Népújság, 1970. február (21. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-18 / 41. szám
\ RjÚclüJ KOSSUTH ».50 Operettrészletes. 8.48 Regényrészlet. 9.08 Leoncavallo: Bajazsok. Kétíelv. opera. 10.34 Fejér megye kutatói között. 10.59 Goldmark: Hegedűverseny. 11-30 A Szabó család. 12.23 Ki nyer mai 12.30 Tánczene. 13.15 Népi zene. 13.45 Válaszolunk hallgatóinknak. 14.00 Üj felvételeinkből. 14.09 M. Lanza énekel . 14.25 Ember a vízben. 15.10 Az élő népdal. 15.20 Magyar századok. 16.05 Kóruspódium. 16-13 Koncerto Prága. 16.33 Nyitott stúdió. 17.20 Operarészletek. . 18.00 A Közel-Kelet közelmúltja. 18.15 Rádiójáték. 18.35 Népdalok. 19-25 A gyorskorcsolyázó» bajnokságról. 19.30 Lemezmúzeum. 19.50 Egy rádiós naplójából» 20.35 Dzsesszműsor. 21.20 Gondolat. 22.20 Opcrettrészletek. 22.40 A bazai társadalomkutatásról, 23.00 Kamarazene. 0.10 Könnyűzene. PETŐFI MS Mozart: B-dúr zongoraverseny. 8.50 Verbunkosok. 9.30 ABC Mcseáruház. 11.50 Néhány perc tudomány 12.00 Kamarazene. 13.03 Szimf. zene. Kettőtől — hatig..; 18.10 Kis magyar néprajz. 18.15 Utak, terek, emberek..; 19.03 Könnyűzene. 19.23 Emlékezés Sebes Imrére. 19-44 Táncdalok. 30.00 Hangverseny küzv. Londonból. 22.00 Cigánydalok. 22.199Dohnányi egyénisége. 23.15 Operettrészletek. MAGYAR 9.00 Maigret felügyelő .~. Z Gyilkosság a Montmartre* on. 9.55 Szicíliai képek. 10.25 Andrej ev: A kormányzó. (Tv-film.) TUS Hírek. 18.05 Lengyel képzőművészeti film. 18.20 Fókavadászat. (Finn kisfilm.) 18.45 Írók, könyvek, kritikusok. 18.55 Esti mese. 19.10 Divatbemutató. 19.30 Két ülésszak között..; 110.00 Tv-hiradó. 20.20 Halló fiúkl Halló lányok! 21.20 Parabola. 21.40 J. C. Pascal énekek 22.15 Tv-hlradó. *2.33 Sí-VB. POZSONYI 9.00 és 15.40 Si-VB. 13.00 Zenés félóra. 19.00 és 22.15 Tv-hlradó. 19.40 Táncminiatűrök. 20.00 Filmösszefoglaló a sí-VB-röl 20.10 Honoré de Balzac. (Tv-játék.) i F[h*9. \ EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33) Az előadások kezdete: Sél 6 és 8 órakor. Sirokkó EGRI BRÖDY: (Telefon: 14-07) Az előadások kezdete: fél 6 és fél 8 órakor. Katonák szoknyában EGRI BEKE: Brancaleone ármádiája GYÖNGYÖSI PUSKIN: Az előadások kezdete: 4 és 8 órakor. My fair Lady (Dupla helyárafc) GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Vadölő HATVANI KOSSUTH: 1 Győztes Robin Hood PETERVASÁRA: A csendőr nősül Egerben: 19 órától csütörtök reggel 7 óráig a Bajcsy-Zsilinszky utcai rendelőben. (Telelőn: ll-lO.) gfmdeles gyermekek részére is. Függőpályás személyszállítás a Mátrában Kékestető végre a természetrajongók paradicsoma lesz Gyakori téma a Mátra, s bizonyára még többször szóba került már. hogy nem használjuk ki eléggé, noha a csodálatos hegyvidékből még külföldi vendégeinktől is sokat profitálhatnánk. Nos, végre úgy látszik, hogy a régi téma iassan-las- ' san a múlté lesz, egyébként is meglehetősen kedvelt vidékünk az eddiginél jóval inkább vonzza majd a természetrajongókat, a kirándulókat és üdülővendégeket. Mátraháza, kiváltképpen pedig Kékestető a kikapcsolódásra, pihenésre vágyó emberek valóságos paradicsomává válik. Mint Ismeretes: máris so-' feat tettek azért, hogy bizton, ságosabbá, kielégítőbbé váljék hegyi településeinek ivóvízzel való ellátása, s ez a továbbiakban csak fokozódik. Ugyanekkor, egy szennyvíztársulás megalakításával, megszüntetik az idegenforgalmi helyek jelenlegi szikkasztórendszereit, vezetéket építenek, zárt calrendszerben viszik a hegyről a piszkos, fertőzött vizet a Mátra- füred térségében létesítendő derítőkbe. A megfelelő minőségű és mennyiségű ivóvíz biztosításával, a higiénikus szennyvízelvezetéssel, korszerű derítéssel eddig riasztó akadályokat szüntetnek meg, s „zöld utat” nyitnak a most már sorozatosan jelentkező fejlesztési ötletek, tervek előtt. A közeljövőben várható • változások közül feltétlenül említést érdemelnek azok. amelyekről dr. Hortobágyi Istvántól, a megyei tanács osztályvezetőjétől értesültünk. A nagyarányú fejlesztés kétségkívül jelentős lépése a Mátraháza—Kékestető között létesítendő függőpályás személyszállító, a közismer lanovka, amelynek tervezésére, építtetésére a Győr— Sopron—Ébenfurti Vasút vállalkozott. Már készül a szükséges dokumentáció, s kedvező esetben még az idén hozzáfognak a tartószerkezet, a betontuskók, állványok elhelyezéséhez. Különben a kötélpálya 2,8 kilométer hosszúságú lesz — ám elképzelhető, hogy később Mátrafüred vagy Galyatető felé folytatódhat is. A hegyvidék látványossága lesz, a segítségével kényelmesen, élmén yszerűen, „izgalmasan” utazhatnák majd a kirándulók „az ország tetejére”. Nem kevésbé örvendetes az sem, hogy a kékestetői szanatórium előtti gyakori, jelenlegi torlódás megszüntetésére, elterelik, a bejárat elől tovább vezetik az utat egy új nyomvonal építésével — egészen a csúcsig. Szükség van erre már a kirándulók miatt is, viszont igénylik a jövőben kezdődő nagyobb. hegytetői beruházások is. Fenn a hegy tetején ugyanis, a Hungária Szállodaipari és Éttermi Vállalat, a megyei tanáccsal, a BÜ- TORÉRT-tel, illetve a Magyar Állami Pincegazdasággal közösen 250 személyes, korszerű, impozáns szállodát épít, éttermet, presszót, bárhelyiséget, borozót létesít. A Magyar Posta és a megyei tanács pedig — ahogyan már korábban beszámoltunk róla — új, a mostaninál nagyobb teljesítményű, hatalmas tv-tomyot építtet. Csupán emlékeztetőül idézünk régebbi hírünkből: a tv-toronyban magaslati körpresz- szót is kialakítanak, alul pedig — a tervek szerint — helyet adnak egy étteremnek is. Szórakozóbözponttá, változatos vendéglátóipari egységekkel ellátott kiránduló- hellyé teszik Kékestetőt, s az elképzelések értelmében természetesen nem feledkeznek meg a kellő autóparkírozó - hely építéséről sem. S amikor beszámolónkban már ez utóbbiról esik szó, mintegy befejezésül hadd jegyezzük meg mindjárt azt is, hogy: tekintve az emlegetett lanovkát, ami nyilvánvalóan észrevehetően mentesíti majd az országút forgalmát, — célszerű lenne a kékestetői parkolóhelyet eleve a tervezettnél kisebbre méretezni, s inkább lenn, Mátraházán gondoskodni egy tágasabb területről. Fenn, „az ország tetején” ne irtsuk feleslegesen az erdőt, ne pusztítsuk a vidék természetes szépségét! (győni) Húsz év a szövetkezeti iparban A GÉPZÜGÁSTÖL hangos kárpitosműhelyben találkoztunk. Éppen az egyik varrógépen dolgozott. Prága teherkocsik hűtőrácsaira és motorházaira „gyártott” takarókat Győri László, az egri Asztalos és Kárpitos Ktsz kárpitosbrigádjának vezetője. Néhány perces „pihenésre” invitáltam, miközben beszélgettünk. Alacsony, zömök, csendes, de éber tekintetű ember. Szavai nyomán régi emlékképek tárulnak fel. A háború után Bogácsról került Egerbe. Dudás Lajosnál, Eger egyik kárpitosmesterénél tanulta a szakmát. Elsősorban két kárpitos nagybátyja ösztönzésére választotta a szakmát. Mint fiatal gyermek, tőlük leste el az „alapfogásokat”. 1949-ben lett szakmunkás. Az államosítások után 1951-ben mesterével belépett a kisipari termelőszövetkezetbe. Mesélte, hogy hatan kezdték a munkát, mint kárpitos szakmunkások. A kezdő l hatból azonban ma már I csak egyedül ő van a szövetkezetben. A többiek nyugdíjba mentek, illetve más üzemeknél, vállalatoknál kerestek munkát. Az első években főként tömeg javításokkal foglalkoztak. Aztán rátértek a folyamatos termelésre 'is. Elsősorban sezlonokat készítettek. Gondok bőven akadtak: nem volt elég szakmunkás, kevés volt a nyersanyag és a pénz. Nehéz esztendők következtek. Csak jóval később — a gépesítéssel —bővült a szövetkezet, és elkezdhették a „Júlia-garnitú- rák” kárpitosmunkáit. Ez a típusgarnitúra az ötvenes években az egyik legmodernebb és az egyik legkeresettebb terméke volt a bútoriparnak. EMLÉKEI. KÖZÜL azt Is felelevenítette, hogy 1955- ben részt vett a Gárdonyi Géza Színház színpadi függönyének és az emeleti drapériáknak a készítésében. A színház akkor nyitotta meg kapuit és az akkori vezetői a szövetkezetei bízták meg ezekkel a munkákkal. A mai Lenin úton kibéreltek egy helyiséget, s dolgoztak, varrtak, szegeitek több héten keresztül. Aztán következett a premier napja, ők jobban izgultak mint a színészek, hogv vajon működik-e majd a függöny, vagy nem? Elnyeri-e majd a közönség tétHol van, hol nincs meleg víz — Veszélyes utcák — Meghívás Kassára — Ludasi találkozó Bár dicsérendő az egri strand téli nyitva tartása a fürdőzők számára, néha kellemetlenséggel is találkozik az ember, apróbb, nagyobb bosszúságokkal. Kovács Béla egri olvasónk írja, hogy a medencét a közös öltözővel összekötő folyosó eléggé „szellős”, s az öltözőben csupán négy helyiségben vehetik fel, vagy le a ruhájukat a fürdőzők, igen nagy a zsúfoltság néha. A hangszóró recsegő hangja sem szórakoztat senkit Gyakran szünetel a melegvíz-szolgáltatás, és nemcsak a strandon, hanem a gőzfürdőben is; van, hogy egy héten keresztül is. Kiírták: „A gőzfürdőben meleg víz nincs”. A érdeklődők azt a felvilágosítást kapták a pénztárnál, hogy vízbekötési munkák miatt szünetel a szolgáltatás, szését a színház, melynek a csinosításában ők is részt vállaltak? Sikerült és az öröm közös volt a munkatársakkal. Aztán a közelmúlt eseményeit idézi fel. Két éve, választották meg a kárpitosbrigád vezetőjének. Büszkén mondta, hogy jelenleg az országban egyedül náluk készítenek gyermekheverőket valamint „Eger” fotelokat. Most is, mint a korábbi években munkáját átfűti a szakma szeretete. A fiatalabb és az idősebb szakmunkásoknak szívesen ad tanácsokat, ötleteket, harminc ember munkáját irányítja. Győri László 1960 óta a, „Szövetkezeti ipar kiváló dolgozója”. Viszonylag fiatal kora ellenére — harminc- nyolc éves — már háromszor kapott törzsgárda-jel- vényt. Nős, családos, felesége varrónő, szintén a ktsz dolgozója. BÜCSÜZÄSKOR csak anynyit mondott, hogy megkedvelte a szövetkezeti kollektívát és az ott eltöltött köze! húsz év után nem szívesen változtatna munkahelyet. (meutusz) de nincs szakember, aki eut elvégezze... Javasoljuk — írja olvasónk —, hogy ha más megoldás nincs, kérjenek máshonnan szakembert. Hiszen a fürdő egészségügyi célokat is szolgál! Levélben Kovács Béla olvasónk azt is szóvá teszi, hogy a hóesés, az olvadás, majd a hirtelen jött újabb fagyás miatt az egri utcákon igen veszélyes a közlekedés. Az illetékesek őszi nyilatkozataikban elmondják, hogy felkészültek a télre... Miért kell mégis nyaktörö mutatványokat végezniük a járókelőknek? — kérdezi olvasónk. A kassai és a hatvani vasútállomás régi, több éves én jó kapcsolatot ápol — szocialista brigádjaik versenyben állnak egymással, találkozások, sok közös rendezvény jellemzi az elmúlt éveket. Szűcs Ferenc írja Hatvanból, hogy a kassai vasutas szocialista brigád meghívására a hatvani állomás egyik brigádja február 21-éö Csehszlovákiába utazik, megtekinteni a sívilágbajnokság záróünnepélyét a Magas- Tátrában. A háromnapos program során kirándulnak a Csorba-tóhoz is. * Nagy sikerű újságíró—olvasó találkozót rendeztek a minap Ludason — írja Bort- nyák Dezsőné olvasónk. —« A találkozó vendége Vadász Ferenc, a Népszabadság szerkesztője volt, kinek több, munkásmozgalmi témákkal foglalkozó könyve is megjelent. A találkozóra — melynek részvevői zsúfolásig megtöltötték a községi klub- helyiséget — a községi párt- szervezet és a nőtanács rendezésében került sor. * A villanyszerelők jó munkája és a kedvező időjárás következtében szép eredményeket ért el az elmúlt évben az ÉMÁSZ egri üzem- igazgatósága — írja levelében Daragó István egri olvasónk- Mintegy két és fed millió forinttal teljesítették túl bevételi tervüket, amely — a gazdaságos munka mellett — közel 10 százalékos nyereséget eredményezett Nadrág&zíj Éppen a világot akartam megváltani és ezért elmerült körülöttem a világ, csakis az Írógép létezett, amikor a trónörökös csak úgy mellékesen bejelentette, hogy a tanító néni beszélni óhajt velem. Valamit morogtam rá, ennyiben is maradtunk. Folytattam a megváltást, a gyerek pedig tapintatosan odébb- allt. Néhány nap múlva megismétlődött ugyanez. Harmadszorra családunk büszkesége már olyannyira tapintatosan adta tudtomra, annyira nem akart zavarni, hogy az már feltűnt. Egyenesen gyanús volt. — ...De anyu aláírta már —, súgta és osont is ki. — Akkor jó —, gondoltam és nehezményeztem gyanakvásomat. A vacsoránál aztán jött a földrengés. — Mit mondott a tanító néni? — kérdezte a feleségem. Ránéztem a gyerekre, hogy, na, hát akkor halljuk, mit is mondott? — Neked mit mondott?! — érintette meg karomat hitvesem. — Nekem? — csodálkoztam. — Semmit? — Hogyhogy semmit? — Ügy hogy. — Hát nem szóltál apádnak? — kérdezte az ezúttal buzgón evő magzatomtól holott nem is volt ínyére való vacsora. — De igen. — Hát akkor?... Szó szót köttetett^ Másnap besiettem az Iskolába. Tűzrőlpattant egy tanító nénit kapott az idén a fiam, annyi szent. Ügy megmosta a fejem, mintha én lettem volna az a vásott kölyök, aki nyávog és kuruttyol óra alatt, aki Balog Marikának lenyisszentette az egyik var- kacsát, aki... Szemlesütve, megsemmisült nebulóként hallgattam. Aztán, hazafelé baktatva, megszületett a fogadalmam: NADRÁGSZÍJ! Megemlegeti még az a büdös kölyök, hogy ilyen szégyent hozott rám! Ügy elnadrágolom, hogy... ! Hogyan is? Az az igazság, hogy engem se vertek meg soha nadrágszíjjal; nem is találkoztam olyannal, akit az apja hirtelenjében leoldott nadrágszij- jal vezetett volna vissza az igaz útra. Bennem kézzel, vagy porolóval biztatták a lelket. Na, mindegy. En nadrágszíjjal fogom móresre tanítani. Levettetem vele a nadrágját, lehajol, megfogja a cipője orrát... azt hiszem, ■így fór :riftos ... vagy inkább a térdemre fektessem? Hogy megemlegesse élete végéig, aztán... klasszikus mozdulattal lecsatolom a szíjat és... Megtorpantam. Nincs is nadrágszíjam! Mi lesz a klasszikus, bár sokak szerint idejét múlt nevelési módszerrel? A fene ezekbe a csípőnad- rágokba! i Akkor most mi légyen? Megvan! Kukoricára térdeltetem! A sarokba. En is térdeltem, hej, keserves két óra volt az, amiatt a ... amiatt h... ... Aznap sem csigázta fel képzeletmet a számtanóra, s hetenként legalább négyet csempésztek bele az órarendünkbe. S miután többszörösen büntetett előéletű voltam Adám tanár úr unalmas órái miatt — holott minden vétkem abból állt, hogy horkolva aludtam —, elhatároztam, taktikát változtatok. Szórakoztatóvá teszem az ötven percet. Minden diák tudja, hogy a padba szúrt tollhegy megpö- cögtetve milyen remekül búgó hangot ad. Takaros kis arzenált lopkodtam össze különféle toliszemekből, hiszen aki a muzsikát szereti, rossz ember nem lehet, majd nagy ügybuzgalommal elkészítettem a hangszert, azaz összeszurkáltam a padot. Szerencsémre Simon, Jónás fia ült előttem, aki hatodik után jött az első gimnáziumba. Ezért jóval nagyobb volt mint mi, következésképp a háta pompás fedezéknek bizonyult. Legalábbis egyelőre. Soha művész még olyan odaadással, átéléssel nem zenélt, mint én azon a számtanórán. Paganini hegedüjá- téka, Liszt zongorázása, kontár favágás volt ahhoz, ahogyan a szívemből előbugy- gyant a muzsika, méghozzá az „Akácos út”. Természetesen, eme zenei produktumom értő fülekre talált. Egyre többen vetették rám elismerő, biztató tekintetüket. Sirt-zokogott a dalom, melyet Adám tanár úr monoton altja kísért. Hanem az algebra-magyarázat mintha akadozott volna. A tanár úr szemmel láthatóan hegyezte fülét, néhányszor végigjártatta tekintetét a padsorokon. De csupa feszülten figyelő, ártatlan angyalábrázat bámult visz- sza rá. Ám, a tanárok türelme is véges. — Ki cimbalmozik? Soha még oly buzgón nem kutatta osztály azt az elrugaszkodott szégyentelent, aki ilyesmivel merészeli zavarni a számtanórát. A legfelháborodott pillantásokkal én örvendeztettem meg publikumomat. Majd gondoltam egyet és felálltam. — Kívülről hallatszik! — jelentettem. Ezután az egész osztály esküvel bizonygatta, hogy kintről jön a dmbal- mozás. Egy teljes padsor rohant lovardái tempóban becsukni a három ablakot. Szálai közben már jelezte, hogy nyolc és fél percet sikerült elhúzni. Felelés Simon! Önfeledten muzsikáltam tovább. A csendet csak akkor érzékeltem, amikor Sél- ley oldalba taszított. Épp a „pacsirta szólt”-nál. — Süket! — rúgtam bokán, de már későn kapcsoltam, hogy itt jóindulatú figyelmeztetés történt, nem pedig zenei barbarizmus botfülek részéről. Reccsent á dobogó, amikor Adám tanár úr kirúgta maga alól a széket! — Szóval odakintről...! — nyikorgott cipője. — Lássuk csak a cimbalmost! — nyúlt le a fülemért... ...Hej, de reges-régen volt mindez! Azon vettem észre magam, hogy állok egy kirakat előtt és bárgyún szembe- vigyorgok önmagámmal. Hát bizony, nem vettem sem nadrágszíjat, sem kukoricát. De azért mezítelen tenyérrel csak-csak elporoltam a kis gézengúz farmernadrággal borított alsó fertályát ... míg körülöttem, ott tolongott az egész egykori l. a. osztály, Baloghtól Tarnóczy —Zónayig, és megrökönyödve nézték, amint önmagamat püfölöm. A Henkei még a nyelvét is rám öltötte... Csonkaréti Károly 1970. február 18., szerda
