Népújság, 1970. március (21. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-26 / 72. szám

MUZSIKÁRÓL RÖVIDEN Az operáról 9. Irta: Gál György Sándor Sok ember el sem jut odáig, hogy meghallgasson egy operát, mert amikor a rádió egy-egy dalmű címét bemondja, jó néhányan máris lekattintják a készüléket, ilyesféle megjegyzéssel: no, ebből aztán igazán nem ké­rünk. Beszélgetéseink során — hiszen nagyjából bejártam az egész országot, előadáso­kat tartva falvakban, nagy­községelvben és vidéki vá­rosokban — nemegyszer föl­tettem a kérdést: aztán miért nem kedvelik az operát? Á vá­lasz nagyjából így hangzott: furcsálljuk, hogy az Opera színpadán még egy pohár vizet is énekelve kémek és dalolva felélik ró: — hoz­zuk, azonnyomfoan! — Nos, én akikor is így fejeltem, most is így válaszolok a dal­művet ért méltatlan kritiká­ra: hát azon vajon miért nem csodálkozik a kedves rádióhallgató, hogy 6 maga is, meg az ország leghíre­sebb énekesei is nótázva köz­ük ezt az egyszerű időjárá­si megállapítást: „Befútta az utat a hó, céltalanul fut a fakó..Magyarán — az ember kissé emefkedettebb hangulatban, túllendülve a prózai beszédén, veiébe foglalja mondanivalóját, sót még a verssel sem éci be. a költészet szárnyalását megtoldja a dallam repülésé­vel. Ez annyira igaz, hogy az ember az ihlet legősibb pillanataiban, tehát az isten- tisztelet, templomi ájtatos- ságok során énekelve mondta el zsolozsmáit, mint ahogy a miséző pap hanglejtése is — túl az egyszerű beszéden — már az éneklő szavakba, sőt: az éneklésbe lendül át. Egy kiváló francia író. aki egész életét a zenének és a zene legősibb forrásainak szentelte (Romain Rolland) megállapította, hogy az éne­kes-zenés színjátszás, az éne­kes-zenés templomi miszté­rium megelőzte a prózai színházat és istentiszteletet. A műfaj megvolt tehát az, emberi művelődés kezdete óta, de mai nevét, tehát az opera elnevezést csak az ezerhétszázas években nyerte el. Azóta a muzsikusok leg­nagyobbjai ajándékozták meg a műfajt remekműveikkel. Talán elég, ha Mozart, Bee­thoven, Verdi, Wagner, Csaj­kovszkij, Elkel és Bartók nevét említjük. Erkel egyéb­ként élvezet bennünket a dalmű megismeréséhez és megszereléséhez. A gyakor­latlan operahallgató a Hu­nyadi Lászlóban, vagy a Bánk Bániban arra a hősies magyar évszázadra ismer, mély Petőfit, Katona Józse­fet. Arany Jánost, Vöros- martyt adta a nemzetnek és Hogyan kereskednek ? Megtörtént már az össze­gezés, a Heves megyei Ipar­cikk Kiskereskedelmi Vál­lalatnál is beszédes számok vallanak a tavalyi munká­ról. Az adathalmaz, a téte­les felsorolás helyett som­másan csak annyit róla:' az elmúlt évben különösen az élelmiszerek forgalma növe­kedett, de jelentősen emel­kedett a ruházati és vegyes­iparcikkek eladása is, s így együttesen, már több mint 600 millió forintos értékese- rétt gazdát az üzletekben. A csaknem 37 millió to-1 rintos forgalomnövekedés kétségkívül előrelépést je­lent a vállalat életében. Ám jó-e mindez a vásárlóknak is, a vevők ugyanilyen ered­ményesen ítélik-e meg a ta­valyi esztendőt, a vállalat­hoz hasonló elégedettséggel beszélhetnek-« az emlegetett időszakról? .L1 Tudom, ha most körkér; dést intéznénk olvasóinkhoz, kapásból válaszolnák mind­járt, hogy bizony tavaly is több hiánycikk miatt kellett bosszankodni, jó néhány esetben cserére szorult az / eredetileg vásárolt holmi, egyik-másik szűk boltba még bejutni is valósággal művé­szet volt, a válogatásról pe­dig néha egyenesen lemon­dani kényszerültek. S talán többen is esküdnének arra, hogy az üzletek különös ár­drágítással növelhették csak’ bevételeiket, a vállalati nye­reség forintjait a vevők zse­beiből egyenesen „kilop­ták”. Hangsúlyozni sem kell, hogy van igazság az ilyen­féle véleményekben — ám némelyikben rengeteg a túl­zás vagy éppenséggel a fel- tételezés. Helytelen lenne hát „egy az egyben” minden megjegyzést^ elfogadni, köze­lebb kerülhetünk az igaz- ' sághoz, ha kissé alaposabban betekintünk a „pultok mö­gé”­így derülhet ki mindjárt az is, hogy a megtévesztő látszat ellenére is — tavaly ugyanúgy mint azelőtt — az üzletekben az ' egészséges versenyre törekedtek, keres­kedelmi politikájuk elsősor­ban a fogyasztók jobb kielé- . gítését szolgálta és szolgálja most is. A vállalat ugyanis bizonyos fokig a vevők függ­vénye, s egyre inkább az lesz, mivel mind többen iparkodnak a kereskedelem­ben is konkurrálni, harcolni* a vevőért. Ennélfogva ért­hetően kerülik a vevők so­J07Q. marcíu» 26„ csütörtök» kát emlegetett becsapását, riogatását Jellemző példá­ul a vállalat tavalyi árszín­vonalára, hogy az ország ll hasonló cége között az egri a 9. hellyel is megelégedett, egyike volt azoknak, ame­lyek nem feltűnő áremelé­sieket növelték nyereségü­ket. A múlt évben százhuszon­hattal gyarapították beszer­zési forrásaikat, főként a he­lyiiparral alakítottak ki élén- lcebb kapcsolatokat, csupán a megyében tíz üzemtől vá­sárolnak rendszeresen kere­sett cikkeket. Törekedtek s különleges, exkluzív áruk beszerzésére, értékesítésére, egy-egy üzlet választékának minőségi bővítésére nagyke­reskedelmi vállalatokkal tár­sultak. A rugalmasabb mun­ka kialakítására az egyik hatvani boltban kísérletkép­pen bevezették az önálló ár­képzést, ami lényegesen meggyorsította a forgalmat, javította a készletgazdálko­dást olyannyira, hogy ma már a város más üzleteiben is áttértek erre a'formára. S jólesik értesülni arról — a napokban tartott termelési tanácskozáson Zimándi Má­tyás igazgató szavaiból szé­lesebb körben is megtudhat­ták —, hogy a vállalat idei munkáját is a helyesnek mondható üzletpolitika ha­tározza meg. A beszerzést és készletezést tartják a felada­tok középpontjában, kiállí­tásokon, bemutatókon — újabban főfoglalkozású ügy­nökökön keresztül is — tá­jékozódnak a fogyasztók kí­vánságairól. Számottevően növelik az olcsóbb, úgyneve­zett napi cikkek arányát, s rendszeres ellenőrzéssel gon­doskodnak arról, hogy ezek­ből az árukból a megállapí­tott készletminimum minde­nütt, mindenkor • Rendelke­zésre álljon. A választékot újabb közös üzemeltetésű bolt nyitásával, további üz­leti kapcsolatok kialakításá­val növelik, a jobb minőség­re önálló meósmunkakör ki­alakításával törekszenek. Eddig a kismértékű taná­csi támogatás is ludas volt abban, hogy alig fejlődött valamit a vállalat üzlethá­lózata. Amióta a fejlesztési alap többet segíthet, bizta­tóbbak az ilyenféle kilátások is. Végre Eger is megkap­hatja a korszerű lakberende­zési áruházat, s ha a műem- lékjellegű, vagy éppen mű­emlék-épületekben egyelőre még nem is nyílik nagyobb mód korszerűbb boltok, áru­házak kialakítására, új pa­vilonokkal feltétlenül enyhí­tenek -a., jelenlegi gondokon, (gyóni) az egész világnak. Erkel pompás magyaros verbunkos dallamai és ritmusai meg kell hogy ragadjanak min­denkit, aki a magyar muzsi­kát szereti. Az opera azon­ban összetett műfaj: költé­szet, dráma, színjátszás — és zene. Tehát né érjük be azzal, hogy megismerkedünk a muzsikával; tanulmányoz­zuk kissé a szöveget, a me­sét, a hősöket és a drámai fordulatokat, amelyek a ze­ne folyamatait indokolják. Erkeltől már egy lépés a múlt század másik óriásá­hoz: Verdihez. A csodálatos dallamok valóságos krőzusa ő. Ha megbarátkozunk a Rigolettó, a Traviata, az Aida zenéjével és drámai történetével, akkor a rádió újabb és újabb örömöket kí­nál. hiszen ezeknek a mű­veknek legszebb melódiáit külön-külön is megszólaltat­ja, a legnagyobb hazai és külföldi művészek előadásá­ban. Egész biztos, hogy aki ily módon közelebb kerül a dalszínházhoz, egyszeriben kedvet kap hozzá, hogy kis­sé kitágítsa zenei látóhatá­rát. Nagyon nagy szellemi gazdagodás vár az érdeklő­dőkre: megismeri a Faustot és a Carment (a francia ope­ra mesterműveit), majd is­meretséget köt minden idők _ legtüneményesebb zenedrá­mai géniuszával — Mozart­tal. Nehogy azt higgyük, mindez néhány lépés csupán. Elég hosszú út, ami sok fi­gyelmet, odaadó • érdeklő­dést, nemegyszer tanulmányt kíván, de a legnemesebb szórakozást adja cserébe. Aki igényt tart rá. hogy a dráma nagyjait megismerje, Szophoklésztől Madáchig é® a legmoder­nebb írókig, az nem nélkü­lözheti a zenedráma kiváló­ságait sem. Amazok eszköze — az emberi szó. A zenés színpad mestereié — a szó, éneklő dallammal és zenekari együttessel szövetkezve. A cél — egyiknél is, másiknál is — az embert ábrázolni, minél teljesebben, minél mélyebben és megragadób- ban. ' Még vannak „fehér foltok1 Heves megye térképén Az egész országra kiterje­dő felmérést először 1763-től végeztek földmérők Magyar- országon. Munkájuk hadásza-* ti érdekeket szolgált. Az ösz- szes telkek felmérése később az adók kivetésénél játszott fontos szerepet, s az állami földmérés és földnyilvántar­tás napjainkban sem vesztett fontosságából, sőt nélkülöz­hetetlenné vált sok szem­pontból. Ezt bizonyítja az is, hogy a közelmúltban a He- v% megyei Tanács Végre­hajtó Bizottsága önálló napi­rendként foglalkozott a He­ves megyed Földhivatal mun­kájával. A földmérési és térképé­szeti tevékenységről dr. Bíró Lajossal, a hivatal megyei vezetőjével beszélgettünk. Mindenekelőtt arra kértük, határozza meg e munka cél­ját és feladatát. — A megye városai és községei területének felmé­résével — mondta — minde­nekelőtt az a feladatunk, hogy olyan munkáikhoz, ahol arra szükség van — példuál földrendezésekhez, út-, vas­út- ég csatornaépítésekhez, ártérfejlesztéshez, városren­dezéshez, magasépítéshez, bányaművelésihez, erdőrende­zéshez, a földnyilvántartás­hoz, a földadó helyes kive­téséhez, a telekkönyvi betétek . szerkesztéséhez,- a telek­könyvi megosztások átvezeté­séhez — biztog műszaki ala­pot nyújtsunk. Nagyon fon­tos, hogy a meglévő térképek és földnyilvántartási munka­részek naprakész állapotban legyenek, a bejelentett idő­közi változásokat, a rájuk vonatkozó területi és birtok­lási adatokat, vagy megosz­tásokat a tényleges állapot­nak megfelelően, rendszere­sen tüntesse fel. — Mire szolgál a földnyil­vántartás? — Ez az alapja a népgaz­dasági tervezésnek, a rendel­tetésszerű földhasználat el­lenőrzésének, a területrende­zésnek, az üzemi földnyil­' vám,tartások vezetésének és nem utolsósorban a földdel kapcsolatos pénzügyi kötele­zettség megállapításának. Az állami földnyilvántartás a földek tulajdonát,' területét, művelési ágát. értékszáimiát a mindenkori ’ tényleges álla­potnak megfelelően mutatja. térképfelújítás jelenlegi helyzete. (A fehér területeken még nem fejezték be a munkát.) — A térképek sosem avul­nak el? — Megyénk gyors ütemű átalakulása és fejlődése kö­vetkeztében nagy á változás az eredeti földmérési térké­pekhez képest Üj felméré­seket, térképfelújitásokat és földnyilvántartási munkaré­szeket készítünk. A térkép­felújítás a meglévő térképek kiegészítését, az új felmérés pedig teljesen új kataszteri térkép készítését szolgálja. — Mikortól foglalkoznak térképfelújítással ? — 1962-ben kezdtük ezt a munkát Heves megyében. , Hazánkban elsőként alkal­maztuk a légifotozást. az • úgynevezett fotogrammetriai segédanyag felhasználását. Egy évtizeddel ezelőtt még legalább tizenkétezer kataszt- ' rális hold olyan terület volt, ahol a használót nem ismer­tük. Ma már ez megszűnt. — Mindenről van új tér­kép? — Jelenleg a megye külte­rületének 86, belterületének 47 százaléka rendelkezik új térképekkel Az a tervünk, hogy a negyedik ötéves terv végére befejezzük a térkép- felújításokat a megye terüle­tén. Ezt a feladatot külön csoport végzi. Mintegy negy­ven ember folyamatos, jól összehangolt munkájára van- szükség. — Mi nehezíti e munkát? — A geodéziai alappontok biztonságos védelme még ma GERENCSÉR diIRÍÓS 22. Demeter Zoltán ezeket a gyötrődő ujjakat nézte, majd azt is megfigyelte ráérősein, hogyan hullik egész a pad­lóig Stelczer Lajos parkett- mintás felöltője. — Meg tudná mondani, hány embernek állított ki hamis okmányt? Csak egy rebbenéssel rázta meg a fejét Stelczer Lajos. — Nem emlékszem. — Mégis. Ügy körülbelül — Körülbelül sem. Mintha unta volna Deme­ter a kihallgatást, pedig ez volt az első alkalom, hogy saemtől-szambe kerül a Jó­zsef Attila Kör egyik tagjá­val. És a megjelenése sem illett valahogy ebbe a szür­ke, lehangoló környezetbe. Tiszti egyenruhája helyett gyönyörű acélkék öltönyt vi­selt, ápolt arca, kényes vá­lasztékú frizurája hasonlóvá tette egy bonvivámhoz. — Stelczer, maga gyereke­sen erőlteti a durcásságot Vagy talán tévedek? — Az meglehet, főhadnagy úr... Hol az asztal sarkát lova­golta meg, hol pedig türel­mesen körbe sétálta a fog­lyot — Tehát nem emlékszik. De magát a tényt, hogy nyomtatványokat lopiott a katonai nyilvántartóból, ügye beismeri? 'A fogoly kiválasztotta ma­gának a szekrény kucslyukát, arra nézett, hogy ne kelljen látnia sem Faragót, sem pe­dig a fali fogason függő gu- mi botok, korbácsok hosszú sorát, — Igen, beismerem. Hiszen találtak nálam ilyen nyom­tatványokat a házkutatásnál. — Mondja, maga kommu­nista? — Nem tudom. — Hát akkor: hazaáruló? — Ha az lennék, nem tar­tóztattak volna le. Egyre különösebbnek vélte Faragó ezt a ’ kihallgatást. Meglepetten vette tudomásul a politikai nyomozófőnök pajtáskodó csevegését. Mint­ha nem is az egyik- földalatti vezető ügyét vizsgálta volna. S minél jámborabbnak bi­zonyult Demeter, annál biz­tosabb lélekjelenléttel felel- getett neki a fogoly, megkoc­káztatva még a kihívó visel­kedést is. Faragó akárminek tarthatta ezt, csak éppen vizsgálatnak nem. De hall­gatni kellett, egyelőre csak a jelenlétét kérték, vélemé­nyét tehát megtarthatta ma-, gának. ELnyűhetetlen türelemmel járkált foglya körül a csend­őr főhadnagy. , — Stelczer maga végtere is úrnak nevelődött. Keres­kedelmi érettségije van. Megbecsülték a Keffel-gyár­bam, mint. műszaki tisztvise­lőt. Ehhez képest most elég­gé különös állapotban van. Hányszor akar még abban a büdös cellában aludni? Fásult mosolyra rándultak a fiatalember megviselt vo­násai, — Aludni.:; Egyszer sem sikerült. Állva kell bóbiskol­nom, mint a lónak, nehogy összemázoljam magam az emberi trágyával. — Vegye végre észre, et­től szeretném megszabadíta­ni. ‘ — Valószínű nem minden feltétel nélkül — billentette le hosszúkás fejét Stelczer Lajos. — Jól következtet. Nehéz lenne megmagyaráznom, mi az oka, de valóságos szív­ügyem nekem megmenteni magát. És ha ezt mondom,- akkor a kilátásai is biztatók. Nekem aztán elhiheti. Kissé orvosnak érzem magam. Szinte már hiúsági kérdést csinálok abból, hogy meg­gyógyítsam a beteget, de per­sze a betegnek is akarni kell. Választhat.. — a kötél és a hazaárulás között? — Látom, önkényesen bá­nik a fogalmakkal. Először is, lehet, hogy golyó általi ha­lálra ítélik, Másodszor sem­mi jelentősége nincs 'annak, hogy magának mi a privát véleménye a hazaárulásról, sem megoldott. Annak elle­nére, hogy a „mérnöki kő’' rongálóit büntetik, gondat­lanság miatt jelentős a kár. Létesítésük, rendszeres kar­bantartásuk évente tetemes összegbe kerül és jelentősé­gük nemcsak geodéziai, ha­nem .nemzetközi célokat iS szolgál. Földmérési" és föld- nyílvántartási osztályunk dolgozói nagyon sókat fára­doznak a változások helyszí­ni bemérésével, minősítésével ég átvezetésével. A gazdasá­gok jó része nehezíti mun-j kánkat azzal, hogy nem tesz­nek eleget időben a bejelen­tési kötelezettségüknek. — Milyen feladata van még a hivatalnak? — Végzünk magán és kö­zületi munkákat. Az adat­szolgáltatás mellett ellen­őrizzük a, hozzánk érkezett geodéziai munkákat, házhely- elosztásokat, kisajátításokat és a lakosság számára más földmérési munkákat válla­lunk. A múlt évben 1300 megbízásnak tettünk eleget Munkánkkal kapcsolatban panasz alig fordult elő. — A vb-ülésen szóba ke­rült a szűkös elhelyezés ... — Régi problémánk meg­oldódott, Egerben alapozzák a megyei földhivatal új épü­letét. Térképtárunk, dolgo­zóink megfelelő elhelyezésé­re négymillió forintot fordít a minisztérium — fejezte be válaszát dr. Bíró Lajos. % (pilisy) ;\\\V»\0\\\\\\\\\v\\\\\\\-i illetve a hazafiságról. Ezzel szemben sokkal mérvadóbb a hadbíróság véleménye a io- galmák értelmezésében. Ar­ról, hogy szereti a kockáza­tot, volt szerencsém meggyő­ződni. Most viszont arról szeretnék meggyőződni, hogy az esze is a helyén van. , Stelczer Lajos óvatosan a szák alá húzta a lábát. — Miben lehetek a vizsgá­lat segítsógére? Közömbösen siklott át a felett Demeter, hogy forduló­ponthoz érkezett a beszélge­tés. Mit sem változtatva lép-' teí ritmusán, eltűnődve ma­gyarázta: — Lényegében csak a jó­szándék, a megbánás jelét akarom látni. Mivelhogy hungarista államunk vala­mennyi ifjú jövőjét a szívén viseli. A megtévedtekét is. Belátása esetén, tette elha­markodott csínynek minősül* semmi másnak. így fogjuk fel ügyét, ha radikálisan el­határolja magát a többiektől. Saját szorongásairól megfe­ledkezve hüledezett Faragó: így is eredményhez vezethet a vizsgálat? Elképzelhető, hogy a csodás Demeter min­denféle fizikai kényszer nél­kül szóra tudja bírni a kom­munistákat? — A többivel együtt kell vállalnom a felelősséget — jegyezte meg Stelczer Lajos. Oldalról, ferde fejhajtással sandított rá a csendőrtiszt, de érdeklődésében nem volt semmi fenyegető. — Őszintesége nem lesz ártalmas a többiekre. Szá­munkra a megbánás a fon­tos. Ezt kell bizonyítania. Roppant • egyszerű az egész. fFolytatjuk) •

Next

/
Thumbnails
Contents