Népújság, 1970. április (21. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-17 / 89. szám

[$jCkű&'

1 U

8.20 Zenekari muzsika.

8.02 Farkas: Zeng az erdő. Daljáték.

10.05 Elbeszélés.

10.21 Operarészletek.

11.00 Iskolarádió.

11.35 Édes anyanyelvűnk.

11.40 Grieg-dalok.

12.20 Ki nyer mai 12.30 Tánczene.

13.15 Népi zene.

13.50 A III. évezred tele.

14.00 Szomszédolás.

14.25 A gyermek és világa.

15.11 Kóruspódium.

15.1» Vivaldi kéthcgedűs versenyei.

16.05 Verbunkosok.

16.38 Majakovszkij: Genin.

17.05 Kék mezőben fehér glóbus.

17.25 Barokk kórusművek.

17.45 Mikrofórum.

18.00 Operettdalok.

18.25 Schubert: G-dúr szonáta.

19.35 Óra, mutatók nélkül.

Hang Játék.

20.28 Gulyás: Kisbojtár.

Szvit.

20.47 Meditáció.

21.00 Töltsön egy órát kedvenceivel!

22.15 Kiport.

22.25 Beethovenről a zongora mellett.

22.57 Emlékezés Comeniusra.

23.12 Operettrészietek.

0.10 Citeramuzsika.

PETŐFI

8.05 Füvószme.

8.22 Népi zene.

9.00 Ezcregy délelőtt,

11.45 Magyarország felfedezése*

12.00 Zenekari muzsika.

13.03 Versek.

13*13 Liszt-zongoraművek. Mindenki kedvére kettőtől «

hatig. . .

18.10 Falusi esték.

13*00 Cherubini: Medea. Háromfelvonásos opera.

21.10 Láttuk, hallottuk •

22.01 Népi zene.

22.25 Könyvismertetés.

22.35 Könnyűzene.

23.15 Szimfonikus zene.

MAGYAR

8.08 Orosz nyelvtan?.

8.36 Pamtr. ’b9. 8. Huszárok

Szamarkandban.

9.00 Országos matematika- vetélkedő.

10.00 Az Intervízió gyermekműsora Moszkvából.

10.45 Észrevétlen emberek.

11.00 Pécsi Dózsa—Ferencváros Labdarúgó-mérk.

14.33 Francia nyelvtanfolyam haladóknak.

35.10 Frédi és Béni ..

15.35 Jönnek rendjei a csodáknak . . . (Magyar dok.-film.)

17.40 Tom Sawyer kalandjai ..,

2. Szemölcsirtó szer.

18.10 Delta.

18.15 Nyitott könyv.

39.15 A világ térképe előtt.

19.25 Esti mese,

19.35 Nótaszó.

20.00 Tv-hiradő.

30.20 Végállomás, kiszállni!

(Tv-játék.)

21.30 Tavaszi divat, 1970.

22.00 Tv-híradó.

\Fí/h* I

EGRI VÖRÖS CSILLAG:

(Telejón: 22-33)

A előadások kezdete: fél «és 8 órakor.

Arc

Magyar film EGRI BRÚDY:

(Teleion: 14-W)

Az előadások kezdete: fél 6 es fél S órakor.

Valahol Európában (Évfordulói filmhetek) Magyar film FELNEMET:

Vidám szellemfárás GYÖNGYÖSI PUSKIN:

Szemtől szembe GYÖNGYÖSI SZA3ADSAG:

Egy új világ HATVANI KOSSUTH:

Hallgatag ember HEVES:

Az idő ablakai FÜZESABONY:

Bűbájosok

PETERVASÁRA:

Hétszer hét

Egerben, este 7 órakor: TIZENKÉT SZÉK (Bemulatóbérlel.) •

Egerben: 19 órától szombat reggel 7 óráig a Bajcsy-Zsillnsrky

utcai rendelőben. (Telefon: 11-10.) ' üedelelés gyermekek részére Is. j

Megérkezett a gólya a híres Hortobágyi csárdára.

(MTI foto — Pinke Tibor felv.)

Éjszakai felvételek

Megkülönböztetünk holdfényes és utcai világítás mellett készült felvételeket. Sót, viliétníelvételeket is.

Tetszetösek az olyan éjszakai

felvételek, amelyeken a hold rajta van. Különösen szépek a nagy vízfelületek holdfényes felvételei, mert itt a hold korongja mellett annak fényhldja növeli a hangulati hatást. Igazán szép képet akkor kapunk, lia teleob- jektíwel dolgozunk, mert így nagyobb lesz a hold képe és jól hangsúlyozódik a fényhid. Szinte közelebb kerül hozzánk a hold, ami a telehatás következménye.

Holdfelvételeket csak telihold

alkalmából készítsünk! Az exponálási idő 3—5 perc, nagyon érzékeny filmre esetleg 2 perc. A hosszú időre a környezeti tárgyak kiexponálása miatt van szükség. Nyilvánvaló, hogy ezek csak mozdulatlanok lehetnek. Pl. csónak, nádszálak, esetleg mozdulatlan emberi alak, vagy alakok stb.

Az olyan utcai fölvételekhez, amelyeknél csak mozdulatlan tárgyak szerepelnek, bármilyen gép megfelel. Közömbös az objektív fényereje Is. Eső utáni vizes terep igen hatásos és szép képek készítését teszi lehetővé. Az nem baj. ha gépkocsik futnak át a terepen. A gépet állványra kell helyeznünk és hosz- szasan exponálnunk, s így az nthaladó gépkocsik nem látszanak, csak reflektorjuk fénycsik- ja marad utánuk. Ezek növelik a hangulati hatást.

Az exponálási idő a film érzékenységétől és az utcai világítás erősségétől, valamint a lencse- nyílástól függ. Eehet pár másodperc, de akár egy-két perc

Ha pillanatképet akarunk készíteni, akkor a legérzékenyebb filmet és nagy fónyerejű gépet kell használnunk. Arra törekedjünk, hogy a mozgás nyugalmi pillanatát fényképezzük.

34-es (24 dines) Forte filmre,

2.8 nyílással tized mp körül lesz az exponálási idő. Igen erősen világított utcában még ennél Is kevesebb. Viszont 27-es (27 dines) OrWo film használata esetén ötvened mp is elég. Ha 2-es tényerejű géppel dolgozunk, század, vagy kétszázad mp is jól kíexponált filmet eredményez. Különösein, ha érzékenységet jó! kihasználó hívóban hívjuk elő filmjeinket.

Villámot úgy fényképezünk, hogy kinyitjuk az állványra állított gép zárszerkezetét és addig várunk, amíg egy szép, hosszú villám fut át gépünk előtt az égboltozaton.

Körmendi Károly

Á csillagaszat új útjai

A távoli égitestek, a titokzatos univerzum vizsgálata nemcsak a tudósokat érdekli, hanem az eredmények iránt igen nagy kíváncsiság nyilvánul meg a legszélesebb közönség részéről is. A közönség elképzelése azonban a modem csillagászatról sokszor téves, de legalább is elmaradott. Ezért kerestük fel Balázs Béla kandidátust, az ELTE csillagászati tanszékének vezetőjét, hogy néhány, a modern csillagászatot érintő kérdésre választ kérjünk.

— A közvélemény nagy része a csillagászatról ma is azt hiszi, hogy a csillagász éjszakánként ül a távcső mellett és kémleli az eget. Valóban ez jellemzi korunk csillagászatát?

— Természetesen igaz, hogy a csillagászat elsősorban megfigyelő tudomány. Igen kevés kivételtől eltekintve a világegyetmből érkező különböző sugárzások elemzésére vagyunk utalva. Ez azonban távolról sem jelenti azt, hogy a csillagászok munkája egyszerűen abból áll, hogy éjszakánként, távcsöveikkel „lesik az eget”. Egyrészt maga a megfigyelés is egyre ritkábban történik már csupán az emberi szem segítségével; ennél sokkal érzékenyebb és pontosabb műszereink vannak. Másrészt az anyaggyűjtést minden esetben hosszú kiértékelő munka követi (átlagban ez a megfigyelési idő 5—6-szorasát teszi ki), amelynél a csillagászok felhasználják a matematika, fizika és a kémia fegyvertárának igen sok eszközét.

— Melyek a modern csillagászat fő célkitűzései, tudományos feladatai?

— A modem csillagászat fő célkitűzései lényegében 3 probléma köré csoportosíthatók. Egyrészt a naprendszer keletkezése, és a Nap, valamint a bolygók felépítésének vizsgálata. Másrészt a csillagok keletkezésének és életútjának vizsgálata. Harmadrészt a csillagrendszerek, az univerzum műszereinek számára belátható részének, határesetben az egész világmindenség szerkezetének a vizsgálata. Az első témakör azért vált az utóbbi időben rendkívül élővé, mert mesterséges égitestek felbocsátásával egész sor olyan új adatot sikerült megtudnunk Holdunkról és bolygótestvéreinkről, valamint a Nap külső rétegéről és az úgynevezett napszélről, amelyekről akár 15—20 éve gyakorlatilag fogalmunk sem volt. Az új adatok szintetizálása még tart, azonban már teljesen új képünk alakult ki a naprendszerről. A csillagok keletkeEzt írtam:

Egyes hecsedtite- nyésztők nem fajtiszta hecsedlit árulnak a piacon, s így, bár a vevő szempontjából gyakorlatilag mindegy, hogy fajtiszta-e a hecsedli, vagy sem, mégis a félrevezetés lehetősége foroghat fenn..."

így írtam, ilyen óvatosan fogalmazva, de hiába: másnap levelet kaptam a he- csedlitenyésztők szervezetének főintendá- sától, aki...:

„... megköszönve ugyan, hogy ön nagyra becsüli lapjában foglalkozó, t - becsed- Utenyésztés problematikájával, legyen szabad azonban

hangsúlyoznom, hogy a cikk mégsem tekinthető hasznosnak. Általános. S emiatt arra alkalmas, hogy a közvélemény előtt olyan színben tűnjenek fel a hecsedli- tenyésztők, mintha azok rendszeresen és általában a vevők becsapására törekednének. Ezért kérem, hogy úgy helyesbítsen n. b. lapjában, miszerint hol és milyen hecsedlitenyész- tő tette azt, amit tett..

Ezt írtam:

„ ... számos olvadónk panaszolta ma hogy a makukaáru sok nem pörkölik meg eléggé a makukát, s azt ui megírták többen levelükben, hogy gyakran nincs is makuka a makuka héján belül. Helyes lenne, ha az illetékesek..."

Ezt írták:

„...mi az, hogy makukaárusolc. Már a megfogalmazás is sértő, szerkesztő elvtárs! Ezek az emberek makukaárusítás- sal foglalkozó dolgozók, akik becsületes pörköléssel szolgálják a becsületes dolgozók pöködési igényét. Azt meg a jó nyavalya sem kívánhatja egyetlen ma- kukaárusításra kijelölt dolgozótól sem, hogy belebújjon a magba, hogy van-e benne makuka- Es ne tessék általánosítani. Nem mondjuk, akad egy-két ganaj, de az nem tipikus. így kérjük cikke helyesbítését, mint amely alkalmas volt arra, hogy általánosításaival lejárassa a ma- kuka árusításával nagy szakértelemmel és becsülettel foglalkozó dolgozóinkat...'

Ezt írtami

„...Petymeg Hugó címfestő és aszfaltozó az üzemtől lopott aszfalttal festi a cl-.

meit, s erre konkrét

tények vannak... El kell járni az ilyen ellen!"

Ezt írták:

„...Ide figyeljen, újságírócska! Most jó magának, hogy egy szerencsétlen, éhbérért dolgozó címfestő és aszfaltozó meghurcolásával, a nyilvánosság előtt történő kipellengére- sésével megrendítette a hitet általában a címfestők és az aszfaltozok iránt? Mert azt tette. Maga egy igaz emberért, nem Szodomát nem mentette meg, hanem egy állítólagos botláson rajtakapott emberért elveszejtette a becsületes százakat.

Fuj!..."

Ezt írtam:

„Csefrencs Elek munkás, gazember... Szerszámot lop, eladja, az árát elisz- sza, s otthon veri a családját..."

Senki ; m kért hop lyesbítést. Senki nem vélte, hogy általánosítok Nem értem, ma sem értem, hogy miért nem kérnek helyesbítést, amikor igazat írtam, igazat, egy munkásról.

í egri)

zésének és fejlődésének mind pontosabb nyomonkövetése főként az infravörös és ultraibolya színtartományokban végzett legújabb mérések segítségével vált lehetővé. Ebből az előbbiek segítségével sikerült megfigyelni a még keletkezésben levő igen alacsony felszíni hőmérsékletű csillagokat. így bizonyítottnak vehető az az elképzelés, hogy a csillagok csillagközi anyagból állnak össze. Az utóbbi segítségével beigazokorábban, az űrhajózás megindítása előtt, rendszeresen nem használhattuk fel őket A Nap koronájában keletkező egyes ultraibolya színképvonalak erőssége szoros összefüggést mutat a napfolt ciklussal. A Naphoz hasonló távoli csillagokat csak mint pontokat tudjuk megfigyelni. Mégis megállapíthatjuk, hogy van-e a Naphoz hasonló foltciklusok, ha megvizsgáljuk színképük ultraibolya részében ezeknek

Ilyen rádióteleszkópok fogják fel a világűrből érkézé rádiósugárzást.

lódott, hogy a legfényesebb

óriáscsillagok sokkal gyorsabban élik le életüket, mint azt eddig gondolták, így tej- útrendszerünk eddigi létezése során sok-sok csillagóriás generációnak kellett már követnie egymást; Másrészt a világegyetem műszerekkel belátható részének szerkezetével kapcsolatban az utóbbi években rohamosan fejlődött a tudásunk, miután sikerült megfigyelni a világegyetem úgynevezett háttérsugárzását. A minden irányból egyforma intenzitással hozzánk érkező 3 kelvin fokos hőmérsékletű háttérsugárzás ugyanis azt bizonyítja, hogy az univerzum körülbelül 10 milliárd évvel ezelőtt sokkal sűrűbb állapotú volt, mint jelenleg — abban az időben még nem voltak csillagok és csillagrendszerek, ezek ebben az időben alakultak’ ki —, és ebből folyamatosan kitágulva alakult ki jelenlegi formája.

— Mindezek alapján feltételezhető, hogy a távcső mellett sok egyéb műszer is a csillagászati kutatás fegyvertárába lépett?

— Ez valóban így van. Egészen az 1930-as évek elejéig ugyanis csak az emberi szem számára is érzékelhető, úgynevezett optikai tartományban tudtuk az égboltot megfigyelni. 1932-ben fedezték fel, hogy a tej útról rádióhullámhosszokon is érkezik hozzánk sugárzás és ezen felismerés alapján a második világháborút követően fejlődött ki az azóta a csillagászat egyik legfontosabb ágát képviselő rádiócsillagászat Jelentőségét egyetlen példával is megvilágíthatjuk. Tejútrendszerünkben a csillagok közötti tér nem teljesen üres, hanem ritka gáz és por tölti ki. A csillagok közötti pora látható sugárzást bizonyos irányokban erősen elnyeli, viszont a rádiósugárzás akadálytalanul áthalad rajta, így rádióhullámhosszon, a tejútrendszer olyan részeit, például középponti tartományát is megfigyelhetjük, ahonnan közönséges fény nem juthat el hozzánk.

A rádióhullámok hasznosítása azonban csak az első lépés volt, és az űrhajózás megindításával egyre újabb és újabb hullámhossztartományokon érkező információkat használtak fel a csillagászok. Gondolok itt az infravörös, az ultraibolya, a röntgen és a gamma sugárzásra. Ezek túlnyomó részét a földi légkör elnyeli, ezért

a vonalaknak az intenzitását. Ily módon tehát közvetett úton csillagfoltok is felfedezhetők.

A világűrből jövő gamma- sugárzás észlelése elsősorban a kozmikus sugárzás eredetének megfejtése szempontjából fontos.

— A csillagászati kutatás

eredményei régen is, ma is világnézetformáló jelentőségűek. Tudna olyan új eredményt mondani, amely különösen fontos ilyen szempontból?

— Köztudomású, hogy a csillagászati eredmények döntő fontosságúak voltak annak kijelölésében, hogy mi is a valódi helyünk a világban. Csak a csillagászat volt képes arra, hogy döntő csapást mérjen a geocentrikus-antropocentrikus szemléletre. A későbbiek során, a múlt századtól kezdődően a csillagászati észlelések, egyértelműen bizonyították a világegyetem anyagi egységét, az elmúlt néhány évben pedig döntő fontosságú eredmények születtek az életnek az élettelenből való keletkezésével kapcsolatban. Rádiócsillagászati észlelésekből ugyanis kiderült, hogy a csillagok közötti térben levő anvacban víz, metán és formaldehid molekulák is vannak, miután pedig a Föld az egé6z rendszerrel együtt éppen csillagközi anyagból alakult ki, ezért tehát már megszületéskor jelen voltak az élet képződéséhez legegyszerűbb molekulák.

— Végül egy nem egészen idevágó kérdés: hogyan less valakiből hazánkban csillagász? Milyen a csillagászképzés?

— 1966-tól kezdődően az Eötvös Loránd Tudomány- egyetemen rendszeres csillagászképzés folyik: a matematika—fizika, kémia—fizika, geofizika és fizika szakos hallgatók a harmadik évtől kezdődően csillagászatra szakosodhatnalc Évente 4 hallgató számára van hely, akiket a jelentkezőkből a csillagászati tanszék választ ki

Horti József

X03#, április 17,, péntek