Népújság, 1970. január (21. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-14 / 11. szám

ló“ct éri ejy háború Ojukwu szakadár erői összeomlottak, s a háború szörnyű­séges következményeként éhhalál fenyegeti — ha csak gyors segítség nem érkezik — a csontig lesoványodott, a betegsé­gekkel szembeni ellenállóképességüket elvesztett biafraiakat. (Telefoto — AP—MTI—KS) Halle Szelasszié, Etiópia császára 20 000 dollárt utalt át a nigériai szövetségi kor­mánynak a háború polgári áldozatainak megsegítésére — jelentette be kedden az etióp külügyminisztérium. A nigériai kormány — mint a lagosi rádió jelentette — utasítást adott, hogy min­den külföldi segélyt a lagosi szövetségi hatóságok útján kell Nigériába juttatni. A kormány az ország belügyei- be való beavatkozásnak te­kintené, ha a segélyeket köz­vetlenül a háború sújtotta vi­dékekre küldenek, ' Nigériai fiatalok ezrei vo­nultak kedd délben Lagos ut­cáira, örömükben, hogy a há­ború befejeződött. A tüntetők feliratokat vit­tek, amelyeknek többsége Go wont éltette, de feltűntek köztük vatikánellenes jelsza­vak is. Ezekkel tiltakoztak a fiatalok amiatt, hogy a pápa az elmúlt napokban mondott beszédeiben aggodalmát fe­jezete ki, miszerint a háború befejezése .,újabb vérengzé­seket idézhet elő”. A pápa említett célzásai miatt tilta­kozását fejezte ki a Vatikán­ban Nigéria nagykövete is. A vatikáni rádió a lagosi tüntetések kapcsán később hangsúlyozta, úgy látszik, a pápa kijelentéseit „a nigéria­iak félreértették”. A rádlq dicsérettel említette meg a nigériai kormánynak azt a bejelentett szándékát, hogy meg akarja menteni az embe­rek életét. LUSAKA: Egy keddi AP-jelemtés utad arra, hogy zambiai kormány­körökben nem voltak hajlan­dók megerősíteni azokat a híreket, amelyék szerint a Biafrából elmenekült Ojukwu Zambiában akar menedéket keresni. A lusakai repülőté­ren azt mondották, hogy még nem kaptak értesítést a szé­pe ratista vezető érkezéséről. Az AP hozzáteszi. hogy Austine Okwu, Biafra volt kelet- és közép-afrikai meg­bízottja Tanzániából telefo­non szobát foglalt saját ré­szére egy lusakad szállodában, de a Kelet-Afrikából kedd délelőtt érkezett repülőgép utasai között nem szerepelt. Albert Bongo gaboni elnök Librevüle-ben újságíróknak kijelentette, tudja, de nem volt hajlandó elárulni, hogy Ojukwu jelenleg hói tartóz­kodik. Csák annyit mondott, hogy Ojukwu nincs Gabon- ban, és nem is utazott át az országon. Bongo ugyanezen a sajtóértekezleten menedékjo­got ajánlott fed minden biaf- rainak, azzal a feltétellel, hogy tartózkodni ók kell min­den politikai tevékenységtől, WASHINGTON: Az Egyesült Államok sür­gős intézkedéseket vár a ni­gériai szövetségi kormánytól a biafrai segélyakció megin­dítása érdekében. Amerikai résziről jelentős élelmiszer- segélyt és szállítóeszközöket, köztük katonai repülőgépeket és helikoptereiket helyeztek kilátásba a segélyakció lebo­nyolítására. Nixon elnök pe­dig tízmillió dolláros rendkí­vüli alapot hozott létre a se­gélyszállítmányok költségei­nek fedezésére. Washingtoni hivatalos kö­rök általában bizonyos meg­könnyebbüléssel fogadták a nigériai polgárháborúban be­következett fordulatot. Iifbfa­Szutiáai-E^K Kairóban véget ért Libia. Szudán és az ÉAK külügy­minisztereinek háromnapos tanácskozása. A tanácsko­zásról kiadott közös közle­mény bejelenti, hogy a há­rom ország közös miniszte­ri szintű bizottságokat hoz létre, amelyek februárban és márciusban találkoznak és javaslatokat dolgoznak ki a három ország közötti integ­ráció kérdésével foglalkozó következő hármas csúcsérte­kezlet összehívására. Az in­tegrációt a három ország népeinek, valamint az egész arab nemzet érdekeinek szem előtt tartásával valósítják meg. ___________ S véd—amerikai kapcsolatok Egyéves huzavona után Nixon elnök végre kinevezte az Egyesült Államok stock­holmi nagykövetét. Wa­shington a múlt év januárja óta nem küldött nagyköve­tet a svéd fővárosba — ál­talános vélemény szerint an­nak demonstrálására, hogy elégedetlen” a svéd kor­mány egyes politikai dönté­seivel. Amerikai részről el­sősorban azt kifogásolták, hogy Svédország gazdasági segélyt helyezett kilátásba a Vietnami Demokratikus Köz­társaságnak, s menedékjogot biztosított azoknak az ame­rikai katonáknak, akik a vi­etnami szolgálat elől mene­kültek el. Rendkívüli ülést tartott a bonni kormány BONN Kedden délelőtt megtartot­ta idei első ülését a nyugat­német kormány. A rendkívü­li ülésen Brandt kancellár szerdára tervezett parlamenti beszámolóját vitatták meg a résztvevők. Helmut Allardt, az NSZK moszkvai nagykövete, aki jelentéstételre érkezett Bonn- ba, kedden tájékoztatta Willy Brandtat. az erő alkalmazá­sának elvetése kérdésében folytatott moszkvai szovjet— nyugatnémet tárgyalások menetéröL Kari Schiller gazdaságügyi miniszter kezdeményezésére 12 órás ülést tartottak a kor­mány, a központi bank, a munkaadók és a szakszerve­zetek képviselői. Az ülés hét­főn este kezdődött és ked­den a hajnali órákban ért véget közlemény kiadásával. A tanácskozás célja az volt, hogy — Schiller megfogal­mazása szerint —, a gazda­sági élet szektorainak ön­kéntes együttműködését meg­nyerve, kidolgozzák az or­szág gazdaságirányítási rend­szerét. A felek egyetértettek ab­ban, hogy a márka felérté­kelésének következményeit gondosan adagolt és össze­hangolt stabilizációs politiká­val kell kiegyensúlyozni úgy, hogy ezzel ne idézze­nek elő stagnálást. Síchiller az ülés utón kije­lentette. hogy a tanácskozás résztvevői egyetértettek: az áraknak 1970-ben nem sza­bad 3 százaléknál nagyobb arányban emelkedniük. NIGÉRIÁBAN MEGSZŰNTEK A HARCOK GOWON TÁBORNOK KÖZKEGYELMET ÍGÉR SEGÉLYSZÁLLÍTMÁNYOK AZ ÉHEZŐKNEK , A NIGÉRIAI FEJLEMÉNYEK változatlanul élénken foglalkoztatják a nemzetközi közvéleményt. A legfrissebb jelentések szerint a lagosi kormány diadalmas csapat d folytatják előnyomulásukat, a balzaci szamárbőr íYiinlá- jára apróra zsugorodott biafrai szakadár-állam terüle­tén. összetűzésekről nem érkezett hír és ez arra vall, hogy a biafrai csapatok teljesítik Ojukwu megbízottja, Effiong vezérőrnagy kapitulációs parancsát. Most, hogy' a háború gyakorlatilag befejezettnek te­kinthető, a szeparatisták eddigi támogatói igyekeznek világszerte felszítani a győztes szövetségiek ..várható megtorlásán alt” hisztériáját. A központi kormány' reagá­lásából kitűnik, hogy maga Yakubu Gowon tábornok, ni­gériai államfő is fontosnak tartja ezt a kérdést. Lagos hivatalos nyilatkozatában, célzatos hangulatkeltésként utasította vissza a mesterségesen táplált aggályokat ame­lyeknek a hírügynökségek eddigi beszámolói szerint sincs semmiféle reális alapjuk. Gowon tábornok rádióbeszédben erősítette meg az amnesztiával kapcsolatos, korábban elhangzott ígéretét. A közliegyelem — hangsúlyozta a tábornok — mind­azokra vonatkozik, akik rendben átadják fegyvereiket a szövetségi kabinet bevonuló katonáinak. Gowon sürgette tisztjeit, mielőbb vegyék át a közigazgatási funkciókat a visszafoglalt szakadár területeken és nyútjsanak azonnali segítséget az ottani, súlyosan nélkülöző lakosságnak. A máris megindult segélyakció méreteire jellemző, hogy egyetlen napon, kedden. 800 tonna élelmiszert juttattak el a legínségesebb körzetekbe. A középnyugati tartomány katonai kormányzója utasította katonáit, hogy állítsanak fel szükségtáborokat az otthontalanok és éhezők befo­gadására. CSAKNEM BIZONYOS, hogy most, a harcok elcseu- désedésével szélesedik majd a rászorulók nemzetközi se­gélyezése is — Tubman libériái elnök máris 25 ezer dol­lárt ajánlott fél erre a célra. Mint ismeretes, az eddigi szállítmányok nehezebben jutottak el rendeltetési 1}ü- lyükre, hiszen többször beigazolódott a szövetségi kor­mánynak az az állítása, hogy bizonyos nyugati körök ilyen formában is katonai segítséget nyújtottak a szepá- ratistáknak és ézzzel meghosszabbították a vérontást. Ügy tűnik tehát, mind emberi, mind politikai vi­szonylatban megoldódóban van Nigéria legnagyobb és az afrikai kontonens egyik legnagyobb problémája: az éhe­zők élelemhez jutnak, a betegek gyógyszerhez és Afrika legnépesebb országa pedig végre ráléphet a modern nem­zetté válás nagy áldozatok árán megtisztított útjára. Elnapolták a Varga-ügyet Az NSZK labdarúgó szö­vetségének kérésére szó volt arról, hogy a mexikói világ- bajnoki sorsolással kapcso­latban a Nemzetközi Labda­rúgó Szövetség sürgősségi bi­zottsága foglalkozik majd az 1968-ban Mexikóban, a ma­gyar olimpiai csapatból disz- szidált volt ferencvárosi já­tékos. Varga Zoltán ügyé­vel. Varga a nyugat-berlini Hertha BSC-nél „lelt ott­honra”, a klub vezetői azon­ban sokallják, hogy játékára a magyar labdarúgók szö­vetségének eltiltó határozata miatt csak 1971-ben kerül­het sor, ezért beadványok­kal árasztották el a FIFA-t, hogy mielőbb bírálja felül Varga ügyét és adja meg ré­szére a játékengedélyt. Ezt a kérést az NSZK szövetsége is támogatta. A nyugatnémeteket azon­ban csalódás érte Mexikóban. 9*79, január 14., szerda A sürgősségi bizottság úgy vélekedett, hogy nem tarto­zik hatáskörébe a Varga­ügy, ezért ezt „visszajuttat­ta” a FIFA végrehajtó bi­zottságához, illetve a játéko­sok ügyeivel foglalkozó bi­zottsághoz. A svájci Helmut Kaeser, a FIFA főtitkára Mexikó vá­rosában kijelentette, hogy Varga ügye legközelebb a világbajnokság időtartama alatt kerülhet majd ismét a nemzetközi szövetség elé. Az UPI jelentése szerint Varga „kegyelmi kérvényt” szándékozik intézni sir Stan­ley Roushoz, a FIFA elnöké­hez. (MTI) KAIRO—TEL AVIV: A kairói katonai szóvivő kedden bejelentette, hogy helyi idő szerint délben, iz­raeli bombázó kötelék meg­sértette Egyiptom légiterét és támadást kísérelt meg az El Khanka és El Kabir tér­ségében állomásozó egyipto­mi katonai egységek ellen. Az egyiptomi légvédelem a támadó gépeket visszafordu­lásra késztette. Zamjatyin sajtóértekezlete A szovjet kormány mindig kész más államokkal eszmecserét folytatni MOSZKVA: Leonyid Zamjatyin a Szovjetunió külügyminiszté­riuma sajtóosztályának' ve­zetője Moszkvában tartott első idei sajtóértekezletén nyilatkozatot olvasott fel az európai biztonsági értekezlet összehívásáról, majd vála­szolt az újságírók kérdései­re. Ez idő szerint kétoldalú konzultációkon és sokolda­lú találkozókon vizsgálják az összeurópai tanácskozás előkészítésének konkrét kér­déseit: az értekezlet részve­vőinek körét, a konferencia időpontját és színhelyét, na­pirendjét, valamint a tanács­kozás munkájának várható eredményeit. A szovjet külügyi szóvivő a Budapesti Felhívás pozi­tív visszhangjának ismerte­tése után felhívta a figyel­met arra, hogy nem vala­mennyi nyugati kormány fo­gadta egyforma egyetértés­sel a tanácskozás összehívá­sának gondolatát. Bírálólag szólt azokról az álláspontok­ról, amelyek szerint a Prá­gában előterjesztett kérdé­sek túlságosan általánosak, de ugyanígy nem értett egyet azokkal sem, akik szerint a szóban forgó kérdések túlon­túl konkrétak. Leszögezte: a szovjet kor­mány nemcsak hogy nem ta­gadja a tanácskozás gondos előkészítésének szükségessé­gét, hanem gyakorlati mun­kát is végez a gondos elő­készítésért. Azokat a kérdé­seket kell előtérbe állítani, amelyek időszerűek. Egyben megoldhatók is az összeuró­pai tanácskozáson. A cél ugyanis az/ hogy ezek a megoldások hozzájáruljanak az európai feszültség eny­hítéséhez. A Szovjetunió és más szo­cialista országok — hang­zik a nyilatkozat — készek megvizsgálni az összeurópai tanácskozás gyakorlati elő­készítését célzó más javasla­tokat. is. A szovjet kormány csak­úgy, mint korábban, kész más államokkal mind két­oldalú, mind pedig másmi­lyen alapon további eszme­cseréket folytatni annak ér­dekében, hogy előmozdítsák a tanácskozás mielőbbi ösz- szehívását. A nyilatkozat befejezésül hangsúlyozza: a Szovjetunió, más szocialista országokkal együtt, továbbra is kitartóan törekszik arra, hogy Európá­ban a jószomszédság váltsa fel a feszültséget. Ezután Leonyid Zamja­tyin több mint másfél órán át válaszolt az újságírók kér­déseire. Az összeurópai tanácsko­zás időpontját tudakoló kér­désre megjegyezte, hogy a szovjet kormány véleménye szerint a konferenciát a szocialista országok külügy­minisztereinek prágai javas­lata alapján ez év első fe­lében meg lehet tartani. Egy amerikai tudósító kér­désére válaszolva Zamja­tyin közölte: a szovjet kor­mány, washingtoni nagykö­vete útján, a decemberi, brüsszeli a NATO-órtekezlet előtt két héttel tájékoztatta az Egyesült Államok kormá­nyát arról, hogy hozzájárul az Amerikai Egyesült Álla­mok részvételéhez az euró­pai biztonsági értekezleten. Arra a kérdésre, vajon Nyugat-Berlin problémája felkerül-e az értekezlet na­pirendjére, nyomatékosan azt felelte, hogy ez a kérdés a potsdami egyezmény értel­mében a négy nagyhatalom illetékességi körébe tartozik, s ebben a keretben kell meg tárgyalni azt. Egész sereg kérdés hang­zott el a német problémával összefüggésben. Leonyid Zamjatyin Walter Ulbricht- nak, Heinemann bonni el­nökhöz intézett levelét nagyfontosságú, pozitív po­litikai kezdemény eaéskéii t jellemezte, amely nagy je­lentőségű az európai bizton­ság szempontjából. Ezzel összefüggésben egy nyugat­német tudósítónak adott vá­laszában utalt arra, hogy kedvező lépés lenne, ha a két Németország nagyköve­tet cserélne, de ez természe­tesen nem a Szovjetunió, hanem az NDK és az NSZK ügye. Zamjatyin elítélte a kü­lönböző nyugatnémet parla­menti bizottságok és csopor­tok tervezett nyugat-berlini ülésezését. hangsúlyozva, hogy ez visszatérés ahhoz a korábbi kereszténydemokra­ta-politikához, amely felé a CDD—CSU most erőteljesen taszítja az NSZK kormányát. Nyugat-Berlin önálló politi­kai egység, egyik alkotó ele­me az európai status quo- nak. Ami a három nyugati nagyhatalomnak a nyugat­berlini helyzet megtárgyalá­sát indítványozó memoran­dumát illeti, ezt az emlék­iratot szovjet részről tanul­mányozzák, és kellő időben válaszolnak rá, — mondotta Zamjatyin. A szovjet—kínai tárgyalá­sokkal kapcsolatban Zamja­tyin elmondotta, hogy túl­ságosan korai lenne a meg­beszélések eredményeiről nyilatkozni. A szovjet poli­tika céljait Kína vonatkozá­sában — húzta alá — Le­onyid Brezsnyevnek a kom­munista és munkáspártok nemzetközi tanácskozásán elhangzott beszéde vázolta fel. Szovjet részről nem hi­ányzik a jóakarat. Remél­jük, hogy a kérdések pozi­tív és realisztikus megköze­lítése érvényesül a tárgya­lások folyamán. Az AP amerikai hírügy­nökség tudósítójának kérdé­sére, amelyhez meglehetősen éles formában az Üj Kína hírügynökség moszkvai fő­tudósítója is csatlakozott, Le­onyid Zamjatyin hangsúlyoz­ta: a szovjet kormány soha­sem ismerte el „két Kina' létezését, és ez a hivatalos álláspont ismeretes a Kínai Népköztársaság vezetői előtt is. A stratégiai fegyverek korlátozásáról Helsinkiben megtartott szovjet—amerikai előzetes tárgyalások ered­ményeit a külügyi szóvivő pozitívan értékelte. Az ázsiai kollektív biz­tonsági rendszerre vonatko­zó elgondolással kapcsolato­san tett fel kérdéseket a Kyodo Cuszin japán hír­ügynökség tudósítója. „— Zamjatyin válaszában el­mondotta, hogy a szovjet kezdeményezés. amely a kommunista és munkáspár­tok moszkvai tanácskozásán elhangzott Brezsnyev-beszétí- ben nyert konkrét megfogal­mazást, széles körű nemzet­közi visszhangot kellett, ki­váltképpen az ázsiai orszá­gokban. Ez idő. szerint azt tanulmá­nyozzák, hogyan lehetne konkrét formába önteni a békés törekvésekről és az együttműködésről szóló el­képzeléseket. A szovjet külügyminiszté­rium sajtóosztályának ve­zetője egy kérdésre vála­szolva visszautasította Alsop amerikai szemleírónak azt az állítását, mely szerint a Szovjetunió megváltoztatta volna közel-keleti álláspont­ját. Egy amerj Icai tudósítónak a szovjet—nigériai viszony­ra vonatkozó kérdésére vá­laszolva a külügyi szóvivő kijelentette: a Szovjetunió­nak jó diplomáciai kapcso­latai vannak a nigériai tör­vényes kormánnyal. Végezetül Leonyid Zam­jatyin válaszolt egy nem külpolitikai jellegű kérdésre: merő koholmánynak minősí­tette azokat a nyugati for­rásból származó híresztelése­ket, amelyek szerint a Szov- jetunióban pénzreform vég­rehajtására készülnek.

Next

/
Thumbnails
Contents