Népújság, 1970. február (21. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-26 / 48. szám
VERSENYT. DE MILYET? ‘VS’*'' ' ~ ’S «AZDASAGIRANYITA- SUNK mai rendszerének ten- tos vonása, hogy teret enged a vállalatok versenyének, illetve versenyre ösztönzi, készteti őket. Szocialista alapokon álló népgazdaságunkban természetesen csak olyan versenynek van létjogosultsága, amely hozzájárul a társadalmi szükségletek jobb kielégítéséhez, a minőség, az ellátás javításához, a választék bővítéséhez. Ebből az alapelvből fakad a monopóliumok megítélése is. Az ipar számos területén célszerű a termelés koncentrációjának, szakosításának, tömegszerűségének előnyeit érvényesítő nagyvállalatok működése. A mi körülményeink között' elkerülhetetlen, hogy jó néhány nagyvállalat, különösen az alapanyaggyártó ágazatokban monopólhely- aetbe jusson. Ez viszont könnyen vezet elkényelmesedéshez, a műszaki fejlesztés elhanyagolásához, árfelhajtó törekvésekhez, a vevőik »kiszolgáltatottságához. Ezért nem ad az állam hatósági jogkört a vállalatoknak, s étert igyekszik közgazdasági szabályozókkal, ellenőrzéssel és különféle versenyformák támogatásával is kiküszöbölni. vagy legalábbis csökkenteni az említett veszélyeiket. Még nem állíthatiuk. hogy ezen a téren túljutottunk a feladat nehezén. MÁSKÉPPEN jelentkeznek a versennyel összefüggő problémák és tennivalók a feldolgozó iparban. Itt a (szükségletek egyedibb jellege, a rugalmasság, a gyártmányok gyors cserélődése és Hanyag elegancia Az újL év felújította a reklámokat. A vállalatok, intézmények ismét tömegével dobták ismerőseik közé a cégjelzéseket, különféle tevékenységeket, jellemzőbb gyártmányokat propagáló értékes és kevésbé értékes ajándéktárgyakat. ötletben ez alkalommal sem volt hiány, ám a legnagyobb igyekezet el-. lenére is változatlanul — Salán a leggyakrabban használható — naptárakért nyúltak a legszívesebben. Naptárból volt talán legkevésbé hiány, hiszen készült kicsiben és nagyobban, zsebben hordható, és asztalon tartható kivitelben, fekete-fehéren, színesen, tarkabarkán, csinos nőkkel, s anélkül. A naptárakkal mégis többen elegedetlenkedtek. Mert a sok naptár ugyan sok mindent mutatott, de a legfontosabbakat, az év napjait, névnapjait meglehetősen homályban hagy-, ta. Azzal, hogy idegen nyelveken ismertette a napokat, s hasonló stílusban folytatta egyéb közlendőjét is. Az annyi mindent sejtető naptárakat így inkább esak nézegetni lehet, mint érteni. S úgy tetszik, mintha ez a naptárkészíttetők részéről nem is jelentene különösebb mulasztást, hiszen a látszat szerint csak az a fontos, hogy ország-világ megtud1 ja: ez vagy az a cég az „elitebbek” közé tartozik, hiszen külfölddel is kapcsolatban áll. Kár, hogy egy-egy cég elitségét feltétlenül az idegen nyelvű szöveg tanúsíthatja, hanem még számos, kézenfekvőbb ismertetőjel is. Például az a figyelmesség, hogy a megajándékozott honfitársakhoz anyanyelvűnkön is szói. Hanyag elegancia a csupa idegen nyelvű szöveggel ékeskedő ajándéktárgyak osztogatása. Sokkal elegánsabb lenne, ha ez a gesztus legalább egy kicsit az ajándékozottakat is megtisztelné — a közérthetőséggel. Legalább jövőre! (—e!1 más okok miatt a közepes, sőt esetenként a kis vállalatok is előnyösebben működhetnek, mint a nagyok. Hasonló a helyzet a különféle szolgáltatások terén is. Ebben a gazdasági körben tehát teljesen indokolatlan, sőt káros volna monopolhelyzetű vállalatok létrehozása, illetve fenntartása. A verseny kibontakozása a legutóbbi két év folyamán bíztató. de még mindig csak kezdetinek tekinthető eredményeiket hozott mind a feldolgozó iparban, mind a szolgáltatások fejlesztésében. Különösen a szövetkezetek — mégpedig a tsz-ek, a fogyasztási és a kisipari szövetkezetek egyaránt —, hoztak új színt, pezsgést ebbe a versenybe. Ennek kedyező hatása viszonylag rövid idő alatt érezhetővé vált, annak ellenére, hogy bár elvileg tisztázott és elfogadott, gyakorlatilag -még nem valósult ' meg teljesen az állami vállalatok és a különféle szövetkezetek egyenjogúsága. Ha a verseny feltételei valóban azonosak lesznek, akkor még erőteljesebben megmutatkoznak előnyei nemcsak a fogyasztok, hanem az egész népgazdaság szempontjából. SAJÁTOSSÁGAI folytán megkülönböztetett figyelmet érdemel a kereskedelmi verseny. Ha állami vállalatok egymással, szövetkezetek állami5'vállalatokkal és egymással versengenek, az ellátás javításában, annak feltétlenül hasznát látjuk. Sőt a magánkereskedelem is számottevően hozzájárul bizonyos kereskedelmi ágazatok munkájának tökéletesítéséhez. Sajnos, vannak olyan tapasztalatok, amelyek arra figyelmeztetnek, hogy a mo- nopólhelyzethez régebben hozzászokott vállalatok minden áron ellenzik a versenyt. Szembetűnő ez például némely élelmiszeripari vállalat, illetve tröszt és felvásárló vállalat magatartásában. A termelőszövetkezeti törvény, s néhány más jogszabály lehetővé tette a tsz- ek tevékenységi közének bővítését. Az utóbbi években el is kezdődött a folyamat, amelynek eredményeként különféle .tartósító üzemeket létesítenek, üzleteket nyitnak termelőszövetkezetek. Jöttek létre beszerzési, értékesítési, feldolgozásra alakult szövetkezeti társulások is. Az eddigi eredmények azonban még lehangolóan szerények. Hogy nem izmosabbak. ennek egvik oka az érintett — gazdaságilag már régebben megerősített, sokkal jobban felszerelt — vállalatok ellenállása, az egészséges fejlődést akadályozó fellépése. NEM LEHET másnak minősíteni például azt, hogy ha valahol egy tsz, vagy fogyasztási szövetkezet pékséget és kenyérboltot nyit, akkor a sütőipar csakazértis csinál ugyanott egy másikat. Ahelyett, hogy a valóban rászoruló helyeken gondoskodna a kenyérellátás megjavításáról. Előfordultak hasonló jelenségek a zöldség-gyümölcs felvásárlás és a konzervipar területén, de még a fogyasztási és mezőgazdasági szövetkezetek között is. Semmi értelme sincs annak és megengedhetetlen, hogy szűk vállalati érdekek vélt védelmében bárki is akadláyozza a helyesen értelmezett verseny kibontakozását. Mint ahogyan ártalmas a társadalomra az is, hogy verseny címén valójában éppen azoknak >az erőknek a gyengítésére törekszenek, amelyek előbbre vihetik a termelést, a szükségletek kielégítését. (G. P.) Épül a Beremendi Cementmű tos beruházással épülő Bt* (emcndi Cementmű építése ebben az évben új szakaszához —• a finishez — érkezett A munkálatok csökkentett létszámmal egész télen folynak. Március közepétől azonban teljes létszámmal dolgozik ismét az építőipar és még ebben az évben átadja az épületeket és megkezdik a gépek szerelését. í Az 1973-ben már próbaüzemelő és 1 millió 700 ezer tonna — úgynevezett 500-as —• cementet gyártó BCM egyik legkorszerűbb cementgyára lesz hazánknak. (MTI-foto — Bojkor József felv.Jh ég: í i Hlié forint A címben szereplő összeget nem sikkasztotta el senki, nem valamelyik vállalat vagy termelőszövetkezet ész- szerűtlen gazdálkodásának következménye, eltűnéséért nem lehet senkit sem felelősségre vonni. A hiány azonban mégiscsak hiány — ez az összeg- olyan célokat szolgált, amely senkinek sem kamatozott. Pedig kamatozhatott volna, ha az elmúlt évek során megyénk mezőgazdasági üzemeiből nem vándorol el az a több mint 1100 szakmunkás, akiknek képzési költségére fejenként több mint 20 Szervusz, Salvus ! avagy Viszlát, Saivus ! Kinénet érő víz olaj helyett ,Az első köszöntésre az 1930-as években kerülhetett joggal sor a bükkszéki hegyek között, amikor _egy olajtermelésre mélyített mélyfúrásból forró víz tört elő. — A víz vegyelemzése után kiderült, hogy kincset érő gyógyvizet sikerült feltárniuk a mélyfúrási, szakembereknek, mert légző- és emésztőszervi bántalmak ellen kiváló gyógyha fással rendelkezik. A kissé lúgos viz az országban a gyomorsav- túitengéstől szenvedőknél Bükkszéken még a nagymosásig és fürdőmedencéig is mindenütt nagy megbecsülésnek örvend immár több mint három évtizede. Az orvosi vélemény szerint reumatikus, vagy egyéb mozgásszervi megbetegedés gyógyítására hern alkalmas a víz, de mint meleg víz a Bükit hegységben, mégiscsak balneológiái kuriózumot jelentett. Fel is épültek elég gvorsan a strandfürdő medencéi és messzi vidékről ide járt a nép „gyógyulni”. A salgótarjáni Szénbányászati Tröszt ide telepítette egyik korszerűen és reprezentálván berendezett bányászüdülőjét, amely fedett .fürdőmedencével is rendelkezik. Megindult az üdülőtelepi fejlesztés is. A prosperitás azonban megállt, mert a vízfogyasztó helyek vízigénye rnár jóval meghaladja a hévízforrás vízhozamát. S/cnsftvgáz-fel tőrés a lakóházak közöli A napokban külön bizottság vizsgálta meg a híressé vált gyógyüdülőtelep viz- gondjait. A vizsgálat megdöbbentő eredménnyel járt A magyar kincstár által annak idején lefúrt olajkutató mélyfúrások ma már a falu. házai közé kerültek, mivei az új építkezéseknél a biztonsági előírásokat nem tartották be. Az egyik ház sarkától kb. X méterre zu- borog fel a íjzéhsavgáz egy elhagyott fúrás hibás szerelvényeiből. A fojtó gáz lakott településen belül könnyen végzetes tragédiát okozhat szélcsendes időben. A legmeghökkentőbb látványt az az új, még épülő ház okozta, amely pontosan egy volt mélyfúrás fölött emelkedik. A kutakból még ma is szivárog a földgáz, mivel ezeknél a béléscsöveket nem cementezték be. íev a csőrakat és a talaj közötti tömítés rossz. Az építtetőnek fogalma sincs a gázrobbanás pusztításáról, különben nem épít azon a helyen lakóházat. A gyógyvíz energiáját képező szénsavr gáz is számos volt fúrás szivárgási helyén keresztül szökik a szabadba. Félős így, hogy néhány év múlvd már csak szivattyúval lehet termelni a Salvus-vizet. Gátat vetni a rahlóoazriá! Rudasnak ! A szakorvosi vélemény már több ízben reklamált az inhalálásra és ivásra alkalmas gyógyvíznek fürdésre ' 'ló íelhásználasa ellen, cu minden hasztalannak bizonyult. Pedig a helyzet egyre komolyabbá vált, a vízutánpótlás, a kutak műszaki állapota is fokozatosan romlott. A víz gáztartalmának csökkenése is azt bizonyította, hogy a föld alatti víztároló megcsapolása túlzott mértékű, amelynek káros hatása évek múltán még fokozottabban jelentkezik. A bizottság komplex vizsgálata alapján szigorú hatósági intézkedések • történnek a szabálytalanul elhagyott mélyfúrások előírás szerinti felszámolására, de szakembereknek kell előbb nyilatkozniuk arról is, hogy a kincstár által művelt bükkszéki olajmező elfogadható mértékben le volt termeltetve. Félő, hogy a kis bükkste- ki olajmezőcske annak idején rablógazdálkodásnak esett áldozatul. A gyógyvíztermelés fontosságára való tekintettel a bizottság úgy döntött, hogy a strandmedencét csak hét végi üzemeltetéssel szabad használni, továbbá a termál- kutak termelését szelvény- szűkítőkkel úgy kell 'beállítani, hogy a kitermelt Víz- felesleg a minimáliíá legyen. Ezek az intézkedések lényegesen meg fogják hosszabbítani a már kiépült kis üdülőtelep gyógyvíz-ellátását. fekei-p fmrp ezer forintot fordított államunk. A kérdést könnyen le lehetne úgy zárni, hogy most már hiába minden szó, minden tanácskozás vagy értekezlet;, ezek a szakmunkások már úgysem kérülnek vissza a, mezőgazdaságba, szaktudásuk nem kamatozik sem a termelőszövetkezetekben, sem az állami gazdaságokban. A vélemény egyik részével aligha lehet vitába szállni, hiszen nem valószínű, hogy az eltávozottak közül jelentős számban ismét a mezőgazdaságot választanák életpályául. A másik résszel azonban, hogy hiába szólunk erről, már korántsem lehet egyetérteni. Igen is kell és érdemes erről a témáról beszélni. Azért, hogy a most kikerülő szakmunkások tudásuknak megfelelően a mezőgazdaságot válasszák munkaterületül. Azért, hpgy az újabb és újabb összegek' ne tűnjenek el nyomtalanul, haszontalanul. Arról ma már senkit sem szükséges meggyőzni, hogy a mezőgazdaság nagy lépésekkel halad előre s a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok életében egyre nagyobb szerepet töltenek be a sokoldalúan képzett szakmunkások. Érdemes megemlíteni, hogy a most épülő szakosított sertés- vagy szarvasmarha-telepen ma már csak szakmunkások dolgozhatnak. S ezzel szemben mi a helyzet? Az 1970. január elsejéig végzett 41 szarvasmarha-tenyésztő kö* zül 16 távozott el, a négy sertéstenyésztőből pedig egy. A szakmunkáshelyzetet tehát korántsem lehet pozitívan értékelni. A számadatok ismeretében nyilvánvalóan mindenkiben felmerül a kérdés, vajon mi okozhatta és okozhatja ezt a nagyméretű elvándorlást. Egyértelmű választ természetesen nem lehet adni, de feltétlenül hozzájárul a szakmunkásod távozásához a falusi élet és munkakö-ülmé- nyek még nem kielégítő vol- ;ta, a nem mihdig- -Őfekzerű bérezés és nagyon sokszov az is, hogy az üzemek vezetői nem törődnek kellőképpen a .fiatalok gondjaival, problémáival. Persze, nagyon nehéz a szövetkezeti vezetők helyzete is abban az esetben, hogy kinek adjanak több bért, az öregebb, nagy élettapasztalat, tál rendelkező, de képzetlen gazdának, vagy a fiatal képzett, de kevés tapasztalattal rendelkező szakmunkásnak Recepteket nyilván nem lehet adni, mindenhol a körülmények a döntőek. Any- nyi azonban tény, hogy feltétlenül szükséges megakadályozni vagy csökkenteni a további elvándorlást. Több törődéssel, a fiatalok iránti nagyobb megértéssel, munka- és életkörülményeik javításával. Sőt talán az sem ártana, ha a termelő gazdaságok sokkal több fiatal számára biztosítanának . társadalmi ösztöndíjat. (kapóst) VÁLASZOL1 AZ ILLETÉKES Les* már elegendő iskolaszer , Máiban . .. Lapunk 1970. február ,4-1 számában — a „Postánkból” című rovatunkban — egyik olvasónk arról írt, hogy Kaiban, mióta az fmsz felszámolta a papírboltot, nem lehet rendszeresen iskolaszert vásárol- «¥• A panaszra a Kápolna és Vidéke Körzeti Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet — az ügy kivizsgálása után —, levelet küldött szerkesztőségünkbe. A szövetkezet vezetői leírják, hogy Kaiban ugyan valóban nincs papírszakbolt, de ezt tökéletesen helyettesíti az ABC-áruház papír-, iskolaszerrészlege. A hiba. illetőleg az iskolaszer hiánya tehát nem magyarázható a papírbolt bezárásával, hanem csakis a Papír- és írószer Értékesítő Váüalat egri íerftKatának késedelmes szállításaival. Ugyanis — amint a szövetkezet vezetői írják —. az említett vállalat sorozatosan munkaerőhiányra és hiánycikkekre hivatkozik, amikor ismételten felszólítják a bolt rendeléseinek hiánytalan kielégítésére. ' „Szövetkezetünk részéről utasítottuk a káli bolt vezetőjét, hogy amíg az említett nagykereskedelmi vállalat nem tud minden igényt kielégíteni, addig iskolaszerekből a szezonidőszakban nagyobb meny- nyiségü készletet tartson." — fejeződik be a levél. 19*0. íebráur 28„ esütor?#®
