Népújság, 1970. április (21. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-18 / 90. szám
IKTAÍNIK*-. , TODOMA'N't feli TECHNIKAV.,’ UittOMAW ii» TECHNIKA... TL DOM AN* Es TEoHMKA . .c ÍIUOMA.%>: life ■ j *: j; A gyógyító zene A zene jótékony hatását már az ókorban felismerték és ezért kisebb zenekarokat énekeseket és táncosokat hoztak a betegek közé. A történelemből tudjuk, hogy Rabutin tábornok, a búskomor Apor István gyógyítására saját doktorát küldte el. aki a beteg megháborodott elméjének csendesítésére hegedűsöket hozatott, akik a beteg fejénél muzsikáltak. Ma már kétségtelen, hogy a zene élettani elváltozásokat okoz a központi idegrendszerben. Szovjet fizio- lógusoknak sikerült elektronikus mérőeszközökkel regisztrálni ezeket az elváltozásokat. Megállapították, hogy különösen az izmok „hallgatják” figyelmesen a zenét Egyik dallam csökkenti az izomtónust, a másik fokozza. Utóbbit igazolja a fáradtan menetelő katonák esete, akik az induló hangjaira csodálatosképpen felfrissülnek és egyszeriben elfeledik fáradtságukat. Ismeretes, hogy a termelékenység az üzemekben a nap folyamán változik. Kezdetben alacsonyabb, majd másfél-két óra múlva eléri a maximumot, dél felé ismét esik. A másik napszakban ugyanez megismétlődik. A zene egyenletesebbé teheti a termelékenységet és megszünteti a hullámzást. Ilyenkor igen fontos a megfelelő zene kiválasztása A nem bonyolult munka mellé erősen rit- musos zene való, az igényes, komplikált műveleteket végző dolgozóknál nyugodt, semleges dallamok. Tapasztalat a2. hogy a zene két óránál tovább ne tartson, mert a szervezet megszokja a zenét és egy idő múlva elvész stimuláló ereje. A zenére a szív és az erek reagálnak az izmok után a legjobban. Kimutatták, hogy a zene hatására a pulzusszám csökken, a szívösszehúzódás erősödik, az erek kitágulnak, a vérnyomás csökken. Természetesen ez csak abban az esetben következik be, ha a zene esztétikai élvezetet szerez. Ellenkező esetben a pulzus meggyorsul, romlik a szívműködés. Ahhoz, hogy a zene kellemesen vagy hátrányosan hat az emberi szervezetre, elsősorban ez egyén zenei műveltségétől függ. Másként hat a klasszikus zene a szervezetre, és másként pl. a népdal. Érdekességként említjük meg, hogy a zene intenzív hatása a szervezetre csak akkor jön létre, ha már ismert melódiák hangzanak el. A zenei adás tartama és hangereje függ a foglalkozástól is. Kísérletek folynak a fogászatban is. Fejhallgatót tesznek a páciens fülére, amelyen keresztül fogfúrás közben a környezet zaját elnyomó zenét hallgathat. Tanaka, japán professzor a Magyar Gerontológiai Társaság egyik kongresszusán beszámolt a zeneterápiáról az öregek gyógyításában. 1964. novembere óta 344 betegnél, akiknek átlagos életkora 71 év volt, gyógyszeres, valamint egyéb kezelés mellett bevezetett zeneterápia hatására a fekvő betegek 35,3 százaléka gyógyult meg. A Japánban alkalmazott rehabilitációs eljárás feltétlenül felhívja a figyelmet a zenetechnika alkalmazására a gyógyítás területén. Bizonyos, hogy a zene talán már a közeljövőben jelentékeny helyet foglal el az emberi gyógyászatban. A mai napig megmagyarázhatalannak tűnik a zene hatása a növényekre, amelyeknek tudvalévőén idegrendszerük nincs. Megfigyelés szerint a zene fokozza a sejtek protoplazmájának mozgását és fokozza növekedésüket. A napokban jelent meg a hír, hogy az ottawai egyetemein egy biológusinő az őszi búza kísérleti vetését nyolc héten át zenével „szórakoztatta”. Az eredmény meglepő volt, az ötezer rezgésű hanghullámok megháromszorozták a szokásos termést. A kísérletet tíz esetben ismételték meg. az eredmény mindig ugyanaz volt. A különös jelenségre egyetlen magyarázatot találtak: a zene rezonáló hatása érvényesül a sejtekben, a megsokszorozódott hanghullám-energia befolyásolja a növény anyagcseréjét. Ha már a mezőgazdaságnál tartunk, említsük meg, hogy állítólag a tehenek tej hozama is megnő a zene hatására. Új ásvány Eddig ismeretlen ásványra bukkantak a Bajkál tó nyugati partvidékén. A lelet , kristályainak méretei elérik a 0,9x2 centimétert; fajsúlya 3,6. Az új ásvány az azoproit nevet kapta, lrkutszkban, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Szibériai Részlegéhez tartozó Földtani Intézetben röntgen és kémiai vizsgálatnak vetették alá a kristályokat. Az analízis során kimutatták, hogy az azoproit borsán, titán és magnézium alkotta ritkán előforduló ve- gyüleU •gmmi&mt és technika;. A „Concorde” tűzbiztonsága A nyugati világ első szuperszonikus sebességű utasszállító repülőgépe, az angol—francia kooperációban készülő „Concorde” tervezőinek a biztonság érdekében sok mindenre kellett gondolniuk. Tűzveszély szempontjából a gép legkényesebb részei a magas hőfokon üzemelő hajtóművek, amelyeknek hibája, üzemzavara az utasteret is lángba boríthatja. Éppen ezért nagy érzékenységű elektronikus tűzbiztonsági berendezést terveztek a gép számára, amelynek fontos elemei a motortérben elhelye. zett detektorok, ezek érzékelik a túlmelegedési vagy a tűzet s azonnal riasztó jelzést adnak le a pilóta számára. Ugyanakkor automatikusan kinyílnak a képen látható, gömb alakú, cseppfolyósított semleges gázt tartalmazó tartály szelepei, a tűz fészkére irányítván az oltóanyagot, 'íogsTKA..; TUDOMÁNY Ék A „tömörített MM MM Az egyik nagy amerikai cég a közelmúltban újfajta magnetofon-készüléket hozott forgalomba, mely külsőre semmiben sem különbözik elődeitől, de az ára több mint kétszerese a régieknek. A készüléken a felvétel kétszeres sebességgel játszható vissza anélkül, hogy a hang magassága megváltoznék. Ha úgynevezett „normál” magnetofonon kísérelnénk meg, a hang egy oktávvaX magasabb lenne, ami gyakorlatilag élvezhetetlenné, érthetetlenné teszi a beszédet. Az új konstrukcióban a lejátszófej a hangszalag irányával azonos sebességgel forog, ez küszöböli ki a kettőjük közötti relatív sebesség megváltozását. E készülékkel kétszer annyi ismeret- anyag közölhető azonos időtartam alatt, aminek bizonyos esetekben nagy hasznát lehet venni, persze csak akkor, ha a sebesség nem lépi túl az érthetőség és a fel- foghatóság határait. Egy szó akkor érthető, ha valaki azt felismeri és el tudja ismételni. A felfog- hatóság pedig azt jelenti, hogy valaki az adott információt megérti és azt önmagában úgy dolgozza fel, hogy a későbbiek során következtetésekkel, bővítésekkel együtt be tud számolni róla. A kutatások tanúsága szerint a szavak kb. 350 szó/perc sebességig érthetőek, e felett az idegrendszer már nem képes a kapott információ feldolgozására. A felfoghatóság határát az átlagos hallgató számára 270—280 szó/perc sebességben állapították meg. A felfoghatóság mellett éppen olyan fontos az információ megőrzésének és felidézésének kérdése is. Mivel az ember érzékelő képessége rugalmas, a „tömörített beszéd” felfogásának képessége gyakorlás útján nagymértékben fokozható. Határozott összefüggés mutatható ki az egyén intelligenciája és a „tömörített beszéd” felfogása között, ugyanakkor érdekes, hogy a sebesség fokozásával a felfoghatóság csökkenése a nagyobb intelligenciával rendelkező személyeknél hamarabb következik be. A jegyzeteibe időnként beletekintő átlagos előadó 130—170 szó/perc sebességgel beszél. A hangos olvasás sebessége 170—180 szó/perc, magában 250 szó/perc sebességgel olvas az ember. A vakok Braille-írásá- val az olvasás sebessége percenként 110 szó. Mindebből az szűrhető le, hogy valaki egyedül kétszer annyi ismeretanyagot olvas el egy óra alatt, mint amennyit egy ugyanannyi ideig tartó átlagos előadás tartalmaz. Nos, ez ellen üzentek hadat a kétszeres sebességgel visszajátszó magnetofon tervezői. Kezdetben úgy próbálták meg „tömöríteni” a beszédet, hogy a hangszalagból kivágták a szüneteket és a megszakításokat. Hosszadalmas, kevéssé eredményes módszernek bizonyult, mivel csak 10—15 százalékos tömörítést érhettek el vele. Nyilvánvalóvá vált, hogy más eljárást kell keresni az információközlés „sűrítésére”. A gyorsított szóbeli közlés, a „tömörített beszéd” megvalósítását korunk egyre növekvő információ-áradata tette időszerűvé. A „tömörítő megnetofonnal” folytatott kísérletek sok gyakorlati problémát hoztak felszínre. Megállapították például, hogy nem minden előadó hangja alkalmas a tömörített beszédre. Sok függ attól is, hogy az adott szöveg mennyire nehéz és milyenek a hallgatóság azzal kapcsolatos előzetes ismeretei. A nehezen érthető szavak és mondatok fel- foghatósága természetesen kisebb mértékű a „tömörített beszéd” esetében is. Az irodalmi szöveg sokkal könnyebben fogható fel, mint a tudományos anyag. Miután a sokoldalú kísérletek során bebizonyosodott, hogy a „tömörített beszéd” valójában jól szolgálja az intenzívebb információközlés ügyét, most a híradástechnikusokra hárul a feladat, hogy világszerte egyszerű, olcsó készülékeket bocsássanak az érdekeltek rendelkezésére. (íjalo^os rezervátumok 15« mában Rómában a gyalogosok örömmel vettek birtokukba két újabb teret e napokban, miután lezárták az autósforgalom elől a Piazza Marganat és a híres Trevi kutat szegélyező kicsiny teret. A római városi hatóságok ezzel ötre emelték a gyalogosoknak fenntartott terek számát, amelyek ily módon olyan légkört sugároznak, mint amilyen eredetileg rendeltetésük volt. A hatóságok eltökélt szándéka, hogy ezeket a város központjában fekvő rezervátumokat megtartják, sőt bővitik számukat. Eleinte heves tiltakozási kampány folyt, amiért Róma legszebb részeit elzárták az autó- forgalom elő!, ezúttal azonban már nem sok szó hallatszott. kivéve azt az ellenvetést, hogy azvújabb te_ rek elzárása csak növeli a forgalmi káoszt a tereken kívüli A Trevi kút különleges szépsége megérdemli, hogy autók gyűrűje ne zavarja azt a hatást, amelyet kelt, de itt jár a legtöbb gyalogos turista is, hogy fényképezzen. s bedobjon egy pénzdarabot a kút vízébe. A turistákat szállító autóbuszok megfelelő közelségbe szállíthatják a látogatókat. Őriás aranyrögök A Szovjetunióban a különféle lelőhelyeken talált színaranyrögök gazdag gyűjteményét őrzik. Tavaly Moszkvában az ország gyémántalapjának kiállításán 120 egyedi aranyrögöt mutattak be, összesen több mint 300 kilogramm súlyban. Látható volt a világ legnagyobb aranyröge — a 36 kilogrammos „Nagy Háromszög”, amelyre az Uraiban bukkantak 1842-ben, továbbá a 14 kilogrammos „Lófej” és a körülbelül egy kilogrammos „Arany Teve”. Ezeket 1947-ben találták Kolímán. A Szovjet, unió gyémátalapját 1922- ben hozták létre. A szovjet kormány létrejöttének első napjaiban a kormány máris utasítást adott az uralkodóház értékesnek számbavételére, felkutatására és rendszerezésére. Kígyóvadász — munka közben 193Ö. águrilis 1S«j s&ambsé H tí ö O S > % «s £ s a ES TECHNIKA... TUDOMÁS*! TUDOMÁNY ÉS'TECHNIKA... TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA.., TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA.,/ TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA,,, 1 ti Dual a.* i _ TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA .. TUOO» SZAFÄR SZAID-ALIEV, a Tadzsik Tudományos Akadémia Zoológiái Intézetének tudományos munkatársával, az országos hírű kígyóvadásszal gyakran találkozhatunk Dusanbe festői környékén. Kezében hosszú fém sétapálca, a végén kétfelé nyílik. Ettől a bottól sosem válik meg. Szafár találkozásunk napján is kígyónyomon haladt. A homokban egy keskeny, meg-megszakadó nyomot lehetett látni, mintha valaki száraz szederfa gallyat húzott volna végig a földön. Néha a sáv megszakadt, ilyenkor Szafár átkutatta a bokrot, felnézett a napra, kicsit gondolkodott, majd ismét magabiztosan lépdelt tovább. 200 méterrel tovább a nyom ismét megszakadt a száraz anyagrögökön, amelyeket egy arrahaladó traktor fordított ki a talajból. És itt van a lyuk is, amelyben szeretnek megtelepedni a kígyók. Az üreg kb. 1 méter mély, aztán ágakra oszlik, amelyek hossza már több méter is lehet. A lyuk három Járatra bomlik. Szafár kezébe veszi az ásót, amelyet mindig magával visz és ásni kezd. Nem fél a kígyó váratlan támadásától, ami valószínűleg kobra lesz, mert előbb feltétlenül felhangzik a jellegzetes szi- szegés. Védekezésre tehát elegendő idő marad. AZ ELÁGAZÁS végére ért. Üres. Ismét ásni kezd. A kígyóüldözés szerencse dolga. A tapasztalt kígyóvadász ezt tudja. Nemegyszer, amikor már elfárad, erejét megfeszítve folytatja a munkát. 10 méter ..., 20 ..., végül a 27. méternél felhangzik a jól ismert sziszegés. A kobra villámgyorsan kiemelkedik a lyukból, nyakát támadásra készülve felfújja. A tudós szemvillanás alatt leszorítja villavégű botjával a kígyót. A kígyó beleszorul a villába, s csak szemei forognak vaduL Sok kígyó ment már keresztül Szafár Szaid-Aliev kezén. De az elsőre különösen jól emlékszik. Az eset jó egynéhány éve történt szülőfalujában, Kabadijamban. Egy alkalommal észrevette, hogy gólyák telepedtek meg a régi platán tetején. „Ügy látszik, ott a fészkük” — gondolta a kisfiú, és mindjárt fel is kapaszkodott az érdes, kacskaringós ágakon. A föld szinte elbújt a sűrű lombkoronában. A fészek erős, száraz gallyakból készült. Benne ott nyüzsögtek a madárfiókák. A kisfiú figyelmét egy fekete göngyöleg vonta magára a gallyak alatt. Kezét kinyújtotta, valami puhát érintett meg, de ijedtében visszahőkölt, és leesett a fáról. Mint kiderült, a gólyafészket előtte egy kígyó látogatta meg. Csak jó pár év múlva jött rá, hogy egy le- vantei viperát érintett meg a kezével. Szafár Szaid-Alievet, a kí- gyóvadászt, sok országban ismerik. Egy fülledt, trópusi napon Szafar Szaid-Aliev és útitársai a legendákkal övezett Komodo szigetére érkeztek. Az expedíció tagjai két csapatra oszlottak. Az egyik feladata az volt hogy a sziget belsejébe hatoljon, a másiké pedig a kígyóvadászat. KOMODÓN ŐSI csúszómászókkal találkoztak. Hogyan maradhattak ezek meg? A varánuszfélék őshazája a zoológusok egybehangzó véleménye szerint az ausztráliai szárazföld. A földrész egy része annak idején levált, apró szigetekre szakadt szét. A varánuszfélékre veszélyes ragadozók nem kerültek a szigetekre, s így maradhattak meg ezek a hüllőfajták. — Fő táplálékuk — meséli Szafár — a Komodón bőségesen tanyázó szarvas. Elhatároztuk, hogy a szarvasokat csaléteknek fogjuk felhasználni. Elejtettünk egyet, felfüggesztettük egy faágra és vártunk. A varánuszoknak kifinomult szaglásuk van, sa friss vér illatát több kilométer távolságból is megérzik. A fák alatt hamarosan néhány két-három méteres hüllő jelent meg. Megkísérelték elérni a szarvast. De gyorsan elfáradtak és visszaestek a fűbe. Amikor a nap delelőre hágott, szétszéledtek és a bozótok árnyékában kerestek védelmet az égető napsugarak ellen. Estére visszatértek, s ekkor kellemes meglepetés várta őket. A szarvas a földön feküdt. A hüllők gondolkodás nélkül nekiestek, és hatalmas darabokat szakítottak ki belőle. így a falánk állatok egymás után estek dsapdába. 12 darabot útnak indítottunk a zoológiái múzeumba, a többit szabadon engedtük a dzsungelben, de előzőleg jelzéssel láttuk el őket. Szafár Szaid-Alievet kígyó- szelidítőnek is nevezik. Rengeteg csúszó-mászót fogott már; otthonában már azt is megszokták, hogy gyakran kobrát, vagy viperát hoz haza. A TADZSIK SZSZK minisztertanácsa nemrég rendeletet hozott a kígyók védelméről. Tilos ok nélküli pusztításuk, ' s vadászatukat számos engedélyhez kötik. A kígyók rengeteg olyan rágcsálót pusztítanak el, amelyek érezhető kárt okoznak.
