Népújság, 1970. április (21. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-18 / 90. szám

'M V égre, tavasz vaui AZ MSZMP HEYES MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS NAPILAPJA XXI. évfolyam, 90. szám ARA 80 FILLER 1970. április 18., szombat •yWUtG PKOLTTARJAL EGYESÜLJETEK John Swigert (Telefoto — AP—MTI—KS) rei azonnal az űrkabin fölé szálltak és a békaemberek a vízbe ereszkedtek, hogy sta­bilizálják azt. Az Iwo Jima fedélzeti ra­darjai már „menet közben” bemérték az űrkabint. A rá­diókapcsolat a normális idő­pontban szakadt meg, majd mintegy négy perc elteltével állt helyre, elsőnek a men­tőflotta egy C—130 típusú re­pülőgépe közvetítésével. Swi­gert jelentette, hogy minden rendben van. A kapcsolat ezt követően folyamatos volt, mind a leszállás közben, mind a vízre szállás után. A mentőflotta személyzete és a houstoni irányítóközpont állománya — amely televí­zión figyelte a leszállást — hatalmas tapsban tört ki, amikor a kalandos sorsú űr­hajósok kabinja_ látható lett az enyhén felhős, kora reg­geli égen. Az űrhajósok a „menet |£feegú” orvosi vizsgálat James LoveU WASHINGTON Magyar idő szerint pénfe­jten 19.08 perckor véget ért az ' Odüsszeusz (az űrkabin) odisszeája — az Apollo 13. űrhajó parancsnoki kabinja, fedélzetén James Lövell, Fred Haise és John Swigert űrhajósakkal leszállt a Csen­des óceánra, mintegy 1000 ki­lométerrel délre az amerikai Samoa szigetekhez tartozó Pago-Pago szigettől. Az űr­hajó kiszolgáló egységében keddre virradóan bekövetke­zett robbanás óta bizonyta­lan sorsú vállalkozás szeren­csésen fejeződött be. Az űr­hajósok kiemelése haladékta­lanul megkezdődött. A men­tőflotta vezérhajója az Iwo Jima fedélzetéről látni le­hetett, ahogy az űrkabin na­rancsszínű ejtőernyőivel las­san ereszkedett le az óceán­ra. A mentőflotta helikopte­Véget ért az Odüsszeusz—odisszeája Az Apollo 13. leszállt a Csendes-óceánra adatai — az űrkabinból köz­vetített telemetrikus adatok — szerint jó egészségben van­nak. Kiss Csaba az MTI tudó- sítója jelenti: Az űrhajósok alig több mint húsz perccel a vízre szállás után már az űrkabin­hoz rögzített gumicsónakban voltak, s néhány perc múlva elsőnek a holdkomp pilótája, Haise, majd a „beugró” űr­hajós, Swigert került a men­tőhelikopter fedélzetére. James Lowell, a veterán űr­hajós, aki eddigi négy űr­Fred Hais« utazása során csaknem egy teljes hónapot töltött a vi­lágűrben, utolsónak hagyta ott az Apollo 13-at. Az Iwo Jima fedélzeten csak igen rövid fogadtatás­ra került sor. Az űrhajósok fáradtan, szakállasán, de érthetően boldogan, szálltak ki helikopterükből, ahol a rövid út alatt kék színű ove- rallt húztak magukra. Az üdvözlő szavakra Lövell csak néhány szóval válaszolt, majd haladéktalanul a hajó orvosi rendelőjébe mentek, a részletes vizsgálatra. Még a pihenő előtt rövid beszá­molót is kell adniok. A három űrhajós az Iwo Jimaról ma helikopteren Pago Pago szigetére megy, innen majd repülőgéppel folytatják útjukat Houston­ba. Mivel nem jártak a Hol­don, nem Is kerülnek egész­ségügyi zárlat alá. Nixon elnök még az anya­hajó fedélzetén telefonon és tv-n keresztül kapcsolatba lépett a három űrhajóssal és gratulált nekik szerencsés visszatértükhöz. A houstoni központban szerzett értesülés szerint az amerikai űrhajózási hivatal., a NASA haladéktalanul vizsgálatot indít a robbanás okának vizsgálatára. Nem­csak azt akarják kideríteni, hogy mi okozta a majdnem végzetes robbanást, hanem azt is, hogy milyen intézke­dések szükségesek hasonló balesetek elkerülésére. Az űrhajósok fényképfelvétele­ket készítettek a kiszolgáló egységről, amikor néhány órával a leszállás előtt szét­kapcsolták azt az űrkabin­tól. Jelentésük szerint az ol­dallemezeket a robbanás ere­je eltávolította és a belső berendezések is súlyosan megrongálódtak. (MTI) DREZDAI SIKEREK (i oldaton) ♦ PALÓCNAP ELŐTT — TITOKLESEN (4. oldalon) ♦ »NEM HIÁBA SZÓLTUNK” (5. oldalon) (Kiss Béla felv.) Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a magyar forradalmi munkás­paraszt kormány 1970. április 16-1 együttes üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Minisztertanács 1970. április 16-án, Kádár János elvtárs elnökletével együttes ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság és a Miniszertanács tagjain kívül részt vettek: a Központi EllenőrzőBizottság elnöke, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első Az ülés résztvevői kegye­lettel emlékeztek meg a kö­zelmúltban elhunyt Hevesi Gyula elvtársról, a Központi Bizottság tagjáról, aki több mint öt évtizeden át küzdött a kommunizmus eszméiért A napirendi pontok tár­gyalása előtt Kádár János elvtárs tájékoztatást adott a hazánk felszabadulása 25. évfordulója alkalmából ren­dezett ünnepségekről. Az ülés megállapította, hogy a hazánk felszabadulá­sának negyedszázados jubi­leuma tiszteletére országszer­te szervezett megemlékezé­sek, az április 4-i központi ünnepségek méltóképpen ki­fejezték népünk történelmi sorsfordulójának jelentősé­gét Tovább erősítették né­pünkben a szocialista köz- gondolkodást, a hazafiságot és a proletár nemzetközisé­get. A felszabadulási ünnepsé­gek fényét emelte, hogy a Szovjetunió, a testvéri szo­cialista országok küldöttsé­gei, a felszabadítás harcok résztvevői népünkkel együtt ünnepeltek. Ebben kifejezés­re jutott, hogy pártjaink és népeink közösen küzdenek a szocializmus eszméinek megvalósításáért és korunk legfőbb kérdéseinek megol­dásáért. A Központi Bizottság el­ismerését és köszönetét fe­jezi ki a pártszervezeteknek, a Hazafias Népfrontnak, a szakszervezeteknek, a Kom­munista Ifjúsági Szövetség­nek, minden társadalmi szer­vezetnek, a munkásőrségnek, a honvédségnek, a fegyveres testületeknek, a közlekedés és a hírközlés dolgozóinak, mindazoknak, akik lelkes, fáradtságot nem ismerő mun­kájukkal hozzájárultak ha­zánk felszabadulásának mél­tó megünnepléséhez. ★ A Központi Bizottság és a Miniszertanács együttes ülése — megvitatta és elfogadta Biszku Béla elvtársnak, a KB titkárának előterjesztése alapján a Politikai Bizottság jelentését a tanácsok tevé­kenységéről, valamint mun­kájuk fejlesztésének irány­elveit; — megvitatta és elfogadta Borbándi János elvtársnak. a KB osztályvezetőjének elő­terjesztése alapján a Politi­kai Bizottság javaslatát a választási rendszer tovább­fejlesztésére; — megvitatta és elfogadta Nyers Rezső elvtársnak, a KB titkárának előterjeszté­se alapján a Politikai Bi­zottság javaslatát a lakás­építés növelésére, a lakás­elosztás és fenntartás rend­jének fejlesztésére; A Központi Bizottság és a Minisztertanács együttes ülé­se megállapította: A tanácsok megalakulásuk óta eredményesen dolgoznak, államszervezetünk elismert és tekintélyes részévé vál­tak. Hozzájárultak a népha­talom kiépítéséhez, hazánk gazdasági, társadalmi és kulturális felemelkedéséhez. Jelentős eredményeket értek el a község- és városfejlesz­tésben. Szervezik a lakosság anyagi, szociális ellátásának, művelődési és szolgáltatási igényeinek kielégítését A szocialista építés soron következő feladatai a taná­csok munkájának fejleszté­sét igénylik. A további munkában ab­ból kell kiindulni, hogy fej­lődjék a tanácsok államigaz­gatási tevékenysége, erősöd­jék népképviseleti jellege és önkormányzati vonása. Ennek érdekében bővíteni kell a tanácsok hatósági és igazgatási jogkörét és növel­ni kell önálló gazdasági te­vékenységét. Az államigaz­gatási és a hatósági munka vonatkozásában fokozni kell a központi szervek irányító, ellenőrző munkájának haté­konyságát ugyanakkor mindazokat a feladatokat amelyek helyileg célszerűen oldhatók meg, a tanácsok hatáskörébe kell utalni. _ A tanácsok gazdálkodási Önállóságának növelésével biztosítani kell, hogy jobban kiaknázzák a helyi erőforrá­sokat többet nyújtsanak a népgazdaságnak és a lakos­ságnak is. Az ülés egyetértett azzal, hogy a tanácsrendszer fej­lesztésének elvi kérdéseit a Központi Bizottság megvi­tatás és ióváhagyás céljából a párt X. kongresszus* elé terjesül titkárai, * budapesti pártbizottság titkárai, a Szakszerve­zetek Országos Tanácsának titkárai, a Hazafias Népfront Országos 'Tanácsának főtitkára, államtitkárok, a Miniszter­tanács tanácsszervek osztályának vezetője, a megyei tanácsok végrehajtó bizottságainak elnökei, az OKISZ elnöke, vala­mint a központi sajtó vezetői. Annak érdkében, hogy a lakbéremelésben érintettek­nél az életszínvonal ne csök­kenjen, a lakbéremeléssel egy időben és azzal azonos összegű állami térítést kell adni, amely a jövedelmek növekedésével arányban, né- * hány év alatt szűnik meg. Az új elvekén alapuló lakbér­rendszert 1971. július 1-től kell életbe léptetni. A Központi Bizottság és a Minisztertanács együttes ülé­se úgy döntött, hogy a la­kásépítés, elosztás és fenn­tartás kérdéseit rendező ál­lásfoglalást, a részletes álla­mi intézkedéseket május hó­napban nyilvánosságra kell hozni. A vezető testületek rendel­kezésére álló országos adatok azt bizonyítják, hogy az 1970- es népgazdasági tervünk első negyedévének teljesítése megfelelő volt. Továbbra is arra kell törekednünk, hogy idei tervünket, amely a har­madik ötéves terv utolsó esz­tendeje, minden vonatkozás­ban megvalósítsuk. Ebben a munkában a gazdasági élet irányítói támaszkodhatnak az öntudatos dolgozók helytál­lására. Ezt bizonyítják a fel- szabadulási munkaverseny elismerésre méltó, szép ered­ményei. A Központi Bizottságot az elmúlt napokban különböző' üzemek részéről megkeres­ték és közölték: a felszaba­dulási munkaversenyt a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa tiszteletére „kongresszusi munkaver- seny ’-ként tovább folytatják. A Központi Bizottság a dolgozók kezdeményezését üdvözli. Felhívja a párt-, ál­lami, szakszervezeti és KISZ- szervezeteket, hogy az ipari és mezőgazdasági üzemek kongresszusi szocialista mun­kaversenyéhez adjanak meg minden támogatást. A Köz­ponti Bizottság a kongresz- szusi munkaversenyben leg­kiemelkedőbb eredményeket elért vállalatoknak, az év eredményeinek értékelése alapján, 1971. május 1-én ha: kongresszusi zászlót és tizen- hat oklevelet adományoz. A Központi Bizottságnak meggyőződése, hogy a X pártkongresszus tiszteletére tett felajánlások teljesítése népünk javát, az ország fej­lődését szolgálja. «SW® A Központi Bizottság és a Minisztertanács együttes ülése választási rendszerünk továbbfejlesztésével kapcso­latban megállapította: Jelenlegi választási rend­szerünk alapelvei megfelel­nek társadalmi-politikai vi­szonyainknak. Az általános, egyenlő és közvetlen válasz­tás elve, a szavazás titkos­sága és az egyéni választó- kerületi rendszer, valamint a választások népfrontjelle­ge jól szolgálja szocialista céljainkat. Néhány vonatkozásban in­dokolt választási rendsze­rünk továbbfejlesztése. Az ülés egyetértett azzal, hogy javaslatot kell kidolgozni és benyújtani az országgyűlés­nek a választójogi törvény módosítására. Az országgyűlési és a ta­nácstagi választásoknál az eddiginél is nagyobb mér­tékben lehetővé kell tenni több jelölt állítását. Több jelölt esetében biztosítani kell, hogy azonos esélyekkel indulhassanak a választáso­kon. Az országgyűlés, valamint a helyi tanácsok tagjainak választása a jövőben is köz­vetlenül történjék. A főváro­si és a megyei tanácsok tag­jait eddig közvetlenül vá­lasztották. Az ülés javasol­ja, hogy a jövőben a főváros és a megyei tanácsok tasia- it a helyi tanácsok válasz­szák. A Központi Bizottság és a Minisztertanács a lakáskér­désben történt állásfoglalá­sánál figyelembe vette az ál­lami szervek javaslatait, a Szakszervezetek Országos Ta­nácsának véleményét, vala­mint a megyei párt- és ta­nácsszervekkel folytatott szé­les körű konzultáció tapasz­talatait és megállapította: A negyedik ötéves terv so­rán az eddiginél nagyobb arányú lakásépítést kell megvalósítani; tovább kell fejleszteni a lakosság rész­vételi formáit a lakásépítés­ben; a lakbéreket a tényle­ges fenntartási költségek alapján és differenciáltan kell megállapítani, úgy, hogy a komfort nélküli lakások kére í>e emelkedjék.

Next

/
Thumbnails
Contents