Népújság, 1970. március (21. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-04 / 53. szám

Ríklfr KOSSUTH 8.2» Bégf melódiák. 9.06 Párbaj. Rádió változat 10.00 Zenekari muzsika. 11.30 A Szabó család. 12-20 KI nyer mat 12.30 Tánczene. 13.13 Falusi percek. 13.20 Népdalok. 13.45 Riport. 14.00 Kamarazene. 14.20 Operettrészletek. 14.43 válaszolunk hallgatóinknak 13.12 Kóruspódium. 15.20 Magyar századok. 16.05 Bach-művek. Iá.28 lengyel József: Üjra a kezdet. Részi. 17.20 Mozart: Figaro házassága. 4 felv. opera. 31.08 Könnyű Uangazerszólók. 21.19 Gondolat. 22.20 A modem filozófia problémái. 22-35 Népi zene. 23.10 Szimf. zene. 0.10 Tánczene. PETŐFI 8.05 Haesaturján: Hegedű­verseny. 9.00 Nóták. 9.30 chopín-mflvek. 11-53 Néhány perc tudomány. 12.00 Operarészletek. 13.03 Kodály-kőrusművek. 13.25 öngyilkossá a Sándor­palotában. 14.00 Kettőtől — hatig... 18.10 Kis magyar néprajz. 18.15 Népi zene. 18.45 Egy árváltozás háttere. 19.00 Táncritmusban. 19.30 Pályaválasztás. 19.50 Könnyűzene. 20-26 Ifjúsági rádiójáték. 21.19 Cigánydalok. 21.47 Matematikusok között. 22.07 Dohnányi zongoraművészete 23.15 Operettrészletek. MAGYAR Viktor Csernylsov',három napja. (Szovjet film.) Bohóc a városkában. Sportmozgások fizikája. Történelmi ledke. Hírek. Vidám cirkuszműsor gyermekeknek. Az olvasás művészete. Miről ír a világsajtó. Esti, mese. „Felszabalult melódiák’*. Aktuális riportmüsor. Tv-híradó. Pamir, ’69. Fiatal írók .novellái, A szeretet ünnepe. Tv-hiradó. POZSONYI 19.00 és 23.00 Tv-híradó. 19.40 Szovjet dok.-f-üm Lenin életéről. 20.15 Estély. (Tv-játéöe.) 21.15 Közv. a műkor esély ázó VB-ről. 9.00 1J0.40 11.10 11.20 17.53 18.05 18.30 18.50 19.05 19.15 19.25 20.00 20.20 20.50 22.00 22.20 I Fii»» l EGK/ VÖRÖS CSILLAG: (Telelőn: 22-33) A2 előadások kezdete: lél 6, 7 és 1él 9 órakor. Helga EGRI BRODY: (Telefon: 14-0T) Az előadások kezdete: fél 6 és fél 8 órakor. Sarafino EGRI BÉKE: Autósok, reszkessetek GYÖNGYÖSI PUSKIN: Fehér farkasok GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Dzsamttla szerelme HATVANI KOSSUTH: Virágvasárnap Egerben: 19 órától csütörtök reg­gel 7 óráig a Bajcsy-Zsilinszky utcai rendelőben. (Telefon: U-10.) Rendelés gyermekek részére is. IEEJÖBÜ ínUrn.n >1 HIRVEReS Elkészült a kollektív szerződés módosítása a TÜZu^-nél . . . Jól sikerült a könyv- kiállítás . . . Orvosi lakás — társadalmi segítséggel... Az ügyletek érdekében ... /J tt,ÍWWI.ÁW IíÍb4(PÍA Finomkerámiai Művek pécsi porcelángyára • • termekéit felújítja. A szigetelőanyagok gyártá­sa mellet ez évben kezdték el az üzemszerű gyártását a már 1880-as években ismert por­celánfajansz termékeknek. A világpiacon is keresett, művészi munkát igénylő porcelán- fajansz készletek és dísztárgyak hagyományos technológiával készülnek. Az év második felében már a hasai üzletekben is megjelennek. Képünkön: Pattantyús József né, a pi- rogránit alapanyagból modern vonalú lakásdíszeket készít. (MTI foto — Hadas János felv.) Ritkán robban a palackgáz, de nagy kárt okozhat 1TVL! (Nimmt ’B# Jelenleg 1 millió 200 ezer háztartásban használnak pro­pánbután gázt. Még ebben az évben körülbelül 1 millió 300 ezer fogyasztóval számolnak az Országos Kőolaj- és Gáz­ipari Trösztnél. Ennek ará­nyéban növelik a palackcse­rélő telepek számát és ami legfontosabb, a paLadklefejtő állomások' hálózatát is. Je­lenleg a Tiszántúlon Szajol- ban, Nyíregyházán, Hajdú­szoboszlón és Szegeden mű­ködnek palackozók, míg a Dunántúlon Üjudvarin és Budaörsön palackoznak PB- gázt. Nemsokára Győrben is megindulnak az építkezések s megkezdődhet a palackozás. A jövőben Pincehelyt is be­kapcsolják, ahol legalább 40 ezer tonna gázt tudnak majd tölteni. A gázigények kielé­gítésére azonban szükség van külföldi, szovjet exportra is. A sajtó elég gyakran közöl olyan híreket az ország min­den részéből, hogy felrobbant a PB-gáz és súlyos égési se­beket, sérüléseket okozott. A hivatásos szakértők megálla­pították, hogy a robbanások 90 százaléka a helytelen ke­zelésből adódik. Hogyan kell tehát a palackgázt kezelni, hogy biztonságosan használ­hassuk — ezt kérdeztük Gyöngy Lajostól, az Orszá­gos Kőolaj- és Gázipari Tröszt PB-réezlegénék mű­szaki vezetőjétől. Mit kell tennie a fogyasztónak, hogy a gázhasználat veszélytelen legyen? — Már a cseretelepen meg kell tenni a szükséges óvin­tézkedést — mondotta. — El­sősorban is meg kell méretni a. palackokat, hogy a szüksé­ges gázmennyiség 11 kiló le­gyen. Ehhez hozzá kell ven­ni a palack eredeti súlyát, amely a palackon mindig fel van tüntetne. Néha bizony előfordul, hogy kevesebbet tartalmaz a palack. Visszaé­lések előfordulnak, amely rendszerint a lelkiismeretien szállításóknál következik be. Van mód az illetéktelen le­fejtésre, is. A fogyasztó te­hát saját érdekében ellen­őrizze és méresse leje. palac­kot a cseretelepen. Nagyon- fontos és szüksé­ges, hogy a cseretelepen a lezárt, tele gázpalackot az ottlevö kád vízben megbuk­tassák. A szállításkor ugyanis a palack szelepe megsérül­het, és a gáz szivároghat Ilyen palackot nem szabad átvenni, mert használat köz­ben robbanást okozhat A felszerelésnél nagyon ügyel­jünk arra, hogy a bőrpako­lás a „reduktomál” kifogás­talan legyen. Feltétlen ellen­őrizni kell a hollandi csavart is, amely a csövet a palack­hoz erősíti. Ha laza, szerelőt kell hívni, a felszerelés után tilos gyufával megnézni, hogy a kötéseknél nem szivárog-e a gáz, mert egy gyufa láng- jától könnyen felrobbanhat az egész palack. A kötéseket szappanos víz­zel kell beecsetelni, s ha bu­borékok jelentkeznek, a gáz szivárog. Ez esetben tilos a liasználata. A felszerelésnél egyébként nyitott tűz, égő tűzíhély, kályha se üzemeljen a lakásban. Még a villanykapcsolót is csak ak­kor szabad felkattintani, ha a szappanhabbal megbizo­nyosodtunk, hogy a gáz nem szivárog. A tömítö gumit, amely idővel elöregszik, meg­repedezik, időnként ki kell cseréim. Ha a gázkészülékek műkö­désénél bármilyen rendelle­nességet tapasztalunk, szere­lővel ellenőriztessük és ja­víttassuk meg. Házilag ne javítgassuk, mert még na­gyobb kárt okozhatunk. Az ellenőrző szerelő különben csak egy évben egyszer végez általános vizsgálatot A mű­ködésben tapasztalat szabály­talanságot jelenteni keil, hogy az ellenőrzést és javítást szakember végezze eL fZs. L.) Levelet kaptunk a héten az egerszóláti községi tanács vezetőitől, s ez egyben vá­lasz is az egerszóláti „bete­gek” kérdésére. A levél így hangzik: A körzeti orvos előírt ren­delése Egerszólát községben hetenként két nap, szerdán és pénteken délelőtt. Ezt a rendelési időt az orvos ön­szorgalomból heti háromra növelte, a két előírt nap mellett hétfőn is tartott rendszeresen rendelőórákat az influenzajárvány előtt. A járvány idején, tekintettel az alaposan megszaporodott munkára, átmenetileg hétfőn nem rendel, de ennek elle­nére nincs olyan nap, hogy meg ne látogatná a közsé­get, felkeresve a fekvő be­tegeket Egyébként bármi­kor, még az éjszakai órák­ban is természetesen ren­delkezésére áll a betegek­nek. A községi tanács véle­ménye, hogy dr. Juhász László körzeti orvos becsü­letesen, lelkiismeretesen lát­ja el feladatait, nem merül fel panasz munkája ellen. Ügy gondoljuk, az eger- szólátiakat megnyugtatja, hogy lesz harmadik rende­lési nap — melyre valóban csak önszorgalomból került eddig is sor, tehát nem kö­telezően —, a járvány le­zajlása után ismét Aggoda­lomra tehát valóban nincs ok. Az Eger—salgótarjáni TÜ- ZÉP Vállalat egri kirendelt­ségének szakszervezeti ta* nácsa a napokban ült ösz- sze, hogy megvitassa a mó­dosított kollektív szerződést. Erről számolt be levelében a szakszervezet egyik aktí­vája. A tanács tagjai meg­vitatták a módosításokat, és felhatalmazták a titkárt a szerződés aláírására. A módosított kollektív szerződés többek között az 1970-es évre 4 százalékos bérszínvonal-emelést ír elő, s első ízben biztosít pénz­összeget a lakásépítések tá­mogatására. A nem pénzbe­li juttatásokra is biztosítya lesz a módosított kollektív szerződésben a korábbi ösz- szeg. Meghatározták, kik része­sülhetnek nyereségprémiuna- ban. Olyan dolgozók, akika vállalat nyereséggazdálkodá­vwvwvtfWVMWWWWWtfWWWWWWWWWVWWIWWVWWWMWWVWWWWWOVWWVWWWWWWWWWWW Higgyék el, hogy kávéhá­zat tartani a világ legnehe­zebb dolga. Igaz, a jövede­lemre nincs panaszom, szé­pen élek. Meg aztán egész nap érdekesnél érdekesebb történeteket hallgatok, vidá­mat, szomorút vegyesen, a így hamarább vége a nap­nak. De aztán alaposan meg­fizetek a szépen eltöltött órákért. Többször is jártak már nálam tolvajok, revol­verrel hadonásztak az or­rom alatt, s megfenyegettek, hogy kilyukasztják a bőrö­met, ha nem adom oda a na­pi keresetet. Néha egy garáz­da részeg szétveri a berende­zést, s rendőrt kell hívnom, hogy megszabaduljak tőle. Éjjelenként néha betér egy- egy fiatal pár is, és éppen az én vendéglőmben csinálnak jelenetet. Mindez azonban nem len­ne különös. Megszoktam már, a munka egy részének tekin­tem. Néha azonban olyan dolgok történnek velem, hogy falra tudnék mászni mérgem­ben. Engedjék meg, hogy egyet elmeséljek. Kávéházam a város egyik legnyugodtabb részében áll. Törzsvendégeim vannak, de olykor betér egy ismeretlen is. Így egy pénteki nap reg­gel tíz órakor, éppen nyitni készültem, amikor bejön egy fiatalember. Sötétkék öltöny, fehér ing volt rajta. — Mindjárt jövök — kiál­tottam ki neki, mert éppen a sört raktam a hűtőszekrény­Ed Dumonte: Meglepetés — Miattam nem kell siet­nie — mondta. — Időm az van. — Leült, rágyújtott* — Ha elkészül — vetette oda —, adjon egy sört. Kiszolgáltam, aztán égy zacskóból leszámoltam a visz- szajáró pénzt. Mivel péntek volt, ötszáz dollárt• hoztam, hogy kifizessem a személyze­tet, meg a megrendelt árut. A papírbankókat a kassza alá tettem. Mikor befejeztem, odaültem a fiatalemberhez. — Vagy fél óráig nem jön még senki — mondtam. — Maga kereskedő? — Nem. — Azelőtt nem láttam er­refelé. — Most erre jártam, lát­tam, nyitva a? ajtó, hát be­tértem egy sörre. Ezzel ki is merítettük a témát. S azután történt az, amifői beszélni szerettem volna. Egy fiatalember lépett be, a söntésre támaszkodott. Oda­mentem, hogy kiszolgáljam. Valami azonban gyanús volt nekem. Magam sem tudom, hogy miért, hiszen egészen tisztességes képe volt. Megfi­gyeltem viszont, hogy a te­nyere izzad, állandóan az öl­tönyébe törölgeti. Sört ren­delt. Mire megfordultam az üveggel, revolver volt a ke­zében. — öregem, ne csináljon pánikot — mondta —, mert az idegesít. — Ide a pénzt a kasszából! Egy kicsit megijedtem, meri a fiatalember nagyon ideges volt. Revolvert tartó keze erősen remegett. Kivettem a pénzt a kasszából. — Ne tedd ezt, fiam! — szólalt meg hirtelen az első vendég. A tolvaj rásandított, de a revolvert nem fordította el rólam. — Ne csinálj bolondságot, fiam — szólt megint az em­ber. — Hidd el, nem kifize-. tődő. — Maga ne avatkozzon be­le — mordult rá. — S ne merjen megmozdulni! Nem szertnék gyilkolni, ha nem muszáj. * — Ne ingerelje — szóltam oda az első vendégnek. — Látja, milyen ideges. — Hogyisne lenne — ne­vette az el magát —, félholt a rémülettől. Valószínűleg most rabol először. Ugye, fi­am? — fordult a fiatalem­berhez. — Elég a dumából! — kia­bálta vörösödve a fiatal rab­ló. —• Szükségem van a pénzre, ide vele! — Nem tudom, miért kell neked a pénz — folytatta az ember —, de egy biztos, a lehető legrosszabb módot vá­lasztottad, hogy megszerezd. Hidd el, én tudom. Ha most sikerülne is, nem sok hasz­nod származik belőle, mert alig cgy-két dollár van a kasszában. Terólad meg sen­ki sem fogja lemosni, hogy tolvaj vagy, amíg csak élsz. Mihelyt elmész, átadjuk a személyleírásodat a rend­őröknek, s előbb-utóbb a du­tyiba kerülsz. Az ember halkan, nyugod­tan # beszélt, a fiatalember meg hallgatta, mintha meg­babonázták volna. Leengedte a revolvert. — Eddig még semmi rosz- szat nem tettél — mondta az első vendég. — Menj el, s ne is gondolj többé rá, hogy ra­bolni akartál. Élj nyugodtan, rettegés nélkül. A fiatalember lassan, óva­tosan kihátrált a vendéglő­ből, s eltűnt a sűrűsödő for­galomban. Hálálkodva, elismerően néztem az ismeretlent. —• ön rendőr, vagy pszi­chológus? — kérdeztem. — Egyik sem — szólt, s le­hajtotta a sörét. — Tolvaj vagyok. A zsebéből egy revolvert halászott elő, s az orrom alá dugta. — Azt a pénzt se feledje, amit a kassza alá dugott — figyelmeztetett. Mondom, hogy vannak dol­gok, amelyektől az ember a falrm tudna mászni dühében. sára jelentős befolyást gya­korló munkakörökben dol­goznak. A munkaerővóndor- lás csökkentése éi'dekében megszigorították a kilépő dolgozók részesedési jogo­sultságát, ugyanakkor a törzsgárdatagok az eltöltött évek arányában progressi­ven többet kapnak. Megha­tározták, hogy a törzsgárda- tagokat szintén az eltöltött évek arányában jutalomsza­badság illeti meg. Jelentős mértékű társa­dalmi munkáról számolt be Bükkszékről if j. Kovács Fe­renc olvasónk. A község nagy problémája, hogy a rossz állapotban levő orvosi lakás és rendelő miatt meg­lehetősen gyakran cserélőd- nek a körzeti orvosok. Je­lenleg nincs is orvosa a fa­lunak. A községi tanács el­határozta, hogy modern, új rendelővel, tanácsadóval el­látott orvosi lakást építe­nek. Ehhez természetesen társadalmi segítségre is szük­ség van. A tanácstagok jó szervező munkája eredmé­nyeként a lakosság nagy ré­sze vállalt társadalmi mun­kát az orvosi rendelő építé­sében. Naponta 20—25 em­ber dolgozik a bontásnál. Az így megtakarított össze­get más fontos, még hiány­zó dolgok megépítésére le­het fordítani. Remélik a község lakói, hogy a mo­dern, jól felszerelt lakásban, rendelőben már szívesen ott marad a körzeti orvos. Jól sikerült a mezőgazda­sági könyvhónap keretében rendezett mezőgazdasági könyvkiállítás Bükkszent- mártonban — erről számolt be Merczel János, a tanács elnöke. A kiállítást a köz­ségi könyvtár helyiségeiben rendezték meg, s a kiállítás megnyitóján Búzás Dezső, a. Március 15. Tsz agronómu- sa. előadást tartott A látó gatók közül többen is meg­ígérték, hogy rendszeresen felkeresik maid a könyvtá­rat A kiállítás elérte ered­ményét s igen jól sikerült A kiállítás során merült fel az a probléma is, hogy a könyvtár jelenlegi helyisége kicsi, már nem elégíti ki az egyre növekvő igényeket. A jövőben erre is lesz megol­dás, új helyiségbe költözik a klubkönyvtárrá átalakuló községi könyvtár, s az új helyen más jellegű kiállí­tásra is sor kerülhet majd. Dohka Miklósné Verpelét- ről az Állami Biztosítónak egy igen dicséretes kezde­ményezéséről számolt be. A verpeléti gépjármű-tulajdo­nosoknak eddig Kaiba, majd később Egerben kellett utaz­niuk, hogy rendezzék a biz­tosítást Ez bizony sokszor egy napi szabadságot vett igénybe, s emellett külön költséget is okozott A biz­tosító januárban új mód­szert kezdeményezett, pos­tán, névre szólóan küldte ifi a csekket s így már nem kell külön beutazni a bizto­sítással kapcsolatos ügyek elintézésére. Akadt a hétre panasz is. Egyik idős olvasónk tette szóvá, hogy az egri Ingat­lankezelő Vállalat raktárá­ban támadt hivatalos intéz­ni valója, azonban az ott dolgozók meglehetősen ud­variatlanul utasították el. És nem is az első eset hogy a bérlőkkel udvariatlanul bánik a raktár dolgozója. Az idős bácsi jogosan panasz­kodik — a vállalat vezetői bizonyára intézkednek, hogy a jövőben ne fordulhasson elő hasonló panasz. 1970. március

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents