Népújság, 1970. március (21. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-08 / 57. szám

HHXJEXAK.IA1, rx.i > m Gondolatok a nőnapon A haladó világ ma az egész földkerekségen jubi­leumi ünnepet tart: immár hatvanadszor emlékezünk meg a nemzetközi nőnapról. Hatvan évvel ezelőtt, 1910- ben, a szocialista nők koppenhágai konferenciáján hatá­rozták el, hogy a két évvel korábban vérbe fojtott chicá- gói nőtüntetés emlékére március nyolcadikét a nők har­cos, nemzetközi ünnepévé nyilvánítják. Clara Zetkin, a német és a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő alakja ez ünnep értelmét akkor abban a küzdelemben jelölte meg, amelyet a nők világszerte a békéért, a népek közötti együttműködésért és társadalmi egyenjogúságuk kivívásáért folytatnak. A koppenhágai konferencia óta a nőmozgalom a nemzet­közi politikai élet alakulását jelentősen befolyásoló té­nyezővé vált. A kommunista és munkáspártok stratégiá­jában és taktikájában a nőmozgalom a világméretekben vívott osztályharc szerves része, olyan tényező, amely hatékonyan és tevékenyen működik közre a nemzetközi béke és biztonság megszilárdításáért folytatott küzdelem­ben. Ennek tulajdonítható, hogy valamennyi kontinens országaiban létrejöttek a haladó nőszervezetek, és e moz­galmat nagy nemzetközi tekintéllyel bíró központ fogja össze. Mostani nőnapi ünnepségeinket nagymértékben gazdagít­ja az a két tényező, hogy ezekben a hetekben a Lenira- eentenáriumra és hazánk felszabadulásának 25. évfor­dulójára készülünk. Lenin neve és tevékenysége elválaszthatatlan a nemzetközi nőmozgalom történelmi harci sikereitől, és a nemzetközi osztályharcban betöltött funkciójától. Lenin tanításai és a lenini eszmék győzelme új fellendülést és gazdagabb tartalmat adott a nemzetközi nőmozgalom- rrak, továbbá konkrét programot ahhoz, hogyan kell a nők társadalmi helyzetét rendezni a szocializmust építő országokban. Elmondhatjuk, hogy a szocializmusnak a nők társadalmi egyenjogúsításában elért eredményei el­választhatatlanok Lenin tanításának gyakorlati megvaló­sulásától. Lenin egyértelműen rámutatott arra — és a társadalmi gyakorlat ezt történelmileg bizonyította —, hogy a nők egyen jogosítását csakis a szocialista társadalom oldhatja meg. 1920-ban, a nemzetközi nőnap alkalmával mondott beszédében többek között így elemezte a feladatokait: „Azt mondják, hogy a kultúra színvonalát a nő jogi hely­zete jellemzi a legjobban. Ebben a mondásban mélyér­telmű igazság rejlik. Ebből a szempontból csak a prole­tárdiktatúra, csak a szocialista állam emelkedhetett és emelkedett a kultúra legmagasabb színvonalára. A nő- mozgalom új, példátlanul hatalmas fellendülése ezért el­kerülhetetlenül az első Szovjet Köztársaság megalapítá­sával (és megszilárdulásával), ezen kívül és ezzel kap­csolatban pedig a Kommunista Internacionáléval függ össze”. Lenin számtalanszor rámutatott, hogy a szocia­lista társadalom nemcsak megoldhatja, de elkerülhetet­lenül meg js kell oldania a nők teljes egyenjogúsítását. Enélikül nincs, és nem is lehet, szocializmusról beszélni. „Az a célunk — mondotta 1920. februárjában egy moszk­vai gyűlésen —, hogy a műnk astro nemcsak jogilag, ha­nem a gyakorlati életben is egyenlő legyen a dolgozó férfival. Ehhez az