Népújság, 1970. február (21. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-03 / 28. szám

iladfo KOSSUTH s.20 Balettzene. 9.00 Hs n a kürtszó: 9.35 Népdalok. 10.05 Kodolányi: Baranyai UlH XrSLS • 10.25 Romantikus zongoramii vek. 11*00 Iskolarádió. 11.35 Csajkovszkij operáiból. 11.46 A gyógyvizek keletkezése. 12.20 Ki nyer ma? 12.30 Melódiakoktél. 13.45 Törvénykönyv. 14.01 Kóruspódium. 14*11 Verne: Grant kapitány gyermekei. Rádiójáték. 15.10 Verbunkos muzsika. 15.25 Rádióiskola. 16.05 Sugár: ii. vonósnégyes. 16.20 Az élő népdal. 16*30 Verdi: Bariton-áriák. 17.05 Ázsia munkásmozgalma. 17.20 Beethoven-müvek. 17.45 Hangos újság. 18.10 Könnyűzenei híradó. 18.40 Lemezmúzeum. 19.25 A Szabó-család. 19.55 Ivórusmüvek. 2(1.40 Kozmosz. 21.08 Gondolatok a zenés színházról. • 22.20 Esti hangverseny. 23.20 Nóták. 0*10 Bach-müveK PETŐFI 8.05 Tánczene. 9.00 Kamarazene. 11.46 A vitaminok az állat­világban. 12.01 Népdalaink nyomában. 12.24 A Parsifal három bemutatója. 13.03 Zenekari muzsika. Randevú kettőtől — hatig . . .. 18.10 Fiatalok hullámhosszán. 39.40 Vállaljuk a kockázatot? 20.28 Táncdalok. 20.40 Szimf. hangverseny. 21.40 Ady élete és költészete. 22.00 Könnyűzene. 22.20 Népi zene. 23.15 Mozart: Cosí fan tutte. MAGYAR 9.00 Iskola-tv. 17.53 Hírek. 18.05 öntudat és piac. 18.55 Esti mese. 19.10 Riport. 19.30 Kisfilm. 20.00 Tv-híradó. 20.20 Puccini: Bohémélet. Operafilm. fe2.iO“Tv-hírado. POZSONYI 19.00 és 22.30 Tv-hiradó. 19.30 Sí, 1970. VB-tudósítás a Magas-Tátrából. 19.35 A Sztálingrádi csata. 20.30 Gyilkosság megrendelésre. (Angol bűnügyi iiilmj EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33) Az előadás kezdete: 6 órakor. . My Fair Lady (Dupla helyárral!) GYÖNGYÖSI PUSKIN: Kötéltánc GYÖNGYÖSI SZABADSÁG; Maga tetszik nekem i HATVANI KOSSUTH: Dzsamilla szerelme FÜZESABONY: Isten hozta, őrnagy úr! HEVES: Valahol Európában (Évfordulói filmhetek) BYELET Egerben: 19 órától szerda reg­gel 7 óráig a Bajcsy-Zsilinszky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10.) Rendelés gyermekek részére Is. lEBJÖBB * d.b 2 HÍRVERÉS HIRDETÉS V fllémism SAN Komputerrel a jegyüzérek ellen A jégrömb rejtelmei „Bozo” a majomember Ha sikerül a terve a mexi­kói labdarúgó VB rendezői­nek, akkor ez lesz az eisó nagy futballtorna. ahol a jegyüzérek egy fillért sem kereshetnek! Mindezt azért, mert egy elektronikus szá­mítógépet állítottak üzembe a jegyelosztás ellenőrzésére. A VB belépőjegyei csak blokkokban kaphatók és csak tíz mérkőzésre lelte; megvenni őket. Tekintettel arra, hogy Mexikóban a labdarúgás a legnépszerűbb sportág, de a lakosság arány­lag szegény és nehezen tuti­ja egy összegben kifizetni a tíz jegy árát, a blokkokat részletfizetésre adták. Éppen ezért nem jegyirodáit, ha­nem a Banco de Comcrcio központja és számtalan fiók­ja kínálta a jegyeket eladás­ra és vállalta a részletfize­tés lebonyolítását. A tíz mér­kőzésre szóló belépőjegyeket hathónapi részletre lehetett megvásárolni, így az utolsó részlet decemberben volt esedékes, A boldog jegytu­lajdonosoknak ez volt a leg­szebb karácsonyi ajándék, mert a banktól megkaplak a hivatalos elismervényt, ame­lyet áprilisban beválthatnak a belépőjegyekre. A főváros Azték-stadionjában a legdrá­gább ülőhely tíz mérkőzésre 2500 forint, a legolcsóbb 800.— Ft-ba kerül. Állóhely a stadionban nincs. Ezzel a módszerrel le­hetségessé vált a komputer munkája. A bank ugyanis kötvényeket állított ki a tégy vásárlók nevével és lak­címével. Ezekkel az adatok­kal ..megetették” a kompu­tert és a gép azonnal jelzi, ha egy és ugyanazon ember egynél több jegyblokkot ren­delt, Persze, még ennél a módszernél, a részletfizetési kedvezmény ellenére is so­kon vannak, akik nem tud­ják megvenni a jegyeket. Éppen ezért a mexikói ál­lamelnök külön rendelettel úgy intézkedett, hogy a legolcsóbb ülőhelyek tíz szá­zalékát tartsák vissza és elő­vételben ne árusítsák. Ezek­re az ülőhelyekre feloldják a blokk-kötelezettséget és egyenként árusítja,: majd azokat, mérkőzésenként 80 forintért. Ezeket a jegyeket három nappal a mérkőzés előtt kezdik árusítani. A Berlng-tenqcr zajló jegé- bul szurmuzó letet meglepi a biológusokat és öskorkutato- kai. Felvetik a kérdést: a majom és az etmberek kö­zött, régóta keresett „mis­sing ltnk"-röt van-e szó, vagy bolondját akarják já­ratni a kutatóval? Dr. Frankenstein ször­nyetege, — amit az iroda­lomban és a filmben any- nyira agyonstrapáltak, — jégkonrérvként bukkant fel. Egy amerikai laboratórium mélyhűtött ravatalán fek­szik eg.v teljesen szőrös lény véres teteme, amely állító­lag az emberi nem majom­hoz hasonló sarja lenne. A mélyhűtött kolosszus, ame­lyet a Bering-tengeren egy jégtáblán pillantottak meg, állítólag még néhány évvel ezelőtt Közép-Ázsia puszta­ságain élt. A távol-keleti mélyhűtött lelet megfelelő gyújtóanya­gul szolgál a tudományos vitához. Dr. Bemard Hetivel- mans, egy Belgiumból szár­mazó zoológus, a brüsszeli királyi tudományos akadémia Feleségek A húsvétot mindig Fenék­nél töltötték. Ettek, ittak, pletykáltak, jól érezték ma­gukat. Feriék jó házigazdák voltak, ezt nem tudták bizo­nyítani és magyarázni, ezt csupán érezték és ez volt a legbiztosabb corpus delicti! Feriéknél szabad volt so­kat enni és inni. Szabad volt az evést félbehagyni. Juci, a háziasszony nem szólt, a szemével sem szólt, hogy be­lépéskor töröljék le a lábu­kat, hogy a hamutartóba ha­muzzanak. Juci egyáltalán semmiért sem szólt. És dél­után a háziék nem ásítoztak, nem pislogtak egymásra la­posakat, nem jelentették be, hogy le akarnak feküdni, mert ezt ők évek óta már megszokták. És azt sem mondták, hogy ti csak kva- terkázzatok egyedül, ne za­vartassátok magatokat. Nem. Sem Feri, sem Juci ilyent nem mondott és nem is tett, de még csak nem is gondolt. Ök is jól érezték magukat, ott maradtak a vendégekkel és tiszta szívvel ittak, mesél­tek. egymás szájából véve ki a szót. Béla és Piroska a vonaton mindig bevallották egymás­nak, hogy nagyon jól érezték magukat a sógoréknál. Mert Feri, a házigazda és a ven­dég ’ Piroska édestestvérek voltak. Talán gyermekkor­ban, amikor egy házban, egy családban éltek, nem is vet­ték észre, mennyire szeretik egymást. De hogy szétszakad­tak, a távolság és az idő ösz- szeforrasztotta őket, és ha ta­lálkoztak. könnyezve tudtak egymásnak örülni. A kará­csonyit mindik Béláéknál, a húsvétot mindig Feriéknél töltötték ás ez emmak. a. SZENVEDÉLY (MTI foto — Kácsor László felv.) 3Ccu) lelök. szinte/ már ünnepi rituálévá vált. I Most is húsvét volt, szép tavaski húsvét, ibolyaillattal, főtt lónkéval, friss hagymá­val és beiglivel. Azután bor és kávé következett, de a férfiak a kávét már a másik szobában itták. Nem szeret­ték a házimunkát, segíteni nem akaródzott nekik, ezért hagyták az asszonyokat, rá­moljanak, mosogassanak egyedül. A férfiak nem ittak, a nagy politikai vitában mindenről megfeledkeztek. A nők kivitték a kancsót és egymást bíztatták. — Tudod, a Béla nem rossz fiú, de iszik. — Feri is. — Mi dolgozunk, még un népén is miénk a munka, igyunk. Borozgattak, iszogat­tak. Nem nagyon, de szemlá­tomást felhajtogattak. A fér­fiak először nevettek, aztán megdöbbentek. Piroska le­dobta cipőjét és felhúzta a háziék nagy fiának cipőre szerelt hokikorcsolyáját és ott bognizott a hálószoba drága, nagy szőnyegén. Juci a Kék Dunát fütyül­te, mert leánykorában a jé­gen mindig ezt a lemezt rak­ták fel, ha a kisvárosban jágtáncversenyt rendeztek. Piroska fáradhatatlan volt. Szoknyáját időnként felleb- bentette, meghajolt és puk- kedlit csinált és odakiabál, a férfiaknak: — Na, milyen vagyok? Mit szóltok? Az Almássy Zsuzsi volt ilyen? — aztán a házi­gazdához: i~ Ne félj, Feri, a üőnjv.ct kifizetem, ^yalt­ezer forintunk van az OTP- ben. Az egész nem tartott soká­ig, de kínos volt. Másnap a két férfi tapintatos volt, az egész estéről csupán az ösz- szevagdalt szőnyeg árulko­dott. Tiszta abrosszal terí­tettek. kakaót ittak, mazso­lás kaláccsal, és kerülék egy­más tekintetét. Aztán a fér­fiak ismét visszavonultak. — Vajon, ilyen csúnyák, visszataszítóak vagyunk mi is? — kérdezte Béla. Feri hallgatott, mert tudta, hogy ennél sokkal csúnyábbak. Szakítás A presszóban. — Nem bírok már hazud­ni. Már félek a feleségem tekintetétől. Ezt meg kell ér­tened! — Szóval, nem szeretsz? — De Jutka, tudod jól. hogy nem erről van szó. — Hát, miről, szivi? — Értsd meg, fáradt va­gyok! Fáraszt az egész ügy, az egész nagy szerelem, fá­raszt minden. Halálosan fá­radt vagyok. — Te? , — Igen. Én. Unom a ha­zugságokat, a csalást, a buj­kálást, a rettegést. Alapjában véve én egy becsületes fic­kó vagyok, szeretem a mun­kámat, a családomat, a ha­zamat, az embereket, az éle­tet, de a hazug életet már nem szeretem. — A hazádat!? Ha-ha-ha! Szóval, meguntál? — Nem... csak... — Mondd meg csak óaiit­tagja, néhány napon át ta­nulmányozta a szőrös lényt az amerikai laboratórium­ban, ahová az H- ng Kongon át került. Heuvelmans, az eljegese­dett tetemben antropológiai szenzációt 'lát: bizonyítékot arra, hogy létezik bolygón­kon egy majomszert ember­faj. amely valószínűleg azo­nos a kifigurázott ázsiai ha­vasi emberre] (,,Yeti”-vel). Legelszántabb ellenfele, dr. Cristian Vogel, kiéli antro­pológus. A német kutató, aki feltűnést keltett észak-indiai expedíciójával, ugyanis azt hiszi, hogy a Bering-szoros- ból származó jég-alak ese­tében kimondott csalásról van szó. Számára bizonyított, hogy a lényt „emberek mes­terségesen fagyasztották meg. Ügy tűnik, hogy a fe­jet és a törzset egymásra ra­gasztották.” Egy hátborzonga­tóan szép Frankenstein- szörnveteg, made in .Hong Kong? Mint „meggondolatlant és tudományosan teljességgel helytelent” támadja Vogel a „homo pongoides” (majom­szabású ember) „áltudomá­nyos megjelölést” a vitatott lelet esetében. A jégbe zárt testet eddig még nem tették hozzáférhetővé semmiféle fontos vizsgálat számára. Az ember őse vagy testvére ? Heuvelmans mindenesetre az USA-ból a „homo pon­goides” részletes leírását hozta magával. Eszerint a 10 centi hosszú szőrzettel borí­tott test mintegy 1,80 méter. Csak az arc, a tenyér és a láb csupasz. Az izmos test gyakorlatilag nyak nélküli, a mellkas hordó alakú és meglehetősen keskeny csí­pőbe megy át. A karok az átlagosnál jóval hosszabbak, és spatula-formájú kezekben végződnek. A lábak mintegy 25 centiméter szélesek és a lábujjak is nagyobbak és húsosabbak, mint az emberé. Ivan T. Sanderson ameri­kai újságírónak — ő adta az ázsiai szprös szörnyetegnek a ..Bozo” becenevet — „ször­nyű látványt” nyújtott a jégravatalban fekvő lény. Ezen alig lehet csadálkoz- ni: „Bozo” szeme szétnvo- modott, — valószínűleg a jég tén, meguntál. Igaz is, két év nagu idő. És én már negy­venéves vagyok és kövér és nem vehetem fel a versenyt a fiatalokkal. Rendben. Meg­értettelek. Nem kellek, de ezt szebben is előadhattad volna. Nem kellett volna a hazádra hivatkozni, meg az emberiségre. És ne félj, a szemrehányás elmarad. Tu­dom; pontosan annyit adtam neked, amennyit te adtál ne­kem és én őszinte vagyok: sajnálom, nagyon sajnálom, hogy már vége. Szép lett vol­na még... Otthon — Hol voltál fiacskám?Mit képzelsz te, én nő is legyek, feleség is, anya is, háziasz- szony is, cseléd is? És én marha, mindezt vállalom és te este hét után jársz haza? — Szívem, ne... — Milyen férj vagy te? És milyen férfi vagy te? És mi­lyen családfő vagy. Hazaadsz kétezer forintot olyan gesz­tussal, mintha a Nobel-díjat raknád az asztalra elsején­ként. És ezért mindent kí­vánsz. És én? És a megbe­csülés? És a szeretet? Más gondos férj... De te? Vedd tudomásul, hogy én még, hogy én még ... igenis, én még egy igényes nő vagyok, akiért a hivatalban is .. . vedd tudomásul, hogy sokan odavannak értem. A főnök is Holtai a szemével. Te. te, sze­rencsétlen ! — Tudod, hogy szeretlek, és én is tudom, hogy csak ezert mersz bántani, mert íudod. hogy szeretlek. Könyörgöm, he bánts engem, Irma! — Adj egy altatót, és hol­nap reggelig ne is lássa­lak... (buli*) nyomása következtében. A fejből kiáramló vér zavaros­sá tette a jeget. ,,Bozo”-l úgv csempészték be az USA-bu ! A fagyasztott Veti teljes­séggel azt a benj ont.. : kel­ti. hogy a mai homo sapiens egyik előfutára. A fejlődés­ben eg)' törzstörténeti össze­kötő tag (..missing link”) az ember és az emberszabású majmok közölt. Valódisága, mellett szólhat az. hogy a jégben konzerválódott, hi­szen Szibériában már több ezer éves befagvott mammut- tetemeket is felfedeztek. Prof. Vogel lelohaszt azon­ban minden olyan várako­zást, mintha őseink egyikét találták volna meg jégben, kifogástalanul konzervált ál­lapotban. „Messzemenően hiányoznak azok a különle­ges ismertető jelek, amelyek egy ilyen összekötő tag szá­mára elvárhatók”. „Bozo” jelenlegi tulajdon­ságai névtelenségbe és hall­gatásba burkolóznak. Még azt a helyiséget is titokban tart­ják, ahol az eljegesedett „ho­mo pongoides” a laborató­riumban állandó mélyhútős alatt van. Dr. Heuvelmans- nak és Sanderson szerkesz­tőnek kötelezniük kellett magukat, hogy hallgatnak a szenzációs jéglelet tartózko­dási helyét illetően. Míg prof. Vogel a szőrös lényt ügyesen összefuserált antropológiai beugrató já­téknál! tartja, addig dr. Bemard Houvelmans tánto- rithatatlanul kitart vélemé­nye mellett. A ma Párizsban élő tudós kutatásait kivált­képp a zoológia és a mito­lógia határterületére össz­pontosította. Az ismeretlen élőlények után folytatott szinte kriminalisztikus nyo­mozásainak egyik súlypontja a havasi ember vagy Yeti látványos eseté, -amely állí­tólag már brit Himalája- expedíciókat is tisztára pá­nikba ejtett. Heuvelmans most élvezettel mutat rá azokra a párhuzamosokra, amelyek a Bering-tengei-loől származó lelet és a Yetikről szóló állítólagos szemtanú­vallomások között vannak. Ha az ember a „homo pon­goides” termetét és szőrzetét összehasonlítja a Tibetitől vagy Nepálból eredő leírá­sokkal, akkor közel áll a kö­vetkeztetéshez, hogy vég­eredményben ugyanarról a lényről van szó. A havasi ember lábának nagyságát Is össze lehet hasonlítani a mélyhűtött szörnyetegével. Végül Heuvemans — egy kis késéssel — ugyanarra a kö­vetkeztetésre jut, mint a csehek fantasztikus-tudomá­nyos szerzője, Josef Nes- vadba („Az abszolút gép”). A fantáziadús irodalmár egy rövid történetben leírja egy egész Yeti-kultúra felfedezé­sét a jeges Himalája bar­langlabirintusaiban. Számá­ra a havasi emberek nem egyebek, egy leszakadt föld alatti csoportnál, egy anti- társadalomnál. amely szem­ben áll a homo sapiens ci­vilizációjával. Meg kellene röntgen eztetni a raajomembert Hogy hamarosan veget vet­hessenek a kaland!» látvá­nyosságnak, dr. Christian Vogel azt tanácsolja, röntge­nezzék meg a jég-veteránt, es a tudósok segítségével ol­vasszák ki a jégből. A titok­zatos „homo pongoides” tu­lajdonosai úgy látszik, készek a kompromisszumra. Szőr- és vérpróbát akarnák venni az eljegesedett tetemből, hogy azt amerikai egyete­meknek vizsgálatra átenged­jék. (A Sterilből fordította: Perczel Anna) 19"0, február 3*, kedd

Next

/
Thumbnails
Contents