Népújság, 1970. március (21. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-06 / 55. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK Kaliforniából—Csányba (3. oldalon) Nyereségrészesedés a Mátravidéki Szénbányáknál (4. oldalon) A jövő heti rádió- és tv-műsor (". oldalon) AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA e's A MEGYEI TANACS NAPILAPJA XX. évfolyam, 55. szám ARA 80 FILLER 1970. március 6., péntek 4 Parlamentből jelentjük • • • H kormány elnökének zárószavával teiezfidött ke az országgyűlés süsüéi napja Ma a legfőbb ügyész és a Legfe’sebb Bíróság elnökének beszámolójával (o yfaicdik az ülésszak Tegnap este befejezték a Parlamentben az országgyűlés idei első ülésszakának legnagyobb várakozással és érdeklődéssel kísért vitáját, a kormány beszámolója feletti eszmecserét. Az első napi tizenegy felszólaló után tegnap újabb 18 képviselő mondta el véleményét a kormány munkájáról, s az ország helyzetéről. A felszólalók kifejezték, nogy egyetértenek a kormány bel- és külpolitikai tevékenységéről szóló beszámolóval, mert — amint például Ognyenovics Milán Baranya megyei képviselő megfogalmazta — a kormány munkája és intézkedései megfelelnek pártunk politikájának, kifejezik népünk nemzeti érdekeit, törekvéseit és egyúttal következetasen internacionalista magatartásunkat. ELeeresäcfteftt CBfiomsoroivipő AZ EMBERISÉG LÉTÉT fenyegető potenciális veszély, az atomkatasztrpfa megelőzésére tett nemzetközi erőfeszítések fontos állomásához érkeztünk el tegnap: életbe lépett az atomsoromp .-egyezmény. Az egyezmény nemzetközi érvényű, a kezdeményezés azonban elvitat- h^tatlanul a szovjet békepohtikához fűződik. Másfél évvel ezelőtt a szovjet kormány ' indítványára született megállapodás a három nasvhatalom a Szovjetunió az Egyesült Államok és Nagy-Britannia között az atomfegyverek elterjedésének megakadályozására, s most. az életbelépés feltételeinek beteljesedésével a szerződés nem- i zetközi jogilag is érvényessé vált. Az egyezményt aláíró országok kettős kötelezettsé- ! get vállalnak: az atomhataimak nem adják át nukleáris fegyvereiket más országoknak és nem nyújtanak segít- jí séget külföldi atomfegyvergyártásához, a nukleáris pusz- t tító eszközökkel még nem rendelkező országok pedig jj vállalják, hogy nem szereznek be ilyen eszközöket, a j békés célokat szolgáló nukleáris berendezéseiket pedig | nem használjak fel atomfegyver gyártására Másfél esz- <; tendő óta majdnem száz ország csatlakozott az atomso- j rom pó-egyezményhez és több mint negyven ország leg- f felsőbb törvényhozása ratifikálta már az okmányt. Az 1 elsők között csatlakozott a szocialista ország egész sora, míg az NSZK és Japán csak a közelmúltban jelentette be eme szándékát akkor is, bizonyos fenn: art ásókkal: sajnálatos módon mindmáig távolmaradt Franciaország és a Kínai Népköztársaság, jóllehet mindkét ország gyárt nukleáris fegyvereket. AZ ATOMSOROMPÖ-EGYEZMÉNY részeredmény abban a szívós küzdelemben, amelyet a békeszeretó erők a nemzetközi biztonság érdekeben folytatnak jelentőségében hasonló a korábbi atomstopegyezményhez, amely betiltotta a földfeletti, légköri és tengeri robbant isi kísérletekét. Ha ehhez hozzávesszük, hogy tavaiy megkezdődtek és az idén folytatódnak a stratégiai rendeltetésű fegyverek korlátozását célzó szovjet—amerikai tárgyalások, akkor jogos — ám óvatos — optimizmussá’, tekinthetünk a jövő elé; feszültségektől, helyi háborúktól felzaklatott korunkban érvényesíteni lehe a józan megfontoltság és előrelátás elveit is, csökkenteni lehet a nukleáris háború veszélyét. A MOST ÉLETBE LÉPETT egyezmény azonban —- mint arra Koszigin szovjet kormányfő rámutatott — még nem jelenti a nukleáris fegyverek felszámolását, csupán azok továbbterjedését gátolja. Ezt figyelembe kell venniök az egyezményen kívül maradt országoknak is. Ezen túlmenően pedig valamennyi állam kormányának feladata, hogy tovább munkálkodjék a nukreáris fegyverkezési hajsza megszüntetésén, az atomháború veszélyének teljes elhárításán, hiszen földünkön máris jóval több atomfegyver halmozódott fel, mint amennyi az emberi élet és kultúra teljes elpusztításához elégséges. A NEMZETKÖZI békemozgalom nagy sikerének lehet tekinteni az atomsorompó-egyezmény életbe lépését Ismételten bebizonyosodott, hogy a tömeges békemozgalom hatást tud gyakorolni a kormányok dönté- sei re, a világpolitika alakítására. A szocialista országok eltökélt szándéka, hogy tovább folytatják a feszültség | csökkentésére irányuló politikájukat, s mindent elkövetnek, hogy újabb előrelépések történjenek az általános és teljes leszerelés folyamatában, amelyben minden részeredménynek — így az atomsorompó-egyezménynek is — fontos jelentősége van. (t.) . Apró Antal felszólalása a Parlamentben. (Bozsán Endre felvétele) Ez a következetes Internacionalizmus jutott kifejezésre Apró Antal felszólalásában, amelyben a kormány elnök- helyettese elsősorban a nemzetközi gazdasági együttműködés kérdéseivel foglalkozott. Mint mondotta, kormányunk a nemzetközi lehetőségeket figyelembe véve sokat tett és tesz annak érdekében, hogy bővítsük gazdasági kapcsolatainkat. minden olyan országgal, amely kész a kölcsönös érdekek és az egyenjogúság alapján velünk együttműködni. A tudományok és a termelő erők gyors fejlődése szükségessé teszi, hogy a szocialista országok gazdasági együttműködését újmódon féjlesz- szük tovább. Apró Antal részletesen beszélt arról, miben különböznek a most kialakuló együttműködési formák az eddigiektől, mit jelent a nyolc szocialista országnak az integrációs program kidolgozására vonatkozó elhatározása, hol tartunk ebben a munkában, s mi tette szükségessé a változtatásokat. A nemzetközi gazdasági és politikai helyzet alakulása, valamint a szocialista ,és a kapitalista világgazdaság közötti verseny mellett az a tény is, a magasabb szintű együttműködés irányába hat, hogy egész népgazdaságunk fejlődése szempontjából egyre nagyobb jelentőségűvé válik részvételünk a nemzetközi munkamegosztásban. Kivitelünk ma már a nemzeti jövedelem értékének közel negyven százalékát adja, s minden ötödik magyar ipari munkás exportra termel. Az elmúlt években valamennyi KGST-tagországban széles körű . gazdasági viták során elemezték gazdasági együttműködésünk eddigi eredményeit és a fejlődés új követelményeit. Ezeknek a vitáknak nagy szerepük volt abban, hogy ma már mind jobban kikristályosodnak a legfontosabb tennivalók. A KGST végrehajtó bizottságában. a különböző nemzetközi munkacsoportokban és az állandó bizottságokban széles körű munka indult meg az integrációs lehetőségek felmérésére, a tagországok által eddig kidolgozott integrációs javaslatok összegezésére, olyan tnrnnlox távlati együttmű űitsipm fám elkészítésére a ÄJST-ben részt* *■ nyok, vagy mint egyezményt, vagy mint államközi szerződést hagynak majd jóvá. Jelenleg több mint 200 alapvető gazdasági együttműködési téma vizsgálatával, illetve javaslat kidolgozásával foglalkoznak a KGST- ben. A kormány elnökhelyette se azonban hozzáfűzte: az integrációval kapcsolatos ja vasiatok sokoldalú kimunká ■ lása nem könnyű feladat Sokszor még egy országon belül is nehéz összhangot teremteni a különböző gazdasági szervek között, nyolc ország esetében pedig még nehezebb. egyebek között azért is, mert a KGST-ben résztvevő országok gazdasági fejlettségi szintje eltérő, nem egyformák gazdasági adottságaink, társadalmi lehetőségeink és különbségek vannak a jelenlegi belső gazdaságirányítási rendszerek között is. Ezért nagy türelemre van szükség az országok javaslatainak megvizsgálásánál. érdekeik helyes megértésénél. Az előkészületben levő szocialista integrációban a szocialista termelőerők és termelési viszonyok alapvető formájaként az országok önálló népgazdaságát tekintjük, mondotta a kormány elnök- helyettese. — Ebből következik. hogy az integrációban érdekelt országoknak a kapcsolatok olyan formáját kell kialakítaniuk, amelyek keretében a gazdasági együttműködés bizonyos, arra érett funkcióit integrálják, de természetesen fenntartják a népgazdaságok nemzeti irányítását. Ha gazdasági együttműködésünket tovább akarjuk feil észtén i. akko’nemcsak a külkereskedelem, hanem a termelés a nemzetközi pénz- és hitelrendszer, valamint az árak szférájában egyidejűleg kell keresni P V ocf ’" Éé--p Ar- /f? p íf»— A csütörtök! napon egy érdeklődéssel kisért beszédét mondja Ilku Pál művelődés- ügyi miniszter. (MTI foto — Vigovszki felv.) lenleginél lényegesen hatékonyabb formáit, lehetőségeit. A KGST-országok gazdasági integrációjának továbbfejlesztését mi két úton kívánjuk elérni: egyrészt az alapvető fontosságú kérdéseket magában foglaló, mind hatékonyabb tervkoordináció, másrészt az áru- és pénzviszonyok széles körű kibontakoztatása útján, — mondotta nagy érdeklődéssel fogadott beszédében Apró Antal. Nagy Miklós, Pest megyei, és Kelen Béla budapesti képviselő nemzetközi kapcsolataink elemzésével, külpolitikánk legfontosabb kérdésével foglalkozott felszólalásában. Az ország belső kérdései közül több felszólaló is érintette a munkaerőhelyzet problémáit. A képviselők — köztük Sarlós István, Vida Miklós és Spoil án Lászlóné — egyetértettek a kormány elnökének megállapításaival: a munkafegyelem megszilárdítása lényegesen javíthat a munkaerőgondokon, s ebben elsősorban a vállalatok vezetőinek van sok tennivalója. A felszólaló képviselők üdvözölték azoknak az ipari üzemeknek az elhatározását, amelyek nem alkalmaznak notórius vándormadarakat, helyeselték, hogy egyes rokonvállalatok — például a híradástechnikai egyesülés vállalatai nem vesznek fel egymástól munkaerőt, s az űj dolgozók bérét fél évig nem emelik. A témával foglalkozó képviselők szinte mindegyike hozzátette azonban: a munkaerőgond megnyugtató és hosszabb távra szóló megoldását csak a nagyobb ütemű műszaki fejlesztés biztosíthatja. Több képviselő foglalkozott felszólalásában a mezőgazdaság problémáival. Bencsik István, Hajdú- Bihar megyei képviselő e ezzel kapcsolatban bírálta a kormányelnöki beszámolót, mert az szerinte túl keveset foglalkozott a mezőgazdasággal. A képviselők véleménye egyébként megegyezett abban, hogy a mezőgazdaság 1969-es jó eredményei nemcsak a mezőgazdasági dolgozók derekas munkáját dicsérik, hanem az 1968-ban élet- belépett gazdasági ösztönzők hatékonyságát is mutatják. A mezőgazdaság sikeres előrehaladása az egész nép sikere. Bencsik István felszólalásában vitába szállt azokkal, akik szerint a mező- gazdaság múlt évi kimagasló eredménye a jó időjárásnak köszönhető. Először is, nem volt olyan nagyon jó időjárás — mondotta —, sokkal jobb időjárás esetén rosz- szabb termés volt az egvéni gazdálkodás időszakában, vagy az átszervezés idején amikor még rosszabbul gazdálkodtunk. Másrészt pedig. 1968-ban kifejezetten nagyon rossz időjárás volt, mégis addigi történelmünk legnagyobb búzatermését arattuk. Az időjárásiéi persze nem független még a mezőgazdasági termelés. De, ha megadja a népgazdaság a mező- gazdaságnak azokat az eszközöket, amelyre a korszerű termeléshez szüksége van, akkor az időjárási ingadozások nem jelentenek nagy. országos terméskieséseket — mondta tetszéssel fogadott felszólalásában a Hajdú-Bihar megyei képviselő. Dr. Homung Mátyás, Szabolcs megyei, dr. Molnár Frigyes Bács megyei, Molnár József Komárom, megyei, Tóth Balázs Békés megyei, és Gócza József Szolnok megyei képviselő is a mezőgazdaság helyzetének aktuális kérdéseivel foglalkozott felszólalásában. Szóvátették azokat a gondokat, — a vízrendezés, a bekötőutak, a gépesítés, a műtrágyaellátás problémáit — amelyek jelenleg fékezik a mezőgazdasági termelés további gyors ütemű fejlesztéséi. A parasztság általános helyzetére utalva azonban kiemelték: a magyar termelőszövetkezeti parasztság ma a világ egyik legbiztonságosabban élő parasztsága, mert jelenlegi jó életkörülményei mellett a fejlődés távlata is biztatóan világos számára. Az a tény, hogy a parasztság jól érzi magát ebben az országban; hogy életszínvonala jelen'ősen emelkedett, és jövedelme megközelítette a bérből és fizetésből élők jövedelmét. » igen határozottan es minden szónál meggyőzőbben támasztja alá a munkás-paraszt szövetséget, amely társadalmunknak mo® válik valóságban is szilárc bázisává Az e témakörrel foglalkozó felszólalások több .ségéből kicsendült: mé nagyon sok tartalék va> mezőgazdaságunkban. A felszólalók, akárcsak az előző nap hozzászóló Szabados Ferenc Komárom megyei és Gombaszögi Jenő Somogy megyei képviselők, helyeselték a szarvasmarha- és a sertéstenyésztés fellendítésére tett legutóbb5 kormányintézkedéseket, s egyetértésüka* (Fslsietát a 2. oldalonl Az országgyűlés ülésszakának csütörtöki napján készült ez a felvétel a szünetben a folyosón. Kádár János beszélget két képviselőtársával: Orosz Ferenccel és Fekszi Istvánnal. jfiűTl foto — Vifiovsaki felv.)
