Népújság, 1970. március (21. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-03 / 52. szám
Rm *.39 9.00 3.35 10.05 10.25 U-00 11.35 13.20 12.30 14.31 13.50 14.10 15.10 15.25 16.05 16.30 16.48 17.20 17.10 18.02 18.32 19.20 13.25 19.55 30.55 31.03 21-18 32.20 23.03 23.30 KOSSUTH Szimfonikus eene. Harson a kürtszói Népi zene. Fiatalok stúdiója. Fauré: g-moll zongoranégyes. Iskolarádió. Operalemezeik. Ki nyer ma? Melódiakoktél. Törvénykönyv. Köruspódium. Rádiójáték gyermekeknek* Néptáncok. Kádióiskola. Zenekari mulatta. 25 év. Az élő nópdaL Zongoramuzsika. Munka után. Könnyűzenei híradó. Giglí pályája. Közv. a Barátság Kupa vivóversenyröl. A Szabó család. Páholyból. Kozmosz. Egy rádiós Hajdújából. Könnyűzene. Verbunkosok. Két szlovák Massenet operáiból. PETŐFI S.05 Ritmusturmix. 9.00 Zenekari muzsika. 11- 40 Előadás. 12.00 Népi zene , 12.20 Füvószene. 12- 36 Beethoven: Taveezl szonáta. 13.03 Verdi: Nabucco. Részi. Kettőtől — hatig . •. 18.13 Maria Stader énekel. 18.32 Riport. 18.55 Beethoven-zongoraverseny. 21.00 Rádióváltozat. 22.00 Szimfonikus hangverseny. 23.15 Beethovcn-zongoraverseny. *3.30 Népi zene. MAGYAR 9.00 Kkola-tv. 17.58 Hírek. 18.05 Román kishlm. 18.15 Közv. a diósgyőri Lenin Kohászati Müveikből. 18.55 Esti mese. 10.10 Nők a politikában. 30.00 Tv-híradó. 30.20 Történelmi lecke. (Dok.- film.) 31.15 A műzsák neveletlen gyermeke. 32.15 Tv-híradó. POZSONYI 9.30 Tetoválás. (Tv-fUjn.) 10.35 Vcmósművek. 17.55 A prágai állatikért lakói 19.00 TV-híradó. 21.05 Sorozat a sorozatról. Nem minden szent igazság. (Amerikai tv-film.) *1,35 V. Matuska énekel. \£[[n* I EGRI VÖRÖS CSILLAG! (Telelőn: 22-33) A3 előadások kezdete: fél S, 7 és lél 9 órakor. Helga EGRI BRÖDY: (Telefon: U-07) Az előadások kezdete: fél 6 cs fél 8 órakor. Serafino GYÖNGYÖSI PUSKINl Fehér farkasok GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Dzsamilla szerelme HATVANI VÖRÖS CSILLAG: Velem nem, asszonyom I HATVANI KOSSUTH: Virágvásárnál) HEVE S: tgy főttem FÜZESABONY: Krebsz, az Isten ÜGYELET Egerben: 19 órától szerda reggel 7 óráig a Bajcsy-Zsilinszky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10.) Rendelés gyermekek részére is. Robot a repülőgépen Az újságokban gyakran jelenik meg hir arról, hogy Vietnamban pilóta nélküli amerikai felderítő repülőgépet lőtt le a légelhárítás. A közelmúltban azonban arról is érkezett hír, hogy a Szovjetunióban a polgári utasforgalom repülőgépeihez mini- számítógépes robotpilótát fejlesztettek ki, tehát ma már a robotgépek által irányított repülőgépekkel nemcsak a haditechnika arzenáljában találkozunk. A robotpilóta még a legnehezebb időjárási körülmények között is átvállalja magára a repülésvezetés bonyolult feladatát Igen, „ rep ülés vezetés”- ről van szó (nem repülőgép-vezetésről), hiszen ez a ténykedés magába foglalja a repülési helyzet stabilizálását a repülőgépek és az űrhajók irányítását valamint navigációs feladatként a repülési programok felállítását Az automatikus repülésvezetés fő feladata a repülési helyzet stabilizálása, azaz a repülőgéphez kötött koordina- ta-rendszer meghatározott szöghelyzeiének egy vonatkozási rendszerhez viszonyított betartása. Ha azt kérdezzük, hogy mi volt az oka a robotpilóták kifejlesztésének, a felelet az, hogy a pilótát a repülés ellenőrzése, a hajtóművek ellenőrzése és a soksok navigációs és egyéb műszer kezelése mind jobban megterheli. A repülésvezetés automatizálásának a megoldásában lényeges szerepet játszanak majd a jövőben a számítóberendezések. A fejlődés útja pedig az, hogy az egyes részfeladatok külön-külön számítógépes megoldása helyett egyetlen közös fedélzeti számítógépet fognak használni. Ez mind a tömeg, mind a tér tekintetében megtakarítást jelent De az embert mégsem lehet teljesen kihagyni a repülésvezetésből. A jelenleg rendelkezésre álló számítóberendezésekhez viszonyítva ugyanis jobb a teljesítménysúlya, de különösen alkalmazkodási képessége következtében még nélkülözhetetlen. A jövőben az lesz a feladata, hogy ellenőrizze a szabályozási funkóclkat és szükség esetén be is avatkozhat a repülőgépek szabályozási rendszerébe. A start alatt a helymeghatározást általában a pilóta végzi. Előrehaladott állapotban van azonban egy startellenőrző rendszer kifejlesztése és végül a start folyamatának a teljes auto- matizálása. Az automati kának a bevezetése legn a repülőgépek leszállásánál. Itt fokozatosan igyekeznek elérni az automatizálást, mert a leszállás a repülésnek az a fázisa, amikor legtöbb a szerencsétlenség. Ma már a legtöbb légiforgalmi társaság 60 méter döntési magasságot és legalább GOO tries belátható leszállópályát határoz meg, ez felel meg az automatizálás első üzemi fokozatának. A második fokozatot 30 m-es döntési magasság és 400 m-es belátható leszállópálya jellemzi; ezt igyekeznek jelenleg elérni. A harmadik üzemi fokozat egészen a leszállópálya felületéig terjedő repülőüzemet és fokozatosan elérendő 200, 50 és végül 0 m-es látható leszállópályát enged meg. A második fokozathoz még nem kell teljes automatizálás, de szükség van repülésszabályozó berendezésekre és vezénylőberendezésekre, ami az automatikával támogatott kézi vezérlésű leszállást teszi lehetővé. A harmadik fokozatot pedig csak kis lépésekben igyekeznek elérni a repülés tervezői — ez még a távolabbi jövő reménye. A növényélettan — az ésszerű földművelés alapja Terméshozam és alapkutatás TUDOMÁNYPOLITIKÁI irányelveink kifejtése kapcsán, Dimény Imre mező- gazdasági es élelmezésügyi miniszter, egyik nemrégiben megjelent cikkében (Természet Világa, 1969. december), a következőkre figyelmeztet: „A termőföld területének csökkenő tendenciája közismert. Élelmiszertermelésünk fejlesztésének tudományos megalapozásánál tehát a fejlesztés alapvető közgazdasági tartalma a területi hozamok növelése.” Ebből egyértelműen következik, hogy a mező- gazdasági kutatás elsőrendű és alapvető feladata a hozamnövelést szolgáló kutatások fejlesztése. A növénytermesztés hozamának fokozásához, nélkülözhetetlenek a növények életfolyamatait egyre inkább feltáró növény- élettani kutatások. Éppen ezért felkerestük a budapesti Eötvös Loránd Tudomány- egyetem Növényélettani Tanszékének vezetőjét, dr. Fre- nyó Vilmos egyetemi tanárt, a biológiai tudományok doktorát, hogy megkérdezzük: Ü.S egy kis hőhullámot a fagyos márciusra. (MTI foto) véleménye szerint tud-e a növényélettan a területi hozamok növelésében elvi támogatást adni a gyakorlati mezőgazdaság számára? Hiszen az emberiség létszáma évenként már most is több mint 40 millióval növekszik! — Az emberiség rendkívül meggyorsult szaporodása — divatos kifejezéssel a demográfiai robbanás —, aggodalmat kelt a borúlátókban a jövőt illetően. A tudomány és a civilizáció mai szintjén azonban ma már elképzelhetetlen, hogy megengedje az emberiség a katasztrófa kitörését amiatt, hogy az élelem megtermelésében nem tud lépést tartani a szaporodással. Az említett aggodalom azonban mégis sok szempontból jogos, nyilvánvaló tehát, hogy a tudományok nagy versenyében a biológiára óriási szerep hárul. A kielégítő táplálkozás a jólét elemi fokozata, az pedig az élelemláncolat legkezdetén működő növényi fotoszintézishez, illetve a növényi élet folyamatokhoz vezet A legtöbb eredmény tehát amely ezek tanulmányozása során születik, potenciálisan a mezőgazdasági terméshozamok fokozását segíthetik elő a jövőben. Ily módon valóra válnak a nagy orosz tudósnak, Tyimirzájevnek a múlt században mondott szavai: „A növényélettannak az ésszerű földművelés alapjává kell válnia!” A régebbi növényélettani kutatások közül vannak olyanok, amelyek a mai növénytermesztés alapjává váltak? A RÉGI IDŐK EMBEREI úgy gondolták, hogy a növény az életéhez szükséges anyagokat kizárólag a talajból veszi fel. Ez a téves nézet egészen Arisztotelészig vezethető vissza, és bámulatosan sokáig fennmaradt. Pedig senki sem tapasztalhatta, hogy a talaj fogyatkoznék ott, ahol növények vannak! Sőt ennek ellenkezőjét figyelhették meg, pl. az őserdőben, ahol a talaj inkább gyarapodni látszik, mert senki sesn hordja el az ott felgyülemlő szerves anyagot, a növények termékét. Csupán 1840-ben bizonyította be J. Liebig, hogy a mező talajából minden évben elveszünk bizonyos mennyiségű szenet anélkül, hogy valaha is hozzátennénk valamit A talaj szénmennyisége mégis évről évre szaporodik: bizonyos tehát, hogy ez a szén a levegőből ered. Ugyancsak. Liebig szerzett nagy érdemeIgen, most hétfő délután fél ötkor a hivatalban mindenki lábujjhegyen jár. Azaz mégsem, mert az igazgató döngő léptekkel szaladgál a folyosón, keresi embereit. Az úgy történt, hogy szombaton a termelési értekezleten a főnök eldörögte az aznapra rendelt szent evangéliumot Nem rejtette véka alá, hogy egy cseppet sem elégedett az emberekkel, s ez érződött a hangján is. Elbi- tangolt a nyájból egy-két tekergő, a hét közben gyengén ment a munka, azokra dörgött most az öreg. Különösen egy emberével nem volt megelégedve, arról szedte le legjobban a keresztvizet. Amúgy az illetőt Kovács Péternek hívták, már ahogyan ilyen illetőket hívni szoktak az ilyen történetekben. Kovács szerencsétlen pária, ott ült a teremben, valahol a középtájon, vállai közé húzott nyakkal. És most nagyot hazudnánk, ha azt állítanánk, hogy örült a szózu- hatagnak. Korántsem. Nem jó dolog az ilyesmi, soha nem jó dolog, de a legrosszabb Így hét végén, szombaton. Szomorúságában délután magába csapott, csak úgy, számolatlanul néhány nagy- fröccsöt és azzal este hazament. Az asszony is kiosztotta, mert nem állhatta a borszagot. — Igazán megszokhattad volna már — csuklott a férje és ettől az asszony még dühösebb lett. Eszébe jutott a leány saga, az aranyos maA hivatal lábujjhegyen jár mája, sírt egy sort és közben szidta a férjét Kovács vasárnap is rosz- szul ébredt, mintha előre sejtette volna... Az asszony úgy gondolta, most józan az ember, ha most megmondja neki, akkor megérti. A tegnapit biztosan elíelejttette vele a bor. Az asszonynak igaza volt, és a taktikája mégsem bizonyult jónak, mindenesetre nem vált be. Hát ebből a fejmosásból igazán megárt a sole, gondolta Kovács. A főnök is, az asszony is! Kovács kiborult és hétfőn ismét berúgott. A történeti hűség kedvéért csak annyit szeretnénk megjegyezni, hogy ez alkalommal töméntelen mennyiségű konyakot ivott, aminek azért más a minősége, mint a boré. Persze, hétfőn berúgni ilyen Kovács-féle kófic legényeknek nem olyan egyszerű. A pénz még hagyján, de az idő, a munkaidő... Azért mint ahogyan azt sejteni lehet, Kovács Péter sikeresen megoldotta ezt a problémát. Délelőtt tízkor szólt közvetlen főnökének és kenyerespajtásának: kimenne ő most a városba anyagért. — Jó — mondta a főnök és délután kettőkor megnézte az Aranykosarában, hogy milyen anyagra is gondolt Kovács. — Konyakra, pajtás, konyakra — mondta Kovács és a kocsmárosnéhoz fordult. — Kérek neki is egy felet, a főnököm. Iszogattak. Meghányták- vetették a világ sorsát, a vállalat ügyét, az igazgató rossz modorát. Befejezték a vietnami háborút, a vállalat éves tervét, kitüntették egymást Kossuth-díjjal, közben kortyolgatták az édes konyakot Nem volt rossz kedvük, csak amikor az asszonyokra terelődött a szó. — Ne is mondd, nem hitves az én feleségem, hanem ellenség — panaszkodott Kovács fancsali képpel. — Megmondtad neki, hogy a főnök is lehordott? — Hát lehet ennek megmondani? Hát merem én ennek megmondani? Hát lehet ezzel értelmesen beszélni? Hát megérti az ilyen az embert? Tudod milyen! — és Kovács ki tudja hányadszor, elmondta felesége kibírhatatlan természetét Azért Kovács becsületes fickó volt, de ez a tulajdonsága hiúsággal keveredett, ezért egy- egy szakasznál, amikor már túl sok rosszat mondott a feleségéről, és, hogy a barátja félre ne értse, mindig hozzátette: — Amúgy becsületen. Hű- ac«e«. Rend«. JH a fóz. Csak a természete, az az istenverte természete — és aztán újra kezdte a szapulást. Az Aranykoszorú a hivatal törzshelye volt, több „anyag- beszerző” is megfordult ott napközben. Kovácséknák is sokan köszöntek, akik csak úgy állva, mint a ló az őszi esőben, lehajtották afröccsöt, azután rohantak a dolguk után. A hivatalban már délután mindenki tudta, hogy Kovács Péter bánatában az Aranykoszorúban iszik. És a hivatalban nem volt teremtett lélek, aki nem tudta volna pontosan, mit mondott Kovács Petinek vasárnap a felesége. Négykor abbahagyták az ivást, bementek a hivatalba. Kovács bement aranyos kis kiUönszobájába, leborult az íróasztalára és perceken belül éktelen horkolásba kezdett Tíz perc múlva mindenki tudta a hivatalban, hogy Kovács Peti alszik. — Hallottad? Alszik! — Hallottam... — Hallottad? És lábujjhegyen járt az egész hivatai, mert Kovács Pétert sajnálták, mert szegény túl sokat kapott a fejére. Csak az igazgató, hát milyenek is az igazgatók, csak az igazgató, a tapintatlan fráter, az mert a sarkán járni döngő lépteivel, tőle volt hangos a folyosó, mert az igazgatónak rossz hallása volt, s nem hallotta a horkolást. CSuha) két annak megállapításában, hogy mi a szerepük a talaj ásványi anyagainak a növények életében. Azóta az elemek fontosabb szerepét pontosabban megismertük, és ez a tudás alapját képezte a különböző műtrágyázási eljárások alkalmazásának. A mai növénytermesztés milyen konkrét támogatást igényel a növényélettantól? — A tudomány részleteiben megismerte a növény anyagcsere-folyamatait. Az anyagcsere-térképek megmutatják, hogy a növényi sejt élő állományában hogyan illeszkednek össze az egyes részfolyamatok, létrehozva az anyagcsere bonyolult szövevényét. De miként válik ez a szövevény olyan komplex egésszé, amilyen a termesztett élő növényi test, a maga külső és belső differenciált részleteivel, arról bizony ma sem tudtunk sokat. És éppen ez a kérdés szabja meg a no. vényélettani kutatások hala- dósának a fő irányát. UGYANCSAK HASONLÓ irányú problémája a növényélettannak a növényi ásványos táplálkozás tanulmányozása makro- és mikroelemekkel, a fotoszintézis jobb fényhasznosítása a széndioxid mennyiségének dúsításával vagy más utakon, továbbá a növényi vízgazdálkodás és a hormonokkal irányítható fejlődés. Ezek azok a növényi életjelenségek, amelyek harmonikus és szakavatott befolyásolása útján a a területi hozam fokozható. A növényt organizmusként kell szemlélnünk ilyen feladatoknál, mert hiába állapítjuk meg, hogy miben szenved hiányt a vizsgált növényállomány, nem biztos, hogy a kérdéses tápláló elemet fel is fogja venni a növény, ha a hiányt pótolni a járjuk. Előfordul, hogy a hatalmas búzatáblán a nitrogénhiány tünetei mutatkoznak, egyszerűen azért, mert a felvett nitrogént a növény egy mikroelem hiánya miatt nem tudta feldolgozni. Ilyenkor a pétisó adagolása nemcsak felesleges, de káros is! A látszat szerint, pedig éppen ezt kellett volna adriU tudományos elemzés nélkül tehát nem lehetett volna megakadályozni a még nagyobb kárt A mesterséges fotoszintézis várható megvalósítása mennyiben fogja megváltoztatni a termelési körülményeket? — Egyelőre csak. a vizbon- tás fotokémiai szakaszáig jutottak el a kutatók. Szó sincs arról, hogy fotokémiai út®« már szénhidrátot állítottak volna elő. Az eddig élért részeredmény sem jelentéktelen, de nem a földön, hanem az űrutazások vonatkozásában. A kutatók ezüst- kloridba ágyazott klorofil molekulákkal el tudják érni a víz fokozott bontását, a szinte korlátlanul rendelkezésre álló fényenergiával. Ily módon oxigén állítható elő vízből, amit az űrhajósok utasai használnak fel lélegzésre. 4 A NÖVÉNYÉLETTAN tehát az említett és más egyéb eredményeivel hozzájárul a világűr meghódításához is? — Igen, de addig még itt a földön is számos tennivalónk van. A budapesti növényélettani tanszéken egy vietnami aspiráns a mikroelemek és a fotoszintézis kapcsolatát vizsgálja. Máris sikerült fokoznia az oxigén- termelést, ami az űrhajózásban érdekes lehet ugyan, de a ml oélunk a szénhidráttermelés fokozása. Ha ez a jelek szerint sikerül, akkor nem kilátástalan a világproblémát jelentő fehérjetermelés kedvező befolyásolása a növény- élettan segítségével, talán először éppen a sokat szenvedett Vietnamban — fejezte be nyilatkozatát dr. Fre- nyó Vilmos. <H. J.) 1WS, mirtim 3U, köti / Japán fürdőruhámodell 1970-re