szükséges, hogy a nők egyre fokozot­tabb mértékben vegyenek részt a társadalmi intézmé­nyek igazgatásában és az állam korma nyzásábarr”. A lemin eszmék győzelme szorosan összefügg a már em­lített második tényezővel, hazánk felszabadulásának 25. évfordulójával a nőmozgalom fejlődése szempontjából is. Nem véletlen, hogy éppen ebben az időszakban tűzte pártunk Központi Bizottsága is napirendre ezt a kérdést, és 1979. február 18—19. ülésén tárgyalt, a nők politikai, gazdasági, szociális helyzetéről és az ezzel kapcsolatos továbbá feladatokról. A Központi Bizottság ülésén Is megfogalma­zást nyert, hogy a nők felszabadulásáért, egyenjogúsá­gáért vívott harcnak a magyar munkásmozgalom, pár­tunk mindenkor nagy elvi, politikai jelentőséget tulaj­donított. A nők életében is jelentős eredményeket hoztak forradalmi vívmányaink: a munkásosztály hatalmának kivívása, a szocializmus alapjainak lerakása, gazda­sági, kulturális fejlődésünk. A nők politikai, gazdasági és szociális helyzete az elmúlt 25 évben a társadalom álta'ános politikai és gazdasági haladásának részeként fejlődött. Megvalósult a nők egyenjogúsága, a társadalom meghatározó tényezői lettek, az összes dolgozókkal egye­temben jelentősen emelkedett a dolgozó nők életszínvo­nala, műveltsége, képzettsége és kultúrája. A felSzabad utas óta hazánkban végbement vál­tozások teremtették meg a feltételeket ahhoz, hogy a női egyenjogúság valósággá váljék, hogy a nők eredményesen, tölthessék be kettős hivatásukat a munkahelyen és a csa­ládban. Ma a női egyenjogúság az élet sok olyan területén ter­mészetesnek hat, amelyen huszonöt évvel ezelőtt még teljes vagy részleges jogfosztottság uralkodott. Ki ne em­lékeznék arra, hogy a Horthy-rendszerben a nők a leg­alapvetőbb emberi és társadalmi vonatkozásokban is hátrányban voltak a férfiakkal szemben: korlátozták a választójogukat, nem viselhettek állami tisztségeket, ki­rekesztették őket a felsőfokú képzés legfontosabb ágaza­taiból. A dolgozó nők bére, fizetése lényegesen alacso­nyabb volt, mint a férfiaké, és ha elbocsátásra került sor, ők jutottak először a munkanélküliség sorsára. A csa­ládban a nő a férfi eltartottjának számított, tehát jog­fosztott volt saját férjével szemben is. Mindez már a múlté. A tények sora bizonyítja, hogy szocialista társadalmunk nemcsak kinyilatkoztatta és törvénybe iktatta a nők egyenjogúságát, hanem törté­nelmileg rövid idő alatt sokat is tett azért, hogy az egyenjogúság a mindennapi élet gyakorlatává váljék. Szocialista társadalmunk elsősorban azzal vál­toztatta meg a nők helyzetét, hogy lehetőséget biztosított számunkra az alkotó munkába való bekapcsolódásra. Hogy ez milyen zsilipeket nyitott meg hazánkban a tár­sadalmi gondolkodásban, arra mi sem jellemzőbb, mint hogy az első ötéves terv időszakában 200 ezer, a követ­kező öt év alatt százezer nő vállalt kereső foglalkozást, vagyis 1950. és 1959. között négyszer aranyi nő lépett munkába, mint megelőzően 25—30 év alatt Napjainkban közel kétmillió leány és asszony dolgozik, vesz részt a nemzeti jövedelem előállításában. (Folytatás a 2. oldalon.) uuinnfMYLYinririVivri* -r ~— ----* — — ^ A Z MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS NAPILAPJA XXI. évfolyam, 57. szám ARA 1 rOiílNT 1970. március 8., vasárnap Izraeli támadás Libanon ellen Irak minden segítséget megad egy esetleges agresszió esetén Hétfőn és kedden Békekölcsön-sorsolás Az Országos Takarékpénz­tár március 9-én és 10-én Budapesten rendezi az idei első államkölcsön-sorsoláso- kat, az 1., az 5. és a 6. bé­kekölcsön 1970. első félévi húzásait Hétfőn délelőtt fa 10 órai kezdettel a MÁV utasellátó Arany János utcai kultúr­termében sorsolják az 1. bé­kekölcsönt, 99 100 kötvényre 26 577 600 forintot. Kedden 9 órakor kezdődik a húzás az OTP Münnich Ferenc utcai kultúrtermében. Először az 5. békekölcsön 424 600 köt­vényére 56 452 800 forintot, majd a 6. békekölcsönből 637 600 kötvényre 81 627 800 forintot sorsolnak ki. A kétnapos húzáson a sze­rencsekerekekből a három békekölcsönből összesen 1 181 3C0 kötvény száma ke­rül ki, s ezekre 167 658 200 forintot kapnak a nyertesek a március 17-án kezdődő ki­fizetésen. (MTI) BEJRUT: Egy szombaton közzétett bejrúti jelentés megerősítet­te a szombaton hajnalban végrehajtott izraeli támadás tényét és az okozott veszte­ségek mértékét. Időközben két olyan köz­lés látott napvilágot, amely összefüggésben áll az újabb keletű libanoni válsággal: — Ammanban a Paleszti­nái ellenállási szervezetek egyöntetűen cáfolták, hogy a libanoni kormány az ország déli részén tevékenykedő partizánalakulatok visszavo­nását követelte volna. — Bejrúti értesülés sze­rint Izrael jelezte az Egye­sült Államoknak, hogy nem kíván északi szomszédja el­len nagyobb szabású offen- zívát indítani. Ezt az érte­sülést álítólag Porter bejrúti nagykövet közölte volna Helou államelnökkel. Hardan Takriti tábornok, iraki hadügyminiszter nem hivatalos bejrúti látogatása során kijelentette, hogy or­szága nem nézné ölbe tett kézzel, ha Izrael agressziót követne el Libanon ellen. Az ilyen kérdésekben általában jól értesült egyiptomi MENA hírügynökség jelentése hoz­záfűzi, hogy Takriti libanoni hivatalos személyiségeknek kijelentette: országa min­den lehetséges eszközt Liba­non rendelkezésére bocsát, amennyiben a kis ország ál­dozatul esne Izrael agresszi­ójának. (REUTER) Mindannyiunk érdekében (3. oldalon) Mit jelent a több forint? (4. oldalon) Asszonyok üzeme (6. oldalon) Nyereségosztás szezonjában (6. oldalon) Vallomás 25 év múl tán (6. oldalon) Ha!nalország (7. oldalon) Sport (10. oldalon) Párád í hí kerek Iratul ßre»;csf^oldk ©i’feziigos vetwaje a Parád^iuvári C've^jíyárbflu Megnyílt az Arab Liga 53. ülésszaka Március 6-án és 7-ón, a Pa ráűsasvári Üveggyárban ren­dezték meg az „Üvegipar if­jú mestere” cím elnyeréséért folyó országos vetélkedő dön­tőjét, fiatal üvegcsiszoló szakmunkások részvételével. Az Üvegipari Művek és a parádsasvári gyáregység ne­vében Varga Sándor igazga­tó köszöntötte, az ajkai, a salgótarjáni, budapesti és a parádi versenyzőket, össze­sen 38 „rajthoz álló” szak­munkást. Ezt követően sor került a versenyre, amely el­méleti és gyakorlati részből állt. A versenyzőknek mint­egy hét óra alatt egy-egy ólomkristály süteményestálat kellett csiszolniuk. A kétna­pos versenyen részt vevő fia­talok bebizonyították szakmai rátermettségüket és szakmai szeretetüket. A héttagú zsűri szomba­ton délután hirdetett ered­ményt. Az első helyre Szakács Miklós parádi ver­senyző került, aki egyben el­nyerte az „Üvegipar ifjú mestere”-címet és a velejáró háromezer forintos pénzju­talmat. A kettőezer forintos második helyet ugyancsak parádi versenyző, Fejes Jó­zsef szerezte meg. Mig az ezerhatszáz forintos máso­dik helyre Blazely Gábor bu­dapesti versenyző került. A díjak és a jutalmak ün­nepélyes átadására március 20-án Budapesten, az Üveg­ipari Művek székházában ke­rül sor, ahol a „győztes” munkadarabokat is kiállít­ják. Kairóban szombaton meg­nyílt az Arab Liga 53. ülés­szaka. Samerraei iraki dele­gátus beszédében áttekintet­te a legutóbbi közel-keleti fejleményeket és az Egyesült Államok magatartását A plenáris ülés megnyitá­sa előtt beszédet mondott a leköszönő szudáni elnök is, aki dicsérte a Szovjetunió álláspontját, majd rámuta­tott. hogy a legutóbbi arab és iszlám csúcsértekezlet csu­pán mérsékelt sikert hozott. Hasszuna, az Arab Liga főtitkára a megnyitó ülésen elemezte a legújabb közel- keleti fejleményeket, méltat­ta a baráti országok támo­gatását és hangoztatta, hogy a gerilla-akciók napról nap­ra erősödnek. Elismeréssel szólt Pompidou francia el­nökről, aki szembehelyezke­dett a cionista kihívással legutóbbi amerikai látogatá­sa idején. A megnyitó ülés után az Arab Liga tanácsa öt bi­zottságot alakított, amelyek nyomban hozzáláttak az ülésszak napirendjén levő feladatok megtárgyalásához. Az A1 Ahram szerint a ta­nács a többi között megvizs­gálja az Izraelt támogató országok, mindenekelőtt aa Egyesült Államok szerepét és felelősségét a közel-keleti válságban, egyes nyugat-eu­rópai államok, így Svájc és Ausztria arabellenes maga^ tartását, továbbá azt a tényt, hogy amerikai, angliai, olasz és svájci cionista elemek szi­várognak be Málta szigetére. Az ülésszak alkalmából az A1 Ahram elemzi az Arab Liga t'ogyasztékosságait, te­hetetlenségét és hatékonyabb, cselekvóbb tevékenységet sürget. Negyedszázad múltán tarthatatlannak véli a jelen­legi állapotot, amikor a liga csupán a puszta létével jel- kénezi az arab egységet (MTI) Hórekord az ország „tetején" Szombaton a megye égés» területén esett a hó. Az or­szág „tetején” — Kékeste­tőn — már a déli óráikban 115 centiméter vastagságú­ra „hízott” a hótakaró vas­tagsága. Ez idei rekordnak számít. A rekord külön ér­dekessége, hogy az idén szinte példátlan későn —■ március 7-én — jegyeztél) tel. (MTI) Ax tlssxindiai Xősaöve főiiákára Egcrlíon Kedves vendé- ^ ,IWp„,,, ------------ ----- . •... ,4 . g eket fogadtak szombat dél­előtt Egerben, a Heves me­gyei Nőtanács székhazában. Mrs. Sarla Sharma, az Össz-indiai Nőszövetség fő­titkára, köz­gazdász, India Kommunista Pártjának tag­ja Szabó Pi­roskának, az Országos Nő­tanács tagjá­nak társaságá­ban kétnapos látogatásra ér­kezett Heves megyébe. A vendégeket Si­pos Lászióné, a nő tan ács titká­ra, Lévai Ferenc az MSZMP Heves megye! Bizottságinak osztályvezetője és Papp Sártdo-né, a megye! nő­tanács elnöke köszöntötte. Indiai vendégünk kétnapos itt-tartózkodása alatt megismer­kedik Eger nevezetességeivel, majd Szabó Piroska társaságában Ver pel éten és Abasáron nőnapi ünnepségen vesz részt. Képűnkön balról: Szabó Piroska, Sipos Lászióné, mellette Mrs. Sarla Sharma, **» Kkm BMM.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents