Népújság, 1970. április (21. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-02 / 77. szám
Lapszemle negyedszázad múltán: Miről írt az Igazság? KOSSUTH 8.30 Kamarazene 9.01 Kozmosz 9.29 Könnyűzenei híradó 10.03 Rádióegyetem 10.35 Zenekari muzsika 12.20 Ki nyer ina? 12.30 Melódiákoktól 13.50 A föld alatti avatása 14.15 Áriák 14.40 Majakovszkij: Lenin 15.10 Farkas: Fuvola zongora szonatina 15.20 Táncdalok 15.30 Schubert: I. szimfónia 16.05 Kóruspódium 16.18 25 év 16.28 Mozart-müvek 17.15 Népdalcsokor 17.48 Emlékezetes riport 18.13 Opcrettrészletck 10.25 Kritikusok fóruma 10.36 Szimfonikus hangverseny 21.20 Bitmusturmix 22.20 Beethoven és Bartók zenei öröksége 22.58 Misztikus meditáció 0.10 Énekkar PETŐFI 8.05 Zenés játékokból 9.00 Nél>*i zene 9.30 Mozart: D-dúr divertimento 31.50 Magánvélemény, közügyekben 12.00 Az élő népdal 32.10 Csajkovszkij: A Pikk dáma 13.03 Miskolci stúdiónk 13.19 Lemezmúzeum 14.00 Kettőtől — hatig • 18.10 Kádiócgyetem 18.40 Rádióhangversenyékről 19.10 Egy zenemű több élete 19.35 Verbunkosok 20.25 Ifjúsági Rádiószfnpad 21.45 Hangverseny 82.50 A Társadalmi Szemle új számáról 22.40 Könnyűzene 23.15 Saint—Saens: Sámson é* Delila. Készletek MAGYAR 9.óó ITV 17.33 Tv-híradó 18.05 Szeles törtéinét. (Rrajzfllm) 18.20 Dokumentumftlm 19.00 Esti mese 19.10 Vasút a város alatt 20.00 Tv-hiradó 20.30 ..Hurrá” van föld alattink! Műsor az építők tiszteletére. 22.30 Tv-hiradó 22.50 A költészet hete POZSONYI 9 20 A kaktusz virága 11.40 Kis hangverseny 17.10 Illko és ilarion. (Szovjet film) 19.00 Tv-hiradó 20.00 Magyar est: Bégen volt háború. (Tv-film) 30.55 Ütifflm 21.15 Magyar néptáncok 22.15 Tv-híradó 22.30 Zalatnay Sarolta show fifnt EGRI VÖRÖS CSILLAG! (Telelőn: zz-ss) Az előadás kezdete: fél s órakor. Prolongálva Harc Rómáért (Dupla Itelyárakl) Színes román—NSZK film. KGRÍ BRODY; (Telefon: 14-07) Az előadások kezdete: fél 6 és fél 8 órakor. Modern Monte Crisló Színes francia film GYÖNGYÖSI PUSKIN: Az elrabolt expresszvonat GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Üzenetek (50 százalékos helyárak) FÜZESABONY: Feldobott kő (Évforduló filmhetek) yiiMA Egerben, délután 17 órakor: DÍSZÜNNEPSÉG OH ftmniEr Egerben: 19 órától péntek reggel 7 óráig a Baicsv-ZsiUnszky .teái rendelőben. (Telefon: U-10.) ftendéles gyermekek részére is. 1945. április elsején nyolc- oldalág ünnepi számmal jelentkezik a lap. Az első oldalt a főszerkesztő vezércikke tölti ki „Húsvét 1945" címmel. Az írás mintegy alaphangját adja az egész számnak, A cikk fő motívuma a számvetés: „Nemcsak a vezetők, hanem egy «ép felelősségét is fel kell vetni abban az iszonyatos káoszban, ahová a magyar lélek került... Ezen túl kell esnünk, a felelősséget lecsökkenteni, a bűnt enyhíteni csak az eddigi úttal való teljes szellemi és lelki szakítás hozhat”. Nem sokkal lentebb már konkretizál is a szerző: „A magyar demokrácia megvalósítása elől kitérni nem lehet... Meg lehetünk győződve arról, hogy sem a világ szabad munkásai, sem a demokrata hatalmak nem fogják tétlenül nézni, hogy vajon Magyarország megmarad-e reakció utolsó európai fellegvárának, vagy megérti- e a véres idők szörnyű tanulságát, szakít-e a német imperialista hóborttal, mely belügyeinki'e is ráütötte bélyegét”. A szerző figyelmeztet: „Ez a demokrácia nem lehet a nagypoigár és a nagytőke demokráciája... A nagytőke... reárótt szerepét elvégezte, sorsát betöltötte, fél kell, hogy váltsa az a demokrácia, melynek kezdeményezője maga a nép, maga a parasztság és maga a munkásság”. Nem feledkezik meg a publicista a sürgető feladatokról sem: ..Demokráciánk a földkérdéssel áll vagy bukik. A népi demokrácia első követelménye, hogy a föld valóban. azok kezére kerüljön, akik évszázadok óta vágyakoznak erre és aikik keserves verejtékkel dolgozzák azt”. Külpolitikai alapelvként a szomszéd népeikkel való barátságot, a sovinizmus, a faji gyűlölködés felszámolását hirdeti a cikk: „Magyarországnak külpolitikai utjain igazodnia kell a demokratikus közép-európai és Duna-völgyi politikához, mely nem lehet más, minthogy ... Csehszlovákiával... J ugoszláviával... a legszoro- sabbra fűzzük a barátságot”. Hasonló kérdéseiket fejteget még konkrétabban á kommunista párt Heves megyei titkára is „Huszonöt húsvét” című visszatekintő írásában. Ezek közül legérdekesebbek, politikai realitásérzékük miatt a belpolitikai vonatkozású gondolatok: „Mi nem akarjuk a sze- génysorsúak és proletárok bosszúját a többi demokratikusan gondolkodó magyarral szemben, nem akarjuk és nem engedjük azt... De azt megkívánjuk, hogy azok a szellemi dolgozók, akik nem tartoztak a fasiszta és reakciós bűnözök bandájához, mely gyilkos kézzel irtotta és irtatta a magyar munkást és parasztot, azok ne zárkózzanak el tőlünk, jöjjenek hozzánk, hogy valóban megértve egymást, a közös érdekért tudjunk együttesen dolgozni. Mi a békés és a haladó munka pártjába hívjuk őket”. És újra meg újra téma a földreform. Az ünnepi lapszám is hírül adja, hogy rajt előtt a megyei földíbirtokre- form: „Makiár, Mezőtárkány, Sarud, Tiszanána, de a megye minden községe versenyre kel, hogy melyik... hajtja a másikat megelőzve végre a földreform rendelkezését és juttatja a nincstelen parasztság a törpebirtokos és kisf azda igénylők kezére jussu- at, a magyar földet. Egerben és Eger környéki falvakba»! fekvő nagybirtokok földig 'vlök által való kézbevétele a húsvét utáni napokban nyomban megtörténik”. Ugyancsak az ünnepi számban meditál Szász Béla „A tanításról.” Igaz, érvelése kissé homályos, igaz, nemegyszer kerüli akaratlanul is a lényegláttató fogalmazási; a tennivalókra azért rávilágít: „Lehet.Ti tovább is ügy működni az erkölcsi nevelés elhivatottá inak mintha semmi sem történt volna? Változtatni kell a lényegen és a módszereken”. Ugyané lapszámban készít számvetést Eger város polgármestere. összegzése nem kendőz el reális gondokat, még megoldatlan problémákat sem: „A vi 11 any vezetékei: helyreállítását a hideg időjárás sokáig késleltette. Ennek ellenére minden remény megvan arra, hogy április hó közepére már villany lesz Egerben”. „Ma minden város súlyos közellátási gondokkal küzd, Eger sem kivétel... A legnagyobb nehézséget a szállítási eszközük hiánya okozta. Már az összes malmok őrölnek és eddig kb. 50 vagon lisztet használtak fel kenyér- ellátásra. Kiosztottunk kb. 1000 liter olajat, kb. 50ü0-en kaptáit fát és ezren szenet. Megindult a szappangyártás is és legkésőbb április havában mindenki kaphat kisebb mennyiségű szappant.'' Az élelmiszerellátás ellen azért még mindig bő a pa- .naszlista: a feketepiacon égig srófoltak az áruk. Ez indította a nemzeti bizottságot arra, hogy Intézkedjék: „Egerben egyre nagyobb méreteket öltött a feketekereskedelem. Ma már ott tartunk, hogy nyílt üzletekben csak fekete áron lehet vásárolni ... különböző vidékről és Budapest módosabb lakói és megbízottaik megjelennek a varosban és nem törődve az árakkal három-négyszeres árat ígérnek élelmiszercikkekért. A Nemzeti Bizottság foglalkozott a feketepiaccal és felhívta a rendőrkapitány és közellátási biztos figyelmét, tiltsa meg az Egerből való, Budapest kormánybiztosának tudta nélküli szállításokat”. Az április 5-i szám érdekessége, hogy . beszámol a. fronthelyzetről, s közli, hogy „újabb dunántúli sikereket jelent Moszkva”, hogy Sopron, Nagykanizsa, Gyékényes, Szentgotthárd felszabadult. Részletesen tárgyalja Tolbu- chin tábornok