Népújság, 1970. március (21. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-11 / 59. szám

I MAI MŰSOROK’ Ráülik KOSSUTH S.S8 Cscmfoalíi tiwiwUri s.oo üttnapló 9.12 Operett J.fl.05 Oieshazí <*£Harémfc 10.25 Operarészletek 11.30 A Szabó csalód 12.30 Tiaczeae 13.13 Népi reme 13.15 Válaszolóik ttllgtí'linO Bak! 1100 Schubert-óaloao 34.1" Kürtverseny 14.30 Nőkről — nótám 13.10 Kórutspódlnm 15.10 Magyar századok 15.03 Az élS népdal 31.15 Világgazdasági ftgyelU 16.35 Concertino Prags 17.20 Mai témák, mai dalok 17.29 A tudományos könyvek; kiadójánál 17.15 Beethoven-zongora ­verseny •: 20.05 Kedves Maasnetn 21.03 Visszhang 21.33 Népdalok 23.19 Beethoven*ungoMk> verseny 22.34 A dzsessz világ* 23.24 Kodály: Missa BfCvis 0.10 Kiamyűztair PETŐFI 3.15 Könnyűzenei híradó 9.00 Zenekari muzsika 12.00 Kamarazene 13.49 Falurádió 13.03 Bariba Alfonz énekeli 13.84 Összeállítás 14.00 Kettőtől — hatig. «5 IS.lö Kis magyar néprajz 18.15 Egy orvospartizán 18.55 Közvetité* a MagvsenfMsig —Svédország asztalitenisz Európa Liga-mérkőzésről 19.00 M. Bohnen és Anday Piroska énekel 19.85 Közvetítés a Magyarország —Svédország asztalitenisz- mérkőzésről 19.30 Népi zene 30.33 Könnyűzene 31.88 Muzsikáról — fiatalok- nak 31.45 Verbunkosok 38.34 Mendelssohn: D-ttAr szonáta 33.15 Operettrészetek: MAGYAR 9:39 Fiatal Írók novellái '19.40 Parabola 11.00 CftUlagszórő 19.58 Kiportmüsor 18.00 Híreik 13.05 Muzsikáló kópék 18.25 Könnyűzenét Kedvelők Klubja 19.10 Esti mese 19.20 Lenin Londonban, (Dokumentumfüm) 20.00 Tv-híradó 20.20 Mit tenne ön, an ért helyemben? a.00 Magyarország—Svédország asztalitenisz Európa Liga­mérkőzés közvetítése 81.40 Halálnak halála, (Tv-film) 22.20 Tv-híradó POZSONYI 18.10 Háborús napló 18.30 Napjaink szemével 19.00 Tv-hiradó 19.30 A féltékeny Eytraivaüuri. <Tv-játők) 20.55 Poór Péter show 21.35 Tv-híradó EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33) A? előadások, kezdete: fél 6 és S órakor, , Hdroszkóp EGRI BRODY} Az előadások kezdete: fél 6 (Telefon: U-07) órakor. t A bábu (Dupla helyárak) EGRI BÉKE: Minden dallam a tied GYÖNGYÖSI POSKIN1 Ködös éjszaka GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Rákóczi hadnagya (Évfordulói filmhetek) HATVANI KOSSUTH: A nagymenő ÜGYELET Egerben; 19 órától csütörtök reg- •el 7 óráig a Bajesy-Zsüinszky •teái rendelőben. (Telefon: 11-16.) ÍB»dt.'jd4..íye«Bó4uűt^.aeázert js. KRESZ-vetélkedő fiataloknak. Fellendült a KISZ-munka... Asszonyok üdvözlése... Bosszúságok... Fiatalok KRESZ-vetólkadŐ- jéről számolt be e heti pos­tánkban, Budák. Zsuzsa hat­vara levelezőnk. Az új-hat­vani ginmáziwn és szakkö- aópiskoia tanulói rendezték meg a vetélkedőt. Minden osztályt 5 fiatal képviselt. Egyéni versenyben dőlt el, ki az a tizenöt, aki az isko­lai vetélkedőn tovább jut Kérdések hangzottak el a KRESZ szabályairól. jelző­táblákat kellett felismerniük, végül egy 13+1-es rendszerű kérdéssorozattat dőlt el a végleges helyezés. A négy el­ső helyezett könyveket, két második és két harmadik he­lyezett, csokoládét kapott. Az első helyezettek részt vesz­nek majd a fiatalok megyei vetélkedőjén is. Az iskola másik nagy ese­ménye a farsangi bél volt, amit a MÁV új-hatvani kul- tu.rotthonában rendeztek. Szí­nes műsor volt, majd ötletes jelmezek vonultak fel. Kitű­nő zenekar zenéjére éjfél az ifjúsági klubban rendez­ték meg a nőnapi ünnepsé­get, ahol a község vezetői üdvözölték az asszonyokat, s annak az öt asszonynak, akik a községben először szervez­ték a nőszövetséget, jubileu­mi emléklapot adtak át. Kö­szöntötték a fiatalok is a nő­ket, a KISZ-szervezetben megajándékozták a lányokat. Czeller Mária Egerből írt panaszos levelet. Az egri IX- es körzeti rendelőhöz tartó­sak. A rendelő a Panakoszta- házban van. Az I-es és IX-es körzet betegei joggal pana­szolják, hogy a várószobában van az épület fűtését biztosí­tó kazán, s a hőséget árasz­tó kazán mellett szoronga­nak a betegek. Sokszor erős a széngáz, és még szelőztetni sem lehet a helyiséget. Ügy véljük, — írja panaszosunk, — joggal telietjük fel a kér­dést az illetékeseknek, mi­kor figyelnek fel ebben a rendelőben is az egészségte­len állapotokra és mikor ke­rül sor arra, hogy az I-es és IX-es körzetek betegei is TJttor**!* uzt”'<>te: a múltról, ... rr\r\ 1 a jelenről a Jovo nemzedekenek (W-te. ÍJ-Í9 16pm[ ,w*yEr» «Wo «^rwtó«, wjtt 1 n^thn. «jpxrím**- tf *& ' $* ' ~ t » Mir ** *$**$***» mm ■*\**ti s? <■ A* ****&: I Cj'öngyösi úttörők összeállítása. (Repr.) utánig szórakoztak együtt a fiatalok. Tamazsadányből Kiss Ist­ván • keresett fel bennünket levelével, hírt adva arról, hogy a vezetőségválasztás után komoly munka keadő- dőtt a KISZ-szervezetben. A fiatalok gondoskodtak a nő­napi ünnepség műsoráról, s a Lenin-centenárium tisztele­tére szavalóverseny kezdő­dött. A körzeti versenyen Tárnáméra, Tamabod, Zá­rónk, Tamaőrs, Tarnazsa- dány legjobb szaval ói vetteii részt Egy kötelező és egy szabadon választott verssel lehetett benevezni. A verse­ket úgy választották meg a fiatalok, hogy valamennyi Lenin életéről szólt. Első he­lyezést Tóth Gyula tamazsa- dányi fiatal ért el, aki más szavalőversenyen már orszá­gos harmadik helyezést is nyert. A versenyzők értékes könyvjutalomban részesültek. A szavalóversenyt közbe klubfoglalkozás követte, majd este bál. Gergely Józsefaé Gyöngyös­ről, Melczer János Bükk- szentsnártarÉból számoltak be a nőnapi ünnepségekről. Gyöngyösön a kultárházban rendeztek nagyszabású ün­nepséget, s az ünnepség ke­retében adták át az emlék­lapot a nőmazgalom veterán­jainak. Bükk&zentmártohbao egészséges, korszerű rende­lőben kereshetik fel kezelő­orvosaikat. Honiról Tóbiás László tette szóvá a honfiak régi pana­szait, Már többször is pana­szolták, hogy az újonnan el­készült 3. számú főútvonal­nak a községen keresztül vezető szakaszán nem jelöl­ték ki a gyalogos átkelőhe­lyet. Mivel az,út szinte ket­tészeli a községet, s például az óvodába, iskolába igyek­vő gyermekek útja is keresz­tülvezet rajta, sok baleset forrása lehet a zebra hiánya. Ismét szóvátették a gépjaví­tó állomás lakóháza mögötti szennyvíztároló helyzetét. Már több mint egy esztende­je beszakadt a gödör, de még a mai napig sem akadt fe­lelőse a megcsináltatásnak. Rontja, szennyezi a levegőt, s ráadásul ha valaki beleesik, halálos végű balesetet okoz­hat Rendezetlen állapotok vannak a bisztró környékén is. Reméljük, az illetékesek felfigyelnek végre a panasz­ra s megteszik a kellő in­tézkedéseket, hogy ezeket a hosszú hónapok óta bosszú­ságokat okozó panaszokat orvosolják. Április 3-án avatják fel a Kékestetőn épülő momumen- tális felszabadulási emlék­oszlopot, amelynek talapza­tába az idő viszontagságaitól védő kazettát helyeznek el a ma élő fiatalok üzenetével. Címzett: a jövő nemzedéke, a fél évszázaddal későbbi ifjúkommunisták és úttörők. A kazettát — amelynek he­lyéről, rendeltetéséről okmá­nyok tájékoztatnak — 2020- ban bonthatják