Népújság, 1970. március (21. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-21 / 68. szám

r 'S VILÁG PROL.CTAHTAT. EGYESÜLTETEK Bennünk él tovább ha Átlapozzuk a lapokat, folyóiratokat, csavarunk egyet a rádió, vagy a televízió gombján, nincs olyan nap, hogy ne halljunk, lássunk valamit a közelgő negyedszázados felszabadulási évfordulóról, vagy Lenin születésének centenáriumáról. Ebben az ünnepi készülődésben látszólag elhalványodik március 21., a Tanácsköztársaság 51. évfordulója. A tavalyi ötvenedik évfordulón talán mindent el­mondtunk, leírtunk, gondolhatja az olvasó. A dolgok rendje szerint a kerek évfordulóknak mindig nagyobb a súlyuk. Ez azonban távolról sem azt jelenti, mintha egy jottányival is kisebb lenne ebben az esztendőben Tanácsköztársaságunk jelentősége. A MAGYAR NEMZET TÖRTÉNETÉNEK e dicső fejezete benne él a ma emberében. Nemcsak az 51 év előtti napok történéseinek részeseiben, hanem a közép- korúakban, mi több, a fiatalokban, akik apáik, nagy­apáik emlékeiből, nemzeti történelmünk valós érték­rendje felismeréséből tettók magukévá legújabb kori történelmünk e nagyszerű próbálkozását. «, Képletesen szólva nem csupán bennünk él, hanem bennünk fejlődik tovább a dicső elődök minden tette, minden korszakokat átívelő gondolata. Tizenkilenc esz­méi benne vannak eredményeink, előrehaladásunk mik­rorészecskéiben is. Mint tiszta vizű forrásból merítünk belőlük. HA EBBEN AZ ESZTENDŐBEN a tavalyihoz mér­ten, vagy a felszabadulási-; évfordulóhoz képest látszólag szerényebb a külsőség, mit sem jelent. Hiszen Tizenki­lenc — bár a külső túlerő elbuktatta — mégis előreve­títette árnyékát, negyvenöt előfutára volt. A felszabadu­lás negyedszázados évfordulóját együtt ünnepeljük Ti­zenkilenc történelmi tanúival, velük együtt emlékezünk az első magyar proletárdiktatúra felbecsülhetetlen érté­kű százharminchárom napjára. Az első magyar proletár állam forradalmian okos intézkedései szinte részei a 25 éves ifjúvá serdült szocialista Magyarország fejlődésé­nek. Az ünnep napján is velünk lesznek ők, a ti zenki­lencesek, a budapesti felvonulási téren. A Vörös Had­sereg zászlai bizonyára ott haladnak majd a díszelgő csapatok élén. S a fegyveres erőinket képviselő minden felvonuló egység azzal a tudattal lép maid az ünnepség színhelyére, hogy ők a Vörös őrség, a Vörös Hadsereg, a százezernyi magyar internacionalista törvényes örö­kösei. A LENINI CENTENÁRIUM ÜNNEPSÉGEI volta­képpen nagyszerű lehetőséget teremtenek, hogy felmér­jük, mit jelent a magyar és a nemzetközi kommunista mozgalom számára Lenin zsenialitása, hogy miként hasznosítottuk és hasznosítjuk Lenin eszmei örökségéi De ebben az összefüggésben is emlékezni fogunk 1919- re. Arra a segítségre, amelyet Lenin nyújtott a Magyar Tanácsköztársaságnak, aki már az első pillanattól kezd­ve figyelemmel kísérte a Tanács-Magyarország sorsdön­tő eseményeit. MA FRISS TAVASZI VIRÁG KERÜL a Tanácsköz­társaság emlékműveire, a vértanúk sírjaira. A hálás utókor emlékezik a hős forradalmár elődökre, akik elő­ször mutatták meg magyar földön, mire képes a kom­munisták vezette munkásosztály forradalmi öntudata és ereje. Gábor Andor sorai tökéletesen fejezik ki a Ta­nácsköztársaság emlékét és tanulságát: a hősökről, akiknek sikerült, a vértanúkról, akikbe került, s a leckéről, a jobban megtanultről.. IGAZA VAN A KÖLTŐNEK — jobban megtanul­tuk a leckét, volt tapasztalat saját és nemzetközi egya­ránt, a második magyar proletárdiktatúra negyedszáza­da a bizonyosság AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXI. évfolyam, 68. szám ARA «0 FILLER 1970. március 21., szombat Illést tartott az Elnöki Tanács , Tisxasxederkény nevét Leninvárosra változtatták A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénte­ken ülést tartott. Az Elnöki Tanács V. I. Lenin születésé­nek 100. évfordulójára, a szovjet népek és a magyar nép örök barátsága jeléül a felsza­badulás óta épült új, szocialista város, Ti- sza&zederkény elnevezését április 22-i hatály- lyal Leninvárossá változtatta. A Hazafias Népfront Országos Elnökségé­nek előterjesztése alapján Budapesten a 4. és a 38. számú és Vas megyében a 3. számú országgyűlési választókerületben elhalálozás miatt megüresedett képviselői helyek betöl­tésére az Elnöki Tanács 1970. május 24-re új választást tűzött ki. Az Elnöki Tanács hozzájárult tanulmá­nyait kitűnő, eredménnyel végzett tizenegy diplomás kitüntetéses doktorrá avatásához. A Semmelweis Orvostudományi Egyetemen négy orvost, az Eötvös Loránd Tudományegyete­men egy filozófust, a Debreceni Kossuth La­jos Tudományegyetemen egy matematikust és egy tanárt, a Pécsi Orvostudományi Egye­temen két orvost és a Szegedi Orvostudomá­nyi Egyetemen két orvost avatnak a Magyar Népköztársaság címerével ékesített arany­gyűrűs doktorrá. Az Elnöki Tanács végül egyéb időszerű kérdésekkel foglalkozott. (MTI) 'ELELÖTLENSÉG NAGYÜZEMI SZINTEN (3. oldalon) * MEGKÖTÖZÖTT LÄNY A KUNYHÓBAN (3. oldalon) * A MŰVELŐDŐ NAGYOT (4. oldalon) * LAPSZEMLE JEGYEDSZÄZAD tlÜLTAN (5. oldalon) Elítéljük az izraeli agressziót! Szolidaritási nagygyűlés az Egyesült Izzó gyöngyösi gyáregységében Pénteken délután rövid időre leálltak a gépek az Egyesült Izzó gyöngyösi gyáregységében. A dolgozók a zászlókkal feldíszített r *> relőcsamokba igyekeztek, ahol szolidaritási nagygyű­lésre került sor. A csarnok falain feliratok: „Elítéljük az izraeli agressziót!” „Szolida­ritással vagyunk az arab néppelr A gyűlésre eljött, s az ün­nepi emelvényen helyet fog­lalt Ahmed Morszi, az Egye­sült Arab Köztársaság buda­pesti nagykövetségének kon­Szilárdult a gazdálkodás, a szövetkezeti demokrácia Megtartotta évi küldöttgyűlését az Eger - Gyöngyös vidéki Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége Pénteken délelőtt Eger­ben, az SZMT székházában megtartotta évi közgyűlését az Eger—Gyöngyös vidéki Termelőszövetkezetek Terü­leti Szövetsége. A gyűlésen megjelent Kormos Miklós, a megyei pártbizottság mun­katársa, Nagy László, a me­gyei tanács vb mezőgazda- sági és élelmezésügyi osztá­lyának vezetője, valamint Tóth Mihály, a Dél-Heves megyei Termelőszövetkeze­tek Területi Szövetségének elnöke. A vendégeket, valamint a tagszövetkezetek képviselőit Babus Zoltán, a területi szö­vetség elnöke üdvözölte, majd vázolta az idei orszá­gos mezőgazdasági célkitűzé­seket, ezen belül a tagszö­vetkezetek elképzeléseit, fel­adatait Ezután Takács Sándor, a területi szövetség titkára szá­molt be az elmúlt gazdasági év eredményeiről. Elmon­dotta, hogy a szövetség tag­szövetkezeteiben tovább szi­lárdult a gazdálkodás, erősö­dött a szövetkezeti demok- rácN, s tovább javultak a ka esi,. ' •». járási, megyei í v-ki- ' Különösen ör- , mjoi les gy az elmúlt év­ben nem volt mérleghiá­nyos tsz a szövetség terüle­tén, noha jó néhány közös gazdaság rendkívül nehéz körülmények között gazdál­kodik. A zárszámadási ered­ményeket elemezve Takács Sándor kifejtette, hogy az elmúlt évben a tagszövetke­zetekben közel 16 százalék­kal növekedett a halmozott termelési érték s meghalad­ta az egymilliárd forintot. Növekedett az árbevétel is, s at árbevétel 70 százaléka mezőgazdasági tevékenység­ből származik. A kiegészítő tevékenység erősen megélén­kült az elmúlt év folyamán, az egri járás szövetkezetei­ben az összbevétel 33,3, amíg a gyöngyösi járás szövetke­zeteiben az összbevétel 27,1 százalékát biztosította. A ki­egészítő tevékenységből származó nettó árbevétel a két járásban meghaladta a 300 millió forintot. Mind­ezek mellett növekedett a közös gazdaságokban az egy dolgozó tagra jutó részese­dés is, amíg ez 1968-ban mintegy 13 és fél ezer forint volt, addig 1969-ben megkö­zelítette a 16 ezer forintot Ezt követően a szövetség titkára elmondotta, hogy az elmúlt esztendőben nagy erő­feszítéseket tettek a külön­böző termelésfejlesztési el­képzelések megoldására. So­kat foglalkoztak az őszibúza­termesztés fajtakérdéseivel, a kukorica termésátlagának növelésével, az okszerű rét- és legelőgazdálkodással, va­lamint a szarvasmarha-te­nyésztés fejlesztésének kér­déseivel. A termékforgalmazásról szólva kifejtette, hogy a vál­lalatok monppolhelyzete to­vábbra is tart. Sem a tag­szövetkezetek, sem a terület, szövetség nem tudta na­gyobb mértékben befolyá­solni a vállalati döntéseket, sőt inkább azt lehet elmon­dani, hogy a két éve kiví­vott eredmények is veszély­ben forogtak.* Sajnos, egyes esetekben a termelőszövet­kezetek nem képviselnek egységes álláspontot, s ez rendkívül nehezíti a helyze­tet összességében mégis azt lehet elmondani, hogy az elmúlt év eredményesnek bizonyult, s a szövetkezetek jelentős sikereket értek el. A beszámoló után vitára, majd a határozati javaslatok elfogadására került tat. zulja, Terényi István az Országos Béke tanács alelnö- ke, és Lévai Ferenc, a me­gyei pártbizottság osztályve­zetője. Páti Jenő a Hazafias Nép­front megyei titkára tartott ünnepi beszédet. — Nincs béke az olajfák alatt — mondotta —, ágyúk dörögnek a biblikus hangzá­sú Jordán folyó mentén, tűz- párbajok és légicsaták zajla­nak a Szuezi-csatornánál. Iz­rael megismétlődő provoká­cióit joggal értékelheti a vi­lág a közel-keleti feszültség fokozására irányuló sajátos eszkalációként. A világ bé­keszerető embereinek, a szo­cialista országok, közöttük a Magyar Népköztársaság és megyénk békeszerető dolgo­zóinak az a szilárd meggyő­ződése, hogy a válságot bár­mennyire súlyos és bonyo­lult, egy újabb háború kizá­rásával, a politikai rendezés eszközeivel kell és lehet megoldani. Kiemelte, hogy a magyar országgyűlés külügyi bizottsága elítélte az izraeli támadásokat, és állásfoglalá­sában leszögezte: „Izrael kor­mánya rendkívül súlyos fe­lelősséget vállal magára ag­resszív tetteivel és azzal, hogy a béke és a biztonság általános érd-’-eit aláveti sa­ját e • 1 ' . \ -einek. Póti Jenő ünnepi beszédét tartja. és ezzel újabb háború veszé­lyét idézi fel a Közel-Kele­ten.” Az ünnepi beszéd után fel­szólalt Rudnylnszky István. az Országos Béketanács tag­ja, aki újságíróként járta vé­gig az izraeliek által meg­szállt területeket. Megrázó szavakkal beszélt személyes tapasztalatairól, élményeiről. Ezt követően Ahmed Mor­szi, az Egyesült Arab Köz­társaság budapesti nagykö­vetségének konzulja köszöne­tét mondott a gyáregység dolgozóinak a y • ’.iritásért. Majd Terényi István, az Or­szágos Béketanács alelnöke bejelentette, hogy az Orszá­gos Béketanács Elnöksége, úgy határozott, hogy az el­következő napokban 200 ezer forint értékű gyógyszert és ruhaneműt küld az arab né­pek megsegítésére. A szolidaritási nagygyűlés végén a gyáregység dolgozói nevében Bata Gyula olvasta fel azt a levelet, melyet a dolgozók Nasszer elnöknek ír­tak, s melyben kifejezésre juttatják együttérzésüket az arab néppel. \ szolidaritási nagygyűlés résztvevőinek egy csoportja. (Foto: Ki« Bék*

Next

/
Thumbnails
Contents