Népújság, 1970. április (21. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-16 / 88. szám

f Egy nyaralókastélyra emlékezünk... I KOSSUTH 8.20 Regi melódiák 9.00 Tudományos körkép 9.25 Dallal, tánccal a világ kórül 10.05 Rádlócgyetem 30.35 Zenekari muzsika 12.20 Ki nyer ma? 12.30 Melódiákoktól 13.45 Szövetkezetpolitikai kérdések 14.04 Isaac Stern hegedül 15.14 Möllere: A fösvény. Vígjáték., 17.15 Nóták 17.zk A 04, a 05 é? a 07 jelenti ... 17.58 Egy rádiós naplójából 18.38 Made in Hungary 19.35 Kritikusok fóruma 19.35 Népdalfeldolgozások 19.50 Hallgassuk együtt! 30.30 Count Basle zenekarának hangversenye 22.20 Riport 22.30 Nóták 22.44 Makedón versek 22.50 Szabó Csilla Chopin-zongoraestje 0.10 Operettrészl. PETŐFI 8.05 Barokk zohgoramüvek 9.00 Zenekari muzsika 11.50 Magánvélemény, közügyekben 12.00 Zenés riport 12.20 operarészl. 13.03 Pécsi stúdió 13.20 Romantikus kórusmuzsika Kettőtől — hatig... 18.10 Rádióegyetem 18.40 Hangverseny 19.20 utak. terek, emberek 20.28 Epizódok Lenin életéről 21.15 Rádióhangversenyekről 21.45 Népi muzsika 22.30 New York. 1970. 22.45 Britten: Peter Grimes, Részi. 23.15 Könnyűzene MAGYAR 8.05 1TV 17.58 Hírek 18.05 Vendégasztai 18.45 Esti mese ! 18.55 Ebédszünet.. 1 19.15 Felszabadult melódiák 19.30 Pamir ’69. 8. Huszárok Szamarkandban 20.00 Tv-hlradó 20.20 Francia négyes (Magyarul beszélő nyugat­német film.) £1.45 Akadémiai nívódíjasok 22.20 Tv-híradó POZSONYI 9.35 Háborús napló 9.50 Az első csata (tv-játék) 10.30 szórakoztató zenés műsor 19.00 es 21.10 Tv-híradó 20.03 Két félidő a pokolban <M- ar film) 21.45 Da. arozat 22.30 Csehszlovákia—Magyar- ország asztalitenisz európai ligamérk. közv.-e.-ar fűt» EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 23-33) Az előadótok kezdete: fél 6 es » órakor. Arb Magyar film EGRI BRÓDY: (Telefon: 14-07) A; elöftndsok kezdete: fél C es fél 8 órakor. Valahol Európában (Évfordulói filmhetek) Magyar film GYÖNGYÖSI PUSKIN: Szemtől szembe GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Egy ú) világ' FÜZESABONY: Bűbájosok Egerben este 7 oralcor: A MOSOLY ORSZÁGA (Berletszünet) Robert Townson „Utazá­sok Magyarországon” című könyve 1797-ben jelent meg Londonban. Az angol szer­ző, aki egyébként természet- tudós, geológus volt, 1793- ban öt hónapot töltött Ma­gyarországon. Utazásai során Gyöngyösön, a Mátrán ke­resztül Egerbe érkezett. In­nen egyszer kirándulva írta a következőket: .. Felsőtárkány csinos, romantikus hely, csobogó pa­takok, mohos sziklák, árnyé­kos erdők, zöldellő rétek kö­zöt,t. Igen alkalmas vidék faunok és szirének tanyájá­nak, tündéreknek és reme­téknek, szerelmeseknek és botanikusoknak. Barkóczy püspök fényűző villát építtetett itt, ahová gyakran vonult vissza pihen­ői, ahogyan mondják, in­kább szórakozni, mintsem imádkozni. Utóda, Eszter- házy püspök komor, bigott ember, irtózik a természet szépségeitől, s elpusztíttatta ezt a kastélyt. Nekitámadt e szép építménynek, és földig leromboltatta olyannnylra, hopr még azt sem lehet mégállapítani, hol állt egy­kor a kastély. A földet is íelszántatta. A jóízlés és ele­gancia egykori fészkéből semmi sem maradt. Igen, a kastély elmúlt, megsemmisült, és már a tör­ténete is kevéssé ismert De mivel ez a történet mégis hozzátartozik Eger környé­kének históriájához, mond­junk el vele kapcsolatban egyet.-májjt, mielőtt a teljes feledés bekövetkezne! Felsőtárkány az egri püs­pökség legrégibb birtokai­nak egyike, melyről már a püspökség 1261. évi megerő­sítő levele is megemlékezik. Az 1332—1337. évi pápai ti- zedjegyzéítben „Thargan” néven fordul elő. Ami pedig bennünket most különösen érdekel az, hogy, II. Miklós püspök itt, Tárkányban a XIV. században, 1332—1361. között egy kis kastélyt épít­tetett a későbbi „Kastély­kert” területén, amelyről mindig megjegyezték, hogy „az már eredetileg is merő szórakozóhely fog ott lenni”. A Tárkány közvetlen kö­zelében épült kis kastély to­vábbi jelentős korszaka Es­tei Hippolit egri püspöksége idején következett be. Hippolit — Mátyás király rokona — 1498—1520 között egri prüspök, bíboros, arány­lag keveset tartózkodott székhelyén és ha itt meg is jelent, leginkább zajos mu­latságokon. a Bükk rengete­geiben bölény- és medve- vadászatokon folytatta kedv­teléseit. Nem véletlen tehát, hogy sokszor a tárkányi vil­Iában keresett felüdülést, és ezért a régebbi nyaralót ott pompásan helyreállították, sót bizonyára kiegészítették és a reneszánsz új stílusá­ban szépítették. A munkákat kétségtelenül a püspök által Egerbe telepített olasz mes­terek és munkások végezték, ami érthető, hiszen akkori­ban nálunk egy egész város­részt „Olasz utcának” ne­veznek az okmányok. Am később zavaros idők következtek. A Dobó-féle „regestrumból” tudjuk, hogy az említett kastélyépület 1548—1552 között még meg­volt, mivel akkor „Tárkányt úgy említik, mint mulató­hely, hová a várnagy csa­ládjával és vendégeivel együtt kirándulni szokott”. De elérkezett 1552 őszén Eger ostroma. A magyar vi­tézség a sokszoros túlerővel szemben megvédte ugyan a várat, de a város és a kör­nyék elpusztult. Ekkor sem­misítették meg a tárkányi nyaralókastélyt is a kóborló török martalócok: az ostrom után már nem hallani róla. * A nálunk kilencvenegy évig tartó ozmán uralomnak 1687-ben szakadt vége. Eger városa és a környék szomo­rúan leromlott állapotban volt, kihalt lett a vidék, üres, elhagyott romok me- redeztek mindenfelé. Ilyen lehetett az egykor olyan szép felsőtárkányi völgy is, csend borult1 a Bükk tájai fölé. Rákóczi dicső szabadság- harca Után végre lassan megindult az újjáépítés. De évtizedeknek, kellelt eltelni, míg — Barkóczy püspök ide­jében (1745—1761) — sor kerülhetett a szebb, komo­lyabb létesítmények megte­remtésére. Ebben a korszak­ban valósult meg a Robert Townson leírásában szerep­lő tárkányi új püspöki nya­raló is. A kastély meglepő­en rövid idő alatt épült fel: 1747-ben már használatba vették, és mindjárt nevet is kapott: az akkoriban diva­tos „Sanssouci” — „Monre- pos” stb. mintájára „Fuor­contrasti”-nak {viszályoktól távoli) nevezték el. Magáról a kastélyról rész­letes leírásunk nincs — de szerencsére fennmaradt egy érdekes kép, mely az épüle­tet és környezetét jól ábrá­zolja. Ez a volt irgalmas- rendi rei'ektóriumban a lam­béria egy festménye, amely a nyaralókastélyt minden részletével mutatja. A ké­pen a kerti főhomlokzattal állunk szemben. Az előtér­ben baluszteres korlát lát­ható szép rokokó vázákkal, tovább az épület előtti disz­kért terül el, francia-barokk beosztású virágágyakkal, kö­zépen szökőkúttal. Nagyará­nyú lépcsőzet vezet fel In­nen az épület előtti félkörű teraszra. A kastély maga kétemeletes, ahol manzárd­tetős rizalit adja meg a tö­meg hangsúlyát, míg az épü­let négy sarkához illesztett pavilonok a régebbi nyafa- lókastély bizonyára megvolt, a középkori időkben elen­gedhetetlen saroktornyaira emlékeztetnek. * Ezután következett a Ro­bert Townson által ugyan­csak említett „tragédia”. Barkóczy 1761-ben került el Egerből, Esztergomba. i Utódja: Eszterházy Károly, (1762—1799) alighogy elfog­lalta 1762. június 29-én az egri püspöki széket, nehány. hónap múlva már feljegyez­ték, hogy az új püspök pa^ rancsára ... megkezdték a bájos Fuorcontrasti palota lebontását.,. és így elin­dult a leggyönyörűbb hely­nek a pusztulása.,.” És itt megint igazat adunk Robert Townsonnak,. annyi bizonyos, hogy a parancsot alaposan hajtották végre: a Fuorcontrasti helyén kő kö­vön nem maradt, a kastély­kertben immár nyoma sin­csen. Pedig hát kár volt ér­te! Nemcsak történeti, mű­vészeti értékei miatt, de gon­doljunk a noszvaji, péter- vásári, szilvásvárad! stb. kastélyokra: 'a Fuorcontrasti is nyerhetett volna talán új rendeltetést.... Hcvesy Sándor Á mumio űjjészü’^ése A múlt év végép Adil Sa~ kirov taskenti ortopéd se­bész megvédte doktori disz­szertációját, amelynek a té­mája ez volt: „A mumio ha­tása a csontszövet regenerá­lódására töréseknél”. A mun­ka lényegében a tudós egész életének gyümölcse. Még a 30-as években, amikor hoz­záfogott a törések és ficamok népi' gyógymódjának tanul­mányozásához a Keleten, az a szer érdekelte, amelyét a helyi vajákosok adtak bete, geiknek, hogy meggyorsítsák felgyógyulásukat. Most már széles körben ismerik ezt, mumio, vagy helyesebben murnio aszil néven. A mumio történetét érint­ve Sakirov a következőket mondotta: A mumióról az első említéseket a légi iro­dalmi forrásokban is megta­láljuk. A régi szer­zők • azt állítják, hogy maga a mumio elnevezés „a szervezet védőjét” jelenti és a görög junon szóból szár­mazik. A közelmúltban az volt a Vélemény, hogy a mumiót csupán Tibetben, Afganisz­tánban, Iránban, Indiában és .néhány más külföldi ország­ban lehet fellelni. Sakirov azonban a háború után ta­lált mumiót a Szovjetunió te­rületén, is, Közép-Azsiában. 1956-ban a tudós megszervez­te az első expedíciót a Csat­ka hegyekbe. Jelenleg pedig már az ország területén több mint 5() lelőhely ismeretes: a Csatka, a turkesztáni, a Tien-San, a Pamir, hegyek­ben. A helyi mumio vegyi elemzése kimutatta, hogy semmiben sem marad el a külföldi anyag gyógyító ha­tása mögött. — Hogyan néz ki a mu­mio? Mit lehet mondani eredetéről? — A mumio tulajdonkép­pen egy, a sárgásbarnától a feketéig változó színű, fé­nyes felületű, szilárd anyag. Ize keserű. Hevítéskor, vala­mint a levegő hőmérsékleté­nek csökkentésekor meglá­gyul. Rendszerint mély bar­langokban, magaslatokon ta­lálható, A mumio eredetéről számos" hipotézis szól. Példá­ul néhány keleti tudós fel­tételezte, hogy a murrn© a •• A tudomány Üzbegisztánban Üzbegisztánban az Októbe­ri Forradalom előtt nem volt felsőfokú tanintézmény és tu­dományos kutatóintézet. A tu­domány gyors ütemű fejlő­dését a szovjet hatalom ala­pozta meg. Ma a köztársaság­ban 50 felsőfokú iskola, 140 tudományos kutatóintézet működik. Ezekben mintegy 22 ezer tudományos munka­társ és tanár, 400 tudomá­nyos doktor és több mint 5400 kandidátus tevékenyke­dik. Az analfabéta iskolától az atomreaktorig és a ki­bernetikáig — ez az ország tudományának útja. Szovjet-Üzbegisztán — a Szovjetunió legfontosabb gya­pottermelő vidéke. A gya­pottermelés növelésében nagy segítséget nyújtanak a föld­műveseknek az üzbég tudó­sok, javítják a minőséget, egyre tökéletesebb gyapot­szedő gépeket alkotnak. Az üzbég tudósok szám­talan munkája kapcsolódik a műszaki haladáshoz. A mag­fizikai intézetben pl. kidol­gozták az arany, a réz, a hi­gany és egyéb fémek geoló­giai próbáinak azokat a mód­szereit, amelyek lehetővé te­szik, hogy jelentősen csök­kentsék az elemzések idejét, es a technológiai folyamatok operatív vezérlését. '*sssfsssrsfs/sssfs/ssffssssssfssssrsr/sffs/-s/ffffsssssfsssssssjsrssr*sss* Egerben: 19 órától péntek reg­gel 7 áráig a Bajcsy-Zstlinczky utcai rendelőben. (Telefon: H-10.) Menetelés gyermekek részére Is. Meszely barátunk jeles falusi vezető, amióta csak pödörhetővé vált a bajusza. Mákszemnyit sem titkolja, erre nem annyira a község­beliek szemelték ki, hanem ő maga-magát. Mondják is: talán még a kútgémre is be­szegődne koloncnak, csak­hogy fölülről nézhesse az embereket. Tudom, mondják ezt róla, de amióta annyi tisztségre kell ember, min­dig odalöttyentik, valahová elnöknek, máshol mint ve­zetőségi tag gunnyaszt az üléseken, s ha egyebütt nincs módja rá, hát az italboltban intézi rekedt hangon a falu fölvirágoztatását. Éppen valami alelnökség- gel a vállán lötyögött a ku,U túrház felé, amikor megne- Szelte, minisztériumi főember inspiciálja a színjátszókat. Ha saroglyán vitette volna oda magát, Meszely Mihály, akkor is odanyomakodolt volna. Nézte a főember a próbát, s mellette oly léleg­zetvisszafojtva ácsorgott Me­szely, hogy még a cigarettá­jának. a parazsa is megfa­gyott az Hiedelemtől. — Ügyesek — hunyorított a pesti vendég Mmelyre. — Csa: íúl fiatalok. Elkelne közéjük egy olyan korú em­ber, mint az elvtárs. Ö, aszaljon meg Szent Pé­ter! — gondolta Miháhjunk. De tudván, hogy’ ilyen. &AOOR MAO/ ECno vakkal nem jut egyről a kel­tőre, nyájasan elmosolyodott: — Ami azt illeti, ott is Meszely Mihály lennék... A fővárosi ember komo­lyan bólintott, hogy az volna szükséges csakugyan. ... Másnap a színjátszók szakkör vezetője már meg is kapta 'a parancsolatot Me- szelylől, kerítsen egy olyan darabot, amiben a jeles fér­fiúra illő szerep akad. Akadt. A Ludas Matyi. És tüstént fölajánlotta emíerünknek Döbrögi uramnak, a földes­úrnak a szerepét. Meszely három este nyo­morította olvasástól rég el­szokott szemét a darab silá- bizálásával. Negyednap a szakkÖrvautO elé dobta a s.övegkbTjvet: — •;••• < szerepet adna. Mást se csinálnák benne ve­lem, mint eltenekelnek. En­gem, Meszely Mihályt, ve­zetőségi tagját minden tö- 'megszervezetnek, aki alel- nöke voltam a... — és pa­takzott belőle a megbántott- ság, mint abból, akinek nem jutott háztáji föld. Nem telt bele huszonnégy ura, már új szerepet ajánlott neki a helyi műkedvelők ve­zére. Bánkot, a Bánk bán­ból. Meszely oly mértékben belejött a darabolvasásba, hogy már másnap reggel ott volt a színjátszókat kom- mandirozó tanítónál. — Csudaszép a darab — kezdte kenetesen. — Kép­zelem, milyen lehet ez a Nemzeti Színházban. De megbocsásson, Molnár, tanító v r, nekem nemcsak szerep kell, de tekintély is. Es le­hetne-e tekintélyem a falu­ban, ha eljátszom, hogy a feleségem meg az a kutya herceg összeszűrte a levet? Tán még olyan gazember is akadna, aki azt mondaná az én Menyhért fiamra, hogy a herceg az apja, tehát osz­tályidegen ... Két nap múltán megszüle­tett az újabb ajánlat: vállal­ja el Bagót a János vitézben. Darabolvasás, találkozás — ismerjük már at menetren­det. Aztán vöröshagyma­szín ábrázattal visszaadta a nevezetes huszárörmester szerepét is: — Vesse a jósors a Déli­sarkra azt az őrmestert... Megérti, hogy tiszten alul nem adhatom. Behúzta maga mögött az ajtót csuda dölyffel és elpo- roszkált a korcsma elé. Még aznap kézzel festett plaká­tok kerültek ki a mozi elé, az útkaparó kerítésére és a mázsaházra. „Bemutatjuk A falu rósz- szót. Aki jó és tekintélyes ember van benne, azt Pá- ger Antal, Pécsi Sándof és Ajtay Andor elfoglaltsága miatt mindet Meszely Mi­hály fölszólaló és színművész alakítja. Teljes tekintélyé­vel .. ... Hát érdemes önzetle­nül besegíteni a színjátszók­nak? ' ) föld méhéböl a hegyi sziklák repedésein kiáramló és a fel_ színen lecsapódott pára ered­ménye. A mai tudósok a leg­különfélébb találgatásokba bocsátkoznak: egyesek a tnu- mio képződését vulkanikus tevékenységgel kapcsolják össze, mások úgy vélik, hogy természetes 'olajból képző­dött. Vannak olyan föltevé­sek is, hogy a mumio meg­kövesedett mész, természetét tekintve élő organizmus, a vad mézhordó méh váladé­kának a produktuma, mások szerint a mumio szederfa, zuzmó, borókafenyő nedve. — Elegendő készletek áll- nak-e rendelkezésre a Szov­jetunióban ebből az értékes anyagból ahhoz, hogy bizto­sítsák az egész ország szük­ségleteit? — Igen, most már nyugod­tan állíthatjuk, hogy csupán, a Közép-Ázsiában található ipari készletek teljes egészé­ben képesek biztosítani az egész ország gyógyászati szükségleteit, figyelembevevő a balzsam alkalmazásának ■ líís. dózisait. Sajnos azonban, ennek a rendin'vül hatásos gyógyanyagnak a feltárása mind ez ideig kézművesek, vadászok, helyi vajákosok kezében van. A mumio ipari feltárásának kérdését a köz­társaság egészségügyi minisz­tériuma először néhány év­vel ezelőtt vetette fel. Most, doktori disszertációm meg­védése után a Legfelső Gyógyszertani Tanács jóvá­hagyta é* ajánlotta a mumio alkalmazását a csontössaeno- vések meggyorsításához. — Hallhatnánk néhány szót doktori disszertációjáról: milyen megfigyelések alap­ján jutott ezekre a rendkívül érdekes következtetésekre?' — Sokoldalúan ellenőrizni (kellett, hogyan hat a mumio a beteg szervezetére. A pre­parátum általános és mérge­ző hatását 150 fehér egeren és nyálon ellenőriztük. Ennek eredményeképp megállapí­tottuk a mumio mérgező ha­tásának dóziséit: 1 kilogramm súlyra 80 milligram alatti mumio. További állatkísérle­tek segítettek kiderí­teni, milyen hatással van a mumio a vér bio­kémiai változásaira az üregei csontok törésénél, a szülőt esi arónyszámra. a magzat fejlő dési rendellenességeire, a szív-veredényrendszerre é* megállapítani a mumio an­ti bakteriam sajátosságait stb. r A mumiót csupán ezután alkalmaztuk az üzbég trau­matológiai és ortopédiai tu­dományos kutatóintézet trau_ matológiai klinikáján. Száz­hatvanöt betegen végeztünk megfigyelést, akiket alkar-, váll-, comb- és lábszárcsont_ töréssel kezeltek. A kutatá­sok bebizonyították, hogy a mumio-készítmény némcsak megjavította a megváltozott vérképet az operáció után, hanem nonnalizálta is azt. Ezenkívül a mumiót kapott betegek közérzete jelentősen megjavult, jobban aludtak, nőtt az étvágyuk, csökkentek fájdalmaik a törés helyén, korábban nyerték vissza munkaiképességüket. — Alkalmazták-e a mumiót az ország más klinikáin is? — Igen, a központi trau­matológiai és ortopédiai in­tézetből annak idején azzal a kéréssel fordultak hozzánk, küldjünk ilyen „csodabalzsa­mot”, hogy azt a klinikán ki­próbálhassák. Mumiót adtak például Va lerij Brumelnék, a híres rna- gasugrónak is, amikor eltör­te a lábát. — Ki foglalkozik még en­nek a balzsamnak a tanul­mányozásával? — A mumio nagyszerű tu_ lajdonságairól már sokan több ízben meggyőződtek és most a Szovjetunióban szá­mos olyan lelkes híve van, akik számára a mumio gyűj­tése, felkutatása sajátos sporttá, szórakozássá vált, pedig az önmagában komoly tudományos kutatások tár­gya. 1>. Hama-si j'eva (APN) 1B7«. iprilá 16,, cs)lte'rt*k

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents