Népújság, 1970. március (21. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-04 / 53. szám

( AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS NAPILAPJA XIX. évfolyam. 53. szám ARA 80 FILLER 1970. március 4., szerda f Mai jegyzetünk A hivatali hangnemről Természetesen ezúttal sem azoknak a kellemetlen keveseknek a nevében és érdekében emelek szót, akiknek hobbyjuk a hiva­talok molesztálása, akik legtöbbször olyan ügyecs- kékkel zaklatják a köz­ügyek intézőit, amelyek el­sősorban a saját összefér-' hetetlen természetükből adódtak. Nem. Ezúttal sem. Kopott ruhájú, idős nyugdíjas házaspár keresett fel a napokban a szerkesz­tőségben. Mindketten fel­szegek voltak az első pil­lanatokban, s egymást biz- tatgatlák panaszuk -előadá­sára. Aztán mégiscsak a „Mama" szólalt mag: — Kinevettek minket, pe­dig igazunk van, s nem va­gyunk bolondok... Aztán előadta, hogy — mivel a szctrgttesautá munkásai a házuk elöl a szemetet nem az autóra, hanem a lakás elé öntötiék — bementek panaszra az illetékes hiva­talba. Es ott nevették ki őket, hogy „az nem lehet igaz” (?!). Aztán meg a ké­ményseprő is nyeglén vála­szolt nekik, amikor meg­kérdezték, hogy három cv óta miért csak a pénzért jön, s a kéményt miért nem sepri és égeti már egyszer ki a koromtól? „Mehetnek panaszra, ahová csak akar­nak! Ügyse hallgatják meg a sírásukat...” — ilyeneket válaszolt. Az idős embereken lát­szott, hogy teljesen meg­rendítette őket az a bánás­mód, ahogy jogos panaszun­kat kezelték. Könnyen mondhatná bár­ki erre: ezek kis ügyek, s lehet, hogy nincs is telje­sen igazuk a panaszosok­nak. Lehet. Egy dolog azonban bizonyos: ők jó­hiszeműen fordultak az il­letékesekhez panaszuk or­voslására, s flegmán eluta­sították őket.. Tehát a hang­súly a hangnemen van. Ar­ról nem beszélve, hogy a szemétszállítók viselkedése egyáltalán nem elképzelhe­tetlen. Az inkább elképzel­hetetlen, ha ezeknek az idős embereknek és minden jóhiszemű panaszkodónak i udvariasan megmondják, ! hogy panaszukat ki- ' vizsgálják, a fegyel- ■ mezeden munkavégzőket pedig felelősségre von­ják, hogy ez esetben is to­vább panaszkodnának. Nem egyszerűbb és em­beribb lenne így .. ■? (faludi) Pompidou befejezte viharokkal tarkított amerikai látogatását George® Pompidou francia köztársasági elnök ős fele­sege, miután befejezték az Egyesült Államokban tett ki- lencnapos hivatalos látoga­tásukat, kedden, magyar idő szerint 18.48 órakor haza- indv’tak a John Kennedy nemzetközi repülőtérről. Georges Pompidou, a Fran­cia Köztársaság elnöke ezzel befejezte viharokkal tarkí­tott látogatását az Egyesült Államokban. Nixon elnök, hétfőn este, kénytelen volt személyesen New Yorkba utazni, hogy enyhítse azt a kellemetlen és sértő benyomást, amelyet az Izraelt támogató ameri­kai csoportok tüntetései kel­tettek a francia elnökben. Pompidou különösen a chi­cagói tüntetések miatt volt felháborodva, ahol a helyi rendőrség kellő fizikai védel­met sem nyújtott az elnök­nek, feleségének és kíséreté­nek Politikai megfigyelők álta­lános véleménye szerint a látogatás egyik elnöknek sem hozott különösebb hasz­not. A két ország közötti né­zetkülönbségek a legfonto­sabb kérdésekben változatla­nul fennmaradtak, annak el­lenére, hogy a hivatalos kap- csőlátókban bizonyos javulás következett be, — a szemé­lye® kapcsolatok eredménye­ként A nagyvilág; vérkeri n gégében (3. oldalon) . * Döntött a Legfelsőbb Bíróság (4. oldalon) A magyar sport 25 éve f (6. oldalon) Bosszús nap az országutakon (8. oldalon) Az egri ú) MÁVAUT-pályaudvaron naponta több mint 309 autóbusz érkezik, illetve indul a megye és az ország külön­böző községeibe, városaiba. Különösen nagy a forgalom a hétfői és pénteki napokon, amikor gyakran nyolc-kilencezer utas is megfordul az egri állomáson. A forgalom a téli. va­sárnapokon csökken, de nyáron éppen ellenkezőleg, emel­kedik. Papi gyűlés Egerben felszabadulásunk negyedszázados • jubileuma tiszteletére Kedden délelőtt Egerben, a Megyei Művelődési Köz­pontban, a Hazafias Nép­front Heves megyei Bizott­ságának rendezésében, ünne_ pi ülést tartott a Népfront Katolikus Békebizottsága, iicgy megemlékezzenek ha­zánk felszabadulásának 25. évfordulójáról. A jelen ün­nepségen megjelent és fel­szólalt dr. Brezanóczy Pál, egri érsek, az Országos Bé­ketanács Elnökségének tag­ja, Balló István miniszter­helyettes, az Állami Egyház­ügyi Hivatal elnökhelyettese. Szalag István, a Heves me­gyei Tanács vb-elnökhelyet- tese és dr. Csemik József, a Hazafias Népfront Heves me­gyei Bizottságának elnöke. A Himnusz hangjai, majd Katona István apátnak, a katolikus békebizottság me­gyei elnökének megnyitó szavai után, dr. Nyíri Ta­más, a budapesti hittudomá­nyi egvetem professzora tar­tott előadást, 1945. április 4. történelmi jelentőségéről. Hangsúlyozta, hogy az egy­ház vezetői, képviselői közül az eltelt 25 év, a történelem azokat igazolta, akik az új, megváltozott társadalmi vi­szonyok között a békés együttműködést, a széles nép- rétegek érdekednek őszinte szolgálatát hirdették. — Számunkra tehát — mondotta az előadó —, akik szeretjük ezt a népet és ha­zát, különösen fontos sors­forduló 1945. április 4-e, a felszabadulás. Kijelenthetjük, hogy ez a szabadság, ame­lyet a felszabadulás hozott el- számunkra, mindnyájunk közös és elidegeníthetetlen kincse. Megóvásán — a bé­kére, a szocialista építő mun­kára való buzdítással — megtisztelő kötelességünk munkálkodni. Az előadás után többen felszólaltak, s mind, vala­mennyien hangsúlyozták: le­gyen hála azoknak, akik éle­tüket -és vérüket nem kí­mélve harcoltak szabadsá­gunkért, függetlenségünkért, s azoknak, akik 25 év óta csendben és szerényen, né­pünk felemelkedésén, a bé­ke megóvásán munkálkod- ' nak. < * < A katolikus bpkebizottság > ünnepi ülésével egyidőben, a < művelődési ház másik ter- 1 méhen hasonló ünnepi kül- $ sőségek között emlékeztek'! meg a negyedszázados jubi- > leumról, megyénk protes- í táns egyházainak vezetői és' papjai is. Az egybegyűltek előtt Komjáthy Aladár re- ! formátus esperes méltatta, a < nagy nemzeti sorsforduló je- 1 lentőségét. A gyűlésen meg- \ jelent és felszólalt Tatai Ist­ván, a megyei tanács vb egy­házügyi tanácsosa és Jenei János, a Hazafias Népfront Heves megyei Bizottságának titkárhelyettese is. Figyelem, figyelem, autóbusz indul Gyöngyösre, kérjük az utasokat, foglalják el helyeiket a kettes kocsiálláson álló autóbuszba — szól a hangszóró, s aki tájékoztatja az utaso­kat, Ludvig László, forgalmi szolgálattevő. (Foto: Kiss Béla) Sajtótájékoztató az útlevél-rendeletről Kedden a Belügyminiszté­riumban sajtótájékoztatón ismertették az Elnöki Ta­nácsnak az útlevelekről most kiadott törvényerejű rende­letét, az ezzel kapcsolatos kormányrendeletet és a vég­rehajtásról szóló belügymi­niszteri szabályozást. Ben- kei András belügyminiszter a törvényerejű rendeletet in­dokolva rámutatott: az út­levél rendszer elvi és jogi szabályozása összhangban van szocialista jogrendünk továbbfejlesztésével, s azzal a követelménnyel, hogy az Több sertésbús és o'csébb húskészítmény Az állatforgalmi és hús'pari válla’a'ok szoc alista brigádvezetoinek értekezlete Kedden az ÉDOSZ szék­házában tartották országos értekezletüket az állatforgal­mi és húsipari vállalatok szocialista brigádvezetői. Kö­ves Béla, az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt vezér- igazgatója elmondotta: idén a vállalatok legfontosabb feladata, hogy a rendelke­zésre álló húst megfelelő vá­ló -‘■ókban és összetételben k "’ék a kereskedelmi há­ló ba. Az ellátásban kü- lt ben javelás várható; a te dyinál 7 százalékkal több húst és húskészítményt hoz­tak forgalomba. Ezzel a la­kosság ellátása — az egy főre jutó fogyasztást számít­va — jó közepes európai színvonalat ér eL Sertéshúsból a tavalyinál 8 százalékkal több kerül az üzletekbe, az összes tőkehús 74 százalékát idén már ez teszi ki, ami azt jelenti, hogy a kínálat közelebb ke­rül a kereslethez a húské­szítményekből 5 százalékkal több kerül forgalomba, s fi­gyelemre méltó, hogy a ki­lónként 40 forintnál olcsóbb áruk aránya eléri a 60 szá­zalékot. A vállalatok figyelmét kü­lön is felhívták, hogy meg­felelő készletezéssel, vagy ha szükséges, importtal fedez­zék az olcsóbb áruk, főkép­pen a szalonna iránti igé­nyeket. Intézkedtek arról is, hogy más olcsó áru se hiá­nyozzon az üzletekből. Az iparág szocialista bri­gádmozgalmának helyzeté­ről elmondotta, hogy az ál­latforgalmi és húsipari vál­lalatoknál már 290 szocialis­ta brigád dolgozik, több mint 4500 taggal. Különö­sen megélénkült a brigád- mozgalorrt a felszabadulási munkaverseny során: az utóbbi időben egy év alatt 50 százalékkal nőtt a szo­cialista címet elnyert brigá­dok száma, állampolgárok széles töme­geit érintő kérdéseket tör­vényben, vagy törvényerejű jogszabályokban rendezzék. Napjainkban a külföldi uta­zás tömegessé vált, amit jól szemléltet, hogy az elmúlt tíz évben — különösen 1964 óta — évi átlagban csaknem I millió magyar állampolgár utazott külföldre. A nyugati országokba látogatók száma is egyenletesen növekszik, s a múlt évben már meghaladta az összes kiutazók 15 száza­lékát. A külföld Iránti nagy ér­deklődés — az ellenséges propaganda állításaival szem­ben — korántsem a nyugati „szabad világ” iránti nosz­talgia bizonyítéka. A tapasz­talatok szerint ugyanis a disszidálásokban — amelyek aránya a múlt évben mind­össze csekély százalék volt — csak igen csekély mértéiben játszik közre valamilyen po­litikai meggondolás. Semmi okunk sincs tehát arra, hogy ne tárjuk szélesre a kapukat az idegenforgalom előtt Ezt segítik elő a most kiadott jogszabályok is, * amelyek nemzetközi kapcsolataink nö­vekedésének szándékát tük­rözik. A kiutazások eddigi összes engedélyezése egyéb­ként a hazai és a nemzetköz' közvéleményben egvarán ‘ kedvező hatást váltott ki, s a mostani rendelkezések ér­telmében is, minden magyar állampolgárnak változatlanul joga van ahhoz, hogy útleve­let kapjon és külföldre utaz­zék, ha a jogszabályokban meghatározott feltételeknek megfelel. A rendeletek természete­sen tartalmaznak néhány korlátozó intézkedést is. Pél­dául nem kaphat útlevelet az, aki ellen büntető eljárás van folyamatban, vagy az illető büntető ítélet hatálya alatt áll, rendőri fel­ügyelet alá helyezték stb., emellett a belügyminiszter által meghatározott ideig — azonban legfeljebb öt évig — nem adnak útlevelet annak, aki kérelmében valótlan ada­tot közölt, aki útlevelével visszaélt. — például korábbi külföldi tartózkodását ön­kényesen meghosszabbította, ott engedély nélkül munkát vállalt, más állam területé­re távozott, ahová kiutazási engedélye nem volt — to­vábbá útlevelét elvesztette, illetve az a saját hibájából megsemmisült. Ütlevél-kor- látozás alá esik az is, aki külföldön a Magyar Népköz- társaság érdekeit sértő, vagy nagyar állampolgárságához néltatlan magatartást tanú­sított, hasonlóképpen, aki ko­rábbi útja során a vám­zagy a devizajogszabályokba ütköző cselelonényt követett rl, továbbá ha szabálysértő­éiért elzárással sújtották. Az útlevél-kérelmezők számához képest az említett okokból elutasítottak aránya igen alacsony. A múlt év­ben például a kérelmezőknek csupán Lé százaléka nem kapott útlevelet. Többségük valamelyik nyugati országot akarta felkeresni, útlevelet azonban —■- főleg valuta hiá­nyában vagy más országok­ban is kizáró okként szerep­lő körülmények miatt — nem kaphatott. Ugyanakkor a jogszabály kimondja, hogy a kiutazást évente többször is lehet engedélyezni azokba az államokba, amelyekkel hazánknak az utazásokra vo­natkozóan kétoldalú megál­lapodása van; a más álla- mokba történő látogatást ál­talában kétévenként, a tu­ristautat háromévenként en­gedélyezik. Kimondja a rendelet, hogv aki az útlevélben megjelölt határidő után tér haza, vagy az útlevéllel olyan állam te­rületére lépett, ahová az en­gedélye nem szólt, 3000 fo­rintig terjedő pénzbírsággal sújtható. Az utazások arányának szélesítéséről szólva a bel­ügyminiszter elmondta, hogy ez több tényezőtől függ; így a nemzetközi helyzettől, tár­sadalmi életünk, gazdasági viszonyaink további fejlődé­sétől, ide sorolhatók az uta­zásokra fordítható pénzügyi­devizális keretek, s maguk­nak az állampolgároknak az anyagi viszonyai. Végezetül kifejezte _ meggyőződését, hogy az útlevélrendszerrel kapcsolatos szabályozás kel- vező hatást vált majd ki, s a dolgozók körében megér- tésre * Háromszáztizenhat autóbusz naponta

Next

/
Thumbnails
Contents