Népújság, 1970. február (21. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-18 / 41. szám

fgEis, jó iííráel EgeiWíak! Az 1936-ban kiadott „He­ves vármegye Ismertető és Adattára” c. monográfia közegészségügyet tárgyaló tanulmányában egy táblá­zat illusztrálja a megye községeinek ivóvízellátá­sát. A „jó kút” rovatban, Egerbakta nevénél, a szá­mok helyét mínuszjel töl­ti; s nem tehették ki a „Jó ivóvíz” feiratú táblái az akkor meglévő egyet­len közkútra sem, A ku­tak száma azóta ugyan szaporodott, ám az eger- baktaiak egészéges, jó ivó­vizet mai napig nem ihat­nak falujukban. A víz, ha pohárba öntik, gyanúsan szürke, zavaros, a látványa is gusztustalan. A panasz régi keletű, s d hasábokon is többször tettük szóvá: egészséges, ji ivóvizet kér másfél ezer emberi Az egészséges vizet adó kút létesítése pénzbe ke­rül. A községi tanácsnak, a baktai embereknek anya­gi ereje pedig kevés. Am szívesen adnák két kezük munkáját már ma is. Ké­rés nélkül segítenének mindannyian.' Egészséges, jó ivóvizet kér másfél ezer ember! A kérés teljesítése nem tűrhet halasztást. Ügy véljük, nem szükséges a magyarázat, hogy miért... Bejelentések, panaszok Címzett: a népi ellenérzés Tanulságos statisztikát ké­szített a Heves megyei Népi Ellenőrzési Bizottság a múlt évi bejelentések és panaszok intézéséről. A statisztikai adatlapok, a példatár s az ehhez fűzött magyarázatok bizonysága szerint: az ese­tek döntő többségében a köz érdekében emeltek szót a panaszosok. A népi ellenőr­zés szerveihez összesen 234 bejelentés érkezett, ezek túl­nyomóan megalapozottak és jogosak voltak, az alaptalan panaszok száma csak igen elenyésző töredék. Igen je­lentősen csökkent a névte­len bejelentések és panaszok száma, s ezek többsége is iuaznak bizonyult. Általában elmondhatjuk: a népi ellen­őrök nem végeztek felesle­ges munkát, határozott in­tézkedéseik nem maradtak eredmény telenek. A veietőkef leváltották Mit panaszoltak leggyak- raboan 1969-ben? Változat­lanul fő téma maradt a ke­reskedelem területét érintő, a lakosság érdekvédelmével kapcsolatos ügyek (árdrágí­tás, súlycsonkítás, udvariat­lan kiszolgálás, minőségi reklamációk stb.). Igen gya­kori volt a társadalmi tu­lajdon megkárosítására uta­ló jelzés. Az állami, gazdál­kodási fegyelmet sértő cse­lekmény — bizonylati és pénzügyi szabálytalanságok — 64 esetben kapcsolódott a társadalmi tulajdon védelme érdekében tett bejelentéshez. A kiskörei Tisza II. víz­lépcső főépítésvezetősége el­len arra érkezett bejelentés, hogy hamis adatok alaoján igyekeznek „feltornászni” az átlagbér-kereseteket, s hogy illetéktelenül fizetnek dolgo­zóik részére különélési pót­lékot. A vizsgálat a bérkifi­zetéseknél, a létszámgazdál­kodásnál és a különélési pótlék kifizetésénél alapvető hiányosságokat tárt fel. 120 dolgozónak fizettek ki kü­lönélési pótlékot jogtalanul, s hogy az elfogadható, opti­mális átlagbérszintet tarta­ni tudják, a fizikai dolgozók kategóriájában szerepeltettek olyan embereket, akik nem fizikai, hanem más egyéb adminisztrációs feladatokat láttak el. A NEB közbenjá­rására a bizonylati és pénz­ügyi fegyelmezetlenség elő­idézőit, a munkaügyi és a bérszámfejlesztési csooortve- zetőt állásából leváltották. Intézkedés született arra is, hogy a jogtalanul felvett kü­lönélési pótlékokat — több mint 100 000 forintról van szó! — az arra illetéktelen dolgozók visszafizessék. S az úgynevezett ..fekete létszá­mot” is megszüntették. 12 évig — fe-ekkönyvre várva Egy panaszos azzal kopog­tatott be a NEB ajtaján, hogy 1957-ben házhelyet vá­sárolt a Noszvaji Községi Tanácstól, ám a telekkönyvi rendezésre még 1969-ben sem került sor. Korábban akár- hová fordult, legfeljebb ta­nácsokat kapott a panászos, de intézkedni senki sem in­tézkedett ügyében. A népi ellenőrzés fellépésére, annyi év után, a panaszt orvosol­ták. Több mint fél éven át nem kaoott 3 gyermeke után csa­ládi pótlékot az egerbaktai Dobó Tsz egyik mészégetője, jóllehet a szükséges iratokat idejében benyújtotta. A népi ellenőrzés nyomban lépése­ket tett a mulasztás pótlásá­ra, a panaszosnak azonban —- a Heves megyei Társada­Reklamáció filterüavben —----------------------%-------------------------­-------------— N em repült el a jő Fecske Levelekben, telefonon, sze­mélyesen több Fecske ciga­rettát szívó olvasónk érdek­lődött szerkesztőségünkben, és arra kértek bennünket: járjunk utána, hogy hová re­pült a viszkózfilteres egri Fecske, mert napok óta pa­pírfilteres Fecske kapható a város üzleteiben. És aho­gyan a reklamációk szólnak: „a papírfilteres Fecskének korántsem olyan jó az íze, a zarnata, mint a műanyag fil­teresnek.” Eleget téve olvasóink kéré- ' sének. felkerestük Domán Lászlót, az Egri Dohány­gyár főmérnökét és megkér­tük, mondja el: mi történt, mi az igazság a filterügyben? — Mindenekelőtt: koránt­sem repült el a jó egri Fecs­ke. Az viszont igaz, hogy va­lamivel kevesebb • a vizkóz- filteres Fecske a korábbinál. — És miért, mi az oka? — Tudvalevő, hogy a Fecs­ke cigaretta iránt óriásira nőtt a kereslet. A megnöve­kedett igényeket viszont csak úgy tudjuk a már meg­szokott minőségben kielégí­teni. ha növeljük a viszkóz- filter gyártásának a kapaci­tását is. A munkálatok már el is kezdődtek, és addig, amíg nem fejeződnek be, a papírfilterrel is gyártunk Fecske cigarettát — Naponta több millió Fecske cigaretta készül az Egri Dohánygyárban. Körül­belül mennyibe kerül papír­filter? — Maximum 20—25 száza, lékára. A többi változatlanul viszkózfilterrel készül. — A dohányosok különb­séget vettek észre a viszkóz- és a papírfilter között. És m' a véleménye a szakember­nek? — Anélkül, hogy a tisztelt Fecske-kedvelőkkel vitáb" szállnék: a laboratórium vizsgálatok is azt bizonyít ják. amit a szakemberek is mondanak: a papírfilter sem mit sem vesz el a cigarett ízéből, illatából. De függet lenül ettől: gyárunkban csa' ideiglenesen folyik a papír­filteres Fecske gyártása. — Meddig számolhatna1- még a dohányosok a papír­filteres Fecskével? — Egy fél évig. Mint a ko rábaiakban már elmondó- tani: a kapacitásnövelés m: att került rá a sor, és hr befejeződtek ezek a munká­latok, utána csak viszkózfil teres Fecskét gyártunk majd —fc.— lombiztosítási Igazgatóság jó­voltából — még így is újabb hét hónapot kellett várnia, hogy jogos járandóságát megkapja. A „feledékeny" kisiparos és egy brigádéra* „gavallériája" Igen gyakran előfordul, hogy a kisiparosok „elfeled­keznek” alkalmazottaikat a Társadalombiztosítási Igaz­gatósághoz bejelenteni. Ez a feledékenység rendszerint akkor derül ki, ha az alkal­mazottat baj éri, táppénz pe­dig nincs. így történt ez az egyik egri villanyszerelő kis­iparos esetében is, iáikor al­kalmazottját baleset érte. A balesetes dolgozó, elmaradt táppénze miatt, panaszt tett a népi ellenőrzésnél. A vizs­gálat során a kisiparos több „turpisságára” is fény de­rült: a balesetes dolgozón kívül még 6 személyt alkal­mazott, s azok bejelentését ugyancsak „elfelejtette”. Fi­zetnie kellett. A Hevesi Állami Gazda­ságból arra hívták fel a dol­gozók a népi ellenőrzés fi- gvelmét. hoey az egyik bri­gádvezető mennyire vavallér — a közvagyon terhére. A brigad^ros ugyanis a gazda­ság juh'Hon-lányából „aján­dékozta” meg — lakodalma tiszteletére — brigádja egyik ta^'át. A brigadérosnak m°g kotlett fizetnie az aiánd^k birka árát, hatszáz forintot. A retorzió még mindig divat „Haragot nem tartunk, de nem felejtünk” — így véle­kednek sokan, mondván, hogy a népi ellenőri vizsgá­lat, s a hibák, hiányosságok fellárása a vállalat, intéz­mény hitelét rontja, a veze­tőket lejáratja, tekintélyüket csorbítja. E vélemény vallói elnézőek azokkal szemben, akik hivatali beosztásukkal visszaélnek, de kérlelhetetle­nek azokkal szemben, akik a „szennyest kiteregetik”. Ma sem ritka, hogy ha a bejelentő személye nyilvá­nosságra kerül, mindjárt a megtorlás, a retorzió eszkö­zeihez nyúlnak. A bejelentői munkájában akadályozzák, megpróbálják lehetetlenn i tenni, mondvacsinált indo­kok alapján fegyelmit indí­tanak ellene, üldözik. Csak helyeselhető, hogy a NEB a fontosabb közérdekű ügyek­ben utóvizsgálatot is lefoly­tat, s emellett figyelemmel kíséri a bejelentők helyzetét és amennyiben szükséges, számukra jogvédelmet birte- sít. Ezt a gyakorlatot a jö vőben még következeteseb - ben alkalmazzák. Pataky Dezső Huszonöt éve alakult as MNDSZ Egy tavaszi ígérő februári vasárnapon, 194S-ben, hu- ! szonöt évvel ezelőtt, megalakult a Magyar Nők Demok­ratikus Szövetsége, az MNDSZ. Ez hadüzenet volt a nőket sújtó régi szemléletnek, Kinder, Küche, Kirche. Azaz: a nő szüljön, töltse konyhában az életét és ha akad sza­bad ideje, imádkozzék a templomban. Akkor, azok a,nők, akik nem tartoztak az uralkodó osztályhoz, nem lehettek egyenjogúak sem társadalmilag, sem jogilag, sem gaz­daságilag. Megtagadták tőlük a tanulás, a kulturálódás, a társadalmi érvényesülés minden lehetőségét. Másodren­dűvé degradálták őket. Ennek az állapotnak üzent hadat az MNDSZ. A magyar nők e harcos szervezetének életre keltői igen jól tudták, hogy a marxizmus zászlóbontása óta a nők öntudatosult része nem törődött bele a nők sanyarú sorsába. A korábbi évszázadok néma és meddő lázongá­sait szervezett küzdelem váltotta fel. 1899-ben, Párizs­ban, a 11. Internacionálé megalakulásakor Klara Zetkin már messzehangzóan követelte a nők egyenjogúságát. A nők ott voltak a Párizsi Kommün barikádjain, az 1905-ös orosz forradalomban és 1907-ben már létezett egy erős nőmozgalom. 1908-ban 40 ezer New York.-i varrónő ví­vott eredményes sztrájkot és 1910 óta évenként nemzet­közi nőnap keretében toboroztak új harcosokat. Az MNDSZ 1945-ben már a demokratikus szabadság légkörében kezdhette meg a munkáját. Ellenfelei azon­ban voltak. Egyrészt a politikai féltékenység, másrészt a maradiság állta az útját. De az alapító nők nem riad­tak vissza a nehézségektől. Felvilágosulttá, aktívvá, mo­dernné akarták tenni társaikat. Azt akarták, hogy men­nél több nő váljék új típusú emberré, olyanná, aki meg­szabadul a babonáktól, a házi rabszolgaság minden for­májától. Azt akarták, hogy a nő tanuljon, fejlessze ké­pességeit, vegyen részt az alkotómunkában, szerepeljen a közéletben, legyen szilárd, tudományos világnézete biztosítsa és védelmezze függetlenségét. Minderre a lehe­tőséget a demokratikus átalakulás megadta. De a lehe­tőség önmagában nem minden — élni is kell vele. Az MNDSZ nagy történelmi érdeme, hogy mindezt igen sok nőben tudatosította. A magyar nők helyzetének alapvető változását a sta­tisztika tényei igazolják. Ma az iparban dolgozók 41 szá­zaléka nő. A mezőgazdaságban a dolgozó nők aránya 38,8 százalék. A középiskolák tanulóinak 57,9, az egyete­mek hallgatóinak 44,4 százaléka nő. A mai magyar élet­nek nincsen egyetlen olyan szektora sem, amelyben a nők ne lennének képviselve — minden pálya kivétel nél­kül megnyílt a számukra. A'munkavállaló nők fele csa­ládanya. Ök gyermekgondozási segélyt kapnak — ez szinte párját ritkító gondoskodás. Az MNDSZ megalakulása óta, nem kis mértékben éppen az MNDSZ tevékenysége révén, a magyar nők nagy része óriási utat tett meg az egyenjogúság útján. Elismeri ezt az 1945 őszén megalakult Nemzetközi De­mokratikus Nöszövets*g is. Az igaz, hogy a küzdelemnek még nincs vége, és nem is lehet mindaddig, amíg a nő­ket sújtó konzervatív gondolkodás utolsó maradványai is el nem tűnnek... Az MNDSZ-t a kommunista párt kez­deményezte, feladatait a Magyar Nők Országos Tanácsa vette át 1957-ben, és méltó folytatója a nagyszerű ha­gyományoknak .., F. M. WW>AA(WWWVVWVWw> Budapesten tanácskoznak a szocialista országok utazási irodáinak képviselői Kedden délelőtt a Gellert Szállóban megkezdődött a szocialista országok utazási irodáinak a IX. tanácskozása. A Cedok — a csehszlovák utazási iroda — 13 évvel ez­előtti kezdeményezésre ala­kult szervezethez tartozó utazási irodáik több mint 80 képviselője: bolgár, csehszlo­vák, jugoszláv, kubai, len­gyel, mongol, NDK-beli, ro­mán és szovjet szakemberek érkeztek erre az alkalomra a magyar fővárosba, hogy értékeljék a közös problé­USZÁLYOK A PARLAMENTNÉL foto — Német Tamás felv.) Sárvárról — Mátrafüredre A dunántúli községben az öreg vár ismét a látogatókat, a történelmi idők ízét kere­sőket várja. Az erdőgazdasá­gi szakmunkásképző iskola, amelynek otthont adott a sárvári vár, elköltözött Du­nántúlról. Az ország legmagasabb hegycsúcsának tövében, Mát- rafüreden talált új otthonra az intézet. A síma vonalú be­tonépületet körülölelik a mátrai fenyők.-— Az erdő közelsége alap­vető feltétel az iskola szá­mára — mondja Halápi Fe­renc, a MÉM szakoktatási felügyelője. Az országban há­rom erdészeti szakmunkás- képző iskola van: az egyik Pécs közelében, a másik Sze­ged mellett, Ásotthalmon, mindkettő erdő közepében. Az ország északi részéről várjuk majd ide Mátrafü­redre tanulóinkat. — Kik jelentkezhetnek az iskolába? — Minden nyolc általánost végzett, aki az erdőgazdasági munkát óhajtja hivatásának választani. — Mennyi a tanulmányi idő? — Három év alatt kell el­sajátítani az elméleti és gya­korlati ismereteket. Az inté­zet jól, sokoldalúan képzett szakembereket akar adni az erdőgazdaságoknak. — Mivel az országban mindössze három ilyen is­kola van, bizonyára távo­labbi vidékről is akad majd jelentkező. Hogy old­ják meg elhelyezésüket.? — Az iskolában csak bent­lakásos tanulók lesznek. Aki jelentkezik és a szakmunkás- képző tanulójává válik, auto­matikusan az intézet kollé­giumának a lakója lesz. A kollégium a volt erdőgazda­ság modern, kényelmes ott­hont adó épületében nyílik. — Mikor indul az első év­folyam? — Szeptember elsejétől. A tervezett létszám harmincöt. Űj lehetőség ez nemcsak a Gyöngyös környéki és Heves megyei általános iskolák, ha­nem egész Észak-Magyaror- szág végzős tanulóinak. — Mi történik, ha többen jelentkeznek, mint ameny- nyi férőhely van? — Aki az erdőgazdasági szakmunkásképző iskolába jelentkezik, azt igyekszünk elhelyezni. Ha esetleg Mátra­füreden túl nagy lenne az ér­deklődés, Pécs mellett, vagy Asotthalmon biztosítjuk szá­mukra a továbbtanulás lehe­tőségét. ■— Az oktatók Sárvárról jöttek át? — Részben igen. Másrészt a Mátrai Állami Erdőgazda­ság nagy tapasztalatokkal rendelkező dolgozói közül ke­rülnek ki. Egyébként a mat- rafüredi iskola az egyetlen olyan erdészeti szakmunkás- képző, ahol felnőttoktatás is folyik. Jelenleg negyven hallgató ezerórás tanfolya­mon vesz részt. A tanfolyam résztvevői mind állami erdő- gazdasági dolgozók. Megyénk új létesítménnyel gazdagodott. Nem is akármi­lyennel. Az országban mind­össze három azonos rendel­tetésű intézet működik. Mát- rafüred ideális környezet adott az iskolának. A szak­munkásképző oktatói bizo­nyára tapasztalták ezt és tu­dásuk legjavával járulnak hozzá, hogy a Mátra aljáról az egyetemes magyar erdő- gazdaság hasznára váló, a fejlődést elősegítő szakembe­rek kerüljenek szerte azor- szágba. — szú = mák megoldására eddig vég­zett munkát és áttekintsék a további teendőket. Ez a szervezet most másodízben tanácskozik a magyar fővá­rosban. Az értekezletet Tausz Já­nos, az IBUSZ vezérigazga­tója nyitotta meg, .majd ' Szurdi István belkereskedel­mi miniszter, az Országos Idegenforgalmi Tanács elnö­ke mondott ünnepi beszédet. Utalt többek között arra. hogy a világ nemzetközi ide­genforgalmában részt vevő turisták száma 1968-ban 141 millió volt, hatszor- annyi, mint 1950-ben, s . időközben áz idegenforgalomból szár­mazó bevételek megkétszere­ződtek: elérték a 14 milliárd, dollárt. Az Európában járt turistáknak körülbelül ne gyede — mintegy 26 millió személy — a szocialista or szágokat is felkereste, míg s szocialista országokból kül földre utazók száma éven­ként mostanában körülbelül 14 millióra tehető. A szocialista országok nem­zetközi idegenforgalmuknak több mint 80 százalékát egy­más között bonyolítják le. E forgalom fejlődését nagymér­tékben segítette elő az uta­zási feltételek egvsze-űsí- tése, a vízumkényszer kö^sö- nös^megszüntetése és külön­böző kétoldalú megállapodá sok stb. — Magyarországot tavaly 6 millió külföldi kereste fel. részben tranzitforgalomban. Ilyen hatalmas tömegek igé- nve-'nek kielégítése nagy erőfeszítéseket követel mep az idegenforgalom összes ér­dekelt szerveitől elsősorban az utazási /irodáktól. 1979, február 18,s szerda. ;

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents