Népújság, 1970. február (21. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-07 / 32. szám
VILÁG PROLETÁRT AI. EGYESÜLTETEK’ Ma A város gazda aként (3. oldalon) Gond a munkaerő <3. oldalon) Autóstervek (5. oldalon) Miről írt az Igazság? (5. oldalon) AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSaGA ES A MEGYEI fANACS NAPILAPJA XXI. évfolyam, 33. szám ARA 80 FILLER 1970. február 7., szombat Magyarország népessége 1973. január 1-én 18 313152 fő veit ......* * A Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1970. évi népszámlálás előzetes eredményeiről A Központi Statisztikai Hivatal — a községi és városi tanácsok összesítései alapján — összeállította a népszámlálás előzetes eredményeiről szóló összefoglalást. (Az adatok a részletes ellenőrzés, illetve feldolgozás során módosulhatnak.) Magyarország népessége 1970. január 1-én 10 314 152 fő volt, 353 108 fővel (3,5 százalékkal) több, mint a legutóbbi, 1960. január 1-i — népszámláláskor, és 15 százalékkal több, mint 25 évvel ezelőtt, az ország felszabadulásának időpontjában. A népsűrűség (a 93 030 négyzetkilométeres országterületen) négyzetkilométerenként 111 fő volt, 4-gyel több, mint tíz ■ívvel ezelőtt. Száz évvel ezelőtt _ 1870. január 1-én, a z első hivatalos magyar népszámlálás időpontjában — Magyarország jelenlegi területén 5 millió lakos élt. A hatvanas években az átlagos évi szaporodás (0,35 százalék) összehasonlítva az elmúlt száz év tízéves £>erió- Jusainak megfelelő adataival —- igen alacsony. Népességszámát tekintve Magvaror.szág a 32 európai ország közsött a 13. helyen all. A hozzánk legközelebbi népességszámú országok: Hollandia (13 millió), Belgium (9.7 millió). Portugália (9,6 millió). Hazánk népességszáma 1970 elején Európa lakosságának 1,6 százalékát tértté ki. 1970. január 1-én a férfiak ázatna 4 991 000, a nőké 5 323 000 volt, az elmúlt tíz év alatt a férfiak száma 187 000-rel, (3.9 százalékkal), a nőké 166 000 rel (3,2 százalékkal) növekedett. Jelenleg ezer férfira 1067 nő jut, hattal kevesebb, mint tíz évvel ezelőtt; de még mindig több. mint a második világháború előtti bármely népszámlálás időpontjában. A két népszámlálás közötti időszakban folytatódott a városiasodás (f‘ iST/fl. január 1-én a népes- ' fiég 19 százaléka Budapesten, f 36 százaléka a többi városban, 56 százaléka a közsé- 1 'fékben élt. Az elmúlt száz óv alatt a községek népességének aránya fokozatosan f csökkent (a mai államigazgatási beosztást figyelembe véve 1870-ben 74 százalék, | 1949-ben 62 százalék, 1960- | ban 59 százalék volt.) Nagymértékben nőtt Budapest népességének aránya: száz évvel ezelőtt 6 százalék, 1949- ben 17 százalék, 1960-ban 18 százalék volt. A többi város népességének aránya az évszázad közepéig alig nőtt (1870-ben 20 százaiéit, 1949-ben 21 százalék volt); azóta népességnövekedésünk meggyorsult (1960-ban már az ország lakosságának 23 százaléka, jelenleg 26 százaléka él ezekben a városokban). A legutolsó népszámlálás (1.960) óta Budapest népességének száma 7,5 százalékkal (135 000 fővel), a többi városé pedig 16 százalékkal növekedett. A megyei jogú városokban a népesség szaporodása (21 százalék) jóval nagyobb volt mint a járási jogú városokban (14 százalék). Az ötvenes -évekhez viszonyítva a városok mindhárom csoportjában, de különösen Budapesten és a járási jogú városokban lassult a népességnövekedés üteme. Budapesten a népszámlálás eszmei időpontjában — 1970. január 1-én — 1 939 512 személy tartózkodott. A fővárosba bejelentett lakók száma ennél több: 1 882 000 személy rendelkezik budapesti állandó bejelentéssel. Budapest nappali népessége ennél is magasabb a munkavégzés és tanulás céljából bejárók miaitt. A megyei jogú városok közül továbbra is Miskolc népessége a legnagyobb: 173 000 fő. Az ország harmadik legnépesebb városa Debrecen: 155 000 lakossal, a negyedik Pécs, ahol az elmúlt évtized igen magas — 27 százalékos — szaporodása következtében a lakók száma megközelítette a 146 000-et. Szeged lélekszáma is meghaladta a 100 ezret és most megközelíti a 119 000 főt. Az ország területén tizenhárom, 40 000 lakosnál népesebb járási jogú város van. Közöttük legnépesebb Győr (87 000 lakossal); több mint 70 000-en laknák Kecskeméten, Székesfehérvárott és Nyíregyházán. 1960 óta a legnagyobb mértékben Dunaújváros lakossága nőtt (43 százalékkal), de igen nagymértékű (25 százalékon felüli) Székesfehérvár, Szolnok és Tatabánya népességszaporodása is. A nagyobb városok közül egyedül Hódmezővásárhely lakosságszáma csökkent (2 százalékkal), Sopron és Békéscsaba népessége csak mintegy 10 százalékkal növekedett. A NÉPESSÉG Budapest Miskolc Debrecen Pécs Szege« Győr SZAPORODÁSA ILL. FOGVASA (—) 19S0-19S9. EVEKBEN > Jelenlevő népesség száma (ezer fő) Székesfehérvár Nyíregyháza Tatabánya Szombathely Békéscsaba Kaposvár Hódmezővásárhely Sopron Egér 1870 1949 1960 1970 ezer ÍS % I. 1. I. 1. I. 1. I- 1 302 1590 1805 1940 135 7,5 31 109 144 173 29 20,2 43 111 130 155 25 19,5 29 88 115 146 31 6,0 47 87 99 119 20 19,8 28 59 72 87 15 20,5 31 57 66 77 11 16,7 23 42 57 72 15 27.8 19 48 57 71 14 24,3 3 40 52 65 13 25,1 13 48 55 65 10 18,2 16 37 49 61 12 26,2 27 42 50 55 • 5 10,5 7 34 43 54 11 24,4 41 49 54 53 —1 —1,7 22 36 41 45 4 9,3 21 32 29 4*5 6 17,1 4 4 31 4. a 1949 és 1960 között a községek népességszáma még 2,5 százalékos emelkedést mutatott. A 19 megye közül — Budapest és a megyei jogú városok nélkül —, csupán 9-ben nőtt a népesség 1960-hoz képest, tíz megyében a népesség száma csökkent. Három megyében számottevő a népességszaporodás: Komárom megyében 12, Pest megyében 11, Fejér megyében 8 százalékkal emelkedett tíz év alatt a lakosság száma. A szaporodás aránya azonban ezekben a megyékben is alacsonyabb volt, mint az ötvenes években. Az átlagosnál magasabb (4—5 százalékos) a népességnövekedés még Borsod-Abauj-Zemplén, Veszprém és Győr-Sopron megyében. A népesség száma a legnagyobb arányban (3—5 százalék) Békés, Haj- dú-Bihar, Csongrád és Tolna megyében csökkent. A népesség szama a munkaerő el- vánorlása miatt — Hajdú- Bihar megye kivételével — mindhárom megyében csökkent 1949 és 1960 között is csökkent, de jóval kisebb mértékben. A Jelenlevő népesség száma (ezer fő) A népesség szaporodása, Illetve fogyása (—) Budap ... Debrecen Miskolc Pécs Szeged Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-AbaúJ-Zemptéo Csongrád---------— Fejér Győr-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatanái Szolnok Tolna Vas Veszprém Zala Magyarország összesen: I960. 1970. 1960—69. ezer fő években % I. 1. 1805 I. 1. 1940 135 7,5 130 155 25 19,5 144 173 29 20,2 115 146 31 26,6 99 119 20 19,8 285 280 —5 —1,8 —2,2 586 573 —13 468 447 —21-4,5 581 27 4.0 335 323 —12 —3,5 359 389 30 8,4 391 404 13 3,5 —4,5 393 375 —18 348 348 0 0,2 270 302 32 11,8 236 241 5 2,3 781 870 89 11,3 371 363 —8 —2,0 586 592 6 1,0 462 450 —12 —2,7 267 259 —8 —3.0 283 281 —2 r-O.7 392 409 17 4,2 274 267 —7 —2.5 9961 10 314 353 3,5 Lakásállomány Előzetes adatok szerint Magyarország lakásállománya 1970. január 1-én 3157 000 volt, 400 000-rel — 15 százalékkal több — mint tíz évvel ezelőtt. 1930 óta a lakások számának növekedési üteme a legutóbbi évtizedben volt a leggyorsabb: a 60-as évek évi átlagos 1,5 százalékos növekedésével szemben 1949 és 1960 között évente 1,2 százalékkal, a 30-as években pedig nem egészen 1 százalékkal nőtt a lakások száma. A lakások jelenlegi száma csaknem egyharmadá- val nagyobb a második világháború előttinél, bár azóta a népesség száma csupán 11 százalékkal nőtt. Mivel a lakások számának növekedése meghaladta a népesség szaporodását, jelentősen javultak a lakásviszonyok: a 100 lakásra jutó népesség száma mintegy 10 százalékkal csökkent az elmúlt tíz év alatt. A lakásállomány 1960 és 1970 között főleg a vidéki városokban gyarapodott. Az 1960. január 1. és 1970. január 1. között épített lakásoknak csak 33 százaléka volt egyszobás , 61 százaléka kétszobás, 6 százaléka pedig három vagy több szobás. Ebben az időszakban számos egyszobás lakást lebontottak, vagy újabb szobát, illetve szobákat építettek hozzá. Ennek következtében az egyszobás lakások száma 10 év alatt 12 százalékkal csökkent, arányuk 61 százalékról 47 százalékra mérséklődött. Ugyanakkor a kétszobás lakások állománya 55 százalékkal — arányuk a 10 évvel ezelőtti 32 százalékról 43 százalékra — emelkedett. A lakások nagyságának növekedése ugyancsak hozzájárult a lakásviszonyok javulásához. Becsült adatok szerint 1960 és 1970 között száz szobára jutó népesség száma mintegy 20 százalékkal csökkent. A szobák száma jelenleg meghaladja az 5 200 000- et, ami 1 500 000-rel — 28 százalékkal — több, mint 10 évvel ezelőtt volt. Központi Statisztikai Hivatal Fortuna- Peiőfib anyán A nyertes számok: 81, 76, 3, 39, 69 A lottó 6. játékhetének sorsolását pénteken, a petőbányar kutiúrolthonban tartották meg. Az érdeklődés olyan nagj volt, hogy már kilenc óra előtt be kellett zárni az ajtókat, minden hely foglalt volt. Kilenctől tíz óráig Kovács Ibi, Mikes Éva, Payer András és a Kék csillag együttes szórakoztatta a közönséget, majd tíz óra előtt néhány perccel megkezdődött a sorsolás. Az első húzó Krizsán János, petőfibányai nyugdíjas volt, aki a 81-es számot vette ki a szerencsekerékből. A másodikat a 76-os számot Varga Lajos petőfibányai technikus, míg Fáezán Géza, aki a sorrendben is harmadik volt, a 3-as számot húzta ki. A 3.9-es számot Tar Antalné. s az ötödiket a 69-es számot Márk Endre nyugdíjas, tanár, aki egyébként debreceni lakos, — húzta ki a szerencsekerékből. A sorsolás után a Heves megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat divatbemutatót tartott. Képünk a sorsolás egyik mozzanatáról készült. (Foto: Kiss Béla) Izraeli hajókat süllyesztettek el egyiptomi békaemberek KAIRO Az egyiptomi hadsereg szóvivője pénteken kora délután részleteket közölt arról a békaember-akcióról, amelynek során Eilat izraeli kikötőben elsüllyesztettek két izraeli hajót. A vállalkozást végrehajtó egyiptomi békaembereket a péntekre virradó éjszaka légi úton szállították a Sínai-fél- szigetre, ahol Eilat közelében értek földet. Az egyiptomi katonák ezután vízbe merültek és úszva közelítették meg a hadikikötőben horgonyzó célpontokat. Robbanótölteteket erősítettek a Beit Sifa haditengerészeti kiszolgálóhajó, valamint a Beit Ajam csapatszállító hajó oldalára. Röviddel ezután a robbanótöltetek hatalmas dörrenéssel felrobbantak, a két izraeli hadihajó kigyulladt és legénységével és teljes felszerelésével néhány perc alatt elsüllyedt. Az egyiptomi békaemberek látták, amint a két izraeli hajó elmerül a hullámokban. Egyiptomi szóvivő szerinti valamennyi békaember sértetlenül visszatért támaszpontjára. A katonai szóvivő közölte, hogy korábban az egyiptomi hírszerzésnek adatok jutottak birtokába, amelyek szerint a két izraeli hadihajót arab célpontok ellen akarták bevetni, s a pénteki akcióval ezt sikerült megelőzniük. (MENA) ★ TEL AVIV Mose Dajan izraeli hadügyminiszter pénteken az „ellenség katonai sikerének” minősítette a pénteken hajnalban végrehajtott békaem- ber-akciót, amelynek következtében az izraeli haditengerészet egyik hajója felrobbant és elsüllyedt. Dajan egyúttal kilátásba helyezte, hogy Izrael folytatja támadó akcióit arab szomszédai ellen. ★ Az izraeli légierő pénteken reggel pari izán-támaszpontokát támadott a Beiszan-völ- gyével átellenben, Jordánia területén — közölték Tel Avivban. (AFP) Lt en gfjel—ii y ii g a í n é m e t megbeszélések VARSÓ: • - Pénteken ismét két — egy délelőtti és egy délutáni tanácskozást tartott a Duckwitz külügyi államtitkár vezette nyugatnémet, és a Winiewicz külügyminiszter-helyettes vezette lengyel küldöttség. A tárgyalásokról Heinrich BoeX az .NSZK varsói kereskedelmi kirendeltségének vezetője j. nyugatnémet delegáció tagja csupán- annyit mondott, hógy a falak «rendkívül széles körű eszmecserét folytattak”. (MTIj)