fel az utó­dok... Piros selyemmel borított, nagy alakú, vaskos album: Heves megye mintegy negy­venezer úttörőjének és kis­dobosának munkája. Egy-egy úttörőcsapat egy-egy lapot készített hozzá, s így lett kerek egész, megyénk több mint száz helyiségének fel­szabadulásáról, negyedszáza­dos fejlődéséről és mai életé­ről képet adó dokumentum. Ez tartalmazza a mai úttö­rők jövőbe címzett üzenetét. Ma ez az album — amelynek fotómásolatai kerülnek az ötven év messzeségébe utazó kazettába —, tanulságos ol­vasmány, 2020-baa történe­lem. A gyöngyösi Vak Bottyán János Úttörőcsapat „kutatói” a történelmi sorsforduló, Í944 drámai napjainak felidézésé­vel üzennek unokáiknak. Be­mutatják a város mártírjait: Bakos Károly gépészt, Berta János kőművest, Szurdy Ist­ván belkereskedelmi minisz­tert, aki a demokratikus élet egyik megindítója volt Gyön­gyösön; Lehoczky Pált és Orbán Istvánt, a kommunista párt helyi szervezőit és meg­alapítóit Gazdag gyűjtemé­nyük: az első Gyöngyösön készült kommunista röplap, Hoblicsek István nyomdász orosz nyelvű igazolványa 1944. december 15-i keltezés­sel, az első demokratikus új­ság Gyöngyösi Néplap példá­nyai. .. Mindennél többet mond a Néplap néhány címe: „Budapest Keleti részébe behatolt a Vörös Hadsereg”, „Kemény harcok Gyöngyöstől északkeletre”, „Hadüzenet Németországnak, — Az ideiglenes nemzeti kormány kiáltványa a magyar néphez”. Bélapátfalvi pajtások írták: „1944. december 20-án* sza­badult jel községünk. Azóta békés épitömunka folyik..." Mezószemerei üzenet: „A történelemben 25 év, egy’pil­lanat. A mi községünk életé­ben ez mégis oly sok válto­zást hozott, hogy nehéz len­ne felsorolni...” A 820. szá­mú .Széchenyi István Úttö­rőcsapat tagjai írták: „A Mátravidéki Erőmű első kö­Szám tanpélda Az atyai szeretet a legszebb erények egyi­ke. Persze, mint min­dért erény, áldozatokat is követel. Például azt, hogy az atya egész na­pi gondjaitól megfára- dottan is áldozzon időt a gyerekével való foglalatosságra, segít­se öt tanulmányaiban, valamint átadja neki gazdagon buzgó élet­tapasztalatait. Most is ez folyik. Az atya számtanpéldát csi­náltat a fiával. Maga szerkeszti meg, hadd lássa az a gyermek, milyen fontos dolog a számtan. — Tehát — mondja —, adva van napi 600 kiló (leküzdi a kisér­tést, hogy megnevezze, pedig a száján van) X áru. Ára kilónként 4 forint. Egyszerű szor­zás: mennyi az? — 2400 forint1 — vágja ki büszkén a fiú. — Na, eZ ment. De most nehezebb követ­kezik: százalékszámí­tás. Ennek két száza­léka a káló, az marad a mienk. Az mennyi? Kiderül, hogy 48 fo­rint. — Nem sok —, mondja az atya. —De ehhez hozzájön ugyan­csak két százalék mé­résből kifolyólag. Vagy­is, hogy kicsit pontat­lan az a mérleg, avagy rávágjvk az X árut, és akkor mondjuk ki a súlyát, mikor éppen felfelé táncol a muta­tó. avagy vastag papi­rossal mérjük, és így tovább. Tehát: hozzá­adva megint két. szá­zalék, az mennyi? A gyerek megzava­rodik, hosszan számol. Az atya ideges lesz, meghúzza a fülét, megmagyarázza, hogy kétszer ugyanazt kell számolni. A gyerek bá­tortalanul leírja, hogy 48 meg 48 az 96. — Na látod. Min-. most egy hónapban van hány nap? — Van harmincna­pos, van harmincegy­napos és van a február — mondja a gyerek. — Igen, igen, ez így nem lesz jó. Egy hó­napban van huszonöt munkanap. Ez a he­lyes. Szorozd meg a számot huszonöttel. A gyerek szoroz hu­szonöttel. sikerül, ek­kor az atya azt mond­ja. hogy egy évben van tizenkét hónap, tehát síorozni kell újra ti­zenkettővel. Mikor ki­jön a 28 800, az atya elmagyarázza, hogy ezt össze is lehetett volna vonni, mármint a két szorzást, és egyszerű­en 300-zal szorozni. .73/ évben van 300 n thkanap, az akkor a? X áruból 28 800 fo- , r í. kész,, ez az. — De nem fejeztük piég be. Most számol­junk valószínűséget. Valószínű az, hogy egy évben egyszer bejön az ellenőr. Ez az ellenőr megállapít... na, mit állapít meg? A gyerek nem tud ■ ja. Először azt mond-z, hogy^ 28 800 forintot az atya felvilágosítja, hogy ez butatság: Az ellenőr egyszer vesz egy kilót. Akkor a balga fiú azt mondja, hogy akkor a. négy szá­zalékot állapítja meg, az 16 fillér. De az apa megint elégedetlen, megmagyarázza, hogy más a káló és más az elmérés. A végén a pa­pírra kerül a 8 fillér. — Na látod, ez a he­lyes. A számtan olyan tantárgy, hogy gon­dolkodni kell hozzá. Megállapít nyolc fillért. Most naauon figyelj! Kétféle ellenőr van, az egyik igen-igen szigo­rú, és jelent, a másik inkább megértő, és nem jelent. De a vállalat mindig igen-igen szi­gorú, és ezerszeres büntetést rá ki. Akkor mennyi egy évben a büntetés? A fiú kiszámítja, hogy ezerszer 8 fillér az 8000 fillér, azaz 80 forint. — Na látod, megy ez! — mondja öröm­mel az atya. — Most már csak az van hátra, hogy elvégezd a kivo­nást: vond le a nye­reségből a veszteséget, vagyis a büntetést, mennyi• marad? A gyerek számol. — Marad 28 720 fo­rint vágja ki diadal­masan. — Ügy van7 — si­mogatja meg derűsen az atya a fiú fejét, és elégedett, mert tudja, hogy a tanulás felké­szülés az életre, és ő a gyermeket életrevaló­nak akarja nevelni. Gomba Sál zott adott áramot az ország­nak. 1949-ben 25, 1968-ban 800 MW áramot termelt az erőmű.” Vcrpelét: „ ... 1948- ban Sztárai gróf kastélya és parkja az államosított iskola birtokába került... 1969-ben felépült az emeletes, szép, új iskolánk." Balaton: „1944. december 21-én szabadultunk fel, azóta 120 családi ház épült, kigyulladt a villany. Hidakat, új iskolát építettek községünkben. Bővítették a kultúrházat, szélesvásznú filmszínházat kaptunk, járda- és útépítés folyik... Mérnö­kök, tanárok, technikusok lettek iskolánk egykori ta­nulói.” Idős emberek, édesapák és nagyapák elmondása alapján megörökítették azt is, hogyan szabadult fel községük, váro­suk. Némelyikhez térképet is mellékeltek. Száz és száz kép mutatja be, milyen volt kör­nyezetük negyedszázada és milyen most. Büszkén jegyez­ték meg az egri úttörők: „Eger iskolavárossá fejlő­dött. 13 általános iskolában közel ötezer tanulót, négy szakközépiskolájában több mint háromezer diákot, a Ho Si Minh Tanárképző Főisko­lában 770 hallgatót, a szak­munkásképzés keretében 2600 ipari tanulót, az egészségügyi, valamint a mezőgazdasági szakiskolákban-is több mint ötszáz fiatalt tanítanak." - A besenyőtelki úttörők nem­csak szemlélői voltak a fej­lődésnek: „Üj, emeletes isko­lánk 1959-ben épült, amelyet falunk szülöttéről dr. Berze Nagy Jánosról neveztünk el. Vjjáépítették a napközi ott­hont. Ebben a munkában mi is részt vettünk; társadalmi munkában ablakokat tisztí­tottunk és padlót súrol­tunk ...” •••••••••••• Az üzenet a jövő nemze­dékének szól megyénk ne­gyedszázados múltjáról, jele­néről. Minden lapja hű tü­körkép; a piros selyemmel borított, nagy alakú, vaskos album ma tanulságos olvas­mány, ötven év múlva törté­nelemkönyv. (pilisy) 18X0. március 11., szer4É

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents