Népújság, 1970. március (21. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-29 / 75. szám

Földalattin a Fehér úttól a Deák térig Kockázat napjainkért a főnök: Pozsony rendőrkapitánya Egy partizán emlékei — Az ajtók csukódnak, tessék vigyázni! _ Felzúg a motor. Indulás! Suhan a kék szerelvény. A Deák térről indultunk, a je­lenlegi végállomástól. Most végig utazom a Metrón, egé­szen a Fehér útig. A menet­idő 11 perc. Az állomások közt a fülemmel érzékelem a sebesség növekedését. A legnagyobb sebesség 90 ki­lométer lehetne óránként, de a sűrűn elhelyezett meg­állók ezt a feltrvorsulást se­hol sem teszik lehetővé. A most megnyíló szakasz 6 és fél kilométer hosszú és hét­állomásos. Része a 10 kilo­meter hosszú kelet-nyugati földalatti vonalnak, amely a Déli pályaudvarig vezet, összesen 11 állomása lesz. . ,dik szakaszt a Deák- i. . . Hal végállomás tt 1973-ban nyitják meg. jj járt a moszkvai földalattin, ismerősnek ta­lálja a mié' fi is. Hasonló megoldásúak, elrendezésűek az állomások, a mozgólép­csők, a kocsik szovjet gyárt­mányúak. A vonatveze­tők, a mozgólépcső-keze­lők egy része a Szov­jetunióban tanult. A szerel­vény minden kocsija motor­kocsi. Egyelőre három ko­csit kapcsoltak össze, amely egyenként. 170 utas kényel­mes befogadására alkalmas. (Nagyobb zsúfoltság nélkül a 240-es utasszám is meg­engedett.) Később majd hat kocsi jár együtt. A menet­rend szerinti forgalomban csúcsidőben két és fél per­cenként, egyébként 4 per­cenként követik egymást a szerelvények. A vonatok ön­működő térközbiztosító be­rendezést működtetnek, amelyek a pálya mellett el­helyezett jelzők Utján tájé­koztatják a' vonatvezetőt. Ha tilos jelzésnél áthaladna, automatikus berendezés fé­kezi le a vonatot. A közpon­ti forgalomirányító vonat­rádió úrián kapcsolatban áll a vezetőkkel. A kör alakú, 5 méter át­mérőjű alagútban simán gör­dül a szerelvény. A vonód legnagyobb része jó vízzáró agyagban halad. Az alaguta- kat részben pajzsos és rész­ben bányászati építési mód­szerrel készítették. A jövő és a menő szerelvények a két párhuzamosan egymás mellé épült beton, előre gyártott öntöttvas, vagy vas­beton elemekből épült „cső­ben” haladnak, A Pillangó utcánál a fel­színre érkezünk, s már itt 'is a végállomás, a Fehér út. — Kérjük a kocsit el­hagyni! Kiszállok; egyik oldalon az új lakótelep szabályos fehér kocka házai emelked­nek. A másik oldal a Metró járműtelepe, karbantartó M70. március 29., vasárnap részlege. A földalatti itt módosítja a felszíni közleke­dést; a HÉV vonala megrö­vidül, nem megy be a Keleti pályaudvarig. Kijárat, bejárat, a sínek fölött átvezető lépcső. A má­sik oldalon indul vissza a vonat. — Tessék beszállni! — sietek, mindegyik állomásra kíváncsi vagyok. A Pillangó úti megálló is a felszínen van. A harmadik megálló a Népstadion. Itt vasbeton „doboz” szerkezetű az ál­lomás, két peronnal és két- két sínpárral, A stadionból kiáramló tömeget a tartalék­vágányra állított vonatok fogadják. A Baross téri az első iga­zán mély állomás. A Keleti pályaudvar előtti aluljáró nyitott terébe érkezünk. A Blaha Lujza téri alul­járótól üvegajtó nyílik, fö­lötte az M-felirat Az alul­járóból az utas a zöld mo­zaik burkolatú előtérbe jut, ahol pénzt válthat, s új egy­forintos bedobása után a peronzár automata átenge­di az állomási peronhoz. (A Metrón nem érvényesek a Az Építőipari Tudományos Egyesület Heves megyei csoportja a város társadal­mi vezetőinek bevonásával a közelmúltban tanácskozást rendezett, ahol egy nagy je­lentőségű témát vitattak meg. A téma Eger város mérnök-geológiai felmérését és földtani feltárását foglalta magában. Ennek a tudomá­nyos munkának a jelentősé­géről, az eddig elért ered­ményekről és a további fel­adatokról beszélgettünk Bo- rics Lászlóval, a városi ta­nács vb-elnökhelyettesével. — Budapest és Balaton után Eger mérnök-geológiai felmérése és földtani feltá­rása 1969-ben kezdődött el. Ez a tudományos munka az altalajvizsgálatokkal választ ad a város további magassá­gi és területi terjeszkedésé­nek lehetőségeire, ezenkívül hozzájárul a műemlék bel­városrész további megvédé­sére irányúló törekvésekhez is. — Ml adta az indítékot arra, hogy ilyen irányú fel­tárásokat végezzenek? ts-Az alapindítékot a hel­ves alatt húzódó pince- rendszer feltárása adta. Még 1968-ban a városi tanács épí­tési és közlekedési osztálya az Építőipari Tudományos Egyesület helyi csoportjával egyetértésben kapcsolatot teremtett a budapesti Mű­szaki Egyetem Ásvány- ét jelenlegi forgalomban lévő villamos-, vagy autóbusz- jegyek. A bérlettel utazók külön a peronzár vonalában elhelyezkedő szolgálattevő­nek mutatják fel igazolvá­nyukat). A falon a főváros sematikus térképe, amelyen vonalak jelzik a közlekedési irányokat. Szöveges tábla tájékoztat az utazási felté­telekről. Irány a mozgólépcső. A 30 fokos ferdeségű lejtaknába épített mozgólépcső három karja közül egyik le, a má­sik felfelé működik, a har­madik a tartalék. — Milyen gyors ez a lép­cső! — Gyorsabb mint a leg­több külföldi mozgólépcső. 0,92 méter másodpercenként. Egy-egy lépcső óránként 8 ezer utast szállíthat A falon az állomást jelző feliratok, az útirányok, a vészjelző nyomógombok. Befutott a következő vonat. Egyszerre, önműködően nyí­lik ki minden kocsi négy aj­taja. A szerelvények belül kellemes, világoszöld szí­nűek, barna üléssel. Utazom tovább az Astória- megállóig. Kör alapú oszlo­pok tartják a mennyezetet. Minden oszlopra 1000 tonna súly nehezedik. Közelebb merészkedem a sínhez. Rá­lépek a 80 centi széles biz­tonsági gumisáv-burkolatra. Az ipari televízió fönt, a mozgólépcsők fölötti forga­lomirányító fülkében jelzi a rendellenességet Figyelmez­tetnek — nem szabad ilyen közel menni a sínekhez. Gumipadló burkolja a moz­gólépcsők indulási és érke­zési helyét, a csúszásveszé­lyes helyeket. — Deák tér! Végállomás. Végállomás, de csak egye­lőre. A budapesti Metró hálóza­tát — az építés alatt álló kelet-nyugati és a tervbe vett észak-déli és dél-budai sugárvonalak a régi földalat­tival alkotják — 37 kilomé­ter hosszúságban. Mig a felszíni villamos­vonalak irányonként, órán­ként maximálisan 16 ezer utast tudnak elszállítani, egy-egy metróvonal 50—53 ezer utast is. A Fehér út és a Deák tér között megindul a forgalom. A földalatti építői már a Moszkva tér alatt járnak. Kádár Márta földtani tanszékével. A tan­szék szakemberei megkezd­ték a feltárásokat. Érdekes­ségként említem, hogy az egri feltárásoknál alkalma­zott módszerek kísérleti jel­legűek. Amennyiben bevál­nak úgy más városok geoló­giai feltárásánál és térképe­zésénél is alkalmazni fogják. — A feltárások során mi­lyen vizsgálatokat folytat­nak? — Elsődlegesen a pincék falait kibontják. Ezt követik a talajszint-, a talajréteg­vastagsági vizsgálatok és mérések, valamint a talaj­víz-elemzések. A vizsgála­tokhoz megfelelő műszereket használnak: hogy csak a legkorszerűbbet említsem: az egyes talajrétegeket átvilá­gítják, illetve ultrahangos besugárzásnak vetik alá. Az észlelt adatokat azután az egyes pincemetszeteken, szel­vényeken bejelölik, rögzítik. — A város földtani feltá­rása mennyi időt vesz igény­be? — Mint már említettem, a feltárások 1969-ben elkez­dődtek. A szakemberek a várost négv feltárási körzet­re osztották fel. Az első rész munkái már befejeződ­tek, ez a körzet a Malom utcától északra fekvő terü­let — az Árnyék- és Verő- szala. valamint a negyedik ötéves tervben felépülő észa­ki lakótelep föld alatti ré­Póaothatna... De sokan megtették, de sokan megte­szik. Ám eszébe se jut. Nyíltsága mindjárt megnye- rő: — Hős...? Ne beszéljünk erről! Embernek kellett ma­radni. Ennyi volt az egész. Ahogy elmondta, meggyő ződtem: igaza volt. Csak­hogy; embernek lenni néha nagyon nehéz. Néha, amikor a legtöbb forog kockán: az élet... O O O O Sablonosán kezdődött, ám ez a sablonos történet, ak­kor a háború idején életre menő „játék” volt; irány a front, irány Oroszország, a Don-kanyar. És Rozsnyói Márton szakmunkás, villa­moskalauz — műkedvelőnél már akkor Is több öslény- tankutató — ment, akár százezrek, akik megkapták a SAS-behívót. Fiatal felesé­gét — a gazdatisztlányt hagyta itthon, őt, akit a csa­lád akarata ellenére vett el a proli fiú. A többi már tör­ténelem és egyéni tragédia — de sokszor egyet jelent ez a két fogalom —, jött egy levél a frontra: — Fiam, a feleséged hűt­len lett hozzád... Mindezt olvasni negyvenöt fokos hidegben, parancssza­vak között. Rozsnyód Márton szabad­ságot kért, hazament... el­vált feleségétől és sebzetten indult újra a Dorr mellé. Életben maradt — de ke­vésnek sikerült' ez akkor — s ahogy vonult folyvást visz- szafelé a „győzhetetlen” né­met ármádia, úgy került mind közelebb az otthonhoz. Akkor még nem tudta: de messze még hazáig... O O O O 1944. okt. 6. Elekor Gyo­ma körül megsemmisült egy század, egyedül Rozsnyói Márton maradt életben, a többiekkel végzett a gyilkos bombaözön. Akkor elhatá­rozta: önállósítja magát, el­indult Miskolcra azzal az elhatározással, hogy jelent­kezik a személyei irányi tónál. Ám a villamoson találkozott egy századossal. Az kezdett érdeklődni, aztán mielőtt leszállt, csak ennyit mon­dott: — Nehéz idők következ­nek. Ne jelentkezzék, szed­sze. Eddig mintegy 14 ezer méter hosszúságú pincerend­szert tártak fel, amely 490 pincét és több mint 900 mel- légágat foglal magában. Elv­ben az évben a belváros alatt húzódó pincéket „val­latják”, 1971-ben a város dé­li iparvidékét, 1972-ben pe­dig a Felnémet alatti pin­cék geológiai feltárását vég­zik el. A munkák befejezé­se tehát 1972-re várható, amikor összesítik az adato­kat és ezek alapján elkészí­tik Eger város mérnök-geo­lógiai térképét. — Miben összegezné a feltárási munkák jelentősé­gét? — Négy év alatt közel hatmillió forintos költséggel a feltárásra kerülő pincék értékes adatokat szolgáltat­nak a város építési és ren­dezési terveihez, a település- hálózat fejlesztéséhez, az új építkezések helyének megvá­lasztásához. Ezúton is sze­retnénk kérni a város lakóit, hogy segítsék elő az Eger „alvárosának” feltárásában részt vevő szakemberek munkáját, hívják fel figyel­müket az eddig még isme­retlen pincékre, beomlott, betemetett hasndékokra, amelyek újabb adatokkal gazdagíthatják a készülő geológiai térképet — mon­dotta befejezésül Borics László. Men túsz Károly jen össze embereket és menjenek a Bükk be! A fiatal katona óvatos volt. Ment a személyelirá- nyítóba, s kezdte a félreve­zetést, mondta, hogy Bánré­ve körül állomásozik tudo­mása szerint a csapatteste. A trükk sikerült. így jutott el Özdra. Itt érte a nyilas puccs, tudta, sokáig nem bujkálhat, egyre többször ju­tott eszébe a százados aján­lata. Egy napon összegyűj­tette szintén otthon rejőzkö­dő katoratársait, s tizenket- ten elindultak a Bükkbe. csatlakozni a partizánokhoz. Dédes várának közelében egy barlangban találtak me­nedéket. Egy társuk — ap­ja felmentő parancsával „fe­dezve” magát — civilként járta a környéket, szerzett élelmiszert, s hordta a hí­reket. Nem sikerült kapcso­latot találni a partizánok­kal, a németek viszont fel­fedezték a csoportot. Továb­bi ellenállás céltalan volt: a bekerítettek foglyok let­tek. Elkészültek a halálra. Magyar csendőrök őrizték őket a sajókazai csendőrőr- son. de a vallatok, az ítél­kezők az SS-ek lettek vol­na. Egy alkalommal éppen Rozsnyói Mártont kénysze- rí tették volna — újvást eredménytelenül — szóra, amikor az őrs parancsnoka, egy csendőr törzsőrmester kereste fel kollégáját. A fi­atal katonát a szomszéd szobába tuszkolták. Hallotta a vitát: — Magyar katonák felett csak magyar haditörvény­szék illetékes ítélkezni. Ha nem enged, ebből még dip­lomáciai bonyodalom is le­het! A határozott fellépés hasz­nált. A tizenkét katonát el- indítoták Balassagyarmat fe­lé. Csak közben bomba tá­madást „kaptak”, a kísérők eltűntek. A katonák elmen­tek Balassagyarmatra, de a haditörvényszék helyett a személyelirányítóban jelent­keztek. Közölték velük, úti­cél: Kassa. Nem jutottak el odáig. Igló környékén történt. Rozsnyói Márton egy vízi­malomhoz ért, ennivalót akart szerezni. Az asszony felkiáltott: — Már nappal is itt van­nak a partizánok? Este már velük együtt in­dult a hegyekbe Martin Roznai. O O O O A partizánok szívesen fo­gadták a vasúti utászt, mert nem volt robbantási szak­emberük. Martin hamar megszokta köztük, mert egy Janó nevezetű fiatalember­ben hamar barátra lelt, s így a nyelvi nehézségek is megoldódtak. Egy alkalom­mal Janó hozta az utasítást. — Éjjel hídrobban tás. — Hány kiló robbanó­anyag van? Az autókról, a személy­es teherkocsikról, a maszek és közületi gépjármüvekről van szó. A mozgalom a fő­városban kezdődött. A jel­szó: Több fény — nagyobb biztonság! A Magyar Autóklub köz­lekedési és balesetelhárítási bizottsága vetette fel az ötletet. Egyelőre csak azt akarják elérni, hogy április 5. és 12. között mindenki tompított fénnyel közleked­jék egész Budapest terüle­tén. És hozzáteszik: jó vol­na, ha a klub megyei szervei ezt a mozgalmat az ország más részeire is át­vinnék. Tompított fénnyel, tehát nem azzal, amit mi országszerte városi lámpá­nak hívunk, mert az min­den más államban csupán vára ási lámpa. Ahh hogy ezt a KRESZ- is megfelelő tompított nyt rendelteté­sének meg.elelően tudják használni a gépkocsik, felül kell vizsgálni minden gép­jármű; személyi- és teher-; — Hetven! — Ennyivel képtelenség egy vasúti hidat... — Utasítás! Te vagy a szakember. Martin Roznai engedett. Az egész robbanóanyagot a híd egy pontjára „koncent­rálta”. Jól tervezeti, kibillent a szerkezet. O G O O Egyszer különösen megle­pődött. Ismét Janó hozta a hírt. — Pozsonyba megyünk, új feladatot kapsz. Martin Roznai akkor lepő­dött meg, amikor barátja a pozsonyi rendőrkapitányság épületében kötött ki vele. És mentek egyenest a német­barát kapitány, Haluska Jó­zsef szobájába. Gondolkodni sem volt ideje, mert újab' meglepetés várta: — Ügyes voltál, most me< bonyolultabb feladat ve rád. Percek múltán érteti; csak meg: a partizáncsoport főnöke Pozsony rendőrkapi lánya volt... o o o o Igazolványt, munkahelyet, 1 al;ást kerestek számára Szomszédja egy Gestapó-fő- hadrragy volt. Vele kellett baráti kapcsolatokat kiépí­tenie, értesüléseket szerezni, s azokat továbbítani. Mar­tin Roznai könnyedén meg­oldotta feladatát. Annyira a német bizalmába férkőzött, hogy amikor az menekülni szándékozott hamis útlevél­lel Dél-Amerikába, őt is in­vitálta. Csakhogy az álba­rát más parancsot kapott: „Likvidálni a főhadnagyot”. Martin megborzongott a megbízatásból, hidat robban­tott, harcolt szemtől szem­be, de ilyen megbízást még sohasem hajtott végre. Tud­ta: meg kell tennie. Elszán­tan rúgta be az ajtót. Már csak üres szobát ta= Iáit... Számtalan emléke közül egyet idéz legszívesebbere. Akkor már Pozsonyt ostro­molták. Vízért mindent ad­tak volna a városban, csak sehol sem találtak. Janóval indult el, s a környező dom­bok egyikének aljában „vi­zet fakasztott”, hasznára vált a geológiai képzettség, a volt, a békebeli hobby. Akkor emberek tízezreit jut­tatta vízhez. Hozták a száz­koronásokat, elutasította. — Ma is azt mondom: ha ötezer évig élnék, akkor sem tudnék annyi jőt tenni, mint ekkor... OOOO Azóta negyedszázad telt el. Rozsnyói Márton muze­ológus elszakadt a régi tár­saktól. Néhány fénykép ma­radt csak a múltból. S ma­radtak az emlékek, egy ka­tona emlékei, aki azért lett partizán, mert ember akart maradni... Nehéz időkben is. Pécsi István autó, magán és közületi gépkocsi fényszóróinak, lámpáinak beállítását. Eb­ben segít az autóklub, még­hozzá díjmentesen a fővá­rosban. A vakító lápma sokkal több mostanában, mint a gyéren világitó. Különösen a tehergépkocsik és a Vol­gák vezetnek. Ezért érthető az autóklub mozgalma, amelynek célja ennek a baleseti forrásnak a kiszűrése az ingyenes fényszóró-beállítás segítsé­gével. Ugyanakkor kéri az autóklub a közíileíeket, a fuvarozási vall-J'-uikat, hogy maguk is végez*o-sók el minden gépk csi.itiKnál a fényszórók ellenőrzésé; helyes beállít-»-»/ Aztán T">iji>n <t „tényen hét” — ánrüL« & és kö­zölt, íwtle az orsvseban, é* etlól ketáve «,**»•«!( csi­náljon lelkiiü»»*«' k * ‘í»é fényszóróinak beálltUrnAból» ,-y A mozgólépcső nagy sebességgel halad. 93 cm-t egy má­sodperc alatt 1972-re elkészül Eger mérnök-geológiai térképe □ Közel hatmillió forintba kerül a feltárás □ Eddig 14 ezer méter hosszú pincerendszert bontottak ki Fínvek a varosban és az országa toa

Next

/
Thumbnails
Contents