Népújság, 1970. február (21. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-28 / 50. szám

Rád& KOSSUTH 8.2íi Lányok, asszonyok 8.40 Vidám német népdal- rapszódia 8.48 Fournier gordonkariU: 10.05 Cj operalemezinkiból 10.51 Népi zene 11.15 Rádiószínház: Csikágó t-9 szülőföldem 12.20 Zenei anyanyelvűnk 12.30 Melódiákoktól 14.00 Kóruspódium 14.08 Woody Hennám zenekara játszik 14.20 Kis magyar néprajz , 14.25 Üj Zenei Üjság 15.20 Csak fiataloknak] 18.06 Húszas stúdió ' 17.05 Népdalok 17.24 A szürke autó utasai. (Befejező rész) 17.46 A. Cluytens vezényel 19.30 J. Sutherland énekel 19.50 Kelen László vidám szerzői estje I 21.00 A San Bemó-i könnyűzenei fesztivál gálaestje 22.20 Táncoljunk* O,i0 Meiódiakoktél PETŐFI 8.05 Népi muzsika 9.45 Válaszolunk hallgatóinknak: 12.00 Bach-müvek 12.50 Földes György írása 13.03 A lelenc. Emlékmüsor 14.00 Napraforgó 3 5.00 A. Cluytens vezényel 15.35 Egy hír a mikroszkóp alatt 15.50 Fúvóspolkák 16.05 Közvetítés a Vasas-*» Tatabánya bajnoki labda­rúgó-mérkőzésről 16.25 A hét műsorából 18.10 Hello, Dolly! Részletek 18.35 Közvetítés az 13. Dózsa—* Diósgyőr bajnoki labdarú- gö-mérközés utolsó percei­ről 18.55 Beethoven-zongora­verseny 21.03 Csárdások 21.06 operafelvételek 21.56 Botfalvay Gazsi 23.15 Beethoven és Bartók zenei öröksége MAGYAR B.oo Nótásza 8.29 Gorffiolátok a korszerű­ségről 10.15 Elveszett illúziók. IV. rész 11.10 Riport 14.18 Vasas—Tatabányai Bányász bajnoki labdarúgó- mérkőzés 16.30 Hangverseny 17.00 A kisűlmek kedvelőinek 17.40 Hírek Mézga család. 7. Im-Bolygó 18.10 Dokumentumfilm 18.30 A tv jelenti.... 19.15 cicavízió ... 19.30 Babits Mihály: Jónás könyve 20.00 Tv-híradő 20.20 Két bohózat 21.15 Sammy Davis a párizsi Olympia Színházban 22.13 Tv-hiradó 22.25 Éjszakai előadás: Nyolc és fél .Magyarul beszélő olasz film POZSONYI 19.30 Szórakoztató zene 17.30 jugoszláviai képeslap 18.00 Lányok, fiúk magazinja 19.50 A Lambaréne expedíció 20.10 Bumerang. Szórakoztató műsor 20.50 Koldusopera. Filmdráma iHfoi EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33.) Az előadások kezdete: fél 6 jtis 8 órakor. A varázsló EGRI BROLY: (Telefon. H-ot.) Az előadások kezdete: fél 6 és fél s órakor. Seraflno GYÖNGYÖSI PUSKIN: Fehér farkasok GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Helga Az előadások kezdete: fúl 5. háromnegyed B, és 8 órakor. HATVANI VÖRÖS CSILLAG: Férfibeszélgetés HATVANI KOSSUTH: Maga tetszik nekem FÜZESABONY: Harc Rómáért (Dupla .helyárak.’) PETERVASARA: Honfoglalás (Dupla helyárak!) Évfordulói filmhetek. Toboroz a Ku-Klux-Klan Robert E. Miles, biztosítási ügynök, a Ku-Klux-Klan nevű fajüldöző terrorista szervezet Michigan állami fösárkánya (a háttérben) beszél a szervezet toborzó gyűlésén a Dearborn-i Ifjúsági Központban. Az előtérben a Klan néhány jól megtermett tagja áll készen a szónoki emelvény megvédésére. 'Lapszemle negyedszázad múltán: Miről írt az Igazság? A lap február 22-i száma tudósít arról, hogy megala­kult az egri járás területén működő igazoló bizottság. A publicista érdekesen — s a korra nagyon is jellemzően — indítja tudósítását: „Ma már lepattantak a bi­lincsek, a tél végi csípős szél vágja a magyal* arcokat, mely ébreszt és jozanít. Föl­kel a magyar, leporolja ron­gyait megtisztítja orszá­gát.” Ezután következik a ma­gyarázat: „... az Igazoló Bizottsá­gok feladata lesz megvizs­gálni minden tényleges szol­gálatban álló vagy tényleges szolgálat teljesítése végett visszarendelt közalkalmazott magatartását.” A február 25-1 lapszám­ban ugyanerről a témáról vezércikk jelenik meg a fő­szerkesztő tollából. Az írás hibákra is rámutat: „A demokrata érzelmű polgároknak pedig csak egy feladata lehet, hogy „meg- állj”-t kiáltsanak annak az egy-két hangnak, mely ma, bár baráti álarcba öltözve, menteni kész a bűnösöket. Hol voltak ezek ’az ember­barátok, hol hallatták hang­jukat, mikor százezerszámra pusztult a magyar egy bu­kott háború frontjain?” A vezércikk is jelzi: az induló élet nem egészen problémamentes. Erről tudó­sít a lap március elseji szá­ma is: Már a cím, már az alcímek is figyelemkeltők: „A polgármester és a rend­őrkapitány figyelmébe... A közmunkák nem haladnak— A város tele van piszokkal — Éhbérért dolgoznak a vá­ros gépüzemeinél a munká­sok — Miért nincs villa­nyunk?” „Kő- és fatörmelék, "vas­gerendák fekszenek az utcá­kon és nincs, aki gondoskod­jon elhordásukról. A város­ban járó-kelő megállapíthat­ja, hogy az ismert szakmun­kások egyszerű munkára vannak igénybe véve, hol­ott az ő irányításuk mellett kellene a munkáknak folyni. Jogos bírálat az is, hogy a mérnöki hivatal nem áll a helyzet magaslatán... A belváros utcái befagyott jéggel vannak borítva, az úttestek tisztán tartása el van hanyagolva... semmi eredményét nem látjuk a fe­ketepiac letörésének, 45 pengős alma, 20 pengős rom­lott lekvár... horribilis árú só... miért nincs Egerben áramszoLgáltatás ?” A bátran kritikus, nyílt hangú glossza írója mindeze­ket a polgármester és a rendőrkapitály figyelmébe ajánlja, sürgetve a mihama­rabbi megoldást. A megoldás útjait — most is mint korábban —, a kom­munista párt keresi. Erről értesülünk a február 25-i lapszám egyik tudósításából. Nem érdektelen egészében Idézni: „A kommunista párt egri vezetősége alig két hete ter­jesztette elő a város polgár- mesterénél azokat a módo­kat, ahogyan' a több kenye­ret, a fehérsüteményt, a sót, a húst és a zsírt elő lehet és elő kell teremteni a város minden lakója számára. A tanács meghallgatásra talált és a Párt harca eredménnyel járt. Már mindenki 25 de­ka kenyeret kap naponta és, mindenkinek joga van a má­sodnaponkénti péksütemény­re, és a heti 25 dkg főző­lisztre.” Az objektív hangú kom­mentálás is figyelemre mél­tó: „Meg kell állnunk" és fel kell figyelnünk erre az ered­ményre, mert a falragaszok és gyűlölködések harcában van egy párt és egy pártve­zetőség, melynek nemcsak a szavaiban, hanem tettedben is a közösségért, a város la­kóiért, Eger dől gőzeiért va­ló munka nyilvánul meg és mint az eddigiek mutatják, a túlzott pártharcok helyett ez a pártvezietőség a város dolgozóinak kenyeréért har­col”. S ha már gondoknál tar­tunk, akkor ezekről legbe­szédesebben á kishirdetések beszélnek. „Eltűnt Jankovics n. 21-i lakásomról 1-es drapp zo­máncozott Csibi kályha, egyik sarka letörve — barna csővel —, liszteszsákok, fe- hérneműek. Nyomravezetőt jutalmazom. Svéda pék.” „Férfiruháért cserélünk női ruhát Cím a kiadóhivatal­ban” (1945. febr 25.) A világítás nemcsak Eger­ben gond, vidéken is prob­lémát jelent. Ezért olvasták sokan akkor reménykedve az alábbi megyei hírt: „A • bükkszék! olajüzem már részben megindult. Egyelőre még csak kismér­tékben! termelés folyik, de remény vart arra, hogy a la­kosság is fog kapni petróle­umot világítási célokra.” Kiútjelző az is, hogy az emberek jó részéből nem halt ki a humanizmus, az őszin­te emberi segítőkészség. Er­ről olvashatunk a március elsejei lapszámban: „Budapest szenvedő népé­ért indított gyűjtésünkre február 24-ig alábbi adomá­nyok érkeztek az Egri Ke­reskedelmi Részvénytársa­ság Kállay Zoltán utcád rak­tárába: Rakusz János 12 kg bab. Tamás József 23 kg bab, Pap József 50 kg búza­liszt, Egri Kereskedelmi Rt 100 kg borsó, Tárkányi Ádám 50 kg borsó, dr. Rat- kóczi János 50 kg borsó, Vincze Papp Ferenc 13 kg bab, Elek Miklctsmé 10 kg burgonya, 5 leg hagyma, 5 kg liszt, 3 kg bab, Evelin Ferencné 12 kg bab, Tóth Jánosné 2 kg finomliszt, 4* kg bab, 2 & fél kg borsó”. (P. I.) Mit mond a tudós? Melyek a Balaton legősibb lakói ? Tótörténeti tanácskozás Tihanyban A jelen megértése magába foglalja letűnt állapotok is­meretét — hangsúlyozták csütörtökön Tihanyban azon a tudományos eszmecserén, amelyet a Magyar Tudomá­nyos Akadémia Biológiai Kutató Intézete szervezett a paleolimnológiával, azaz tó- történettel foglalkozó szak­emberek részére. Ez a ta­nácskozás a maga nemében első hazánkban, hiszen a tu­dományág nemzetközi vi­szonylatban is alig pár esz­tendős múltra tekint vissza. Űttörői között szovjet és észak-amerikai kutatók mel­lett — ott vannak a tihanyi szakemberek is. Ennek elis­meréseként dr. Sebestyén Ol­gát, a Nemzetközi Limnoló- giai Társaság alélnökévé vá­lasztották. A csütörtökön megnyílt ta­nácskozás 14 előadásában az eddigi eredményekről szá­moltak be neves szakembe­rek, köztük dr. Rónai András professzor, a Magyar Földta­ni Intézet osztályvezetője, dr. Kretzói Miklós, a Debreceni Tudományegyetem professzo­ra ős dr. Zólyomi Bálint akadémikus. A Magyar Tu­dományos Akadémia lehető­séget adott arra is, hogy az eszmecserén részt vegyenek fiatal kezdő szakemberek, te­hetséges egyetemi hallgatók is A tanácskozás alkalmából az MTI rríunkatársa megkér­dezte dr. Sebestyén Olgát, hogy milyen eredményeket ért el a hazai paleolimnoló- giai kutatás, s mely újdonsá­gokkal gazdagította a tudo­mányt? — A tótörténeti kutatások kormeghatározási módszere a pollenstatisztika — hang­zott a válasz. -— Ennek az a lényege, hogy az iszapréte­gekben lerakódott virágpor­ból állapítják meg a rétegek korát, s ezáltal az ebben előforduló állati maradvá­nyok kora is megítélhető. Az eddigi vizsgálatok alapján többek között megállapítot­tuk, hogy melyek a Balaton legősibb lakói. Az apró ter­metű rákok, a jégkorszaktól kezdve napjainkig honosak. Múltjuk 8000 éves a magyar tengerben. Találtunk olyan édesvízi szivacsmaradvány o- kát az iszaprétegekben, ame­lyek az őslakók közé tartoz­nak, de ma már alig fordul­nak elő. A jégkorszakban honos telepes zöld algák el­tűntek, s csak mint a szibé­riai és más északi tavak la­kói ismeretesek, összegezve: — az eddigi paleolimnológiai kutatások már nagy vonalak­ban vázolják a Balaton kia­lakulásának történetét, a részietek feltárása még a ku­tatókra vár, hasonlóképpen a többi hazai tavaink múlt­jának elemzése is — mondta befejezésül dr. Sebestyén Ol­ga. (MTI) FOTO kJSAROK^ Korcsoportok gyermekképei Nem mindegy, hogy cse­csemőt, vagy iskolás korú gyermeket fényképezünk. Más-más követelmények elé állítanak bennünket az egyes korcsoportok. Már az újszülöttnek is megvan a maga egyénisége. Nem igaz tehát, hogy min­den pici gyerek . egyforma. Főleg nem, ha kibontjuk őket a pólyából. Ne úgy fényképezzünk éppen ezért újszülöttet, hogy feje búb­jáig bepólyázzuk, mert ak­kor alig látszik belőle vala­mi és valóban olyan. mint bármelyik más újszülött. Bontsuk ki és így készítsünk róla fényképet. Mindjárt nem lesz olyan, mint egy másik csecsemő —, előtűnik saját egyénisége. Csecsemőt csak felülről szabad fényképezni, mert különben eltorzulnak testé­nek méretei. Ha pedig port­Egerben, este 7 órakor: S SZÓLJATOK BELE tfcjlúaa-Deriet) ißfl ÜGYELET Egerben: szombaton délután 2 órától hétfő reggel 7 óráig a Bajcsy-Zsllinszky utcai rendelő­ben. (Telefon: 11-10). Gyermekorvosi ügyelet szom­baton 16 órától 17.30 óráig, va­sárnap délelőtt 9 órától 10,30 óráig. Délután 16 órától 17.30 óráig az Egészségház utcai fen- delóben. Rendelési Időn kívül az általános orvosi ügyeletén (Ba:i- esy-Zsilinszky utca). Hétfőn 19 órától kedd reggel 7 óráig a Baicsy-Zsilinszky utcában. , Gyöngyösön: szombaton 14 órá­tól hétfő reggel 7 óráig a Il-es számú kórházban (Jókai utca, telefon: 16-36, 16-44). Gyermekorvosi ügyelet: vasár­nap délelőtt 10 órától 12 óráig a Puskin utcában, telefon: 16-36, 16-44). Hatvanban: szombaton 12 órá­tól héuő reggel 7 óráig a ren- délőintezetben. (Telefon: 10-04). Rendelés gyermekek részére is. Furcsa nap Reggel ért az első meglepetés, mert fe­leségem már . terített asztallal várt a reg­gelihez, holott ezt én szoktam, elkészíteni. Még a csodálkozás hatása alatt indul­tam munkába, ami­kor a kapuban szé­les mosollyal köszön­tött rám Bugyola, az egyébként zord ház­mesterünk és nyája­san megkérdezte: — Nincs valami panasz a lakásban? Szédelegve érkez­tem munkahelyemre. Itt újabb meglepetés várt. Dudák kollé­gám. aki eddig min­dig fúrt, elérzéke- nyedve a nyakamba borult és lelkendez­ve mondta: — Gratulálok, öre­gem, olyan prémiu­mot kapsz, hogy... de meg is érdemied. Ha valaki, hát te az­tán igazán! Mindezek után re­mekül ment a mun­ka, gyorsan el is telt a nap: Boldogan in­dultam haza. A vil­lamosnál nggy volt a tülekedés, de a mel­lettem álló férfi ked­vesen szólt: — Tessék, öné az elsőség. A villamosban pe­dig egy fiatalember rögtön felkelt a he­lyéről és így bízta­tott: — Tessék leülni. A csodálkozástól iúlmentem egy meg­állóval a célomon, de mit számít• ennyi kellemes meglepetés mellett! Útközben bementem egy üzlet­be, gondoltam, ha már lesz prémium, meglepem a felesé­gemet egy pár ha­risnyával, hiszen reg­gel olyan kedves volt. Alig lépek be az üzletbe, a kiszol­gálók kórusban kö­szöntöttek: — Jó napot, ked­ves vevő! Mivel szol­gálhatunk? Eldadogtam az óhajomat és már nem is voltam 'na­gyon meglepve, mi­kor távozásomkor is­mét megszólalt a kó­rus: —» Viszontlátásra, kedves vevő! Legyen máskor is szeren­csénk! ... Feleségem az ajtó­ban állt mosolyog­va. — Már úgy várta­lak, úgy hiányoztál. A fekete elkészült, és az újságod is ott van az asztalon. Idd meg a kávét, és ol­vass nyugodtan, majd én mindent megcsi- náioií Leültem a fekete mellé, közben néz­tem az újságot. Ben­ne voltak a kihúzott lottószámok is. Elő­szedtem három szel­vényemet és nézem, xézem. Négyes talá­lat! Felugrottam örö­mömben és felesé­gem után kiabálok a konyhába: — Zsóka! Zsóka! Négyes találatunk van! Feleségem abban a pillanatban ott állt előttem. Nem mo­solygott. sőt kedves sem volt, amikor megszólalt: — Rendben van, csak kelj már fel, mert elkésel. — Az ajtóból még vissza­szólt: — És mielőtt elmész, ne felejts el szenet felhozni a pincéből! *.) rét akarunk róla készíteni, akkor nem a has, hanem a fej irányáról kísérletezzünk. Figyeljük meg ébrenléti ál­lapotának finom arcjátékait és vagy ezt, vagy az alvás nyugalmat iparkodjunk meg­örökíteni. Idősebb csecsemő már fi­gyel. Játszik kezével, taka­rójával, • vagy csörgőjével stb. Sókkal több lehetősé­günk van a szép és eredmé­nyes fényképek készítésére. Itt már arra is kell''gondol­nunk, hgy eltereljük figyel­mét a fényképezés lényé­ről. Alapvető szabály, hogy mindig mi igazodjunk a gyermekhez, és nem kísérle­tezünk az ellenkezőjével. Előre mindent előkészítünk es várunk az alkalmas pil­lanatra. Semmiképpen sem avatkozunk bele a gyermek életébe. Legfeljebb segítjük, hogy élhesse a megszokott életét, vagy belerázódhassák a nekünk megfelelő hangu­latba. Igen jó alkalom csecsemő­fényképezésre az etetés, für­detés, öltöztetés időszaka. Az óvodás korú gyermek már minden iránt érdeklő­dik. Fő dolgunk, hogy elte­reljük figyelmét a fényké­pezésről. Szobában játszó­sarkot engedünk át neki. Szabadban tegye, amit akar. Mindkét esetben nekünk kell alkalmazkodnunk hozzá. Üj játékok, házi munkában va­ló segédkezés alkalmas esz­közök céljaink eléréséhez. Iskolás korú gyermeket már nehéz észrevétlenül fényképezni. De nem is kö­vetelmény ez már ebben a korban. Szervezzünk neki olyan foglalkozást, amit sze­rét és ezen ténykedése köz­ben fényképezzük le. Itt is el kell vetni a „Most repül a kismadár” elvet. Tegyük érdekessé számára a fényké­pezés tényét, de hagyjuk meg foglalatossága közben. Beszélgessünk vele, érdek­lődjünk munkája, szórakozá­sa iránt és „megfelelő pilla­natban oldjuk ki a fényké­pezőgép zárát. Tudja, hogy le fogjuk fényképezni, de sem őt, sem magunkat nem időzíthetjük előre az expo­nálás idejét illetően. Igen alkalmas terület gyer­mekfényképezésre a gyer­meki közösség. Itt mutatko­zik meg igazán minden gye­rek igazi egyénisége. Hatásos felvételek készíthetők róluk ezeken a helyeken. Körmendi Károly 1970, február szombat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents