Népújság, 1970. március (21. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-03 / 52. szám

Rm *.39 9.00 3.35 10.05 10.25 U-00 11.35 13.20 12.30 14.31 13.50 14.10 15.10 15.25 16.05 16.30 16.48 17.20 17.10 18.02 18.32 19.20 13.25 19.55 30.55 31.03 21-18 32.20 23.03 23.30 KOSSUTH Szimfonikus eene. Harson a kürtszói Népi zene. Fiatalok stúdiója. Fauré: g-moll zongora­négyes. Iskolarádió. Operalemezeik. Ki nyer ma? Melódiakoktél. Törvénykönyv. Köruspódium. Rádiójáték gyermekeknek* Néptáncok. Kádióiskola. Zenekari mulatta. 25 év. Az élő nópdaL Zongoramuzsika. Munka után. Könnyűzenei híradó. Giglí pályája. Közv. a Barátság Kupa vivóversenyröl. A Szabó család. Páholyból. Kozmosz. Egy rádiós Hajdújából. Könnyűzene. Verbunkosok. Két szlovák Massenet operáiból. PETŐFI S.05 Ritmusturmix. 9.00 Zenekari muzsika. 11- 40 Előadás. 12.00 Népi zene , 12.20 Füvószene. 12- 36 Beethoven: Taveezl szonáta. 13.03 Verdi: Nabucco. Részi. Kettőtől — hatig . •. 18.13 Maria Stader énekel. 18.32 Riport. 18.55 Beethoven-zongora­verseny. 21.00 Rádióváltozat. 22.00 Szimfonikus hangverseny. 23.15 Beethovcn-zongora­verseny. *3.30 Népi zene. MAGYAR 9.00 Kkola-tv. 17.58 Hírek. 18.05 Román kishlm. 18.15 Közv. a diósgyőri Lenin Kohászati Müveikből. 18.55 Esti mese. 10.10 Nők a politikában. 30.00 Tv-híradó. 30.20 Történelmi lecke. (Dok.- film.) 31.15 A műzsák neveletlen gyermeke. 32.15 Tv-híradó. POZSONYI 9.30 Tetoválás. (Tv-fUjn.) 10.35 Vcmósművek. 17.55 A prágai állatikért lakói 19.00 TV-híradó. 21.05 Sorozat a sorozatról. Nem minden szent igazság. (Amerikai tv-film.) *1,35 V. Matuska énekel. \£[[n* I EGRI VÖRÖS CSILLAG! (Telelőn: 22-33) A3 előadások kezdete: fél S, 7 és lél 9 órakor. Helga EGRI BRÖDY: (Telefon: U-07) Az előadások kezdete: fél 6 cs fél 8 órakor. Serafino GYÖNGYÖSI PUSKINl Fehér farkasok GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Dzsamilla szerelme HATVANI VÖRÖS CSILLAG: Velem nem, asszonyom I HATVANI KOSSUTH: Virágvásárnál) HEVE S: tgy főttem FÜZESABONY: Krebsz, az Isten ÜGYELET Egerben: 19 órától szerda reg­gel 7 óráig a Bajcsy-Zsilinszky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10.) Rendelés gyermekek részére is. Robot a repülőgépen Az újságokban gyakran je­lenik meg hir arról, hogy Vietnamban pilóta nélküli amerikai felderítő repülőgé­pet lőtt le a légelhárítás. A közelmúltban azonban arról is érkezett hír, hogy a Szov­jetunióban a polgári utasfor­galom repülőgépeihez mini- számítógépes robotpilótát fejlesztettek ki, tehát ma már a robotgépek által irá­nyított repülőgépekkel nem­csak a haditechnika arze­náljában találkozunk. A ro­botpilóta még a legnehezebb időjárási körülmények kö­zött is átvállalja magára a repülésvezetés bonyolult fel­adatát Igen, „ rep ülés vezetés”- ről van szó (nem repülőgép-ve­zetésről), hiszen ez a tény­kedés magába foglalja a re­pülési helyzet stabilizálását a repülőgépek és az űrhajók irányítását valamint navigá­ciós feladatként a repülési programok felállítását Az automatikus repülésvezetés fő feladata a repülési hely­zet stabilizálása, azaz a re­pülőgéphez kötött koordina- ta-rendszer meghatározott szöghelyzeiének egy vonat­kozási rendszerhez viszonyí­tott betartása. Ha azt kérdezzük, hogy mi volt az oka a robotpiló­ták kifejlesztésének, a fele­let az, hogy