napiparancsát. Arról azonban nem beszél, hogy egy nappal ezelőtt Magyarország felszabadult. Erről csak az április nyolcadiki számban olvashatunk. (pécsi) á‘< * Aftf n k v . <* ** Az aggtelek—jósvafői Baradia cseppkőbarlang tavaszi pampájában várja a látogatókat. Az év többi időszakában rendszerint viztelen Styx patak medrében csobogó víz, a csillogó cseppkőcsodák különleges élményt nyújtanak a látogatóknak. Képünk a barlang vörös—tó—jósvafői szakaszában készült. (MTI fóto — Iiorling Róbert felv.) * # íeJWiíC Gyöngyösről A Mátraalji Szénbányák igazgatósága és szakszervezeti bizottsága hazánk fel- szabadulása 25. évfordulójának tiszteletére 1970-re újítási versenyt hirdetett a vállalat üzemei között és egyéni versenyt minden dolgozó részére. Az újítások értékeléséhez pontrendszert dolgoztak ki, amely szerint azt az üzemet díjazzák, ahol az elért pontok száma és az üzem éves, átlagos összlétszámúnak hányadosa eléri, vagy meghaladja az egyet. Egyéni díjazásban részesítik azt az újítót, akinek egy, vagy több újítása valósul meg, s ebből százezer forint, vagy ennél több utókalkulált vállalati eredmény jön létre a versenyidőszak algtt. Az ilyen újítók az újítási díjon túlmenően az összes kifizetett díj húsz százalékának megfelelő összegű külön jutalmat kapnak. Az üzemek vezetőit és újítási előadóit akkor jutalmazzák, ha _ a Thoyez Külíejtéses Bányaüzemnél és az Ecsédi Külfejtéses Banyaüzemnél legalább hétmillió, a vállalat többi .üzeménél legalább egymillió forint utókalkulált vállalati eredményt érnek el. A verseny értékelésére és a díjak kifizetésére 1971. februárjában kerül sor. Tóth Lajos legjavával szolgálják a közös munkát. Többen emlékeztek vissza meghatottan az elmúlt negyedszázad küzdelmeire, munkáira. Az ünnepi taggyűlés méltó befejezése volt a fiatal munkásőrök felvételi kérelmének elbírálása. Szilvás István EcsédrőL Egerből E. Uszpenszkij: JMNKT ÉRo KCIEK — Am if ebben a lakásban találsz, — szólt hozzám leendő anyósom — az utolsó darabig családunk tagjai készítették. Ebben a családban mindenkinek aranyat érő keze van. Nézd meg ezt a televíziót! Látod? A férjem fabrikálta. Persze, már régebben. Amikor még a televízió- és rádiógyárban dolgozott, öt éve kapcsolgatjuk, tekergetjük ezt a masinát, de még egyetlen egyszer sem romlott el!... Es mit szólsz ehhez a pianínóhoz? Ilyet aztán nem kapnál a boltokban, ha térdig járnád a lábad, akkor sem. Az ef fajtákat csakis exportra gyártották és egyetlen belföldinek sem adtak el ilyet. De a férjem abban az időben volt éjjeliőr a hangszergyárban... Vagy itt van ez a mosó- és szárítógép! Iván fiunk keze munkáját dicséri ez, iranyoskám. A háztartási gépek gyárában volt raktáros, amikor készítette. • *. — Es az ott? — kérdeztem kimutatva az ablakon, az udvar sarkában álló kis kerti traktor ■ felé pillantra. — Az is a férje munkája? — Ámenem — felelte leendő anyósom. — Az nem az ö müve. Az ipari tanuló unokámé. Aranykezű gyermek! Akkor barkácsolta össze, amikor megmeglátta az apját a szovhozban, aki ott gyakorlati oktatást tartott a fiataloknak ... De tekints már be ebbe a szobába is! Látod ezt a mesebeli bútort? Ilyet is csak exportra gyártanak. — Es ezt ki készítette? Csak nem Lena? — kérdeztem elhűlve. — Nem. dehogy! A kisebbik lányom, Ljuszja. — Hát Ljuszja az asztalosmesterséghez ’s ért? — Nem ért az. Hanem titkárnő a bútorgyárban. Igaz, mindent megtett ezért a bútorért, de megszerezte. — És lessék m ár mondani, — hüledeztem tovább. — Lena ilyen.izé, ilyen aranykezű? — Neem, — mondta büszkén leendő anyósom. — Lena nem miránk ütött. Lena — az igazat megvallva nem is a mi fajtánk. Egyáltalán nem az. O amolyan jövevényféle, no ... Fiatal voltam, még kis butuska, amikor a szülészeti klinikán dolgoztam, mint ápolónő... Nagy köleseit le a Szívemről. Hála az égnek: hogy Lena nem olyan. Különben fuccs lett volna az esküvőnknek. Már tudniillik a foglalkozásom miatt. Es ugyanis technikus vagyok. A kigyótenyésztö telepen dolgozom. Fordította: Krecsmáry László Az Egri Dohánygyár dolgozói csatlakoztak a Vörös Csillag Traktorgyár egri gyáregysége „Ifjú Gárda” szocialista brigádjának felhívásához. A párt X. kongresszusa tiszteletére továbbfejlesztik az igen szép ered-, ményeket hozó jubileumi munkaversenyt. Ennek keretében az 1970. első negyedéves filterescigaretta-gyártá- si programot 50 millió darab filteres cigarettával túlteljesítik. A kongresszus tiszteletére a gyártásközi, minőségi ellenőrzési csoport szocialista brigádot alakít, vállalása központjába a hibátlan minőségű cigaretták kibocsátása áll. A II. negyedéves műszaki konferencián, decentralizált termelési tanácskozásokon, üzemrész és szocialista brigádgyűléseken a dolgozók foglalkoztak a versenyvállalások továbbfejlesztésével, kongresszusi műszakok, kongresszusi hónap szervezésével. A gyár dolgozói versenyre hívják a dohányipar többi gyáregységének dolgozóit, lványi Illés Az Ecsédi Községi Tanácsnál nem jelentett pihenést a két húsvéti ünnep. Vasárnap névadót rendeztek, hétfőn pedig ezüstlakodalom volt. A névadó a tsz agronómu- sának, Skrabók Ferenc gyermekének ünnepe volt. Kis óvodások köszöntötték az apróságot és szüleit, s megajándékozták a gyermeket a tsz, a KISZ és a nőtanács képviselői is. Nagy Józsefék ezüstlakodalmukat tartották. A községi tanácsnál rendezett családi ünnepélyen Hegedűs Lajos vb-titkár mondott köszöntő beszédet. Miután Nagy Józsefék házasélete egyidős a szabadságunkkal, a községből nagyon sokan részt veitek az ünnepélyes házasság- kötés megismétlésénél. A községi tanács emléklapot adott az idős házaspárnak, a nőtanács ajándékkal kedveskedett nekik. Nagy Piroska Hevesről Kálból összevont ünnepi taggyűlést tártottak az MSZMP káli alapszervezetének tagjai. Az ünnepi taggyűlést Bocsi Sándor, a községi tanács vb- elnöke nyitotta meg. Balt Lajos községi csúcstitkár méltatta beszédében azoknak az elvtársaknak munkásságát, akik a felszabadulás után közvetlenül, majd az azt követő évek alatt mindig helytálltak. Azoknak a munkáját, akik részt vettek a negyedszázados építőtevékenységben. Kegyelettel emlékezett meg azoktól, akik meghaltak. Köszöntötte a veteránokat, a szocialista mezőgazdaság megteremtésének élharcosait, akik példamutató életükkel ma is hatást gyakorolnak a fiatalokra. Meleg baráti szavak kíséretében adták át 14 elvtársnak a Felszabadulási Jubileumi Emlékérmet, mellyel egész népünk köszönetét fejezik ki a 25. évfordulón. A kitüntetettek közül Józsa Sándor mondott köszönetét és ígéretet tett arra, hogy továbbra ú> tudásuk A küldöttgyűlés után új lendülettel láttak munkához a Heves és Környéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet vezetői és dolgozói. Igen szép eredményeket értek el 1969-ben is, most az 1970-es év megnövekedett feladatai még nagyobb felelősséggel járnak. Hogy nagyobb sikerrel tudják teljesíteni az 1970. évi feladatokat, tanfolyamot szerveztek a választott vezetők oktatására. Ez igen fontos, hiszen a választott vezetők nem rendelkeznek kereskedelmi képesítéssel. Ismertetik az új rendeletéket és emellett a tanfolyamon előadásokat hallgatnak a kereskedelem és az állam viszonyáról, a fogyasztási szövetkezet és a termelőszövetkezet viszonyáról, az alapszabály fontosabb problémáiról. Az előadásokat Nagy Tibor főkönyvelő tartja. A tanfolyamot valameny- nyi környezethez tartozó községben megtartják. Rozgonyi István 1370. április óhuMvtm
