Népújság, 1970. február (21. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-03 / 28. szám
iladfo KOSSUTH s.20 Balettzene. 9.00 Hs n a kürtszó: 9.35 Népdalok. 10.05 Kodolányi: Baranyai UlH XrSLS • 10.25 Romantikus zongoramii vek. 11*00 Iskolarádió. 11.35 Csajkovszkij operáiból. 11.46 A gyógyvizek keletkezése. 12.20 Ki nyer ma? 12.30 Melódiakoktél. 13.45 Törvénykönyv. 14.01 Kóruspódium. 14*11 Verne: Grant kapitány gyermekei. Rádiójáték. 15.10 Verbunkos muzsika. 15.25 Rádióiskola. 16.05 Sugár: ii. vonósnégyes. 16.20 Az élő népdal. 16*30 Verdi: Bariton-áriák. 17.05 Ázsia munkásmozgalma. 17.20 Beethoven-müvek. 17.45 Hangos újság. 18.10 Könnyűzenei híradó. 18.40 Lemezmúzeum. 19.25 A Szabó-család. 19.55 Ivórusmüvek. 2(1.40 Kozmosz. 21.08 Gondolatok a zenés színházról. • 22.20 Esti hangverseny. 23.20 Nóták. 0*10 Bach-müveK PETŐFI 8.05 Tánczene. 9.00 Kamarazene. 11.46 A vitaminok az állatvilágban. 12.01 Népdalaink nyomában. 12.24 A Parsifal három bemutatója. 13.03 Zenekari muzsika. Randevú kettőtől — hatig . . .. 18.10 Fiatalok hullámhosszán. 39.40 Vállaljuk a kockázatot? 20.28 Táncdalok. 20.40 Szimf. hangverseny. 21.40 Ady élete és költészete. 22.00 Könnyűzene. 22.20 Népi zene. 23.15 Mozart: Cosí fan tutte. MAGYAR 9.00 Iskola-tv. 17.53 Hírek. 18.05 öntudat és piac. 18.55 Esti mese. 19.10 Riport. 19.30 Kisfilm. 20.00 Tv-híradó. 20.20 Puccini: Bohémélet. Operafilm. fe2.iO“Tv-hírado. POZSONYI 19.00 és 22.30 Tv-hiradó. 19.30 Sí, 1970. VB-tudósítás a Magas-Tátrából. 19.35 A Sztálingrádi csata. 20.30 Gyilkosság megrendelésre. (Angol bűnügyi iiilmj EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33) Az előadás kezdete: 6 órakor. . My Fair Lady (Dupla helyárral!) GYÖNGYÖSI PUSKIN: Kötéltánc GYÖNGYÖSI SZABADSÁG; Maga tetszik nekem i HATVANI KOSSUTH: Dzsamilla szerelme FÜZESABONY: Isten hozta, őrnagy úr! HEVES: Valahol Európában (Évfordulói filmhetek) BYELET Egerben: 19 órától szerda reggel 7 óráig a Bajcsy-Zsilinszky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10.) Rendelés gyermekek részére Is. lEBJÖBB * d.b 2 HÍRVERÉS HIRDETÉS V fllémism SAN Komputerrel a jegyüzérek ellen A jégrömb rejtelmei „Bozo” a majomember Ha sikerül a terve a mexikói labdarúgó VB rendezőinek, akkor ez lesz az eisó nagy futballtorna. ahol a jegyüzérek egy fillért sem kereshetnek! Mindezt azért, mert egy elektronikus számítógépet állítottak üzembe a jegyelosztás ellenőrzésére. A VB belépőjegyei csak blokkokban kaphatók és csak tíz mérkőzésre lelte; megvenni őket. Tekintettel arra, hogy Mexikóban a labdarúgás a legnépszerűbb sportág, de a lakosság aránylag szegény és nehezen tutija egy összegben kifizetni a tíz jegy árát, a blokkokat részletfizetésre adták. Éppen ezért nem jegyirodáit, hanem a Banco de Comcrcio központja és számtalan fiókja kínálta a jegyeket eladásra és vállalta a részletfizetés lebonyolítását. A tíz mérkőzésre szóló belépőjegyeket hathónapi részletre lehetett megvásárolni, így az utolsó részlet decemberben volt esedékes, A boldog jegytulajdonosoknak ez volt a legszebb karácsonyi ajándék, mert a banktól megkaplak a hivatalos elismervényt, amelyet áprilisban beválthatnak a belépőjegyekre. A főváros Azték-stadionjában a legdrágább ülőhely tíz mérkőzésre 2500 forint, a legolcsóbb 800.— Ft-ba kerül. Állóhely a stadionban nincs. Ezzel a módszerrel lehetségessé vált a komputer munkája. A bank ugyanis kötvényeket állított ki a tégy vásárlók nevével és lakcímével. Ezekkel az adatokkal ..megetették” a komputert és a gép azonnal jelzi, ha egy és ugyanazon ember egynél több jegyblokkot rendelt, Persze, még ennél a módszernél, a részletfizetési kedvezmény ellenére is sokon vannak, akik nem tudják megvenni a jegyeket. Éppen ezért a mexikói államelnök külön rendelettel úgy intézkedett, hogy a legolcsóbb ülőhelyek tíz százalékát tartsák vissza és elővételben ne árusítsák. Ezekre az ülőhelyekre feloldják a blokk-kötelezettséget és egyenként árusítja,: majd azokat, mérkőzésenként 80 forintért. Ezeket a jegyeket három nappal a mérkőzés előtt kezdik árusítani. A Berlng-tenqcr zajló jegé- bul szurmuzó letet meglepi a biológusokat és öskorkutato- kai. Felvetik a kérdést: a majom és az etmberek között, régóta keresett „missing ltnk"-röt van-e szó, vagy bolondját akarják járatni a kutatóval? Dr. Frankenstein szörnyetege, — amit az irodalomban és a filmben any- nyira agyonstrapáltak, — jégkonrérvként bukkant fel. Egy amerikai laboratórium mélyhűtött ravatalán fekszik eg.v teljesen szőrös lény véres teteme, amely állítólag az emberi nem majomhoz hasonló sarja lenne. A mélyhűtött kolosszus, amelyet a Bering-tengeren egy jégtáblán pillantottak meg, állítólag még néhány évvel ezelőtt Közép-Ázsia pusztaságain élt. A távol-keleti mélyhűtött lelet megfelelő gyújtóanyagul szolgál a tudományos vitához. Dr. Bemard Hetivel- mans, egy Belgiumból származó zoológus, a brüsszeli királyi tudományos akadémia Feleségek A húsvétot mindig Fenéknél töltötték. Ettek, ittak, pletykáltak, jól érezték magukat. Feriék jó házigazdák voltak, ezt nem tudták bizonyítani és magyarázni, ezt csupán érezték és ez volt a legbiztosabb corpus delicti! Feriéknél szabad volt sokat enni és inni. Szabad volt az evést félbehagyni. Juci, a háziasszony nem szólt, a szemével sem szólt, hogy belépéskor töröljék le a lábukat, hogy a hamutartóba hamuzzanak. Juci egyáltalán semmiért sem szólt. És délután a háziék nem ásítoztak, nem pislogtak egymásra laposakat, nem jelentették be, hogy le akarnak feküdni, mert ezt ők évek óta már megszokták. És azt sem mondták, hogy ti csak kva- terkázzatok egyedül, ne zavartassátok magatokat. Nem. Sem Feri, sem Juci ilyent nem mondott és nem is tett, de még csak nem is gondolt. Ök is jól érezték magukat, ott maradtak a vendégekkel és tiszta szívvel ittak, meséltek. egymás szájából véve ki a szót. Béla és Piroska a vonaton mindig bevallották egymásnak, hogy nagyon jól érezték magukat a sógoréknál. Mert Feri, a házigazda és a vendég ’ Piroska édestestvérek voltak. Talán gyermekkorban, amikor egy házban, egy családban éltek, nem is vették észre, mennyire szeretik egymást. De hogy szétszakadtak, a távolság és az idő ösz- szeforrasztotta őket, és ha találkoztak. könnyezve tudtak egymásnak örülni. A karácsonyit mindik Béláéknál, a húsvétot mindig Feriéknél töltötték ás ez emmak. a. SZENVEDÉLY (MTI foto — Kácsor László felv.) 3Ccu) lelök. szinte/ már ünnepi rituálévá vált. I Most is húsvét volt, szép tavaski húsvét, ibolyaillattal, főtt lónkéval, friss hagymával és beiglivel. Azután bor és kávé következett, de a férfiak a kávét már a másik szobában itták. Nem szerették a házimunkát, segíteni nem akaródzott nekik, ezért hagyták az asszonyokat, rámoljanak, mosogassanak egyedül. A férfiak nem ittak, a nagy politikai vitában mindenről megfeledkeztek. A nők kivitték a kancsót és egymást bíztatták. — Tudod, a Béla nem rossz fiú, de iszik. — Feri is. — Mi dolgozunk, még un népén is miénk a munka, igyunk. Borozgattak, iszogattak. Nem nagyon, de szemlátomást felhajtogattak. A férfiak először nevettek, aztán megdöbbentek. Piroska ledobta cipőjét és felhúzta a háziék nagy fiának cipőre szerelt hokikorcsolyáját és ott bognizott a hálószoba drága, nagy szőnyegén. Juci a Kék Dunát fütyülte, mert leánykorában a jégen mindig ezt a lemezt rakták fel, ha a kisvárosban jágtáncversenyt rendeztek. Piroska fáradhatatlan volt. Szoknyáját időnként felleb- bentette, meghajolt és puk- kedlit csinált és odakiabál, a férfiaknak: — Na, milyen vagyok? Mit szóltok? Az Almássy Zsuzsi volt ilyen? — aztán a házigazdához: i~ Ne félj, Feri, a üőnjv.ct kifizetem, ^yaltezer forintunk van az OTP- ben. Az egész nem tartott sokáig, de kínos volt. Másnap a két férfi tapintatos volt, az egész estéről csupán az ösz- szevagdalt szőnyeg árulkodott. Tiszta abrosszal terítettek. kakaót ittak, mazsolás kaláccsal, és kerülék egymás tekintetét. Aztán a férfiak ismét visszavonultak. — Vajon, ilyen csúnyák, visszataszítóak vagyunk mi is? — kérdezte Béla. Feri hallgatott, mert tudta, hogy ennél sokkal csúnyábbak. Szakítás A presszóban. — Nem bírok már hazudni. Már félek a feleségem tekintetétől. Ezt meg kell értened! — Szóval, nem szeretsz? — De Jutka, tudod jól. hogy nem erről van szó. — Hát, miről, szivi? — Értsd meg, fáradt vagyok! Fáraszt az egész ügy, az egész nagy szerelem, fáraszt minden. Halálosan fáradt vagyok. — Te? , — Igen. Én. Unom a hazugságokat, a csalást, a bujkálást, a rettegést. Alapjában véve én egy becsületes fickó vagyok, szeretem a munkámat, a családomat, a hazamat, az embereket, az életet, de a hazug életet már nem szeretem. — A hazádat!? Ha-ha-ha! Szóval, meguntál? — Nem... csak... — Mondd meg csak óaiittagja, néhány napon át tanulmányozta a szőrös lényt az amerikai laboratóriumban, ahová az H- ng Kongon át került. Heuvelmans, az eljegesedett tetemben antropológiai szenzációt 'lát: bizonyítékot arra, hogy létezik bolygónkon egy majomszert emberfaj. amely valószínűleg azonos a kifigurázott ázsiai havasi emberre] (,,Yeti”-vel). Legelszántabb ellenfele, dr. Cristian Vogel, kiéli antropológus. A német kutató, aki feltűnést keltett észak-indiai expedíciójával, ugyanis azt hiszi, hogy a Bering-szoros- ból származó jég-alak esetében kimondott csalásról van szó. Számára bizonyított, hogy a lényt „emberek mesterségesen fagyasztották meg. Ügy tűnik, hogy a fejet és a törzset egymásra ragasztották.” Egy hátborzongatóan szép Frankenstein- szörnveteg, made in .Hong Kong? Mint „meggondolatlant és tudományosan teljességgel helytelent” támadja Vogel a „homo pongoides” (majomszabású ember) „áltudományos megjelölést” a vitatott lelet esetében. A jégbe zárt testet eddig még nem tették hozzáférhetővé semmiféle fontos vizsgálat számára. Az ember őse vagy testvére ? Heuvelmans mindenesetre az USA-ból a „homo pongoides” részletes leírását hozta magával. Eszerint a 10 centi hosszú szőrzettel borított test mintegy 1,80 méter. Csak az arc, a tenyér és a láb csupasz. Az izmos test gyakorlatilag nyak nélküli, a mellkas hordó alakú és meglehetősen keskeny csípőbe megy át. A karok az átlagosnál jóval hosszabbak, és spatula-formájú kezekben végződnek. A lábak mintegy 25 centiméter szélesek és a lábujjak is nagyobbak és húsosabbak, mint az emberé. Ivan T. Sanderson amerikai újságírónak — ő adta az ázsiai szprös szörnyetegnek a ..Bozo” becenevet — „szörnyű látványt” nyújtott a jégravatalban fekvő lény. Ezen alig lehet csadálkoz- ni: „Bozo” szeme szétnvo- modott, — valószínűleg a jég tén, meguntál. Igaz is, két év nagu idő. És én már negyvenéves vagyok és kövér és nem vehetem fel a versenyt a fiatalokkal. Rendben. Megértettelek. Nem kellek, de ezt szebben is előadhattad volna. Nem kellett volna a hazádra hivatkozni, meg az emberiségre. És ne félj, a szemrehányás elmarad. Tudom; pontosan annyit adtam neked, amennyit te adtál nekem és én őszinte vagyok: sajnálom, nagyon sajnálom, hogy már vége. Szép lett volna még... Otthon — Hol voltál fiacskám?Mit képzelsz te, én nő is legyek, feleség is, anya is, háziasz- szony is, cseléd is? És én marha, mindezt vállalom és te este hét után jársz haza? — Szívem, ne... — Milyen férj vagy te? És milyen férfi vagy te? És milyen családfő vagy. Hazaadsz kétezer forintot olyan gesztussal, mintha a Nobel-díjat raknád az asztalra elsejénként. És ezért mindent kívánsz. És én? És a megbecsülés? És a szeretet? Más gondos férj... De te? Vedd tudomásul, hogy én még, hogy én még ... igenis, én még egy igényes nő vagyok, akiért a hivatalban is .. . vedd tudomásul, hogy sokan odavannak értem. A főnök is Holtai a szemével. Te. te, szerencsétlen ! — Tudod, hogy szeretlek, és én is tudom, hogy csak ezert mersz bántani, mert íudod. hogy szeretlek. Könyörgöm, he bánts engem, Irma! — Adj egy altatót, és holnap reggelig ne is lássalak... (buli*) nyomása következtében. A fejből kiáramló vér zavarossá tette a jeget. ,,Bozo”-l úgv csempészték be az USA-bu ! A fagyasztott Veti teljességgel azt a benj ont.. : kelti. hogy a mai homo sapiens egyik előfutára. A fejlődésben eg)' törzstörténeti összekötő tag (..missing link”) az ember és az emberszabású majmok közölt. Valódisága, mellett szólhat az. hogy a jégben konzerválódott, hiszen Szibériában már több ezer éves befagvott mammut- tetemeket is felfedeztek. Prof. Vogel lelohaszt azonban minden olyan várakozást, mintha őseink egyikét találták volna meg jégben, kifogástalanul konzervált állapotban. „Messzemenően hiányoznak azok a különleges ismertető jelek, amelyek egy ilyen összekötő tag számára elvárhatók”. „Bozo” jelenlegi tulajdonságai névtelenségbe és hallgatásba burkolóznak. Még azt a helyiséget is titokban tartják, ahol az eljegesedett „homo pongoides” a laboratóriumban állandó mélyhútős alatt van. Dr. Heuvelmans- nak és Sanderson szerkesztőnek kötelezniük kellett magukat, hogy hallgatnak a szenzációs jéglelet tartózkodási helyét illetően. Míg prof. Vogel a szőrös lényt ügyesen összefuserált antropológiai beugrató játéknál! tartja, addig dr. Bemard Houvelmans tánto- rithatatlanul kitart véleménye mellett. A ma Párizsban élő tudós kutatásait kiváltképp a zoológia és a mitológia határterületére összpontosította. Az ismeretlen élőlények után folytatott szinte kriminalisztikus nyomozásainak egyik súlypontja a havasi ember vagy Yeti látványos eseté, -amely állítólag már brit Himalája- expedíciókat is tisztára pánikba ejtett. Heuvelmans most élvezettel mutat rá azokra a párhuzamosokra, amelyek a Bering-tengei-loől származó lelet és a Yetikről szóló állítólagos szemtanúvallomások között vannak. Ha az ember a „homo pongoides” termetét és szőrzetét összehasonlítja a Tibetitől vagy Nepálból eredő leírásokkal, akkor közel áll a következtetéshez, hogy végeredményben ugyanarról a lényről van szó. A havasi ember lábának nagyságát Is össze lehet hasonlítani a mélyhűtött szörnyetegével. Végül Heuvemans — egy kis késéssel — ugyanarra a következtetésre jut, mint a csehek fantasztikus-tudományos szerzője, Josef Nes- vadba („Az abszolút gép”). A fantáziadús irodalmár egy rövid történetben leírja egy egész Yeti-kultúra felfedezését a jeges Himalája barlanglabirintusaiban. Számára a havasi emberek nem egyebek, egy leszakadt föld alatti csoportnál, egy anti- társadalomnál. amely szemben áll a homo sapiens civilizációjával. Meg kellene röntgen eztetni a raajomembert Hogy hamarosan veget vethessenek a kaland!» látványosságnak, dr. Christian Vogel azt tanácsolja, röntgenezzék meg a jég-veteránt, es a tudósok segítségével olvasszák ki a jégből. A titokzatos „homo pongoides” tulajdonosai úgy látszik, készek a kompromisszumra. Szőr- és vérpróbát akarnák venni az eljegesedett tetemből, hogy azt amerikai egyetemeknek vizsgálatra átengedjék. (A Sterilből fordította: Perczel Anna) 19"0, február 3*, kedd