Népújság, 1970. március (21. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-07 / 56. szám

DIVAT

Hímzett blúzok

A divattervezők egyre

gyakrabban használják fel a népművészeti motívumokat a ruhák díszítésére. Elegánsak, bármilyen alkalomra

“felvehetők ezek a különböző

tájjellegű motívumokkal díszített blúzok. Néhány olyan ötletet mutatunk be rajzainkon. melyeiket kis ügyességgel otthon is megvalósíthatnak olvasóink.

Világoskék, rózsaszín, vagy más pasztellszínű puplin ingblúz elejét szépen díszíti a karádi fehérhímzés egyik ismert motívuma a koszorú.

Fehér puplin- ból készíthető es az ünnepélyes alkalomra U ' felvehető blúz. Vjján és nyakán a fodrot a rábaközi kendő kivarrt lyukacsos szélének ‘mintája díszíti.jkr)***

Piros és kék

I

hímzőfonallal j varrjuk a pa- . lóchímzést. Ré- 1 gebbi fehér blúzunkat varázsolhatjuk újjá a szétszórt palóc virágokkal

Az egyedül hagyott gyerek

E

lmehetnek-e a szülők moziba, társaságba, ha nincs nagymama és a gyerek őrzésére vállalkozó ismerős? Helyes-e az a vélemény, hogy megszokja a gyerek az esti egyedüllétet és nincs semmi baj? Azok a jobb szülők, akik 6—8 évig ki se mozdulnak a gyerek mellől?

Sok vita van ezeken a kérdéseken a házastársák között.

öt fiatalasszonyt kérdeztünk meg: otthon haeyja-e este kisgyermekét, felügyelet nélkül?

B. József né (kislánya, Jutka 3 és fél éves, JózSika 6 hónapos). „Hosszabb ideig nem hagyhatjuk őket egyedül este. Jutka, ha felébred, és nem talál, biztosan sír. De nem lehetünk teljesen a gyerekek rabjai, én különösen igénylem, hogy néha kimozduljunk, mert csaknem négy éve itthon vagyok a gyerekek miatt. Ezért néha e?y órára elmegyünk vendégségbe, de Jutka nem tudja! Félne. Ha nagyobb lesz, megmondjuk. maid. Ezt is csak azért merem, mert soha nem ijesztgettük, hogy „elvisz a kutya”, vagya .Mikulás” és nem fél a sötéttől sem.

K. Béláné: Julika öt és fél éves. Már egy éve otthon hagyjuk, ha moziba, színházba megyünk. Megszokta. Különben is, a másik szobát, ahol ő' van, este nyolckor becsukjuk. Nem nyugtalan, ha elmegyünk. Bezárjuk rá a lakás ajtaját, de már tud telefonálni. Persze, a 'konyhaajtót is bezárjuk. Gázhoz, gyufához nem nyúlt uevan soha, de nem, árt az óvatosság. Természetesen, ha beteg, nyűgös, nyugtalan, soha nem hagyjuk ott, nem megyünk el.

N Istvánná:' Attól tar• tok, mi mindenben kényeztetjük kisfiúnkat. Későn jött gyerek, minden körülötte forog. Most 6 éves, de most is alig tudunk el- pozdulni mellőle. Megmondtuk neki egy este, hogy sétálni megyünk. Beleegyezett, a kislámpát égve hagytuk a szobájában, mire hazamentünk egy óra múlva, a lakásban az összes lámpa égett és Pétiké sírdogált. Azt mondta: „Édesanyám, itt

járt egy róka!” Azóta nem megyünk el, de azt sem értjük, mitől van ez a félelem.

B. Gáborné: Egyszer hagytuk otthon a két gyereket (Kati 6 éves, Gabika 18 hónapos). és mikor hazamentünk, Kati igen sírt, a lakásban fel-le szaladgált, keresett bennünket. Azóta soha nem hagytuk otthon, a nagymamát kértük meg — ha ritkán elmegyünk.

L. Ákosné: Soha nem hagyom őket egyedül; mert egyszer nagyon megijedtünk,

A háziasszonyok többsége általában idegenkedve nézi a különféle, mélyhűtötten vásárolható tengeri halat, pedig ízletesen el lehet készíteni ezeket is. Ehhez ajánlunk néhány ételreceptet és jó étvagyat.

Dors, Stavrida, sütve vagy rántva: Ezen a néven, 16 forintért vásárolhatunk 1 kg. mélyhűtött, igen ízletes, íehérhúsú tengeri halat. Bőre nem pikkelyes, lehúzni sem érdemes; fogyasztáskor könnyen lehúzhatjuk —, ha éppen nem akarjuk megenni. A halat, melyet kibelezve fej. nélkül kapunk — lemossuk langyos vízben: keresztbe vágjuk többször mindkét oldalon, s a vágásokba sót, és törött borsot teszünk (a kés élével). Jénai

9979, március szombat

Receptek

edénybe, (vagy tepsibe) zsírt teszünk, ráfektetjük a bevagdalt, — de egészben hagyott — halakat, és sütőbe téve, nagy lángnál megsütjük — egyezer megfordítva közben. Rántva ugyanúgy készül (a tonhalszelettel együtt), mint bármely rántott hús. Nem kell hagyni ,.ki engedni”, mélyhűtött állapotban szeletelhetjük és sütheti ük. Aki nem kedveli a tonhal jellegzetes, tengeri szagát, sütés előtt áztassa a szeleteket kis langyos tejbe — ettől eltűnik a szag. Különféle főzelékekhez (burgonyapüré, franciasaláta, zöldborsó stb.) adhatjuk, feltétnek, vagy teával, önálló vacsoraételként.

Halkrokett, mélyhűtött tengeri . halból: Fél kg fehér húsú tengeri halat sós vízben puhára főzünk, leszűrjük, átdaráljuk, vagy villával apróra nyomkodjuk! Hozzávegyltunk 3 db nagy.

áttört főtt burgonyát, 2 evőkanál zsemlemorzsát, 3 tojás sárgáját és a tojások kemény habbá vert fehérjét; sóval, torott- borssal vagy reszelt szerecsendióval ízesítjük. A masszát el- vegyítve, vizes kézzel gombócokat formálunk belőle, és ezeket lisztben, vagy finom kiflimor- zsá.ban megforgatva, bő, forró olajban, ’ropogós pirosra sütjük

Holland heringsaláta: A sózott heringet — farkát, fejét levágva — keskeny1 csíkokra vágjuk. 3 4 nagyobb főtt, meghámozott burgonyát apró kockákra vágunk. elkeverjük 1 darab felvagdalt főtt célkával 1—2 nyers kockára vágott almával, 3 kemény tojással (melyet szintén kockára vágunk), 1—2 felvacdall uborkával. kis reszelt vöröshagymával. Adum< hozzá olajat citromlét vagy ecetet. Ízlés szerint. sót, törött borsot. Jól elve- gyitjük a heringes! kokkal. Tetejét összetekert hertngdarabba és negyedbe vágott, kemény tojással díszítjük. Néhány órát állni hagyjuk, aztán tálaltuk.

kiesett a kiságyból a kis Mari. Igaz, nem lett baja. Akkor másfél éves volt, ma már Akoska annyi idős, de vele is mi minden történhetne, még elképzelni is rossz. Nem tudnék azzal' a tudattal élni, hogy gondatlan voltam, s az okozott valami bajt a gyermekeimnek. Majd ha 7—8 éves lesz Mari és vigyáznak egymásra, az más. Akkor mehetünk szórakozni.

A

z öt édesanya véleménye persze semmiféle látványos felmérésnek nem számítható. Az, hogy egyedül maradhat-e a gyerek, nem kényelem kérdése, vagy meggondolatlanság. De kétségkívül az első lépés az önállóság felé; nem árt, ha érzi a gyerek, hogy a világ nem ő körülötte forog. Ehhez persze az kell, hogy a gyerek biztonságosan érezze magát, minden előző tapasztalata az legyen, hogy a,szü- lei nem okoznak neki semmi bajt (a gyerek szemében a verés okvetlen az!), mindig számíthat rájuk. Az ilyen gyerek tudja, hogy ha ez rossz lenne, nem hagynák otthon egyedül, tehát számára ez egyáltalán nem borzasztó. ijesztő. Aztán a kisgyereknek sok minden mást is tudnia kell már, mire egyedül halhattuk: a fák susognak, ha fúj a szél; a szomszéd kutya nappal alszik, éjjel pedig ugat — s ha ezt tudja, nem fél tőle.

M

ikor maradhat először egyedül a gyermek? A. Hottinger báseli gyermekgyógyász professzor írja: „Ez teljesen a gyerek intelligenciájától függ, de a legtöbb kicsi 3 és fél—5 éves kora között megszokja, hogy egész rövid időre egyedül marad. De ne maradjon otthon a gyerek úgy, hogy nem tud távozásukról, s há tiltakozik az egyedüllét ellen, 5 éves koráig azért ne lépjünk fel határozottan. Egy 5 éves gyereknek viszont már meg kell tudni magyarázni, hogy mindig nem lehetnek vele a szülők, és ne is hagyjuk, hogy terrorizáljon bennünket, „ne engedjen el”. Ha ez megtörténhet, később a gyerek látia kárát.”

Íme, néhány gondolat, valóban sokféle a vélemény erről a' napjainkban időszerű témáról. -Időszerű, hiszen a szülők legtöbbje egyszer fiatal és úgy véljük, nem kell felesleges „áldozatot” hozniuk, ha áldozatnak érzik azt a rabságot, ami a gyermekneveléssel bizonyos fokig természetszerűleg

együtt iár. A tét persze nem kicsi, hiszen a gyerekkel annyi minden történhetik még akkor is, ha vele vagyunk, Hát még ha elvedül vanl P. Szőke Mária

Fáradtság ellen — torna

A dolgozó nőknek, mégha igényük volna is rá, alig van idejük rendszeres testedzésre, sportolásra. Pedig kívánatos volna elfáradt szervezetük, idegrendszerük felfrissítésére, szép testtartásuk, könnyed járásuk, fiatalságuk megőrzésére. A rendszeres testedzés, a spori; a szervezet állandó karbantartását, rugalmasságát, idegállapotának kiegyensúlyozott, ságát segíti elő.

, Nincs idő a rendszeres sportolásra, rendszeres testedző gyakorlatok végzésére — így Ijangzik á legkomolyabb kifogás. ,;Sportolok én anélkül is eleget!” — mondják félig tréfásan, félig kis mélabús önsajnálattal a háziasszonyok is, á takarításra, mosásra, ablaktisztításra, a konyhakő felmosásra, a piaci cipekedésre gondolva. Ám. aki ilyesmire hivatkozik, a legfontosabbat felejti el. A kosarak cipelése, a mosás, vasalás, a létránállás, vagy a lépcső járás, vagy akár a kapálás is — még ha elfáradunk is benne — nem helyettesíti a céltudatos testedzést. Az üzletekbén, üzemekben, vagy a hivatalokban dolgozó nők munkája rendszerint egyoldalú, csupán egyirányú kifáradást okoz, háziasszonyi, háztartási munka változatosabb, de az is többnyire szervezetünk egy-egy ' részét veszi csak igénybe, mozgatja meg. Pedig jó közérzetünk, munkabírásunk, női fiatalságunk megtartásához ennél átgondoltabb és módszeresebb testmozgásra van szükség.

Egerben teremtettek - lehetőséget dolgozó nők részére, hogy szakoktató vezetésével hetenként rendszeres gimnasztikái gyakorlatokat végezhessenek. Ez az akció népszerűvé is vált. Ilyen lehetőség sajnos nincs mindenütt, a,torna azonban a testedzésnek olyan módja, amely mindenki számára elérhető. Tornázni ugyanis otthon is lehet

Lakberendezés

Az ülőbútor

w

Berendezési tárgyaink közül az ülőbútor az, melyet a leggyakrabban és a legváltozatosabb formában használunk. Ííaponta különböző munkafolyamatok elvégzése céljából vesszük igénybe, például otthon: zöldségtisztításhoz, étkezéshez, tanuláshoz, társalgáshoz, tv-nézés- hez — irodai munkához — és még sorolhatnám tovább. Az előbbiekből kitűnik, hogy szinte majdnem minden funkcióhoz mál-más ülőbútor szükséges.

Az ideális ülőbútorokat hosszú kutatás és a kialakult tapasztalatok hozták létre. Az emberi test méreteiből, arányaiból született meg a különböző munkafolyamatok elvégzéséhez szükséges ülésmagasság, ülésmélység a támla dőlésszöge, a karfa magassága, ♦ és a kárpitozás keménysége, vagy puhasága. Éppen ezért egyáltalán nem mindegy, hogy milyen ülőbútort használunk. Például: ha íróasztalnál kényelmes fotelban ülve akarnánk hosszabb időt igénybe vevő szellemi munkát végezni, azon vennénk észre magunkat, hogy elfáradunk. Ami nem csoda, bár a fofel önmagában roppant kényelmes lehet. Csak! Az írólap magassága és a fotel ülésmagassága között nem megfelelő a$ arány. Könyökünket magasabban vagyunk kénytelenek tartani, s közben megfájdul a hátunk. Éppen ezért nem hiába találták ki az írókarszéket.

Így alakultak ki a legáltalánosabban használt • ülőbútorok :1

1. Szék: amely étkezéshez,

íróasztal melletti munkához is alkalmas.

2. Irókarszék: amelyet

hosszabb ideig tartó munkához használnak, gondolkodás közben pihentetőül hátra lehet dőlni, dőlésszöge nagyobb, mint a széké.

3. Fotel: ennek több válfaja ismeretes, kényelmi szempontokat figyelembe véve idetartoznak a pihenőfotelok és a hintaszékek is. Minél kisebb az ülés magassága, és minél nagyobb a be ülés mélysége, a támla dőlésszöge, an. nál kevésbé alkalmas kötött tevékenységhez, viszont pihenés' céljára a legmegfelelőbb.

Ezen szempontokat figyelembe véve, ha ülőbútort akarunk vásárolni magunknak, a kiválasztásnál elsődlegesen annak funkcióját tartsuk szem előtt, s ne csak azért vfegyük meg, mert a szemünknek tetszik.

Példaként a választékhoz néhány székforma.

Jámboráé, Burián Judit