Népújság, 1970. február (21. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-26 / 48. szám

F AO-küldöttség Egerben

•VILÁG PÄOLETÄ1UAI. EGTESTTL.rPTTK'

"

AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS NAPIlAPlA

XXI. évfolyam, 48. szám

ARA XO FM.!.ER

1910. febráur 26., csütörtök

Szerdán délután H. Jaslrowski, a FAO állattenyésztési! és állategészségügyi osztályának igazgatója, dr. Karosai Iíá- ! roly, a FAO Nemzeti Bizottságának főtitkára, és dr. Kádár! i’ibor, a MÉM állategészségügyi főosztály-vezetőjének társa- • -ágában Egerbe látogatott.

A vendégeket városunkban Nagy László, a Heves megyei; tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának veze- J tője és Csépányi Nétusz, az állategészségügyi állomás igaz-; gatőja fogadta. Megérkezésükkor megtekintették az új állategészségügyi állomás osztályait, laboratóriumait, majd a 5 megyei tanáes épületében dr. Tamás László, az MSZMP < Heves megyei Bizottságának titkára és Kéri István, a me- < gyei tanács vb-elnökhelyetese adott rövid tájékoztatót me- < ayénk mezőgazdasági-, és állategészségügyi helyzetéről.

Képünk az állategészségügyi állomáson készült, ahol < Csépányi Nétusz mutatta be az állomást.

(Kiss Béla felvétele.);

Versenyt, de milyet?

(3. oldalon)

A veszteség:

22 millió

(3. oldalon)

Cigányok

(Riportsorozat)

(4. oldalon;

Adác8róí, Egerből, Hatvanból, Hortról, Pélyrol jelentik tudósítóink

(5. oldalon)

Lajos bácsi ismét üzen...

(6. oldalon)

7SOOO dolgozót érint

a március 1-i bérrendezés

Tájékoztatás az egészségügyi dolgozók helyzetének javításáról

Ülést tartott

az orsz&gjgyáíU'si kcpvisclol: Heves siaeg’yel csoportja

Szerdán, az egri Finom- ázerel vénygyárban tartotta ülését az országgyűlési képviselők Heves megyei csoportja. Megyénk országgyűlési képviselőit és a meghívott vendégeket Kícza Imre, az egri Finomszerelvény- gyár vezérigazgatója, és Rózsa László, a Mátravidéki Fémművek igazgatója tájékoztatta a két gyár életéről, munkájáról, és hogy milyen eredményeket, s gondokat jelentett, illetve jelent gazdaságirányítási rendszerünk a két gyárban.

Mindkét vezető elmondotta, s tényekkel bizonyította, hogy a két évvel ezelőtt bevezetett gazdasági rendszer kiállta a próbákat. Majd azt vázolták, hogy a két gyárban hogyan éltek a kapott lehetőségekkel, s mit tettek a termelés, a termelékenység növeléséért, a minőség javításáért, a hazai piacok szélesítésén kívül az újabb külföldi piacok megszerzéséért, az üzemek, a dolgozók anyagi, szociális, kulturális helyzetének javításáért.

Szóltak a kereskedelem és az üzemek kapcsolatáról, a hazai és külföldi piackutatásról, a fejlesztési tervekről, s hogyan próbálják növelni a .termelékenységet, milyen módon becsülik meg a törzsgárda tagjait, a becsületes, a jó szakembereket.

A képviselők jóleső büszkeséggel hallgatták, hogy a két gyár termékeit EurópaKocza Imre vezérigazgató tájékoztatót tart a Finomszerclvenygyárról

(Foto: Kiss Béla;

szerte ismerik, keresik, s hogy a megye két nagy üzeme a gondok, bajok ellenére is stabilan, kiegyensúlyozottan dolgozik, fejlődik.

Az eredmények mellett nagyon őszintén és reálisan foglalkoztak a problémákkal, a gazdaságirányítási rendszer fogyatékosságaival is. Részletesen beszéltek ,a nagyfokú munkaerő-vándorlás, a fellazult munkafegyelem okairól. Foglalkoztak a különböző közgazdasági szabályozók serkentő és gátló hatásaival, a fejlesztéssel, a hitelbiztosítással, a beruházásokkal járó gondokkal, nehézségekkel.

A rendkívül élénk vita után- a képviselők összeállították és elfogadták az 1970. évi. munkátervükét, máj 3 Hevér Lajos, a képviselőcsoport vezetője ismertette ä soron következő országgyűlés témáit, napirendjét.

Megkezdődtek a belga - magyar tárgyalások

Mint ismeretes, március 1- től felemelik az egészségügyi dolgozók több kategóriájának bérét Az erre vonatkozó egészségügyi és munkaügyi miniszteri együttes utasítás nőst jelent meg az Egészségügyi Közlönyben. Az Egészségügyi , Minisztériumban a béremeléssel kapcsolatban a következő tájékoztatást adták dr. Majercsik Sándornak, az MTI főmunkatársának.

— A bérintézlkedés fő célja az. hogy javítsa, stabilizálja az egészségügy munkaerőhelyzetét.

Legtöbb helyen ápolónők, gondozónők, takarítónőik és egyéb kisegítő dolgozók hiányoztak. Ezek a munkakörök az egészségügy legnehezebb munkaterületei. A beteget közvetlenül ápolók, gondozók elfoglaltsága ugyanis folyamatos és a munkaerőhiány miatt állandóan fokozódik a megterhelésük. A nehéz munkakörülmények miatt például az ápolónők jelentős számban hagyták el az egészségügyet és helyezkedtek el a népgazdaság más ágaiban. 1960-hoz képest az ápolónők elvándorlása 50 százalékkal emelkedett.

— Az illetékes párt- és

kormányzati szervek — elismerve az egészségügyi dolgozók áldozatos munkáját — a népgazdasági lehetőségele figyelembevétel ével fokozatosan segítik elő az élet1 és munkakörülmények megjavítását. Ezen a téren egyik jelentős lépés a most bevezetendő bérintézkedés,

amelynek fontosságát jól érzékelteti, hogy mintegy 73 ezer egészségügyi dolgozót, söztiik 36 000 ápolónőt és gondozónőt, 10 000 takarítónőt és 27 000 kisegítő dolao-, zót érint. Az évi 190 millió forint kihatású intézkedés az összes egészségügyi dolgozó 60—55 százalékára terjed ki.

, — A most megjelent utasítás szerint béremelésben részesülnek:

4 A megszakítás nélkül

'• működő intézetekben — kórházakban, klinikákon, csecsemőotthonokban; szociális otthonokban stb. a közvetlen ápolási és gondozási feladatokat ellátó, szakképzett és szakképzetlen ápolónők (gondozónők, szülésznők, szociális otthoni ápolónők, mentőápolók stb.), továbbá az ilyen intézetekben foglalkoztatott takarítónők és a kisegítő dolgozók.

2 A többi egészségügyi és szociális intézetek, intézmények, (szakorvosi rendelőintézeteik, gondozó- intézetek, bölcsődék stb.) összes kisegítő munkakörben dolgozói.

— A béremelés mértéke a betegágynál dolgozó ápolónőknél, gondozóknál mintegy 20—25 százalék, 200 és 400 forintos határok között, átlag 300 forint. A szakképzetlen ápolónők körülbelül 20 százalékos béremelést kapnak, 150—200 forintos határok között. 200 forintos átlagban. A takarítószemélyzet béremelése 10—15 százalék, ami 100—200 forintos határok között, 150 forintos át- iegnak felel meg. A kisegítői munkakörben dolgozó, betanított és segédmunkások, konvh.n: ánvok st b. március

1-től 10—12 százalékkal, átlag 100 forinttal magasabb bért kapnak, 50—150 forintos határok között.

— A betegágy mellett dolgozók. valamint a takarító- személyzet bérét munkahelyhez és munkakörhöz kapcsolódó pótlék formájában emeljük, hogy ezzel is elősegítsük ezeknek a munkaerőknek a betegosztályokon maradását, a kisegítő személyzetnél az alapbért kell emelni.

— A miniszteri utasítás egyöntetű végrehajtása érdekében irányelvként mondtuk ki. hogy a bérintézkedést differenciáltan kell megvalósítani, az intézetvezetőknek a pótlékot, illetőleg a béremelést a dolgozók megterhelésének. munkájuk személyi és objektív körűimé-* nyeinek figyelembevételével kell megállapítaniuk, úgy, hogy a magasabb munkabérben kifejezésre jusson a végzett munka.

— A bérintézkedés az egészségügyi dolgozóknak mintegy felét érinti. Ezen túlmenően az irányelveiében arra hívtuk fel az intézetek vezetőinek figyelmét, hogy a bérfejlesztést használják fel a mostani bérintézkedéssel nem érintett dolgozók legégetőbb bérpro-blémáinak megoldására, emeljék a műtősnők, szakmunkások, továbbá az alacsonyabb kere-' sr*ű. vagy az úgynevezett hiányszakmákban dolgozó' egyes orvosok bárét

— Most az a feladat, hogy. az intézetek a besorolási munkákat mielőbb kezdjék meg és gondoskodjanak arról, hogy a magasabb béreket az érintett dolgozók már az április elejei bérfizetéskor megkaphassák. A munkaerő-utánpótlás megjavítását azzal is elő kívánjuk segíteni, hogy 1970. szeptember 1-től az egészségügvi szakiskolák arra érdemes hallgatóit is ösztöndíjban részesítjük. (MTI)

Péter János külügyminiszter és belga kollégája (jobboldalt), Pierre Harmel.

(Telefoto — AP—MTI—KS>

BRÜSSZEL:

Szerdán délelőtt megkezdődtek a belga—magyar külügyminiszteri megbeszélések Brüsszelben. Reggel G. Eys- kens belga miniszterelnök fogadta Péter János magyar külügyminisztert, aki ezt követően P. Struye-t, a belga szenátus elnökét kereste fel.

Péter János külügyminiszter kíséretével együtt ezután a belga külügyminisztériumba sietett, ahol megkezdte tárgyalásait Pierre Harmel

belga külügyminiszterrel,

★

A legtöbb szerda reggeli belga lap első oldalán fényképpel illusztrált tudósításokban számol be Péter János magyar külügyminiszter érkezéséről és ismerteti a magyar külügyminiszter életrajzát. A tárgyalásokkal kapcsolatosan a lapok kiemelik, hogy azokon fő kérdésként az európai biztonsági értekezlet problémája szerepel. (MTI)

Magyar pártminkás-kflldSttség utazott a Szovjetunióba

Az SZKP Központi Bizottságának meghívására Bor- bóndi Jánosnak, az MSZMP KB közigazgatási és adminisztratív osztálya vezetőjének vezetésével magyar pártmunkás-küldöttség utazott a Szovjetunióba. A Ferihegyi repülőtéren dr. Perjési László, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője búcsúztatta a küldöttséget.

*—---j i