnek. Ezek azonban tökéletesen megoldhatók. Csak az kell, hogy ne huny­tnak szemet felettük, ha­után percekig tartó viharos, szűnni nem akaró taps köszöntötte az ünnepi ülésszak elnökségét: Leonyid Brezsnyevet, az SZKP Központi Bizottságának főtitkárát, Nyikolaj Podgomijt, az SZKP Politikai Bizottságának tagját, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnökét, Alekszej Koszigint, az SZKP Politikai Bizottságának tagját, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökét ét más hivatalos szovjet vezetőket, valamint a külföldi vendégeket. Az ünnepi ülést Nyikolaj PodgoraiJ nyi­totta meg. Név szerint köszöntötte a szocialista országok kommunista és munkáspártjainak ax ülésszakon részt vevő delegációit és a kül­döttségvezetőket, köztük Kádár Jánost, az MSZMP Központi Bizottságának első titká­rát. Üdvözölte Podgornij a kapitalista és fejlődő országok 66 kommunista és mun­káspártjának jelenlevő képviselőit, továbbá a nemzeti demokratikus pártok, a baloldali szocialista pártok, a nemzetközi demokra­tikus szervezetek és a szakszervezetek kül­dötteit. Ezt követően Leonyid Brezsnyev lépett a mikrofonhoz, s mondotta el az ülésszak fő referátumát. Az elábbiakban beszédének néhány részletét tközöljük. nem találják meg leküzdésük megfelelő módszereit. A párt és az állami vezetés művé­szete, hogy .kellő időben ész­revegyék a felmerülő problé­mákat, reálisan értékeljék azokat és felvázolják leküz­désük útját. Mélyen és ala­posan tanulmányozva a hely­zetet, a fejlődés tendenciáit, bátran feltárva a nehézsége­ket és ellentmondásokat, megmutatva azok leküzdésé­nek útjait. A párt a kommunizmus építésének útját alapoz­za, felveti a nép előtt a megol­dásra váró feladatokat, alko­tó és munkahőstettekre lel­kesíti a tömegeket. A szónok a továbbiakban hangsúlyozta, hogy a szocia­lista világrendszer az embe­riség társadalmi fejlődésének élcsapata. Már negyedszáza­da annak, hogy a szocializ­mus kilépett egy ország ke­reteiből és internacionalista erővé lett. Szocialista társa­dalom jött létre egy sor eu­rópai, ázsiai államban, majd átterjedt a nyugati féltekére, győzelmet oratva Kubában. „A szocialista világrend- szer — a munkásosztálynak e nagyszabású vívmánya az októberi forradalom után — még egészen ifjú. Ugyanak­kor a szocializmus tartós gyökereket eresztett a világ­ban” t— mondotta Brezsnyev. Beszélt a továbbiakban az előadó a Szovjetunió lenini külpolitikájáról, majd szó­lott a szocializmusba való át­térés lehetőségeiről. „Az adott történelmi hely­zet sajátossága, a helyi kö­rülmények különbözősége, a a szocialista építés egyes kér­déseinek különböző — néha sikerültebb, néha kevésbé si­került — megoldási módoza­tai egyaránt egész sor sajá­tosságot eredményezett az egyes szocialista országok fejlődésében. Mindamellett ezek a sajá­tosságok egy egységes, álta­lenin trm—trm Világszerte bensőséges ünnepségeken emlékeznek századunk legnagyobb tSrténelmi személyiségére, Leninre szerepe mellett, a társadalmi fejlődésnek a marxista—le­ninista párt által történő irányítása. A termelő eszkö­zök társadalmi tulajdona, és ennek alapján az egész nép- , gazdaság tervszerű fejleszté­se a legmagasabb technikai színvonalon az egész nép jó­léte érdekében. Annak, az elvnek megvalósítása, hogy „mindenki képességei sze­rint, mindenkinek munkája szerint". Az egész nép ne­velése a tudományos kom­munizmus eszmevilágának szellemében, a szocialista testvérországok népeivel és az egész világ dolgozóival való barátság szellemében. Végül: a proletár, szocialista nemzetköziség elvein alapuló külpolitika. A szocializmusnak ezek az általános alapvető jellemvo­násai mind döntő jelentősé­gűek” — mondotta Brezs­nyev. Ezután a szocialista orszá­gok együttműködéséről szó­lott az ünnepi szónok: „Ami a Szovjetuniót ille­ti, mi határozottan a szocia­lista internacionalizmus mel­lett, a szocialista országok jó kapcsolatainak helyreál­lításáért szállunk síkra, mindenütt, ahol ezekft _ a kapcsolatokat megsértették. A dolog nem rajtunk fog állni. Az SZKP Központi Bi­zottsága és a szovjet kor­mány továbbra is lenini mó­don, aktívan és következete­sen fog tevékenykedni ebben az értelemben” — mondotta Brezsnyev. Az SZKP KB főtitkára hangsúlyozta: „Megteszünk és meg is fogunk tenni min­den tőlünk telhetőt, hogy a szocialista államok politikai és gazdasági együttműködése elmélyüljön, hogy növeked­jék eszmei összeforrottsá- gunk." Az ünnepi beszéd befejező részében Leonyid Brezsnyev a nemzetközi kommunista mozgalom szerepéről, jelen­tőségéről beszélt Többek kö­zött elmondotta: „A Szovjetunió, az SZKP híven teljesíti Lenin végaka­ratát, hogy a népek felsza­badító mozgalmának adja­nak meg minden szükséges támogatóst. — A nemzetközi helyzet (Folytatás a 2. oldalon) BUDAPEST: Lenin születéséneik cente­náriumán a forradalmár tu­dósra, aki a munkásság ha­talmáért és az új társadalom felépítéséért folyó küzdelem lángeszű teoretikusa, csodá­latos energiájú szervezője és vezetője, a forradalmi elmé­let és gyakorlat egységének mindörökre példázó megtes­tesítője volt, díszünnepségen emlékeztek hazánk főváro­sában az Erkel Színházban. Az ünnepség szónoka Nemes Desző, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizott­ságának tagja, a Politikai Főiskola rektora volt Centenáriumi ünnepségek­re került sor hazánk vala­mennyi nagyobb városában. VARSÓ A lengyel városok és fal­vak dolgozói ezekben a na­pokban ünnepi gyűléseken emlékeznek meg Vlagyimir Lljics Lenin születésének 100. évfordulójáról. Több ünnep­ségen a LEMP PB tagjai tartottak és tartanak beszé­det. A varsói szovjet kultúr- házban jubileumi emlékkiál­lítás nyilt és tudományos ülésszak kezdődött. Nowa Hután, a Leni n-emlékmű alapkőletételénél Piotr Jaro- szewicz a minisztertanács el­nökhelyettese mondott beszé­det SZÓFIA Bulgáriában országszerte folytatódnak a Lenin-cente- náriurn ünnepségei. Kiállítá­sok nyílnak a nemzetközi proletáriátus nagy vezérének életéről és tevékenységéről, a bolgár kommunista és mun­kásmozgalomra gyakorolt nagy hatásáról, tanításának nemzetközi érvényéről és bulgáriai megvalósításának sikerekéi. BERLIN Halléban ünnepélyes kere­tek között könyvkiállítást nyitottak, amelyen Lenin négyszáz művét, valamint a Lenin életéről és tevékeny­ségéről szóló könyveket mu­tatják be. BRÜSSZEL A Lenin-centenárium • al­kalmából a belga fővárosban könyv-, plakát- és repro- dukciókiállítást nyitottak. Kiállítottak Lenin hangját megörökítő hanglemezeket is. Eltemették Veres Félért Gyászolók sok ezres töme­ge kísérte utolsó útjára Ve­res Pétert, akit kedd délután helyeztek örök nyugalomra a Mező Imre úti (kerepes!) te­metőben. Vörös szemfödéllel! borított koporsóját a magyar munkásmozgalom nagy ha­lottainak panteonjánál rava­talozták lel. A hozzátartozókkal együtt megjelent a gyászszertartá­son és díszőrséget állt a ko­porsónál Fehér Lajos, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese, Kállai Gyula, az országgyű­lés elnöke, llku Pál művelő­désügyi miniszter, Csémi Ká­roly altábornagy, a honvé­delmi miniszter első helyet­tese, Erdei Ferenc, a Ma­gyar Tudományos Akadémia főtitkára és Dobozy Imre, a Magyar írók Szövetségének főtitkára. Ott volt s díszőr­séget állt a ravatalnál Veres Péter szülőfaluja. Balmazúj­város népes küldöttsége. Kállai Gyula, a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Magyar Népköztársaság or­szággyűlése és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa nevében búcsúzott az oi- I hunyttól. János, ugyanazon törvényese alapján kibontakozó folyamat kereted között mutatkoznak. A helyi körülményeket a szocializmus építése során nem az általános forradalmi front megbontása érdekében veszik számításba, hanem ép­pen annak érdekében, hogy biztosabban, hatékonyab­ban érjék el a közős célt, gyorsabban jussa­nak e] az új rendszer győzelméhez, a különböző országok szocia­lista erőinek összefogásához. Így értelmezte ezt a kérdést Lenin, a meggyőződéses in­ternacionalista. Így értelme­zik ezt a szocialista orszá­gok kommunistái, Lenin ügyének folytatói.” „Mint a tapasztalatok bizo­nyítják, a különböző orszá­gok útját a szocializmusba olyan, mindannyi uk számá­ra nagy fontosságú közös ha­tárkövek jelzik, mint a szo­cialista forradalom ebben, vagy abban a formában —, beleértve a kizsákmányolok állami gépezetének szétzúzá­sát, leváltását, a proletárdik­tatúra ilyen vagy olyan for­májának bevezetését oly mó­don, hogy az szövetségre lép a dolgozók más rétegeivel — a kizsákmányoló osztályok felszámolása; a termelési eszközök társadalmasítása, a szocialista termelési és egyéb társadalmi viszonyok meg­szilárdítása városban és fa­lun; a kultúra értékeinek megnyitása a dolgozók szé­les tömegei számára, vagyis kulturális forradalom e sza­vak lenini értelmében”. „Ha pedig a már felépí­tett szocializmus fő vonásai­ról van szó, ez a kérdés szin­tén világos a kommunisták számára. Világos előttünk ma már nemcsak a marxista ta­nítás elméleti tételeiből, ha­nem a szocialista országok fejlődésének tapasztalataiból is. Melyek ezek a fő voná­sok? A dolgozók hatalma a munkásosztály, élcsapatának

Next

/
Thumbnails
Contents