a pilótát a re­pülés ellenőrzése, a hajtó­művek ellenőrzése és a sok­sok navigációs és egyéb mű­szer kezelése mind jobban megterheli. A repülésvezetés automa­tizálásának a megoldásában lényeges szerepet játszanak majd a jövőben a számító­berendezések. A fejlődés út­ja pedig az, hogy az egyes részfeladatok külön-külön számítógépes megoldása he­lyett egyetlen közös fedélze­ti számítógépet fognak hasz­nálni. Ez mind a tömeg, mind a tér tekintetében megtakarítást jelent De az embert mégsem lehet telje­sen kihagyni a repülésveze­tésből. A jelenleg rendelke­zésre álló számítóberendezé­sekhez viszonyítva ugyanis jobb a teljesítménysúlya, de különösen alkalmazkodási képessége következtében még nélkülözhetetlen. A jövőben az lesz a feladata, hogy el­lenőrizze a szabályozási funkóclkat és szükség esetén be is avatkozhat a repülőgé­pek szabályozási rendszeré­be. A start alatt a helymeg­határozást általában a piló­ta végzi. Előrehaladott álla­potban van azonban egy startellenőrző rendszer kifej­lesztése és végül a start fo­lyamatának a teljes auto- matizálása. Az automati kának a beve­zetése legn a repülő­gépek leszállásánál. Itt fo­kozatosan igyekeznek elérni az automatizálást, mert a leszállás a repülésnek az a fázisa, amikor legtöbb a szerencsétlenség. Ma már a legtöbb légiforgalmi társa­ság 60 méter döntési ma­gasságot és legalább GOO tri­es belátható leszállópályát határoz meg, ez felel meg az automatizálás első üzemi fo­kozatának. A második foko­zatot 30 m-es döntési ma­gasság és 400 m-es belátha­tó leszállópálya jellemzi; ezt igyekeznek jelenleg elérni. A harmadik üzemi fokozat egészen a leszállópálya felü­letéig terjedő repülőüzemet és fokozatosan elérendő 200, 50 és végül 0 m-es látható leszállópályát enged meg. A második fokozathoz még nem kell teljes automatizá­lás, de szükség van repülés­szabályozó berendezésekre és vezénylőberendezésekre, ami az automatikával támogatott kézi vezérlésű leszállást te­szi lehetővé. A harmadik fo­kozatot pedig csak kis lépé­sekben igyekeznek elérni a repülés tervezői — ez még a távolabbi jövő reménye. A növényélettan — az ésszerű földművelés alapja Terméshozam és alapkutatás TUDOMÁNYPOLITIKÁI irányelveink kifejtése kap­csán, Dimény Imre mező- gazdasági es élelmezésügyi miniszter, egyik nemrégiben megjelent cikkében (Termé­szet Világa, 1969. december), a következőkre figyelmeztet: „A termőföld területének csökkenő tendenciája közis­mert. Élelmiszertermelésünk fejlesztésének tudományos megalapozásánál tehát a fej­lesztés alapvető közgazdasági tartalma a területi hozamok növelése.” Ebből egyértelmű­en következik, hogy a mező- gazdasági kutatás elsőrendű és alapvető feladata a ho­zamnövelést szolgáló kutatá­sok fejlesztése. A növényter­mesztés hozamának fokozá­sához, nélkülözhetetlenek a növények életfolyamatait egyre inkább feltáró növény- élettani kutatások. Éppen ezért felkerestük a budapesti Eötvös Loránd Tudomány- egyetem Növényélettani Tan­székének vezetőjét, dr. Fre- nyó Vilmos egyetemi tanárt, a biológiai tudományok dok­torát, hogy megkérdezzük: Ü.S egy kis hőhullámot a fagyos márciusra. (MTI foto) véleménye szerint tud-e a növényélettan a területi ho­zamok növelésében elvi tá­mogatást adni a gyakorlati mezőgazdaság számára? Hi­szen az emberiség létszáma évenként már most is több mint 40 millióval növekszik! — Az emberiség rendkívül meggyorsult szaporodása — divatos kifejezéssel a demog­ráfiai robbanás —, aggodal­mat kelt a borúlátókban a jövőt illetően. A tudomány és a civilizáció mai szintjén azonban ma már elképzelhe­tetlen, hogy megengedje az emberiség a katasztrófa ki­törését amiatt, hogy az éle­lem megtermelésében nem tud lépést tartani a szaporo­dással. Az említett aggoda­lom azonban mégis sok szem­pontból jogos, nyilvánvaló tehát, hogy a tudományok nagy versenyében a biológi­ára óriási szerep hárul. A ki­elégítő táplálkozás a jólét elemi fokozata, az pedig az élelemláncolat legkezdetén működő növényi fotoszinté­zishez, illetve a növényi élet folyamatokhoz vezet A leg­több eredmény tehát amely ezek tanulmányozása során születik, potenciálisan a me­zőgazdasági terméshozamok fokozását segíthetik elő a jö­vőben. Ily módon valóra vál­nak a nagy orosz tudósnak, Tyimirzájevnek a múlt szá­zadban mondott szavai: „A növényélettannak az ésszerű földművelés alapjává kell válnia!” A régebbi növényélettani kutatások közül vannak olyanok, amelyek a mai nö­vénytermesztés alapjává vál­tak? A RÉGI IDŐK EMBEREI úgy gondolták, hogy a nö­vény az életéhez szükséges anyagokat kizárólag a talaj­ból veszi fel. Ez a téves né­zet egészen Arisztotelészig vezethető vissza, és bámula­tosan sokáig fennmaradt. Pedig senki sem tapasztal­hatta, hogy a talaj fogyat­koznék ott, ahol növények vannak! Sőt ennek ellenke­zőjét figyelhették meg, pl. az őserdőben, ahol a talaj in­kább gyarapodni látszik, mert senki sesn hordja el az ott felgyülemlő szerves anyagot, a növények termékét. Csu­pán 1840-ben bizonyította be J. Liebig, hogy a mező tala­jából minden évben elve­szünk bizonyos mennyiségű szenet anélkül, hogy valaha is hozzátennénk valamit A talaj szénmennyisége mégis évről évre szaporodik: bizo­nyos tehát, hogy ez a szén a levegőből ered. Ugyancsak. Liebig szerzett nagy érdeme­Igen, most hétfő délután fél ötkor a hivatalban min­denki lábujjhegyen jár. Azaz mégsem, mert az igazgató döngő léptekkel szaladgál a folyosón, keresi embereit. Az úgy történt, hogy szom­baton a termelési értekezle­ten a főnök eldörögte az az­napra rendelt szent evangé­liumot Nem rejtette véka alá, hogy egy cseppet sem elégedett az emberekkel, s ez érződött a hangján is. Elbi- tangolt a nyájból egy-két tekergő, a hét közben gyen­gén ment a munka, azokra dörgött most az öreg. Külö­nösen egy emberével nem volt megelégedve, arról szed­te le legjobban a keresztvi­zet. Amúgy az illetőt Kovács Péternek hívták, már aho­gyan ilyen illetőket hívni szoktak az ilyen történetek­ben. Kovács szerencsétlen pária, ott ült a teremben, valahol a középtájon, vállai közé hú­zott nyakkal. És most na­gyot hazudnánk, ha azt állí­tanánk, hogy örült a szózu- hatagnak. Korántsem. Nem jó dolog az ilyesmi, soha nem jó dolog, de a legrosszabb Így hét végén, szombaton. Szomorúságában délután magába csapott, csak úgy, számolatlanul néhány nagy- fröccsöt és azzal este haza­ment. Az asszony is kiosztot­ta, mert nem állhatta a bor­szagot. — Igazán megszokhattad volna már — csuklott a fér­je és ettől az asszony még dühösebb lett. Eszébe jutott a leány saga, az aranyos ma­A hivatal lábujjhegyen jár mája, sírt egy sort és köz­ben szidta a férjét Kovács vasárnap is rosz- szul ébredt, mintha előre sejtette volna... Az asszony úgy gondolta, most józan az ember, ha most megmondja neki, akkor megérti. A teg­napit biztosan elíelejttette ve­le a bor. Az asszonynak iga­za volt, és a taktikája még­sem bizonyult jónak, min­denesetre nem vált be. Hát ebből a fejmosásból igazán megárt a sole, gondolta Ko­vács. A főnök is, az asszony is! Kovács kiborult és hét­főn ismét berúgott. A törté­neti hűség kedvéért csak annyit szeretnénk megjegyez­ni, hogy ez alkalommal tö­méntelen mennyiségű konya­kot ivott, aminek azért más a minősége, mint a boré. Persze, hétfőn berúgni ilyen Kovács-féle kófic le­gényeknek nem olyan egy­szerű. A pénz még hagyján, de az idő, a munkaidő... Azért mint ahogyan azt sej­teni lehet, Kovács Péter si­keresen megoldotta ezt a problémát. Délelőtt tízkor szólt közvetlen főnökének és kenyerespajtásának: kimenne ő most a városba anyagért. — Jó — mondta a főnök és délután kettőkor megnéz­te az Aranykosarában, hogy milyen anyagra is gondolt Kovács. — Konyakra, pajtás, ko­nyakra — mondta Kovács és a kocsmárosnéhoz fordult. — Kérek neki is egy felet, a főnököm. Iszogattak. Meghányták- vetették a világ sorsát, a vál­lalat ügyét, az igazgató rossz modorát. Befejezték a viet­nami háborút, a vállalat éves tervét, kitüntették egymást Kossuth-díjjal, közben kor­tyolgatták az édes konyakot Nem volt rossz kedvük, csak amikor az asszonyokra tere­lődött a szó. — Ne is mondd, nem hit­ves az én feleségem, hanem ellenség — panaszkodott Ko­vács fancsali képpel. — Megmondtad neki, hogy a főnök is lehordott? — Hát lehet ennek meg­mondani? Hát merem én en­nek megmondani? Hát lehet ezzel értelmesen beszélni? Hát megérti az ilyen az em­bert? Tudod milyen! — és Kovács ki tudja hányadszor, elmondta felesége kibírhatat­lan természetét Azért Ko­vács becsületes fickó volt, de ez a tulajdonsága hiú­sággal keveredett, ezért egy- egy szakasznál, amikor már túl sok rosszat mondott a feleségéről, és, hogy a barát­ja félre ne értse, mindig hoz­zátette: — Amúgy becsületen. Hű- ac«e«. Rend«. JH a fóz. Csak a természete, az az is­tenverte természete — és az­tán újra kezdte a szapulást. Az Aranykoszorú a hivatal törzshelye volt, több „anyag- beszerző” is megfordult ott napközben. Kovácséknák is sokan köszöntek, akik csak úgy állva, mint a ló az őszi esőben, lehajtották afröccsöt, azután rohantak a dolguk után. A hivatalban már dél­után mindenki tudta, hogy Kovács Péter bánatában az Aranykoszorúban iszik. És a hivatalban nem volt terem­tett lélek, aki nem tudta vol­na pontosan, mit mondott Kovács Petinek vasárnap a felesége. Négykor abbahagyták az ivást, bementek a hivatalba. Kovács bement aranyos kis kiUönszobájába, leborult az íróasztalára és perceken be­lül éktelen horkolásba kez­dett Tíz perc múlva minden­ki tudta a hivatalban, hogy Kovács Peti alszik. — Hallottad? Alszik! — Hallottam... — Hallottad? És lábujjhegyen járt az egész hivatai, mert Kovács Pétert sajnálták, mert sze­gény túl sokat kapott a fe­jére. Csak az igazgató, hát mi­lyenek is az igazgatók, csak az igazgató, a tapintatlan fráter, az mert a sarkán jár­ni döngő lépteivel, tőle volt hangos a folyosó, mert az igazgatónak rossz hallása volt, s nem hallotta a hor­kolást. CSuha) két annak megállapításában, hogy mi a szerepük a talaj ásványi anyagainak a növé­nyek életében. Azóta az ele­mek fontosabb szerepét pon­tosabban megismertük, és ez a tudás alapját képezte a különböző műtrágyázási eljá­rások alkalmazásának. A mai növénytermesztés milyen konkrét támogatást igényel a növényélettantól? — A tudomány részletei­ben megismerte a növény anyagcsere-folyamatait. Az anyagcsere-térképek megmu­tatják, hogy a növényi sejt élő állományában hogyan il­leszkednek össze az egyes részfolyamatok, létrehozva az anyagcsere bonyolult szöve­vényét. De miként válik ez a szövevény olyan komplex egésszé, amilyen a termesz­tett élő növényi test, a maga külső és belső differenciált részleteivel, arról bizony ma sem tudtunk sokat. És éppen ez a kérdés szabja meg a no. vényélettani kutatások hala- dósának a fő irányát. UGYANCSAK HASONLÓ irányú problémája a nö­vényélettannak a növényi ás­ványos táplálkozás tanulmá­nyozása makro- és mikro­elemekkel, a fotoszintézis jobb fényhasznosítása a szén­dioxid mennyiségének dúsí­tásával vagy más utakon, to­vábbá a növényi vízgazdál­kodás és a hormonokkal irá­nyítható fejlődés. Ezek azok a növényi életjelenségek, amelyek harmonikus és szak­avatott befolyásolása útján a a területi hozam fokozható. A növényt organizmusként kell szemlélnünk ilyen fel­adatoknál, mert hiába álla­pítjuk meg, hogy miben szenved hiányt a vizsgált nö­vényállomány, nem biztos, hogy a kérdéses tápláló ele­met fel is fogja venni a nö­vény, ha a hiányt pótolni a járjuk. Előfordul, hogy a hatalmas búzatáblán a nit­rogénhiány tünetei mutatkoz­nak, egyszerűen azért, mert a felvett nitrogént a növény egy mikroelem hiánya miatt nem tudta feldolgozni. Ilyen­kor a pétisó adagolása nem­csak felesleges, de káros is! A látszat szerint, pedig ép­pen ezt kellett volna adriU tudományos elemzés nélkül tehát nem lehetett volna megakadályozni a még na­gyobb kárt A mesterséges fotoszinté­zis várható megvalósítása mennyiben fogja megvál­toztatni a termelési körülmé­nyeket? — Egyelőre csak. a vizbon- tás fotokémiai szakaszáig ju­tottak el a kutatók. Szó sincs arról, hogy fotokémiai út®« már szénhidrátot állítottak volna elő. Az eddig élért részeredmény sem jelenték­telen, de nem a földön, ha­nem az űrutazások vonatko­zásában. A kutatók ezüst- kloridba ágyazott klorofil molekulákkal el tudják érni a víz fokozott bontását, a szinte korlátlanul rendelke­zésre álló fényenergiával. Ily módon oxigén állítható elő vízből, amit az űrhajósok utasai használnak fel léleg­zésre. 4 A NÖVÉNYÉLETTAN te­hát az említett és más egyéb eredményeivel hozzájárul a világűr meghódításához is? — Igen, de addig még itt a földön is számos tenniva­lónk van. A budapesti nö­vényélettani tanszéken egy vietnami aspiráns a mikro­elemek és a fotoszintézis kapcsolatát vizsgálja. Máris sikerült fokoznia az oxigén- termelést, ami az űrhajózás­ban érdekes lehet ugyan, de a ml oélunk a szénhidrátter­melés fokozása. Ha ez a jelek szerint sikerül, akkor nem kilátástalan a világproblémát jelentő fehérjetermelés ked­vező befolyásolása a növény- élettan segítségével, talán először éppen a sokat szen­vedett Vietnamban — fejez­te be nyilatkozatát dr. Fre- nyó Vilmos. <H. J.) 1WS, mirtim 3U, köti / Japán fürdőruhámodell 1970-re

Next

/
Thumbnails
Contents