Népújság, 1970. február (21. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-12 / 36. szám

Fényképalbum Sok szerep talált, ­egy szír ész­n « not Bár az érdekes színész-ala­kításokat megőrzi az emlé­kezet, mégis jól jön egy fényképalbum, amelynek fo­tói segítenek a krónikásnak felidézni a múltat, s felvá­zolni egy művész portréját. Az album ezúttal Kopetty hiúé. Szombat vám és délután öt óra. A művésznő öltöződ ma­gányában jelenésre vár. Ül a tükör előtt, ujjal között pamut és kötőtű. Fáradtnak látszik. — mondom, mire ő elsorolja fl nap program­ját. Délelőtt tíz órától a Leg­jobb apa című vígjátékból ankétot rendeztek Miskolcon, fél egykor autóbuszba ült, két órára érkezett Egerbe, Itt festés, öltözködés, három órakor kezdődött az első elő­adás. Fél hat, mire végez.' Festéket leszedni, átöltözni nem érdemes* hét árakor kezdődik a második előadás, amely negyed tizenegyig tart. Aztán gyorsan le a festéket, a színpadi ruhát, fel a ci­vilt és ismét autóbusz. Éj­fél körül jár, mire haza ér­kezik Miskolcra, Másnap tíz­től próba... Nem mondható unalmas­nak a heti program sem: Csütörtökön Böbét játssza a Ne szóljatok bele című ze­nés vígjátékban. pénteken Mariann A legjobb apában, ma két eladáson Mari a Li­liomban, míg vasárnap her­cegnő Az állam én vagyok című komédiában. Á hang­jában nem panasz vibrál, csak fáradság. Hogy is pa­naszkodna egy színész a sok szerep miatt. Különösen, ha a sok mellé még a jó is társul. Márpedig Kopetty Lia szerencsés alkat, jól áll ne­ki a szerepkörök széles ská­lája, sok mindent tud az operettől a tragédiáig. Négy éven keresztül tán­colni tanult az Állami Ba­lettintézetben, — második Ulanova szereltem volna len­ni — pergeti vissza az időt. Nem sikerült. Kilenc éves korában abba kellett hagy­ni a táncot. De addigra, ahogy ő mondja: t,megimád­tam a színházat”, i Tizennégy éves,: amikor Békéscsabán a Csárdáski- rálynőben táncol, tizenöt éves korában már szerződése van Szegeden. Táncol és egy­két mondatos szerepet ját­szik. Aztán Győr. Első nagy szerep a Bástyasétány 77 cí­mű zenés vígjáték régésze. Es siker. Mindössze tizenhét éves akkor. Egy évig ját­szik a budapesti Bartók Színpadon is, majd 1962-ben Egerbe hívja a Gárdonyi Géza Színház. Innét kezdve könnyebb az emlékezés, már ketten idézzük vissza a régi szerepeket. Nézem, forgatom a fényké­peket, a színházi fotókat, amelyek hűen őrzik a kife­jező pillanatot. Tulajdonkép­peni három képet keresek, három különböző karakterű szerepet. Legszívesebben ide mellékelném valamennyit, de csak három fér mindössze. Melyiket válasszam? A Lili bárónő szubrettjét? — ezzel kezdett Egerben — f|97í*. ; , uár 1?„ csütörtök Í4AjcUríi/*'(rwk, j A kőszívű ember fiai Edit­jét, Gárdonyi Fehér Anná­jának címszerepét, vagy Roxanját a Cyranóból, vagy a bolond lányt a Tiszaeszlár- ból? — felsorolni is hossza­dalmas a sokszínű szerepék listáját. Aztán itt egy kép: matróz- ruhában, kis csitri lány bú­csúzik a Nagymamától, az azóta elhunyt Olosz Erzsi­től. Vagy egy másak pillanat Kovács Máriával: Németh László Nagy családjának bá­tortalan Lidije, amint éppen tanácsot kér a professzor nő­től. Érdekes karakterszerep volt. Aztán itt van Biri, a csivitelő, feleselő kis rokon­lány Móricz Zsigmond Nem élhetek muszilkaszó nélkül című vígjátékából. Ügyes alakítás, — így őrzöm ezt a szerepet. Szőbajöhet még a Három tavasz karateterszerepe, a 33 névtelen levél főszerepe, Az állam én vagyok gőgös és szerelmes hercegnője, A legjobb apa Mariannája, vagy most, a legutóbbi si­ker, a Ne szóljatok bele éne­kes-táncos Böbéje. Én ezt a hármat válasz­tottam, amelyet itt lát a ked­ves olvasó. Bár a miértre szubjektív a felelet, mégis úgy érzem, ez a három sze­rep jól érzékelteti Kopetty Lia sokoldalú tehetségét. Az első kép a Mária fő­hadnagy, az operettet, a zenés műfajt képviseli. Bevallom, kevés emléket tartogatok er­ről a címszerepről. A kö­zépső: Adél, Lorca nagy si­kerű drámájából, a Bernards házából. A kemény harc, az elhatározó tekintet sejteti a ayyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyys/y következő perceket, amikor a szerelemért vágyódó kis Adél kitör a bigott világból. So­káig őrzöm ezt az alakítást. És a harmadikat is: Molnár Ferenc Liliomjának Mariját, a vidékről Pestre került, bűntelen tisztaság, naiv és feltörekvő figuráját, mint egy adott kor rajzát. Portré sem lehet meg vá­gyak nélkül, ezért kérdezem szerep-álmairól. — Nagyon szeretném elját­szani Shakespeare Júliáját, az Irma, te édes főszerepét és ha mondhatok még egy harmadikat, akkor az feltét­lenül Cocteau Requiem egy apácáért című művének fő­szerepe. Felolvasó színpadon már csináltam, nagy sikere volt. És ha már a vágyaknál tartunk, röviden és határo­zottan megfogalmazza szín­házról alkotott elképzeléseit is. — Hiszek az elkötelezett színházban, a szenvedélyes produkcióban, olyanokban, amelyek gondolkodásra kész­tetik az embert. És szeret­nék hinni abban is, hogy egyszer alább hagy ez az őrült hajsza a pénz után és abban is, hogy a fővároson túl is lesznek nagy hírű, s elismert színházak. Ha raj­tam múlna, minden városnak adnék színházat. Kis társula­tot, saját, egyéni profillal... Az ügyelő színpadra szó­lítja, s néhány pillanat, már a színpadról hallom a hang­ját. Érdekes, most nem is fáradt.., (márkusz) Gyöngyösről A Mátraalji Szénbányák Igazgatóságán dolgozó 14 szo­cialista brigád munkáját ér­tékelte a szakszervezeti bi­zottság. Megállapították, hogy a vállalásokat teljesítették. Kiemelkedő eredményt ért el az anyagosztály szocialista brigádja, melynek tagjai az anyagkészlet norma csökke­nését vállalták. A vállalást teljesítve, több mint 4 mil­lió forinttal csökkentették az anyagkészletet. A munkaügyi osztály szocialista brigádja jobb szervezéssel csökkentet­te a munkásszállítás költsé­geit. A pénzügyi osztály szo­cialista brigádja a késedel­mes kamatokat érvényesítet­te, ez 48 ezer forintot jelent a vállalatnak. A termelési osztály brigádja biztosította a Pécs—Paks és ecsédi üze­mek részére a folyamatos külső munkák vállalását. A gépészeti osztály szocia­lista brigádja a Csővezeték Építő Üzem beindulásához szükséges gépeket biztosítot­ta. Kitűnő munkát végeztek a visontai nagygépek besze­relésénél is. A kiváló munka eredmé­nyeként a szocialista brigá­dok tagjai közül ketten kap­tak aranykoszorús, 20-an ezüstkoszorús, 40-en bronz­koszorús, 57-en zöldkoszorús jelvényt és 22-en oklevelet. A szocialista brigádok most készítik 1970-re a szerződés- tervezeteket. Ezt február 28- ig írják alá. Ebben az évben a szocialista brigádok száma eggyel nő, s így 1970-ben 15 brigád tagjai versenyeznek majd a jobb eredményekért. Tóth Lajos Egerből Érdekes jubileumhoz irt az Egri Dohánygyár Kossuth Zsuzsa szocialista brigádja. Nyolc esztendeje, hogy a szi­vargyártásnál hat fiatalasz- szony összefogott, s megala­kította az első női szocialis­ta brigádot. Eredményes pél­damutató munkájuk nyomán jött létre a többi szocialista brigád. Munkájuk úttörő- munka volt. Az alakulás óta eltelt esztendők alatt segítet­ték a legnehezebb problé­mák megoldását is. Arany- plakettra és aranykoszorús jelvényre szereztek jogosult­ságot, s az egész gyári kol­lektíva becsüli elismeri őket. Az alapító tagok közül öten azóta is megszakítás nélkül tagjai a brigádnak. Fehér Gyuláné, Király József né, Várhegyi Lászlóné, Varga Miklósné, Sütő Rafaelné va­lóban megérdemlik, hogy az egész gyár becsülje őket. Iványi Illés Petőfibányáról Tanácskoztak a petőfibá- nyai gépüzem szocialista brigádjai. Dénes István szb- titkár értékelte a brigádok tevékenységét és feladatait. A gépüzem szakszervezeti bi­zottsága és üzemvezetősége sajátos pontozásos módszert dolgozott ki a szocialista bri­gádszerződések megkötésére, s ezzel minőségi változást is hoztak, növelve a szocialis­ta brigádok előtt álló felada­tokat. Ez a módszer diffe­renciálja a brigádokat és a korábbinál nagyobb lehető­séget teremt az erkölcsi­anyagi elismerésre. Az értekezleten értékes felajánlás is született hazánk felszabadulásának 25. évfor­dulója tiszteletére. A gép­üzem dolgozói éves tervüket december 15-re befejezik, s a közeledő Lenin-centenári- um méltó megünneplésére el­határozták, hogy megrendeli minden brigádtag a Szovjet­unió című újságot, mely cikksorozatot közöl Leninről. Dobrocsi Pál Tiszanánáról Megtartotta zárszámadási gyűlését a tiszanánai Petőfi Termelőszövetkezet is. Ered­ményes volt az 1969-es esz­tendő, a részesedési alap több mint két és fél millió forinttal nőtt. Az egy tízórás munkanapra jutó jövedelem 85 forint 85 fillér lett. A ter­melőszövetkezet közös mun­káiban 1969-ben 967 fő vett részt, az egy főre eső átlagos évi jövedelem 18 970 forint volt. A szövetkezetben a nö­vénytermelés értéktervét 102,5, az állattenyésztését 117 százalékra teljesítették. Az elmúlt évben kezdtek hozzá egy évi 4000 hízót ki- bocsájtó sertéshizlaló telep és az ehhez kapcsolódó tenyész- telep kivitelezéséhez. Ez a beruházás előreláhatóan 22 millió forintba kerül. Már dolgoznak az új gépműhely­ben, melynek létesítésére több mint 3 millió forintot fordítottak. 1969-oen össze­sen több mint 8 millió fo­rintot költött a szövetkezet útépítésre, különböző épüle­tek korszerűsítésére. A köz­gyűlésen résztvevők elége­dettel hallgatták meg a be­számolót. Marschalkó János K «zsaszen 1 marton bő 1 Jól dolgozik a nőtanács rpszaszentmártoni vezetősége. Igyekeznek összefogni az asz- szonyokat az igen közked­veltté vált Nők klubja fog­lalkozásain. A tél folyamán az asszonyok érdekes előadá­sokat hallgattak meg, szere­pelt többek között a klub programjában egy „Kérdezz — felelek'’ est, melynek so­rán az elmúlt 25 esztendő eredményeiről beszélgettek. Közreműködött a nőtanács a termelőszövetkezeti nyug­díjasok találkozójának meg­szervezésénél is. Szocialista szerződést kötöttek az apci és petőfibányai nőtanácsok­kal az együttműködésre. E szerződés keretében került sor arra, hogy a tsz zárszám­adási közgyűlés után az apci asszonyok szórakoztatták ér­dekes műsorral a rószaszent- mártoniakat. Nagy segítséget nyújtott a nőtanács vezetősége a téli politikai tanfolyamok meg­szervezéséhez is, a résztve­vők mintegy 60 százaléka nő volt. Rózsaszentmártonban az asszonyok is derekasan kive­szik részüket a közös mun­kából. A nőtanács szervező­tevékenységének is köszönhe­tő, hogy 14 női munkacsa­pat dolgozik. A szövetkezet vezetősége büszke a nődol­gozókra, elismerik, tetemes részük van abban, hogy a szövetkezetben 73 forint jut egy 10 órás munkanapra. A szövetkezet vezetőinek meg­becsülését tükrözi az is, hogy a tavaszi munkák megkezdé­se előtt megtárgyalják az asszonyokkal, hogyan látnak majd munkához. 140 asszony vállalta a régi és újtelepíté­sű szőlő, a gyümölcsös és a növénytermesztés munkáinak elvégzését. A szerződések alá­írása már meg is történt. Nagy Piroska .'fSrs///S/SSS/S///S/SSSSS///S/S/fSySS///SSS///////-f//fS//SSSSSSSSSSSSS//SS/SS/SS//SS/SS/S//y//S/S/SSSfS/SSSSS///SSSSSS/S//S//SSSSSSSSSS. i: Eddig tökéletesei! Ögy alakult minden, ahogy legszebb álmaikban elképzel­ték. A „nyugatosok”, az át­kozott liberálisok dühöng­hetnek: a trónra egy jám­bor, igazi orosz paraszt ár­nyéka vetődik. Ha minden jól megy, közel az idő, ami­kor Oroszország teljhatalmú uralkodója államügyekben — például a kinevezéseknél — is meghallgatja majd a mu­zsik tanácsát. És a paraszt — hiszen azért paraszt — azt mondja, amit parancsol­nak neki. Csakhogy nem így történt. Bizonyos dolgok kétségtele­nül ismétlődnek a históriá­ban. A szellem, amelyet ki­engedtek a palackból, me­gint egyszer öntörvényeinek engedelmeskedett és nem azok akaratának, • akik ki­húzták a dugót. Nyílt szakadás X Raszputyin-rejtély tel­jesen tiszta sohasem lesz. Az okok, ennek a lényeges fordulatnak az indítékai, most sem egészen világosak. Lehet, hogy a sztarec háta mögött már akkor is olyan erők álltak, amelyek céljai •• cry be azzal, amit ■’-Hr,«6 i akartak. 1 Vy’vilasosak aka­runk lenni, meg kell enged-. nünk egy másik lehetőséget is. Azt, hogy a sztarec egy­szerűen nem értett egyet az ultrákkal és amikor azok kamatoztatni akarták a be- léfektetett tőkét, a rá jel­lemző bumfordi nyíltsággal a szemükbe is vágta. Igaz, most már megtehette. Csak annyi bizonyos, hogy Raszputyin, karrierje első szakaszának végén szembe­fordult az Igaz Oroszok Szövetségével. „A zendülésekért — mond­ta a szervezet utolsó gyűlé­sén, amelyikre elment — csak azok felelősek, akik tudatlanságban és sötétség­ben tartják a népet. Micso­da nyomorúság! Nincsenek kórházak, nincsenek isko­lák — semmi nincs, csak kocsmák vannak. Ahelyett, hogy pogromokat szervez­nénk és a zsidókat vádol­nánk minden rossz miatt, önmagunkkal kellene szem­benéznünk.” Ezzel kezdődött a nyílt szakadás. Ekkor azonban még sokan biztosak voltak benne, hogy egy alapos fej­mosás — mondjuk, valame­lyik nagyhercegtől — majd észretéríti a renitens parasz­tot. Csakhogy ennek a pa­rasztnak már a nagyherce­geknél is sokkal magasabb pártfogói voltak és a követ­kező ütközet nem sokáig yá­ratott magára, _.j ■ ****** ...... 1 911-ben megüresedett a tobolszki püspökség. Az Igaz Oroszok elhatározták; fel­használják a szibériait an­nak elérésére, hogy az ő je­löltjük kapja meg ezt a méltóságot. Raszputyinnak talán soha nem jutott volna eszébe, hogy megpróbáljon beavatkozni egy ilyen ügy­be — az ötletet kétségtele­nül a Szövetség adta neki. De Tobolszk annak a kor­mányzóságnak a székhelye volt, amelyhez Pokrovszkoje is tartozott. Raszputyin szívügyének érezte a dolgot és a maga szakállára csele­kedett. Kér teszi egén y bő l — püspök Ekkor avatkozott bele elő­ször a birodalom magas funkcióinak elosztásába, és a siker alighanem őt is meg­lepte. Odaállt a cári pár elé és kérte, barátja, a sztrany- nyik, vagyis vándorzarándok korából megismert Várnává szerzetes legyen Tobolszk új püspöke, a kérés majdnem olyan volt, mintha egy mi­nisztérium uagybajuszu al­tisztje számára folyamodott volna a bársonyszékért. Vamava ugyanis soha nem tanult semmiféle teológiai akadémián és a minapi ker­tészlegényt semmi nem pre; desztillálta még egy falusi papaiakba sem — azon az egy szál tényen kívül, hogy véletlenül ismerte Raszpu- tyint. A Szent Szinódus azonnal tiltakozott, de a cári ukász ellen nem volt apelláta, Vár­nává püspök lett. Ez a püs­pökfalat az Igaz Oroszok torikán akadt. Dühöngve is­merték fel, hogy Raszputyin- ban nem reménykedhetnek többé Ha háború, hát legyen háború — mondták és azok, akik Carszkoje Szeloba jut­tatták a sztarecet, nekilát­tak, hogy kitúrják onnan. A gépezet megindult. A muzsikot nem fogadták töb­bé abban a két házban, amelyeknek oly sokat kö­szönhetett, a Nyikolájevics nagyhercegek — a „monte­negrói asszonyok” férjei —• palotáiban. Egyikük, Nyiko- láj Nyikolájevics nagyherceg, az orosz hadsereg későbbi főparancsnoka, a Varnava- ügy után kijelentette: „Nem akarom többé látni azt az ördögöt”. Az egyház pedig elküldte Raszputyin egyik felfedezőjét, Feofan archi- mandritát, a pétervári teoló­giai akadémia rektorát a cárhoz: a papi hierarchia ne­vében hivatalosan kérjen vizsgálatot a muzsik ellen. Az első győzelem — ördögnek bizonyult az, akű Felségtek — velem együtt szentnek hittek — mondta a törékeny, alacsony aggastyán, a cámé egykori gyóntatója. Alekszandra el­küldött a sztarecért. Ismer­tette az ellene felhozott vá­dakat (de sokszor hangzottak Ö a későbbiek során, még ezek a vádak, mindenekelőtt az erkölcstelen életmódé) és Grigorij Jefimovics — hány­szor tette később ugyanezt és ugyanilyen eredményesen — őszinte csodálkozással és alá­zatos meglepetéssel vette tu­domásul a „rágalmakat”. Feofant, a nagyhatalmú egyház-fejedelmet eltávolí­tották Pétervárról és a Krímbe, Szimferopolba he­lyezték — ez lett a vizsgálat egyetlen következménye. „Ezt a csapdát szerencsésen kikerültem” — mondta bi­zalmasainak Raszputyin. A muzsik megnyerte első nagy politikai csatáját. A muzsik és a nagyherceg Ezután még sok győztes csata következett. A muzsik kegyvesztetté tette korábbi pártfogóját, Germogén püs­pököt. Az ultrareakciós Szto- lipin miniszterelnöknek — bizonyos jelek szerint — mi­atta kellett meghalnia, utód­jának, Kokovcovnak pedig távoznia. Arról, hogyan szabadult meg legveszélyesebb ellensé­gétől, érdemes részletesebben szólnunk.­1914- ben kitört az első vi­lágháború. Kevés ember fogadta bol­dogabban ezt a hírt. mint Nyikoláj Nyikolájevics nagy­herceg, a hadsereg főpa­rancsnoka. A puritán, mé­lyen vallásos szikár óriás, ay. akkor 56 éves, marcona kü - sejű hadfi ősi törzsfőre em­lékeztetett. Ez a tehetséges, megszállott katona nem vé­letlenül vezette a háborús pártot már esztendők óta. ____: ÍFpiytatjukj H ARMAT ENDRE]

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents