Népújság, 1970. február (21. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-11 / 35. szám
Péíervására nem hagyja magát! . A “ ’ HÁROM és fél évvel EZELŐTT, liogy Pétervásá- rát „lefokozták” — a községben bizonyos elkeseredettség lett úrrá. Sokan azt hitték, oogy a járási székhely megszűnte egyben a település sorvadását is jelenti majd. Többen örültek, ha menekülhettek a faluból, s oda költözhettek, ahol' a biztosabb jövőt remélték. Az akarat, az élet azonban szerencsére, Pétervásárán is erősebbnek bizonyult az elkeseredésnél, „halálfélelemnél” — és azoknak adott Igazat, akik a maradás mellett döntöttek. Ivády László a községi tanács vb-elnöke és Bátka László tanácstitkár legutóbbi látogatásunk alkalmával derűsen újságolta, hogy — véleményük szerint — megnyugodtak a kedélyek, visz- szatért határaik közé a kedv, a cselekvés öröme. — Igaz, hogy mindig is a megye legszebb, legvárosiasabb községének hittük, láttuk Pétervásárát — mondták —, de most még büszkébbek vagyunk rá. Hiszen székhelyi rang nélkül is megőrizte, sőt öregbítette hírét, vonzerejét...! Nem állt meg a fejlődésben, az elmúlt evekben is tovább gyarapodott, s hisszük: ezután még inkább gazdagodik. Aztán, hogy részletesebb beszélgetésbe elegyedtünk, több más mellett kiderült szavaikból: lényegesen javult a község ellátása. Űj ,szaloizletet nyitott a sütőipar, s ezenkívül még két másik bolt bővítette a kereskedelmi hálózatot. Gázcseretelep és GELKA-k trendjei tség létesült — s a hivatali költözködésekkel egész sor olyan helyiség szabadult fel, melyekben a szakiskola terjeszkedhetett, a zeneiskola, a második orvosi rendelő, a könyvtár, az üregek napközije kaphatott megfelelő otthont. S hasonlóan jutott üzemépülethez a gyöngyösi Heves megyei Ruhaipari Vállalat ma már népes munkás gárdát foglalkoztató részlege is! Ugyanekkor jobb lett a közlekedés, az eddiginél több autóbuszjárattal közelíthetők meg, a környező nagyobb városok, a vasútállomások, hamarább lehet még Pestre is eljutni! — A korábbinak csaknem leiére csökkent költségvetési összegoől is iparkodtunk jól gazdálkodni — magyarázták. — Folytattuk a vízhálózat építését, s ennek során csupán tavaly 700 méterrel növeltük a vezetékek hosszát Legközelebb egy újabb, a mostaninál nagyobb hozamú kutat fúratunk. s ez a már meglévővel együtt elegendő is lesz az igények tökéletes kielégítéséhez ... Anti pedig még az idei terveket illeti: a már hagyományos út- és járdaépítés, felújíítás mellett szeretnénk elkezdeni a szennyvízcsatorna-rendszer megvalósítását is. A mintegy 7 millió forintos feladat elvégzésére társulást szervezünk. A kétágú, együttesen mintegy kétikilométernyi csővezetéket a Petőfi, a Vörös Hadsereg, a Kossuth Lajos utcán vezetnénk a Nagyrétre, ahol majd a derítő épül... BIZAKODÁST KELTŐ EREDMÉNYEK, tervek^ — nem véletlen hát, ha Péter- vásárán az emberek egyre jobban érzik magukat. Ám valljon erről meggyőzőbben egy kis statisztika, amelyet a tanács titkár a községi ányakönyvből, a. kelengye-utalványok nyilvántartásából, a legutóbbi, népszámlálás tapasztalataiból ál lított hirtelen össze: — Tavaly az utóbbi évek legtöbb házasságkötését szám gzerint huszonnyolc új pár egybekelését — jegyeztük be, s az esztendő folyamán 20 újszülöttről szerez tünk tudomást. A község lakossága stabilizálódott: i 2691-es lélekszám azt mutatja, hogy lényegében csak a járási irányító apparátus hiányzik Pétervásáráról... JÖL ESIK LÁTNI, HALLANI, hogy nemcsak a községházán tudják bizonygatni a megnyugvást — erről vall körös-körül minden. A község megtartotta régi vonzókörét, az utcákon, tél- időben is szinte ugyanolyan a mozgás mint nyáron. Benn a szövetkezeti áruházban Szántó István üzletvezető elégedetten újságolja, hogy a forgalom újra a régi. Naponta átlagosan 20—30 ezer forintért vásárolnak, de például a zárszámadási vásár kezdetén 92 ezer forintot hagytak itt az emberek. A tőkeelhelyezés is egyik bizonyítéka a községhez való ragaszkodásnak. Nagy József, a helyi OTP-kirendelt- ség vezetője csupán hivatalukból 10 314 000 forintos ta- karé&állományt említett s arról beszélt, hogy a postával együtt 1730 autónyeremény- betétet őriznek, csaknem hatszorosát, mint például 196ő-ben. RÖVIDEN: a pérervásáriak szeretnek élni a községükben, s vitathatatlan jövő- jükben bizakodnak. Erdőkö- vesd, Kisfüzes, Ivád, Váraszó csatlakozását emlegetik, köziéi hatezres lélekszámú nagyközségről álmodoznak. I amely rangjával is messzi j felülmúlhatná a régi járási; székhelyet. Győnl Gyula Egy év utón, egy év elején Eredményes munkát végestek a Mátraalji Szénbányák dolgozói A Mátraalji Szénbányák gazdasági igazgatóhelyettesétől. Orosz Rezsőtől a következő tájékoztatást kaptuk: — Az elmúlt évet sikerrel zártuk, a termelési tervet általában tudtuk teljesíteni. Több mint tízmillió forinttal haladtuk túl a tervezett vállalati eredményt: a 28 millióval szemben 43 milliót értünk el. Nagyjából ezt a mennyiséget irányoztuk elő, mert ennyi túlteljesítés kellett ahhoz, hogy a tavalyihoz hasonló mértékű részesedési alapot képezhessünk. Ha már részleteiben is vizsgáljuk a vállalat tevékenységét, akkor kiderül, hogy lemaradást is találunk. Ez a szén termelésben mintegy kétszázötven ezer tonna. Az oäca pedig: miután a Gagarin Hőerőmű beruházása elhúzódik, kevesebb szénre volt szükségé az erőműnek, mini amennyit annak idején előirányoztak. A vállalat tehát termelt volna szenet, de nem volt., aki átvegye. Emiatt az erőművet kötbéreitek volna, hogyha a szénbányászat közös tartalékából nem kaptak volna meg a kártérítést. Néni sikerült a íőldkiter- melési tervüket sem teljesíteniük. Mintegy hárommillió köbméter földdel maradtak le Ecséden, Szépvizéren. Pécsett és VLsontán. Visontán azért, mert a földkitermelő gépek munkába álliíása nem történt meg időre. Szépvizéren, illetve most már Pakson az időjárás, illetve a paksi atomerőmű előkészítési munkáinak az eltolódása •rkozott kiesési. Pécs pedig nem termelt, olyan ütemben szenet, amilyen ütemben a földletakárítást megállapították. Egyéb területeken viszont olyan tál tejesítést sikerült t-lémie ti v:illalat.»>;vk. hogy fi kiér .» !>• samt nemcsak pótolni tudták, hanem jóval túlszárnyalni. Mik voltak ezek? A vegyes üzem által készíti- hét végi házak iránt a nem remélt mértékben nőtt meg az érdeklődés. Eeséd és Pécs olyan csatornázási munkákat vállalt a terven felül, amik jó hasznot is biztosítottak, ugyanakkor az emberek és a gépeik teljesítőképességét is szinte maradéktalanul tudták kiaknázni. Tavaly március 1-én új üzemet szerveztek csővezeték építésére. Az Országos Kő- és Gázolajipari Tröszt megbízásából különböző vidékeken olaj- és gázvezetékeket építenek. Pillanatnyilag hét helyen dolgoznak, Szentestől Rudabányáig. Ez a munka a tervezettnél jobban sikerült. Körülbelül húszmillió íorín- . tos termelési értéket hozott. Az idén már 100—120 milliós tervet állítanak össze. Az igény a csővezeték építésére olyan nagy, hogy — ha például az ecsedi üzem megszűnne, amiről egyelőre szó sincs — azonnal az egész üzem létszámát aí; tudnak tenni erre a munkára. Biztonsági szelepnek is felfogható ez a tevékenység most. Az új vállalkozás tehát bevált. Ezeknek a következtében alakult ki az év végi elszámolásnál a több mint hu- szonnégym i Iliét részesedé si alap. Ezenkívül fejlesztési alapra hétmilliónál többet tettek félre. Tartalékuk is meghaladja a hárommilliót. •I utalna ázásokra, ösztöndíjakra, állományon kívüli dolgozói; honorálására, segélyükre. munkásjóléti feladatokra, üdültetésre és más célokra is jut a jelentős mennyiségű nyereségből. Hu tehát mindent levonnak, akkor most majdnem tizenhétmillió forintot tudnak kiosztani részesedés címén. Ez az összeg azonban három százalékkal alacsonyabb. mint amennyi volt egy évvel korábban. De ez nem jelenti azt. hogy személy szerint mindenki eny- nyivel kevesebb részesedést kap. Bár a törekvés az. hogy I elég széles körű különbségek j legyenek, valahogy úgy, hogy mindenki valóban végzett: munkája után kapja a nyereségrészesedést. Van olyan törekvés, hogy általában a tavalyihoz azonos szinten mozogjanak a kifizetett összegek, hiszen a kategóriák módosítását év közben rendelték éh Lényegében mindenki úgy dolgozott, hogy a kategóriát vette figyelembe. Tehát becsapva erezhetnék magukat a dolgozók. ha nagy eltérés következne be. Ez a vállalat vezetőinek a véleménye. Összegezésül úgy nyilatkozott Orosz Rezső, hogy elégedett az 1969-es teljesítményekkel, (G. Molnár F.) Alapító +agok Az idei zárszámadásokat jubileumi zárszámadásnak is nevezhetnénk, A megye legtöbb termelőszövetkezetében a 20., vagy a 10. évfordulót ünneplik. Az ostorosi Kossuth Termelőszövetkezet is tízéves jubileumát ünnepelte az idei zárszámadáson. Az alapkők közül még ma is tizenöten a szövetkezetben dolgoznak, közülük mutatunk most be hármat olvasóinknak. Nyilas László magtáros a szövetkezetben. Minden termény bevételezése és kiadása az ö feladata. Nagy u felelőssége, mert a rábízott érték több mint négymillió toriul. . Felső képünkön: özv. Szerencsi .Tánosné nyolc- éve dolgozik a csirkefarmon. Két munkatársával négyezer csirkét nevelnek, jelentős jö- vedelní'-' hn-vn a szövetkezetnek. Jobb oldali képünkön: Cseh Jánosné örömmel újságolta látogatásunkkor, hogy munkahelyére, az új borjúnevelőbe rövidesen megérkeznek az új gépi fejőgépek, és az nagy könnyebbséget jelent majd a munkájában. (Foto: Kiss Béla) Eddig öfmiilíárd forint hitelt hagyott iává a Magyar Beruházási Bank A Magyar Beruházási Bank tájékoztatása szerint erre az évre a tavalyihoz hasonló — 6—6,5 milliárd forint — beruházási hitel áll az állami vállalatok rendelkezésére. Lényegében a hitelezés elvei is azonosak; a legfontosabb feltétel az összegek gazdaságos felhasználása, a gyors megtérülés. A bank tapasztalatai szerint a vállalatok nagy többsége számol ezekkel a feltételekkel, fejlesztési terveiket egyre alaposabb körültekintéssel, sokoldalú elemzés alapján készítik, s ezek végrehajtásához veszik igénybe az állami hiteleket. A rendelkezésre álló összegekből — főleg az áthúzódó beruházásokhoz, de az idén induló több jelentős beruházáshoz is — eddig körülbelül 5 milliard forintot kötöttek le a válla; latok, ennyit: hagyott jóvá számukra a bank. Jelentés a munkáról > Ö G L-A t K O Z I'A T O r T S Á G ÉS TERWElEKE N Y S E'G A 111 ötévé? t et.v i dó's z a k 6 bo r> Összese« 4738,5 4780,6 4830■4.11^2 5100,0 Aktív keresők arány-a az összlakossághoz viszonyítva 1965 1966 1967 i_968 1969 Aktív keresők számú í lOOOfő j “y\ 1 munkásárára jutó termelés "3.1 munkásra jutó termelés indexe 1965 1966 1967 1968 1969 Termelés és termelékenység t z c c I o I í-s Un irorbao Tovább folytatódik az a múlt év közepe óta tapasztalt tendencia, hogy á ’ korábbinál kevesebb vállalat igényel hitelt, a kért összegek azonban többnyire nagyobbak, mint azelőtt. Az összegek nagyságának növekedése főleg a hosszúlejáratú hitelkérelmeknél figyelhető meg. Tavaly januárban 30 középlejáratú es 35 hosz- szúlejáratú hitelre összesen 90<: millió forintot igényeltek a vállalatok, 1970. .januárjában a közép- es hosszú lejáratú hitelkérelmek szama 28-ra, illetve 19-re csökkent, a kért összeg azonban 1.3 milliárd forintra nőtt. A számszerűség csökkenése és az összegszerűség növekedése azzal magyarázható, hogy amíg azelőtt, egyszerre sok helyen, de csaknem mindenütt csupán kisebb korszerűsítéseket hajtottak végre, most — egyelőre kevés vál lalatnál ugyan — előtérbe került a hosszabb távra szóló, koncepciózusabb, nagyobb szabású fejlesztés. A hitellel létesülő új beruházások tervezett gazdaságossága kielégítő: szűz forint beruházási összeggel általában évi 20—30 forint nyereségei kívánnak elérni a vállalatok. A módosított hitelpolitikai irányelvek lehetővé teszik, hogy bizonyos feltételekkel kedvezményes hitelhez jussanak azok a vállalatok, amelyek különféle termékeikkel, szolgáltatásaikkal az építőipari: segítik (MTI) 1870, február II., szerda
