Népújság, 1970. március (21. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-18 / 65. szám
Adalékok eg-y vádirathoz Görbületek „1. r. Horváth László (.'született 1921. december hó 7. napján... egy kiskorú és egy felnőtt korú gyermeke van, iskolai végzettsége kereskedelmi érettségi, szakképzettsége képesített könyvelő, foglalkozása a bűncselekmény elkövetése idején. vezető könyvelő az Egercsehi Szénbányáknál; havi keresete 5000 Ft.., büntetlen előéletű:) vádolom: 1 rb. társadalmi tulajdont károsító, folytatólagosan elkövetett sikkasztással, 1 rb. társadalmi tulajdont károsító hűtlen kezeléssel .. A vádiratban nine® emberarc. Az iratosoimótaban nincsenek érzések. Csak tények, állítások, vallomások* bizonyítékok, bűnjelek. Hideg mondatok, melyek az anyagi igazságot keresik. Én az anyagi embert keresem. Az élőt. Akinek arca van, akinek érzései vannak. Az embert keresem, ki mélyből indult magasba s oda visszasüllyedt. Még mélyebbre süllyedt. ítélkezni nem akarok felette, az ítélkezés a bíróság dolga. Érteni akarom inkább. kikutatni, hol sérülték a becsület és felelősség finom hajszálcsövei, hol kezdődik a bűn. u m m Barátságos, meghitt otthonában ülünk, festmények és könyvek között. A csendben megkérdezem: — Számot vetett-e önmagával? Ott, belül... Látom, amint nyel, szeme valami meghatározatlan pontot keres hátam mögött, a falon. — A nap minden órájában* minden percében megteszem. Mással nem foglalkozom, csak ezzel. Arca fáradt, zaklatott — Tettének oka? — A hanyagság...! A munkahelyi vélemény szerint igen jó adminisztratív dolgozó volt hosszú időn. keresztül kifogástalanul végezte a munkáját, és ezért 4 esetben kapott kiválódolgozó-jelvényt. A bányászat kiváló dolgozója jelvénnyel is kitüntették. — Amit most érez. — Csak a szégyen. Tizennyolc éves korában, mindjárt az érettségi megszerzése után, állásba kerülhet a csehi bányánál. Három év után, 1942-ben, katonának viszik. Két évet áttűr a háború szenvedéseiből és megszökik. 1945. január másodikén újra a bányánál dolgozik. Különböző adminisztratív munkakörben tevékenykedik, előbb könyvelő, majd 1954-ben az üzem vezető könyvelőjévé is őt nevezik ki. Tizenhat évig töltötte be posztját. Utána következett a törés, zuhanás. Fény derült a bűncselekményre, melyet a szakszervezeti bizottság tisztségviselőjeként elkövetett. Gazdaságvezető volt, gondja lett volna a bélyegrendelés. bélyegek szétosztása a bizalmiak között, a segélyezés, az adminisztráció intézése. A munkát kiadta „albérletbe” az szb admi- nisztrátornőjének, de elszámoltatásával alig törődött. Így írtak kettejük számlájára 27 ezer forint hiányt. — Mi akadályozta az elszámoltatásban ? — Nem volt rá időm. — „Lett volna ideje. Csak ott könyökölt az íróasztalánál, sportújságot olvasott, vagy csak nézelődött” (Egy tanú vallomásából.) — „Az ivásra volt ideje? Mindig a presszóban lehetett látni, gyakran munkaidőben is. Vagy az élelmiszerboltban ivott, a hátsó helyiségben. Ö ihatott dolog közben, de próbáltuk volna csak mi, bányászok...!” (Egy dolgozó kifakadásaiból.) ■ ■ ■ Nem akarok a bűnügyről beszélni, minduntalan kerülöm a témát Csak faggatni tudnám, ehhez pedig nincs jogom, nem vagyok nyomozó és semmilyen hatósági személy. Ö hozza terítékre újra meg újra a sikkasztást — Higgye el, kezemhez pénz nem tapad. T-né műve az egész. A rendőrség is csak egy hiányról tud, pedig ösz- szesen négy *’olt neki. Az első eset az 1966. január 9-i elszámolásnál volt T-né 17 ezer 668 forint 15 fillérről nem tudott elszámolni. Az szb-titkár azt mondta, ne küldjük börtönbe ezt az asz- szomyt a két gyereke mellől. Akkor tízezer forintot valahogy összekért azt befizette; az szb-titkár nyomban kiutalt neki 4000 Ft OMB-t, azt is befizette. A felmaradó összeget pedig a fizetéséből vontuk, apránként. 1966. novemberében újra hiánya mutatkozott, 4542,20 Ft. Erre is a fizetéséből vontunk, havonta 500-at. 1968. január 7-én megint csak hiányt állapítottam meg. 5766,60 Ft-ot. Harmadszor is a űzetéslevonásí alkalmaztuk vele szemben. S akkor most jött ez a negyedik, a huszonhétezres hiány...! — Ha az újabb sikkasztás nem derül ki, negyedszerre is vállalja a cinkosságot. A bűnt segített volna elkendőzni? — Csak a motiváció kedvéért tartottam, ezt szüksé- giesnek elmondani. Hogy jobban megértsen. Tudom, hogy II tartalmas, a vonzó program már fél győzelem Apci ifjúkommunisták terveiből Elkészítették 1970. évi akcióprogramjukat az apci Qualrtal ifjúkommunistái is. A program összeállításában hármas cél vezette a fiatalo- ikat: tovább kell erősíteni a szervezeti életet, az eddiginél is nagyobb segítséget kell adni a gazdasági eredmények megoldásához, és színesebbé, tartalmasabbá kell tenni a politikai, kulturális, a sportmunkát, a gyárban, a fiatalok között. Érdemes belelapozni a gazdag programba: valamennyi történelmi évfordulóról bensőséges ünnepségen emlékeznek meg. A negyedszázad eredményeiből szellemi vetélkedőket tartanak. Űjabb ifjúsági brigádokat szerveznek, s valamennyi fiatal bekapcsolódik a hazánk felszabadulásának 25. évfordulója tiszteletére indított munkaversenybe. Irodalmi és táncszakkört alakítanak, életre hívják az Ifjú Gárdát a vállalatnál. QjywUig, UfíO. március 18, szerda Tovább szélesítik a termelést segítő mozgalmakat. Szükség is lesz a fiatalok erejére, lelkesedésére, mert a vállalat az 1969. évihez viszonyítva ez évben 12 százalékkal tervezi termelését növelni. Bekapcsolódnak a fiatalok a közúti járműprogram fölött vállalt országos KISZ- védnökségbe, megszervezik A szakma ifjú mestere, "a Kiváló ifjú mérnök, technikus mozgalmakat. Rövidesen megalakítják a Fiatal Mérnökök, Közgazdászok Tanácsát, a fiatal műszakiak rendszeresen segítik, támogatják majd az újítókat. Részt kér a KISZ a munkaerő-vándorlás megszüntetéséből. Az új dolgozókat patronálásukba veszik az „öregek”, s mindent elkövetnek, hogy minél több fiatal találja meg helyét, számítását Apcon. A tartalmas, vonzó program már fél győzelem — tartják az apci KISZ-esek. Reméljük, terveiket, elképzeléseiket megvalósítják, s munkájuk, összefogásuk nyomán tovább erősödik az if- júkommunista-mozgalorn a .vállalatnál. mindez számomra nem lehet mentő körülmény... — Magatartását hogyan ítéli? Tisztességes, becsületes ...?! — Nem. de hát... — elhallgat. Ketté törik a mondat. ■ ■ ■ A háborút követő, zűrzavaros években történt. Bűnözők bandái garázdálkodtak mindenfelé. A csehi bányászoknak Özdról hozták a pénzt. 1947. november 15-én vagy 17-én, fizetés előtt, útnak indult a tehergépkocsi Ózdra. Hazafelé tartva, útközben fegyveres banditák támadtak a pénzszállító gépkocsira. A pénzszállítmány kísérőd között ott volt a fiatal Horváth László is. Védte a bányászok pénzét. Többen meghaltak mellette. Horváth súlyos fejsérüléssel . megúszta. Koponyacsontját szakította át egy szilánk. Ki ismerhetne rá a mostani Horváth Lászlóra? Negyvenkilenc évesen, meglett férfiként, köztiszteletben álló személyét, márkás nevét adta, hogy súlyos bűncselekmények taikarója legyen. ■ ■ ■ Horváth László most már nyugdíjas. A bűncselekmény felfedezése után, fegyelmi büntetéssel. azonnali hatállyal elbocsátották állásából. Nem sokkal utána visszavették, fizikai állományba. Segédmunkásként alkalmazták a tér- üzemnék Gyors akció indult nyugdíjaztatási ügyének elintézésére. Kapóra jött a Magyar Közlöny 1969. július 8-i számában megjelent 2007/1969. korm. sz. határozat, ennek alapján — mint „fizikai dolgozónak” — rokkantsági nyugdíj jogosultságának elismertetése könnyen ment. Sőt: túl könnyen. Megállapított nyugdija: 3047 Ft. A hivatalos iratok tanúsága szerint: „Állapota végleges”. Csak merje valaki mondani! hogy nem vagyunk eléggé humánusak, méltányosak — és jutalmazok...! Pataky Dezső Fába faragott élet Benczurfalvi műtermében dolgozik Szabó István Kos- suth-díjas faszobrászművész, a fáradhatatlan alkotó. Ezernél több kiváló alkotása bizonyítja szorgalmát, tehetségét. Már 67 éves, de újabb és újabb megbízatásokat vállal. Elgondolásait 'a természet adta nyersanyagban, fában örökíti meg. Legutóbb Szombathely város kérte fel, hogy reliefszerű munkás-paraszt figurákat véssen fába, amellyel az újonnan épült pártszékház falát díszítik. Benezurfalván, Benczúr Gyula volt műterpéhen él és alkot fiatalosan az idős művész. (MTI Foto: — Behérváry Ferenc felv.) Az Egri Vonósnégyes első hangversenyéről Az Egri Vonósnégyes hétfőn, a Művelődési Központ kamaratermében tartotta első nyilvános hangversenyét A zeneiskola tanáraiból alakult együttes ismét annak bizonyítóka, hogy az egri zeneélet új művészekkel gazdagodott, olyanokkal, akikben a különféle célok és elképzelések teremtő energiákat szabadítanak fel. Mint ahogy nem volt véletlen az sem, hogy évekkel ezelőtt a fiatal tanárok lelkesedéséből megszületett az egri szimfonikusok zenekara, úgy most is természetes és törvényszerű, hogy a zenei teremteni és hatni akarás meglepetésre egy nagyon komoly és sok-sok munkát kívánó megnyilatkozási formához vezetett. A vonósnégyes, mint műfaj, egyenrangú tudású és elképzelésű művészek összefogását feltételezi. Radnóti Tibor, Lévai Zsolt, Szabó József és Farkas István — úgy tűnik — ideális adottságokkal egészítik 'ki egymást. Nyilván tisztában vannak azzal, hogy a vonósnégyes nem nagy tömegeket megmozgató zenélési forma. Magúk a kamaraművek és a zeneirodalom általuk játszható darabjai egyrészt stílusban mások, mint amit a mai zenei közízlés kíván, másrészt a nagy szerzők komoly mon- danivalójú alkotásait csak bizonyos zenei előképzettség, vagy ráhangoltság birtokában lehet igazán élvezni Nos, e bemutató hangverseny élményt és zenében fogant örömöt hozott. A vonósnégyes —- mintegy bevezetőként — Mozart D-dúr diventimentójával nyitotta meg műsorát. A mozarti muzsika játékossága, bája, lírai vallomásszerűsége hangulatot teremtett, hogy aztán Beethoven C-dúr kvartettje elvezethessen abba a magas- feszültségű világba, ahol a halhatatlan zeneköltő gondolatai és szenvedélye torlódnak egymásra. Kodály Vonósnégyesének I. tételében a műfaj egyik legszebb magyar darabját érzékeltette az együttes. Feloldásként Wiener Divertimentójában a magyar népi dallamok, táncok reminiszcenciái emlékeztettek jarra, hogy ez a ka- marazenélési forma mennyire meghitt pillanatokat szerezhet hallgatóinak. A négy művésztanár kitűnően kiegészíti egymást. Radnóti Tibor fegyelmezett játékvezetése mellett hatásos Lévay Zsolt szenvedélyes és energikus közreműködése, de nyugalmával és kiegyensúlyozottságával egyenrangúan értékes része a kvartettnek Szabó József és Farkas István is. Egy induló művészpálya megnyilatkozásának tekinthetjük Lugosi Melinda fellépését is. A Be :thoven~dal- lal és Liszt Loreleiével bizonyította, hogy színes drámai kifejezőerő rejlik orgánumában, annak magabiztos felszabadítása az érlelő évek feladata. Halmai Katalin kísérte a fiatal mű vész jelöltet. Saárossy Kinga és Jurkó Erzsébet versekkel járultak hozzá a hangverseny emelkedett hangulatához. A ritka alkalom meglepetésként megtöltötte a kamaratermet és ez a tény újabb bizonyítéka annak, • hogy még túlzsúfolt jubileumi programsorozatban is odafigyelnek az egri zenerajongók a művészi esemény élményadó .lehetősegeire. (farkas) T5. Jó félóra hiányzott délután négyig, mégis úgy halmozódott benne a nyugtalanság, mintha rohamosan távolodna a mutató a találkozás időpontjától. A fáradtság hínára súlyosbodott idegeire, nem is emlékezett, mikor aludta ki magát utoljára. Napi tizenkét óra munka a gyárban, majd illegális találkozások, plakátragasztás, röpcédulaszórás, cikázó helyzetváltoztatások az alibi miatt. Bűntudata volt, amiért hosszú ideje nem írt verset. Ezt a kis várakozást, ezt a dohosodó kávéházi urak közt múló rövidke idejét próbálta együtt tölteni az elhanyagolt múzsával. Belekóstolt a savanyú, kihűlt kávéba. ' Pohara mellett halványkék hártyapapír sarkát sodorgatta; indigós példányt egy elhasznált gyári blokkfüzetből. Agyamat vésik, reszelik, fúrják agyafúrt gépeid, Gyár... Az öntödét akarta versbe önteni, de kétségbeesett, hogy elcsigázott agya milyen nehezen engedelmeskedik akaratának. ... marja számat már az ének s ajkamon a szó konok átok. Ó, nem magamért, ki a sunyi halált is érzi, az áprilist, a bolondot, a fákat, s a fáradt lombot... Csapzott szárnyai nem akartak repülésre lendülni. Mégis akarta, nagyon akarta a verset az öntödéről. Csak hozzátok ér az én szavam, sok sárga arcú vén legény, lehiggadt kező emberek... kik ballagtok itt, mint a nagy O, gömyedten, mivel az adót ezerszer is fizetni» kell... Kínozta, hajszolta magát, küzdött a versért, de a harcot fel kellett adnia. Nem bírta legyűrni a fáradtságot. A tehetetlenség nagy ereje kényszerítette súlya alá és a kimerültség egyfajta' megnyugvást fagyasztott , rá. Mintha nem is róla lenne szó, tárgyilagosan gondolt a tényre: be kell vonulni. Megkapta a SAS-behívót. Kisbodakra szólította a nyilasok parancsa. Nem- értette, hiszen hadiüzemben dolgozott, de ismerve az idők komolyságát, aligha gondolhatott felmentésre. Azt megtehette, hogy nem vonul be, ez logikusnak látszott önként vállalt kötelessége szerint, ám gondos mérlegelésre késztette, nem hoz-e bajt társai fejére azzal, hogy katonaszökevényként magára vonja a Nemzeti, Számonké- rő Szék nyomozóit? Lebbant a bejárat bordó körfüggönye, megérkezett Stelczer Lajos. A költő eltette yerstöredókét, ajkához emelte a kávéscsészét, ezzel jelezte, hogy barátja nyugodtan asztalához ülhet. Kérdőjellé kunkorodott, agyongyötört Levente-cigarettát halászott elő -valahonnan a nagy kabát ja alól Németh László János. Gondosan ki egyengette a szürke cigarettát. I — Behívót kaplam. Reggel indulnom kell Kisbodak-. ra. A Keffel-gyári tisztviselő csiholta a töitényhüvelyből fabrikált 5 öngyújtót, hogy tü2et acljow barátjának. — Tudom. Én küldettem a behívót. Tompa csend töltötte ki Németh László János egész lényét. — Nem értem .. — Nyugodj meg, Jancsikám — Szólt Stelczer Lajos a költő hirtelen elfehéredése láttán. — Adj már tüzet — sürgette Németh László János. Végre lángra lobbant a •töl tény hüvely-öngyújtó kanóca. — Be kell vonulnod, Já- nqs. — Ki döntött így? — Én. — Semmi jogod hozzá. — Kötelességem. Értsd meg, téged még a gyanú árnyékának is el kell kerülnie. Értette, hogyne értette volna a költő. Tehát figyelik. Csodálkozott, hogy nem borzad el. Tudomásul veszi éppen úgy, mint magát a behívót. Védtelenségében azt érezte a legborzasztóbbnak, hogy semmi reménye meggyőződni a gyanú valódiságáról. Akár elhiszi, akár kételkedik benne, egyaránt kiszolgáltatott. De miért ne hitt volna Stelczer Lajosnak, aki vele együtt kockáztatja az életét? Sőt, a Keffel-gyári barkát nálánál is többet bizonyított. Nem csupán röpcédulákat szórt és plakátokat ragasztott, de idegnélküli vakmerőséggel szerezte be a nyomtatványokat a város katonai nyilvántartó hivatalából, ahol gyári munkája HBellett hadiszolgálatra kötelezték. A pecsétes nyomtatványokkal számtalan katona- szökevény és bujkáló munkaszolgálatos életét mentette meg. És ugyanez a Stelczer Lajos neki most igazi behívót küldött. Csábította a költőt a lehetőség: még ma, a legközelebbi vonattal Pannonhalmára utazik, bebocsátta- tást kér a papoktól. Ott biztos a menedék, szavatolt a Nemzetközi Vöröskereszt oltalma. De hiába csábította az ősi apátság, jól tudta, számára zárva kell maradnia a védelmet nyújtó kapunak. Szökésével vallomást tenne társai ellen, tíz életet sodorna veszélybe a maga egyetlen élete megmentésével. Csak erre gondolt, s nem sejtette, hogy hősies játszmájukat végzetessé tette a naivitás, nem sejtette, hogy ellenfeleik ravaszabb és alaposabb kombinációkat ismernek, mint ők. — Jól van, barátom — mondta a költő csukott szemmel, kiszolgáltatottan lelke és idegzete fáradtságától. — Vedd át a posztomat, tartsd együtt a csoportot, mindenáron ... Egészen furcsán, az álom következetlen logikájával úszott emlékezetébe’ egy bronzbarna lány és nyomban utána fájdalom szakadt a szívére, hogy nem tudta befejezni a versét. Aj zott hangulatban folyta beszélgetés a vármegyeháza első emeletének tizes szobájában. Ugyan Weinhoffer hivatali helyisége volt ez, ám Demeter Zoltán csendőrfőhadnagy, a Nemzeti Szá- monkérő Szék politikai osztályának vezetője nem a félszemű nyilas partner iránti előzékenységből választotta a felderítő parancsnok szobáját, hanem a magáét akarta megkímélni a hangos, örökké cigarettázó csődülettől. Így leereszkedő lehetett, s egyúttal tartózkodá (Folytatjuk.)
