Népújság, 1970. március (21. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-05 / 54. szám

VILÁG PROLETARIAT. EGYESÜL TFTTilCl A nők heiyzeierői ­(3. oldalon) Kossuth Kézírása Egerben (4. oldalon) Ha nalok országa <5. oldalon) Tudósítóink ielentik (5. oldalon) XXL évfolyam, 54. szám ARA KO FILLER 1970. március 5., csütörtök A Parlamentből jelentjiifo 1 kormány elnökének expozéjával tegnap megkezdte munkáját az országgyűlés . A tegnapi ülésen felszólalt Oláh György elvtárs, megyei párt- bizottságunk első titkára is — Ha a kormánybeszámoló feletti vitával folytatódik az ülésszak Szerdán délelőtt — a ha­gyományok szerint — ismét felkerült a nemzeti lobogó a Parlament déli kupolájárá, jelezve, hogy tanácskozik az ország legfelső törvényhozó testületé. Az országgyűlés idei első ülésszaka a kor­mány elnökének expozéját, valamint a legfőbb ügyész •• és a Legfelsőbb Bíróság el­nökének beszámolóját, és az. ezek feletti vitát, s képvise­lői interpellációk meghallga­tását tűzte napirendjére. A téma tárgyalását megelőző nagy várakozásról és érdek­lődésről tanúskodtak a zsú­folásig megtelt diplomáciai és vendégpáholyók, s az üze­mek, vállalatok dolgozóinak figyelmes sokasága a karza­tokon. A megszokottnál na-, gyobb számban vonultak fel a külföldi sajtó budapesti tu­dósítói is. A kormány beszámolója, amelyet Fock Jenő, a Mi­nisztertanács elnöke ismer­tetett a képviselőkkel, s amelyhez Péter János kül­ügyminiszter fűzött kiegészí­téseket hazánk nemzetközi tevékenységéről, igazolta az érdeklődők várakozását: sok­oldalúan elemezte belpoliti­kai és gazdasági helyzetün­ket, eredményeinket, és gondjainkat, s részletesen is­mertette közeli és távolab­bi jövőnk terveit, Jeladatait. A képviselők helyeslő vé­leményével találkozott a kormány elnökének megál­lapítása: hazánkban a poli­tikai élet nyugodt, szilárd, a népgazdaság fejlődése bizta­tó, társadalmi életünk ki­egyensúlyozott. A harmadik ötéves terv idején a nemzeti jövedelem a tervezett 19—21 százalékkal szemben kb. 40— 42 százalékkal növekszik. Az ipari termelés 1970-ben kb. 33—34 százalékkal lesz magasabb, mint 1965-ben volt, s ez megfelel a harma­dik ötéves terv idejére ter­vezett növekedésnek. Ahogy terveztük, a növekedési ütem a vegyiparban, az ener­giaiparban és a gépiparban a legerőteljesebb. Kedvező je­lenség. hogy múlóban van a mennyiségi szemlélet, az in­tenzívebb, a hatékonyabb gazdálkodás kerül előtérbe. Tovább folytatódik a terme­lés szerkezetének előnyös át­alakítása is. A termelés szer­kezeti változásában elért eredmények azonban még kezdetiek, jelentősebb válto­zást a negyedik ötéves terv időszakában várunk. A mezőgazdasági termelés 1966—1970. között a terve­zett 13—15 százalékkal szemben, 16—17 százalékkal emelkedik. Ezen belül a növénytermelés gyorsabb, az állattenyésztés a szükséges­nél mérsékeltebb ütemben nőtt. (Gombaszögi Jenő, So­mogy megyei tsz-elnök dél­utáni felszólalásában rögtön helyi példákkal illusztrálta, milyen károkat okoz a nép­gazdaságnak, hogy az állat- tenyésztés fejlődése nem ér­te el a kívánt mértéket.) A harmadik ötéves terv idősza­kában sikerült teljesíteni az ország egyik nagvon fontos agrárpolitikai célkitűzését: ffgoldottuk az ország biz­tonságos kenyérgabona-ellá­tását. öt év óta nem impor­tálunk búzát, sőt, 1968-ben már exportra is felhasznál­ható készletekkel rendelkez­tünk. Az eredmények érté­két emeli — hangsúlyozta a kormány elnöke —, hogy az 1969-es aszályos időjárás sem okozott nagyobb törést a fej­lődésben. A mezőgazdaságról kialakuló pozitív összkép el­lenére, több képviselő is fel­hívta a figyelmet azokra a sürgető feladatokra, amelyek­nek megoldása nélkül nem biztosítható a mezőgazdaság további egyenletes fejlődése. A kormány elnökének be­számolója részletesen foglal­kozott az életszínvonallal kapcsolatos kérdésekkel is. Mint Fock Jenő mondotta: a tervezettnél erőteljesebb gazdasági fejlődés lehetővé tette, hogy a lakosság élet- színvonala, jövedelme, fo­gyasztása, anyagi és szellemi szükségleteinek kielégítése is az előirányzottnál jobban emelkedjék. A lakosság egy főre jutó reáljövedelme a a számított 14—16 százalék helyett 30—32 százalékkal, a fogyasztás pedig 18—20 szá­zalék helyett 31—33 százalék­kal nőtt. A reálbér a terve­zett 9—10 százalék helyett előreláthatóan 15—16 száza­lékkal növekszik. A kormány elnöke azon­ban hozzátette: az életszín­vonal alakulását jelző szá­mok az átlagot jelentik. Et­től felfelé és lefelé is meg­lehetősen nagy eltérések le­hetnek és vannak is. Az olyam családoknál például, ahol nőtt a keresők száma, ott a reáljövedelem, illetve az életszínvonal az átlagot lényegesen meghaladó ütem­ben növekedett Azoknál a családoknál azonban, ame­lyeknél betegség, munka- képtelenség. vagy más ok miatt egy kereső kiesett, vagy nyugdíjba ment, még életszínvonal-csökkenés te bekövetkezett A kormány változatlan törekvése a reál­bérek és a reáljövedelmek emelése. Ennek azonban az anyagi fedezetét is meg kell teremteni. A kereskedelmi forgalom gyors fejlődése is jelzi, élet- színvonalunk emelkedését. Mint Fook Jenő beszámoló­jából kitűnt, fél évtized alatt — a harmadik ötéves terv éveiben — 45—47 száza­lékkal nő a kiskereskedelmi forgalom, s főleg a tartós fo­gyasztási cikkek, a jobb és korszerűbb termékek vásár­lása emelkedik dinamiku­san. Népünk növekvő jólétét mutatja, hogy gyakorlatilag már' minden második háztar­tás rendelkezik mosógéppel és televízióval, minden ne­gyedik hűtőszekrénnyel és porszívóval. Az életkörülmé­nyeket javította az is, hogy jelentősen növekedett a la­kásépítés üteme: a tervben előirányzott 300 ezer lakás­sal szemben 317—318 ezer lakás épül fel a mostani öt­éves tervben. Az áruellátás problémáit taglalva a miniszterelnöki expozé bíráló megjegyzéseket tett azzal kapcsolatban, hogy míg 1968-ban észrevehetően javult, a múlt évben nem tartott mindenben lépést az igényekkel az áruellátás. A helyzet visszásságát több képviselő is meggyőző pél­dákkal illusztrálta délutáni felszólalásában, A képvise­lők — felszólalásaikban és a folyosód párbeszédekben — egyöntetűen helyeselték, hogy az MSZMP KB novemberi ülése és a parlament leg­utóbbi költségvetési vitája alapján a kormány úgy dön­tött: el kell érni a lakosság ellátásának kiegyensúlyozott­ságát, s jobban kell kielégí­teni az alacsonyabb jövedel­műek igényeit is. Kiemelt hangsúllyal szólt a kormány elnöke gazdasá­gi életünk egyik legfontosabb eleméről, a termelékenység alakulásáról. Mint mondotta, az elmúlt négy esztendőben éves átlagban az előirányzoti 4.5 százalék helyett csak 3 százalékkal emelkedett az iparban a termelékenység. Oláh György, heves megyei képviselő igen szemléletes tényekkel és érvekkel húzta alá Fock Jenő megállapítá­sát (felszólalását külön is­mertetjük). A kormányelnök expozéja energikusan bírálta azt az általános jelenséget, hogy a vállalatok nem használják ki megfelelően a bérek és a ré­szesedési alap adta ösztönzé­si lehetőségeket. Sok helyen előfordul, hogy azoknak a bérét emelik — függetlenül munkájuk mennyiségétől és minőségétől —, akik a válla­lattól való kilépéssel fenye­getőznek. A vállalatok hely­telen munkaerőgazdálkodá­sának következménye, hogy az utóbbi két évben romlott a munkafegyelem. Sok he­lyen attól félnek, hogy ha megbüntetik a fegyelmezet­leneket, azok elhagyják a vállalatot. Ez igen valószínű — tette hozzá Fock Jenő —, de bizonyos, hogy az általá­nos munkafegyelem megja- vulása több eredményt hoz, mint néhány ember hiánya. A kialakult helyzet alapján többen javasolták, hogy vál­toztassák meg a munkatör­vénykönyvét. A kormány azonban — jelentette ki a képviselők helyeslése köze­pette Fock Jenő —, továbbra sem akarja adminisztratív in­tézkedésekkel az üzemhez kötni a dolgozókat. Azt vi­szont a közvéleménnyel együtt elvárja hogy az ille­tékesek éljenek az érvény­ben levő jogszabályokkal, s (Folytatás a 2. oldalon) 1 Kreisky: „Ausztria szomszédival a le^korrektebb és bizonyos fokig baráti kapcsolatokra törekszem” BÉCS: Heliai András, az MTI ki­küldött tudósítója jelenti: „Mein^athatatlan semle- gességi politikát kívánok folytatni. Ausztria szomszé­daival a legkorrektebb és bizonyos fokig baráti kap­csolatra törekszem” — je­lentette ki Bruno Kreisky, az Osztrák Szocialista Párt elnöke^ a jövendő új osztrák kormány kancellárja szerdai bécsi sajtókonferenciáján. Kreisky emlékeztetett rá, hogy a kelet-eürópai kapcso­latok politikáját külügymi­niszter korában ő kezdemé­nyezte és hasonló külpoliti­kát kíván — a jövendő szakminiszteren keresztül — a jövőben is folytatni. A nyugat-európai politi­kában az új kormány célja minden esélyt megragadni az integrációban való rész­vételre, figyelembe véve Ausztria semlegességét és nemzetközi szerződéseit. Kreisky közölte, hogy már csütörtökön megkezdődnek az előzetes tárgyalások, több­séget szerzett pártja és a vasárnapi 'Választásokon ve­reséget szenvedett Néppárt között a koalíció újjáalakí­tásáról. Kijelentései alapján különös nehézségek nem vár­hatók, miután közölte, hogy a gazdasági alapkérdésekben a szocialisták meg tudnak egyezni a töke pártjává' an­nál is inkább, mert új prog­ramjuk maradéktalanul el­ismeri a magántulajdont. A Néppárt ugyanaznap tartott sajtókonferenciáján Klaus kancellár és Withalm főtitkár azt hangsúlyozta: nagy tömegek kérik tőlük az ellenzékbe vonulást a koa­líció helyett. Döntésük a szocialisták ajánlatától függ. A Néppártnak csak kettő­vel kevesebb mandátuma van a szocialistáknál, s így igen előnyös pozícióból al­kudozhat: egy szocialista ki­sebbségi kormány életképte­len volna. Withalm közölte, hogy pártjának ő az alkan- cellárjelöl{je a jövendő Kreisky-féle kabinetben, míg Klaus — legalább is egyelő­re — a pártelnöki tisztség­ben marad meg. A Néppárt az öt mandátummal rendel­kező nagynémet „Szabad­ság Párttal” is tárgyal. Egy ilyen polgári kormány meg­alakítása azonban rendkívül valószínűtlen. A kormány­alakítási tárgyalások a Nép­párt taktikázása miatt min­den esetre igen hosszúra nyúlnak majd. (MTI) WHson- Brandt-tárgyalások Élénkülő politikai aktivitás jellemzi ezekben a napokban a nyugat-európai országokat. Londonban szerdán folyta­tódtak Wilson brit minisz­terelnök tárgyalásai Willy Brandt nyugatnémet kancel­lárral. Noha hivatalos je­lentést még nem tettek köz­re, az eddig kiszivárgott hí­rek bizonyos megegyezésről szólnak, elsősorban a rajnai brit hadsereg ügyében. A London és Bonn közti közeledést bizonyos mértékig pártpolitikai szempontok is meghatározzák. Jelenleg mindkét országban szociálde­mokrata kormányzat van. A nyugatnémet kormány még friss és magáénak mondhatja azt a sikert, hogy évtizedek óta először jutott kormányra német földön. Az angol szo­ciáldemokrata (azaz: Labour párti) kormány viszont, meg­lehet, éppen kormányzása végére jár. Még nem lehet tudni, idén ősszel, vagy csak a jövő tavasszal lesznek-e az új választások Nagy-Britan- niában. S bár a szigetország­ban a szavazókat elsősorban a belpolitikai kérdések ér­deklik, Wilson mégis ezt re­méli: ha Brandt erősödik, ez az ő esélyeinek javulását is jelentheti. NDK—NSZK szakszervezetek BERLIN: Mint a Szabad Német Szakszervezetek Szövetsége központi vezetőségének saj­tóosztálya (NDK) közölte, a szövetség választ kapott ar­ra a levélre, amelyet vezető­sége február 18-án küldött a Német Szakszervezeti Szö­vetség vezetőségéhez (NSlZK). A Német Demokratikus Köztársaság szakszervezetei­nek levele kifejezte: készek tárgyalni az NDK és az NSZK szakszervezetei nor­mális kapcsolatainak megte­remtéséről a teljes egyenjo­gúság alapján. Az NDK szak- szervezetei levelükben java­solták, hogy Berlinben, az NDK fővárosában rendezzék meg a két szakszervezeti szö­vetség hivatalos küldöttségé­nek találkozóját. H. Vetter, a Német Szak- szervezeti Szövetség elnöke, H. Varnke-hoz, a Szabad Német Szakszervezetek Szö­vetségének elnökéhez kül­dött táviratában közli, hozzá­járulnak a berlini szakszer­vezeti találkozóhoz. A nyu­gatnémet szakszervezetek ve­zetősége megnevezte azokat a személyeket, akiket meg­bíztak a találkozó előkészí­tésével (TASZSZ) Gromiko fogadta hazáink iij moszkvai nagykövetét MOSZKVA: Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter szerdán fo­gadta Rapai Gyulát, a Magyar Népköztársaság új moszkvai nagykövetét, aki hamarosan átnyújtja megbízó levelét. (TASZSZ) Fock Jenő, a kormány elnöke a Minisztertanács nevében expozéját mondja, (MTI foto — Vigovszki felv. — KS)

Next

/
Thumbnails
Contents