Népújság, 1970. január (21. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-14 / 11. szám

ty KOSSUTH * 20 Lortzing operáiból 8.55 Harsan a kürtszó! í.30 West Side Story H.05 A magyar irodalom Len­gyelországban 10.32 Zenekari muzsika 10 30 A Szabó család 12.20 Ki nyer ma? 12.30 Tánczene 33.15 Verbunkosok 13.45 Válaszolunk hallgató­inknak! 31.00 Zenés képeskönyv 31.30 Nőkről, nőknek 15.10 Közvetítés a Jéna—U. Dózsa EVK-mérk. II. félidejéről 35.50 Csárdások 36.05 Kocsár—Áprily: Évszakok zenéje 16.19 Táncdalok 16.29 Világgazdasági figyelő 16.49 Operettdalok 17.20 Művészlemezek 17.49 A Közel-Kelet közel­múltja 73.08 Ee:y rádiós naplójából 19.25 Tiszán innen, Dunán túl 21.10 Könnyűzene 22.20 A dzsessz világa 23.10 Versek 23.25 Csajkovszkij-művek 0.10 Könny üzen© PETŐFI „ 8.05 Népi zene 8.35 Szigorúan titkos 9.00 Kamarazene 11.55 Néhány perc tudomány 12.00 Mozart-áriák 12.10 Falurádió 33.03 Zenekari muzsika 14.00 Kettőtől — hatig . . . 14.00 Közvetítés a Jéna—U. Dózsa EVK-mérk. 1. félidejéről 18.10 Kis magyar néprajz 38.16 A világ országútjain 19.03 Puccini: Tosca. 3 fel- vonásos opera 21.40 Folyóiratszemle 21.58 Népi zene v 22.27 Zongoraművek 23.15 Daljátékrészletek MAGYAR 10.00 Szünidei matiné 11.«X) Voronyezs. (Tv-játék) 13.55 Közvetítés a Jéna—U. Dózsa EVK-mérkőzésről 18.00 Hírek 13.05 Érclemes-e szakmunkás­nak lenni? 18.25 Könnyűzenét kedvelők klubja 19.05 Esti mese 19.15 Kukkantó 20.00 Tv-hiradó 20.20 Mit tenne ön? 21.00 Gobsec. (Tv-játék) 22.15 Tv-híradö POZSONYI 16.4a Külföldi énekesek hangversenye 19.00 Tv-hiradó 19.43 Háhorú a Csendes-óceánon iO.Oö Tv-játék 11.15 Lenin ifjúkora. (Dokumentumfilm) 22.15 Tv-híradó EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33) Az előadások kezdete: fél 0 es 8 órakor. Ha . .. EGRI BÉKE: Az első tanító GYÖNGYÖSI PUSKIN: A csendőr nősül GYÖNGYÖSI SZABABSAG: Maigret felügyelő csapdája HATVANI KOSSUTH: Belfagor a pokolból ÜGYELET Egerben: 19 órától csütörtök reg­gel 7 óráig a Bajesy-Zsilinszky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10.) Rendelés gyermekek részére is. I, 6 A. A. M. Jk. A. A. lEGJOBB. :l H'RV£RfS Sémim 04* Szüő-z száz év© Ezé* éves elődök Távirányítású tűsolíohocsl . 100 év után a szuezi föld- szoros eppen olyan akadalyt képez a hajózás útjában, mint 1869. november 17-e előtt: ezen a napon indult útjára tervezője Lesseps Ferdinand, hogy először ha­józza végig teljes hosszában az akkor elkészült Szuezi- csatornát. A Szuezi-csator- nának — melynek 100 esz­tendős évfordulójára emlé­keztetnek a technikatörténet kutatói — azonban több ezer évéé elődei vannak. Régi papirusztekercsak adják hí­rül, . hogy a római biroda­lom virágzásának szakaszá­ban a hajók átjuthattak a Földközi-tengerről a Vörös­tengerre. A feljegyzésekből azonban arra is következ­tetni lehet, hogy ez a víziút nem a mai csatorna vonal­vezetésének felelt meg. Napóleon terve ? A hetedik században a tö­rökök felújították a pusztu­lásnak indult csatornát és ugyanők temették is be: stratégiai okokból... így is marad, több mint egy évez­redig, amikor Napóleon ka­tonái jelentek meg a pirami­sok tövében. Napóleon szak- éínbereket vezényelt serege mellé, akik régészeti, térké­pezési. útépítési feladatokat oldottak meg. A műszaki ala­kulatok egyik tisztje felde­rítette a hajdani csatorna nyomait, azonban a felújí­tást (egy számítási hiba mi­att) kedvezőtlenül ítélte meg. Szerinte ugyanis a felújítás csakis zsllipkapus rendszerrel, a hajók többszöri átemelésé­vel lett volna megoldható. Később a számítási hibát felismerték és egy osztrák származású mérnök elkészí­tette azt a tervet, ami nagy­jából a francia Lesseps Fer­dinand által véglegesen ki­dolgozott változat elődjének tekinthető. Az 1859. április 25-én meg­kezdődött munkálatok mögött a XIX. század második felé­nek súlyos külpolitikai vi­szályai húzódtak. Szuez: ka­pu India felé és ez az India az angol gyarmatbirodalom egyik — nem egészen meg­bízható — pillére. A csatorna építési módsze­rei kevéssel különböztek a római kori változat technoüó- giai eljárásaitól. Egyszerre több ponton, zömmel kézi erővel kezdték meg a csator­na feltárási munkálatait. 25 000 fellah ásta a homokot, melyet éjszaka a sivatagi szél eredeti helyére sodort vissza. Lesseps nagy szervező mun­kát végzett, nagymértékben az ő erőfeszítéseinek köszön­hető, hogy végül is rendelke­zésre állt az az 500 millió frank, melyet 1869-ig az épí­tési munkálatok felemésztet­tek. Közbeszól a kőolaj A csatorna által összekö­tött két tenger között gya- . korlatilag nincs szintkülönb- ' ség. ami elősegíti a hajózást; a csatorna sík terepen halad. A sivatagi környezet azon­ban komoly fenntartási gon­dokat okoz. A sivatag ho­mokja állandóan új támadás­ra indul a csatorna ellen, melyen szigorú előírások 14 km/órában maximálják a haladási sebességet. A csa­torna korszerűtlensége egyéb­ként nem újkeletű téma; 12 méteres vízmélysége és a me- den 100—115 méteres hajóz­ható nyílása egyre kevésbé felel meg a hajógyártás nem­zetközi szabványainak, mely­nek egyik jellegzetessége a gazdaságosság szempontjait figyelembe vevő egyre na­gyobb olajszállító hajók épí­tése. A közel-keleti olajforrások feltárásra századunk 20-as éveiben komoly faladatot há­rított a Szuezi-csatornára. Míg a megnyitás utáni első évben 486 hajó haladt át raj­ta, 1942-ben már 1646. 1955- ben pedig 14 666 egység. A tankhajók részaránya mind­inkább nőtt, kiugró volt szá­muk a második világháború időszakában. A közel-keleti olajban érdekelt nyugati ha­talmak számára a Szuezi- csatorna az olaj útját jelen­tette és az ezzel kapcsolatos 1956-os agressziójuk az ötve­nes évek történelmének egyik legkritikusabb idősza­ka. Az 1956-0« szuezi agresz- szió, majd az 1967-es. arab— izraeli háború ugyanakkor a Szuezi-csatorna sebezhetősé­gére is felhívta a figyelmet. Az 1967. júniusi események során a csatornán rekedt alig" tucatnyi hajó kijutása a po­litikai okokon túlmenően műszakilag is fogas kérdést jelent a harci cselekmények során a csatornában elsüly- lyedt hajók miatt. Csatorna helyett csővezeték ? Bár a csatorna jelentősége az általános hajóforgalom te­kintetében igen nagy. mégis elsősorban a kőolajszállítás­ban betöltött szerepe hatá­rozza meg fontosságát. Az olajtankhajók számszerű és bruttóregisztertonna aránya egyaránt növekedett. Ha te­hát a Szuezi-csatorna nem tudja feladatát betölteni, ák­Mcßvoß if ok Kukukk: megvagyok, itt vagyok! Es meg vagyok számlálva. Nagy dolog az kérem, hogy megszámláltál- tam és pont elegendőnek ta­láltattam, mint ahogy nem kevésbé nagy dolog, hogy megvagyok, hogy nem hiány­som hasúm mind népesebb lakossága közül. Mert gyer­mekkorom óla kísért egy ré­mes gondolat: nem vagyok meg. Elvesztem. — Hol van ez a Ficzere? Az előbb még itt volt és most nincs sehol... — néz körül aggódva az állam, amely többek között arra hi­vatott, hogy elszámoljon al- lapolgáraival. De hiába te­kint le, s fel, jobbra és bal­ra vala, én nem vagyok ró­la sehol. Elvesztem. Nem vagyok meg! Illetőleg megvagyok én, csak valahogy láthatatlan vagyok, ott mennek el mel­lettem, a nagy keresés köz­ben és nem vesznek észre. Mintha levegő lennék. Es hiába szólok, hiába kiáltok, akkor sem vesz észre en­gem az állam. Pedig keres, kutat utánam, én hallom is az állam hangját ismét és újfent: — A mindenségit neki — az államnak is szabad ká­romkodnia! — hová lett ez n szerencsétlen Ficzere? ■ s borzasztó, hogy így eiür.jön egy ember, Az eiébb még megvolt, most, meg sehol... — Kukukk. itt vagyok — mondom ekkor először vic­cesen, mint egy nagy állam­polgár-gyerek, de nem fi­gyel fel a hangomra az ál­lam. Ekkor már riadtan szó­lok: — De kérem • szépen, ked­ves állam ... Hát itt va­gyok ... Itt ni! — még oda is lépek jó elébe, az engem kereső államnak, de felbot- lik bennem, mini egy eldo­bott féltéglában, s aztán ke­resve megy tovább. Felfelé néz állandóan, mintha ott lennék, pedig ott is vagyok valóban, csak lent, éppen előtte, de nem lát, csak mondogatja: — Hol van ez a Ficzere? Ez a Ficzere is állampolgár, meg kell neki lennie vala­hol ... De nem talál meg az ál­lam. Mondom, ilyen rémes ál­maim voltak hosszú éveken keresztül. És most nyugodt vagyok és megelégedett. Nem is kellett szólnom, úgyis megtalált és megszá­molt, mint állampolgárt. És amikor így megnyugodtam, hogy megtaláltattam és meg- számlálUfttam és állampol­gárnak találtattam, szégyen­kezve jutott eszembe, hogy az ,1 megtalált engem, szá­nt ;1 tartott engem és meg is hallott engem az állam nyár jó ideje, _ kor ezt főként a nemzetközi kőolajkereskedelem érzi meg. A hajógyártás „új hulláma­ként” kezdődött ezért a mind nagyobb befogadó-ké­pességű tankhajók gyártása a hatvanas évek közepén és en­nek az 1967-es események újabb impulzust adtak. Sor­ra készültek és készülnek a 150 000. sőt a 200 000 tonna befogadó-képességű tank­hajók (itt tört be a világpi­acra a nagy kapacitású tar­tályhajók gyártásában gya­korlattal rendelkező, dinami­kus japán hajógyártás, mely ma a legjelentősebb nemzet­közi olajcégek állandó szál­lítója). A másik megoldás: olajvezetékek építése. Július elején hozták nyilvánosságra, hogy az egyiptomi kormány francia segítséggel építi meg a Szuezi-csatornát helyette­sítő olajvezetéket, a Vörös- tengernél, illetve a Földközi- tengernél elhelyezett szivaty- tyúállomásokkal. A Szuezi-csatorna jövője természetesen nem választha­tó el ma a , térség politikai problémáitól. Egy azonban bizonyos: ha sikerül a tech­nikai akadályok felszámolá­sával a hajózást megindítani, a tankhajók tonnatartalmá­nak növekedési irányzata el­engedhetetlenné teszi korsze­rűsítését. Ligeti György A tokiói tűzoltó iskolában készítették és mutatták be a képen látható új, távirányítású tüzoltókocsit, amelyet elsősorban a petrokémiai gyáraknak és más, hasonlóan veszélyes üze­meknek terveztek. A berendezés percenkint 3000 liter vizet tud 60 méter távolságra fecskendezni. (MTI Külföldi Képszolgálat) Javult a gázellátás Hatvanban ... Gyermekkori élmény . . . Köszönet a gondos ápolásért . . . Valamit tenni kellene . . . örvendetes változásról írt a héten Szűcs Ferencné hat­vani tudósítónk, amikor kö­zölte, hogy hosszas panasz­kodás, levélváltás után vég­re változás következett be Hatvanban is a palackos gázellátásban. A Tiszántúli Gázszolgáltató Vállalat, meg­hallgatva a panaszokat, az eddig bérelt kis raktár he­lyett íelépittetett egy na­gyobbat. Átmenetileg ez is megoldást jelentett, ám saj­nos, még ez sem orvosolja hosszú időre a panaszokat, mert nemcsak a hatvani, ha­nem a környék fogyasztói­nak ellátásává is innen szál­lítanak palackot. S nem csak Heves megyének ezt a részét látják el innen, hanem még Nógrád. Pest és Szolnok me­Es amikor ez eszembe ju­tott. nemcsak büszke lettem magamra és az államra, de valami jó melegség is meg­ölelte a szivemet. Mégiscsak jó érzés ám, kérem, ha nem csak akkor találják meg az embert, amikor megszámol­ni akarják, hanem akkor is, ha neki beszámolni akar­nak. " ' 9mri). I gyék közel eső községeinek fogyasztói is a hatvani te­lephez tartoznak. A gyorsabb szállítást szol­gálja, hogy gépkocsi is van a telepen, s így viszik a köz­ségekbe a kijelölt helyekre a cserepalackokat. Sajnos, ez az egy kocsi kevés, ha el­romlik, bizony, hiába vára­koznak a falusiak a kijelölt cseretelepen az üres palac­kokkal. A bővítésre van le­hetőség, a meglevő telepen van mód az építkezésre. A hatvaniak, és környékbeliek reményének adott kifejezést a levél írója is amikor arról írt, hogy remélhetően a vál­lalat továbbra is figyelem­mel kíséri az igények alaku­lását, s a beruházásokból a hatvani telep tovább bővíté­sére is jut majd. A gyermekkor felejthetet­len élményei közé tartozik a disznótor. Ki ne emlékezne saját gyermekkorából arra a nagy izgalomra, amellyel a nagy eseményre készültek. Egy kicsit ebbői a családi örömből is „kóstolót” kíván­tak adni a lőrinci ifjúsági gyermekotthon vezetői, ami­kor elhatározták, hogy az idén disznóvágás lesz. Az ér­dekes eseményről Sütő Já­nos, az otthon igazgatója írt. Az esemény nagy volt — írja, mert a fiúkkal való be­szélgetések során kiderült, hogy legtöbben életükben sem láttak ilyet. Az otthon életében is ez volt az első ilyen. A gyerekek maguk is figyelemmel kísérhették a hizlalást. A kisebb hízót az ünnepek alatt vágtuk le, hogy azok a gyerekek, akik az ünnepeket is az otthon­ban töltik, részesei lehesse­nek. A fiúk maguk válasz­tották ki azokat, akik segí­tenek, s hajnalban nem is volt szükség ébresztőre, már hajnali három órakor talpon voltak a gyerekek. Millió kérdés és javaslat hangzott el. míg a hízó „átalakult” íz­letes falatokká. Étvágyban sem volt hiány a disznótoros <- ocdnél és vacsoránál. Leg­feljebb a kisebbek tettek el egy-egy darabot a szekré­nyükbe, amikor már nem bírtak megbirkózni a hatal­mas adagokkal. A gyermekek olyan nagy­szerűnek találták a disznó­tort, hogy kérték, a követke­ző években rendezkedjen be az otthon önellátásra ebbő. is. Volt aki anyakoca vasa ­lását javasolta, mások vál­lalták a gondozást, és még arra is kiterjedt a figyelmük, hogyan és mivel hizlalhat­nak. Még soha nem láttam ilyen boldognak a fiúkat —, írja az otthon igazgatója. Öröm volt a nevelők számara is, hogy egy kis „otthoni él­ményt” adhattak a gyere­keknek. Döta Sándor, Deine József, Krizsán István és Antal Jó­zsef közös levéllel keresték fel, szerkesztőségünket. Va­lamennyien az egri I-es szá­mú kórház baleseti osztá­lyának betegei voltak. Kéré­sük. tolmácsoljuk köszöne- tiiket azért a kedves, áldo­zatos munkáért, amit az osz ­tály ápolónői nyújtottak gyó­gyulásukért. Kérésüknek szí­vesen tettünk eleget. Hivatalos leveleink között volt olyan is, mely az egri Breznay utca lakóinak meg­nyugtatására szolgál. Az ut­ca lakóinak panaszát tol­mácsoltuk, amikor arról ír­tunk, hogy a gázszolgáltató vállalat nem fedte be az ár­kot. amit a vezeték lefekte­téséhez áaiak, s így zavarják a forgalmat. A városi tanács építési osztálya helytadva a panaszosok kérelmének, fel­hívta a vállalatot, január 10-ig gondoskodjon az árok befedéséről, ellenkező eset­ben pénzbírsággal sújtják őket. Reméljük, a figyelmez­tetés azóta eredményes volt! És végül panasz is akad. Dr. Várady Tiborné, azeger- baktai általános iskola igaz­gatója tette szóvá, hogy az Egerből Egerbakta felé ve­zető út mentén a jobb olda­lon egész szemétlerakó telep alakult ki. Közvetlen az út­padkára, az árokba, az út szélére borogatják ki a vá­ros egy részének szemetét, s ez amellett, hogy a Mátrába vezető út mentén csúnya lát­vány egyben egészségtelen is. Igaza van levélírónknak. Va­lóban nem csak a város kö­zepét érdemes rendben tar­tani az idegenforgalomra való tekintettel. 1970. január 14., szerda

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents